Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-12 / 188. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 12., PENTEK BBC-interjú a legfőbb ügyésszel Döntsön a bíróság! Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze szerint a bíróságnak minél előbb döntenie kellene arról, hogy az 1956-os sortüzek esetére al- kalmazható-e a genfi konvenció. Ez a nemzetközi egyezmény a polgárháborúk idején elkövetett úgynevezett emberiség elleni bűntetteket sorolja fel. Rédei Ottónak, az anogl rádió tudósítójának adott nyilatkozatában a legfőbb ügyész megállapította: Az ügyészség a nemzetközi jogba ütköző cselekmények miatt emelt vádat, és az a nemzetközi jog, amelyen a vádemelés alapul, a genfi konvencióban ölt testet. Amennyiben a bíróságok úgy döntenek, hogy az ’56-os sortüzek kapcsán nem lehet alkalmazni a genfi konvenciót, akkor ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben elejtik a vádemelést? — kérdezte a BBC tudósítója. Ebben az esetben — ha a bíróság így foglal állást — felmentő ítéletet kell hozni — mondta a legfőbb ügyész. Soha nem volt szövetségi állam Szolzsenyicin ostoroz Alekszandr Szolzsenyicin az orosz tévének nyilatkozva bírálta az ország jelenlegi föderatív berendezkedését és úgy vélekedett, hogy Oroszországnak magának kell megtalálnia a megfelelő közigazgatási formát a lenini örökség és a nyugati' minta másolása nélkül. — Oroszország soha nem volt szövetségi állam, Sztálin és Lenin mesterségesen darabolták fel az országot, hogy gyengítsék az orosz népet — szögezte le a múlt hónapban Moszkvába érkezett világhírű író. Kifejtette: Oroszországon belül az orosz nép a lakosság 80 százalékát teszi ki, miközben fele anüyi jogot élvez, mint a többi nép. Az Oroszországi Föderáció 89 tagja közül 15 tartja el a többit, ráadásul támogatásban részesülnek azok a köztársaságok is, amelyeknek alkotmányában benne foglaltatik a föderációból való kilépésre való jog. Mint mondta, Oroszország tiszteletben tartja á nemzetiségek szuverenitását, de azok alkotmánya nem lehet ellentétes az orosz alaptörvénnyel. A nacionalista nézeteiről ismert író nehezményezte, hogy Moszkva úgy tárgyal Tatárországgal vagy Baskíriával, mint egy külföldi állammal. Az író azóta, hogy májusban hazatért az Egyesült Államokból, egyfolytában ostorozza az orosz közállapotokat. Negyvenéves országlása alatt a szocializmus kiskorúvá sorvasztotta a „hajdan erős magyar” ember lelkét. József Attilát parafra- zálva elmondhatja „gyermekké tettél, hiába növesztett negyven csikorgó télen át a kín”. A gondoskodásnak becézett lélekrab- lás önállótlanná, pelenkázásra váró kisdeddé tette. Még a mai hetvenévesek korosztályából is sokan — elsőgenerációs szocialistákként — meghasonlottak fiatalkori önmagukkal. Megnyomorította őket a rendszer bi- gottsága, a fő- és kishivatalok korlátoltsága, a körülöttük bezáruló utak, lehetőségeik elvesztése. De nekik legalább még vannak emlékeik azokból az időkből, amikor a jellem erénynek számított. Gyermekeik, a mai ötvenévesek, unokáik, a mai harmincasok már egyre gyengülő ellenállóképességgel, egyre satnyulóbb életakarással görgetik maguk előtt éveiket. Ezek a generációk már teljesen alkalmatlanok a küzdelemre. A talpraállás, a felszegett fej, az önálló akarat és gondolkodás négy esztendeje nem volt elegendő ahhoz, hogy az elgyávult, egyénisége jegyeitől megfosztott lélek levetkeZze, mint kígyó a bőrét, a negyven esztendő korcsosító tapasztalatát. Sőt alighanem legtöbbjét még zavarták is az új lehetőségek — alkatilag váltak fogyatékossá, csonkolt akaratú és ambíciójú emberekké. Önállóságukat vesztve, a korlátok nélküli lehetőségek terepén elbizonytalanodtak. A ’94-es választás a remegő lábú és kezű emberek bizonytalan mozdulata volt a korlátok megmarkolására. Akiben két lábra emelkedett az önérzet, a jellem és az akarat, az az önállóság gyermeki lelkesedésével a szabadság négy esztendejének folytatására szavazott. Sajnos kevesen voltak. Legtöbbje a korlátok nyújtotta A Vatikáni Rádió a magyar kormányprogramról A piacgazdaság és az ember A Vatikáni Rádió a magyar koalíciós kormány 1994— 1998-as programját elemző műsorában egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány elkötelezi magát a meghatározó erők által 1989-ben eldöntött átalakulás, a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdaság, a szociálisan érzékeny állam, a hatalom megosztása, a parlamenti demokrácia, a nemzeti függetlenség, a határon túli magyarság támogatása és az európai intézményekhez való csatlakozás mellett. — Ezek alapján — mondta az elemző a Magyar Figyelő című műsorban — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jelenlegi kormány nem kívánja visszaállítani sem az úgynevezett kemény, sem pedig a puha diktatúra elveit és célkitűzéseit. Nem akar minden hatalIzraeli légtérsértés Izraeli harci helikopterek tízperces berepülést hajtottak végre tegnapra virradó éjjel az Irán-barát Hezbollah állásai fölött. A berepülés a szíriaiak ellenőrzése alatt álló libanoni Bekaa-síkság keleti részén történt — jelentette az AFP. A helikopterek a tenger felől érkezve átrepültek a Libanoni-hegység felett, majd a Bekaa- síkság felé vették az irányt. mat a saját kezében összpontosítani, hanem ezt megosztja a jogállam egyéb intézményeivel, és egyszersmind szociálisan érzékeny kíván lenni. Külön figyelmet akar szentelni a társadalom peremére szorultaknak, hogy így mozdítsa elő igazságosabb társadalom megvalósulását. Hiányolható azonban — volt hallható az adásban —, hogy ebben az alapelkötelezettségben nem esik szó sem az alapvető emberi jogok, sem pedig a személy méltósága, valamint a család mint a társadalom alapsejtje védelméről és további kibontakozásáról. Ezek az alapvető értékek szinte semmi helyet nem kapnak a program további pontjaiban sem. Mintha az egész gazdasági, társadalmi fejlődésnek nem az lenne a célja, hogy előmozdítsa az ember, minden egyes A The Independent című brit lap tegnapi száma szerint a kommunizmus vége óta ritkán barátságos kapcsolatok Románia és Magyarország között még rosz- szabbra fordultak, amikor a román kormány szerdán elutasította, hogy több jogot adjon a romániai magyar kisebbségnek. A bukaresti hatóságokat különösen az mérgesítette fel, hogy az RMDSZ felkérte Magyarországot, hogy a ember és személy teljesebb kifejlődését. Ehelyett az egész dokumentumon végigvonul a piacgazdaság fontossága, mintha ez lenne a legfontosabb mérce és ismérv a különböző kérdések megítélésében, az egész emberi életben. Ez a felfogás tűnik elő az első rész gazdaságpolitikai fejtegetéseiben is. A rádió szerint, a program a kiemelt feladatok között kifejezetten csak kettőt említ. Bős—Nagymarost és az expót. Kétségtelen, hogy ezek fontos pontok, amelyekre gyors megoldást kell keresni a kormánynak. De az egész nemzetet romboló alkoholizmusnak, a családélet szétesése elleni küzdelemnek és hasonló problémáknak nem kellene a kiemelt feladatok között szerepelniük? — kérdezi a rádió. romániai magyarok kívánságait vegyék be a készülő román—magyar szerződésbe — írta a The Independent kelet-európai szerkesztője, Tony Barber. Á brit lap idézte a román külügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint az RMDSZ kívánsága „abszurd és elképzelhetetlen, olyasmi, amit semmilyen európai intézmény dokumentuma nem ír elő, és nem vehető be a szerződésbe”. A nagyvilág hírei * „Érezhetően csillapodtak” a harcok a szerbek és a muzulmánok között tegnap délelőtt a Szarajevó környékén kialakított nehézfegyvermentes övezet északi részén azt követően, hogy az ENSZ szerdán légicsapásokkal fenyegette meg a szemben álló feleket — adta hírül a világszervezet zágrábi főhadiszállásának közleménye. Ukrajna és Kazahsztán egyaránt a gazdaságot tekinti a Szovjetunió felbomlása után alakult Független Államok Közössége motorjának. Az egyebek között erről szóló memorandumot Kijevben írta alá tegnap Leonyid Kucsma ukrán elnök és Nur- szultan Nazarbajev kazah államfő. Felmentő ítéletet hozott az orosz legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma az 1991 -es puccs egyik résztvevője, Valen- tyin Varennyikov tábornok, a szovjet szárazföldi erők egykori parancsnoka perében, ík Gyilkosság áldozata lett az izraeli alvilág egyik vezetője szerda este Tel-Avivban. Egy ismeretlen fegyveres támadó három golyót eresztett az ötvenéves Amnon Bahsha fejébe, majd elmenekült. A rendőrség szerint, Bahsha volt a hazai, valamint az Egyesült Államokban tevékenykedő izraeli bűn- szövetkezet egyik irányítója. A The Independent szerint Bukarest mérge VÉLEMÉNY Eszközemberek bizonyosságra vágyott, valami ős atavizmussal ereszkedett négykézlábra, hogy csak, mint gyermekkorom emlékeiben a láncos medve, ha kevéske édességért táncoltatták, csak akkor emelje fel mellső lábait. Irányított eszközemberekké, feladatok végrehajtóivá váltak. Jutalmuk édességének pedig a sikert tették meg. A más láncához kötve, alkalmazottként az állam tulajdonában minden egyéni ambíciójuk a siker édességének megszerzésére irányult. Lelkűk teljes terjedelmét a siker hajszolása töltötte ki. A pillanatnak szóló hívságos elismerés a hasonszőrűek részéről. Ezért öltözködnek a legújabb divat szerint, ezért vásárolnak bámulni való gépkocsit, ezért hencegnek eredményes munkájuk helyett magas fizetésükkel. Életüket a dolgok irányítják, nincsenek eszményeik, nincsenek magasztos céljaik. Sikerélményük a munkafolyamattól is különválik. Nincs többé örömmel végzett munka, nincs lelkesedés, megszűnik létezni a hivatás és csak a foglalkozás marad. Vegetatív létük eltompítja agyukat és kiégeti a lelkűket. A tompult agy és sivár lélek a negyven év szocializmus leglátványosabb eredménye. Aki erre a hajszolt sikerre alkatilag képtelen .volt, aki nem tudott beosztásokért, kétes értékű rangokért, magasabb bérezési kategóriáért táncolni — hízelegni —, nyalni, nos, az elszegényedett, és aki közülük a sikert az anyagi javak mennyiségével rangsorolta, az ráadásként lélekben is elnyomorodott. Az önálló egyéniségek, a szuverén szellemek, az élet bármely területén tehetségesek, egyszóval azok, akiket nem tudtak eszközként kezelni, számkivetettek voltak és ellenségeknek minősültek ebben a társadalomban. A ’90-es választások ez utóbbiakat juttatták levegőhöz és hozzájuk csapódtak még az elvtelenek, kik előmerészkedtek búvóhelyeikről, hogy léthelyzetüket átmentsék egy vélt konszolidációba. Ez utóbbiak jól tudták, hogy eszközemberekre minden hatalomnak szüksége van. Csakhogy az új hatalom már finnyásabb volt elődjénél, megválogatta az eszközeit. Új értékrendeket állított fel, hajdan volt fogalmi rendszereket honosított vissza, kezdett polgárjogot nyerni a becsület, visszahelyezte jogaiba a jellemet, készen állt arra, hogy a se istene se hazája társadalmat az önmagával harmóniában élő emberek társadalmává tegye. Csakhogy ’90 és ’94 között nem csupán az ország belső rendje változott meg, a külső környezet is módosult. Olyan gazdasági követelményeknek kellett megfelelni, amelyekhez sem anyagi, sem türelmi tartalékai nem voltak az eszközemberek sokaságából álló társadalomnak. Az idő rövidsége miatt az új rendszer nem tudta elérni célját. A hamis tudatú emberek sokasága, kiket ráadásul a mass media is helytelen irányba befolyásolt, érzéketlen maradt az új eszmerendszer törekvéseivel szemben. Kihalt az igénye az önálló gondolkodásra és cselekvésre, ízlésre és életforma-változásra. Túl nehéznek tűnt a feladat, visszaválasztották hát az előző rendszert, a régit, amit jól ismernek, amiben felnőttek, amelyiknek minden nehézség nélkül megértik jelvényeit és szimbolikáját. Eszközemberek, gyávák és erőtlenek, csak akkor emelik fel fejüket, ha létbiztonságuk kerül veszélybe. A folyamat, úgy tűnik, ebbe az irányba tart. Türelmük mindenesetre nagyobb, mint teherviselési képességük. i __ ( Paizs Tibor)
