Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-11 / 187. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS II.. CSÜTÖRTÖK Váci fesztiválok könyve Több műfajú művészekről Expanzió — 1989 óta rendeznek Vácott nyaranta ezzel a címmel kortárs művészeti fesztivált. A rendezők, a „Fiesta” Alapítvány és a Tragor Ignác Múzeum gondozásában, a Vácott rendszeresen megjelenő Katedrális című irodalmi, művészeti folyóirat különszámaként most napvilágot látott az Expanzió 1989—93 kötete. Reprezentatív kiadvány, két nyelven, magyarul és angolul, fotókkal gazdagon illusztrálva egyrészt dokumentálja, másrészt kiegészíti a lezajlott fesztiválokat. Szerkesztője, Bárdosi József Az Expanzió története címmel nyújt visszatekintést. Magyarázattal szolgál, miért a performansz műfaját állították rendezvényeik középpontjába. Ez az össz- művészeti irányzat szabad átjárásra ad lehetőséget a legkülönbözőbb, mai és múltbéli, európai és Európán kívüli kultúrák, valamint a műfajok között. Talán a legizgalmasabb részét jelentik a kötetnek azok az inteijúk, melyekben olyan művészeket nyilatkoztatnak meg, akik per- formanszok — visszatérő — szereplői Vácott, ugyanakkor — mondhatni, a hétköznapjaikban — alkotók: képzőművészek, irodalmárok. Mintha önmaguk számára is választ keresnének arra, miért érzik szükségét, hogy a képen, szobron, versen keresztül való önkifejezésen kívül élő, testi mivoltukban is megmutatkozzanak közönség előtt, rendkívül érdekes bepillantást engedve nekünk, olvasóknak, volt nézőiknek abba a folyamatba, mikor valami új születik, mikor valami jelentéssel teli dolog emelkedik ki e körülöttünk levő káoszból, ami a világ. Interjú készült feLugossy Lászlóval, Szirtes Jánossal, Kelényi Bélával, Olescher Tamással, Ladik Katalinnal. Olvashatjuk továbbá emlékezetes performanszok leírásait, elemzéseit, de az Expanziókon kiállító képzőművészek munkásságának vagy éppen egyetlen művének elemzését is. Bemutatnak művészeti csoportokat, zenei irányzatokat és azok képviselőit, a zene világába újat hozó módszereiket. Mindenesetre: egyéniségekről olvashatunk az Expanzió 1989—93 kötetében, egyéniségekről és törekvésekről. Markáns arcok rajzolódnak elénk, nem mindennapi gondolatmeneteket követhetünk. Harcok sejle- nek fel, és meg nem alkuvá- sok. Akár példaként is tekinthetők. Nádudvari Anna Endrődi költő kötete Orosz alternatív rockzene a Sziget Rádióban Gyomaendrődön megjelent a németországi Backnang- ban élő Endrődi Bella János második verseskötete Száz vers címmel. Az 1956-os forradalom leverésekor Németországba menekülő művész, aki festőként, grafikusként és költőként egyaránt alkot, a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, a szegedi tanárképzőben és a Stuttgarti Akadémián tanult, jelenleg Backnangban tanárként keresi kenyerét. A szülőfalujához Endrődhöz ma is ezer szállal kötődő, művészetében rendre az endrődi embereket és tájat ábrázoló 59 éves Bella János több verses-rajzos albumot is készített. A most megjelent második verseskönyve az elmúlt két év lírai naplója, amely újabb költői rajzalbumával párban jelent meg. A kötetet háromszáz példányban a Balassi Bálint Könyvtár nyomdájában nyomták, előszót Gyoma- endrőd polgármestere, Frankó Károly írt hozzá. Az Óbudai-szigeten augusztus 18—25. között rendezendő Diáksziget—Eurowoods- tock elnevezésű program ideje alatt szól majd az egyhetes sugárzási engedélyt kapott Sziget Rádió. A diákszigeti eseményekről beszámoló adót Budapesten a 70,28 MHz-es keleti és a 101,6 MHz-es nyugati URH csatornán, valamint az Óbuda kábel- televízió hálózatán lehet majd fogni — jelentette be Cs. Kádár Péter, a Fiksz Rádió képviseletében. A 24 órás műsort a pécsi Szubjektív, a budapesti Fiksz Rádió és a Magyar Rádió Munkatársai készítik. Reggelente hét órától ébresztő műsort sugároznak, majd orosz alternatív rockzene szól. Mindennap bemutatnak egy, a Magyar Rádióban készült hangjátékot. Lesznek telefonos játékok, élő koncertközvetítések, • sztárinteijúkkal és'irodalmi műsorokkal. Zománcművészek a gyárban Két héten át művészekkel osztoznak az égetőkemencén a salgótaijáni SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt. munkásai: hétfőn megnyílt a tűzhelygyárban már hagyományos zománcművészeti tábor. Nógrád és Heves megyéből, valamint a fővárosból húsz alkotó készít faliképeket, dísztárgyakat a gyár tanműhelyében és zománcozójában. Az alkotótábor összes költségét a részvénytársaság állja, a képzőművészek pedig — köszönetül a vendégszeretetért — számos ott készült munkájukat a gyárnak adják ajándékba. A nagybörzsönyi műemlék templomért Örökségünk őrei elnevezéssel augusztus 14—21-ig tábort rendez a Szent István Király Alapítvány és az Ipoly Mente Kultúrkör. A tábor egyik célja tenni a nagybörzsönyi műemlék templomok megmentéséért. Különböző műsorokat is tartanak majd. Augusztus 19-én 17 órakor Vámosmi- kolán értékelik a Hetedhét Ipoly on innen és túl... című országos diákpályázatot és kiosztják a díjakat. Ezután a vámosmikolai római katolikus templomban kerül sor erre a hangversenyre, melyen az Ipolyságról érkező Riedly József orgonán improvizációkat ad elő barokk témákra, majd Bednarik Anasztázia csembalón, Laczhegyi Imre blockflőtén Vivaldi-, Händel, Bach-mű- veket játszik. 18.30-kor kezdődik a Szent István-ünnepi mise, 19 órakor a Huszár-kastély udvarán a Palócföldi dudások triója szerepel, ezt követően a Szobi Népi Tánckar működik közre a Tanuljunk együtt népi táncot! című programban. 21 órától a művelődési házban nosztalgiabálban fejezhetik be a napot. Augusztus 20-án 10 órakor Nagybörzsönyben, a Szent István-templom udvarán tartanak Szent István- napi misét. 11.30-kor A mi világunk közepe... címmel hangzik el köszöntő, szólva a tábor résztvevőihez. Este — 20 órától — a Tin-tin Quartett koncertje lesz. 21-én 21 órakor Vámos- mikolán a Róbi-Papi Korcsmájában Burns és Villon műveiből összeállított „anarchista kantátát” ad elő a Fiesta Színház. Az előadás címe Vidám koldusok, forgatókönyvét írta és rendezte Németh Péter Mikola. (n. a.) Egy évforduló ürügyén Fehér egy házától Budapestig Hazafelé jövögetünk Erdélyből. Mert otthon jártunk. Mi már így vagyunk: két hazát adott a végzetünk, mindkettő végzetes és végleges. Fájni járunk haza, és ha Pesten fölkiáltunk, hogy májusban, íme, utolért ismét a kommunizmus, hiába küszködtünk ellene, akkor megrónak, mondván: Ja kérem, ilyen a demokrácia. Már akinek. De még Erdélyben vagyunk, július 31-e van. Nem kell előadást rögtönöznöm, mindenki tudja a kocsiban, amit tudni kell erről a napról. Ekkor ölték meg Petőfi Sándort a fehéregyházi csatatéren a kozákok. Nem a szovjetek, csak így egyszerűen, hogy kozákok. Kaptak egy központi utasítást, hogy lékeli valakiket verni, hát leverték a szabadságharcunkat — puszta szívességből. Mi az nekik?! Fehéregyházának hetvennégy esztendeje nincs magyar neve, sem falutáblán, sem hivatalos papírokon. Albesti — így szabad nevezni, csakis románul. Tűnődünk fennhangon arról is, melyik pihent agyú románnak milyen „román” falunév jutott eszébe Trianon után, Magyarország földarabolása után, az ezeréves magyar helyett. Itt van például Héjasfalva. Ez 74 éve Vinatori, azaz „Vadászok”. Mert hogy a héja az ugyebár vadászaton szerzi áldozatait tisztességes harcban... S hogy Marosilyéből hogy lesz Ilia? Mit tud arról Bethlen Gábor, a nagy fejedelem, aki itt született?! De mit is tud arról az itt lakó román, hogy ki volt egykoron Bethlen uram?! Petőfit fölkutatni Ázsiában, Barguzinban, hajrá magyarok! Itthon, már Budapesten próbálok visszamenőleg lapozni a számomra megközelíthető lapokban: mit írnak arról, hogy Petőfit 145 évvel ezelőtt ölték meg... Tisztesség ne essék azok háza táján, akik megemlékeztek róla. Összesen két lapot tudok említeni... „Hova születtél, Sándorom?!” Tele a lapok Antoine de Saint-Exupéri pilóta-regényíró eltűnésének 50. évfordulójával, a Kis herceg írójával. Színigaz, az 50 kerek szám, a 145, a Petőfié nem kerek annyira. Lapozok, keresem a kerek magyar nép rendtartó igyekezetét. Alig sem lelem. Igaz, a magyar sajtónak csak elenyésző része vádolható nemzeti megszállottsággal. Az is igaz, hogy a szlovák megszállottak a tavalyotthon, másfél éves hazájukban, melynek fele ezeréves magyar föld volt, kifejtették: Petőfi azért búj- dosott el Barguzinba, mert szégyellté magát, hogy szlovák létére magyarrá leve... Most éppen a szlovák Pozsonyban tárgyal az új s magyar miniszterelnök arról, hogy a szlovákokkal meg kell kötni a semmit vissza alapszerződést, az ottani nagy-nagy nemzeti boldogságban Európa csodájára éldegélő magyarok százezreinek érdekében... „Hová születtél, Sándorom?” Ha volt kerek egész jellem a magyar irodalomban, az Petőfi volt, vagy hozzá hasonló. Ám még annyira sem jutott sem ő, sem ez a nemzet a még létező magyar hazában, hogy megemlékezéssé kerekítsék a csupán 145 évet meggyilkoltatásától. A nagyszerű pilóta és író 50 esztendejével itt többre vitte, mint Petőfi a 145-tel. Az ám, hazám. Járhatunk két hazába is, fájni. Mert megint győzött májusban egyet a magyar. Még egy ilyen győzelem, és szedhetjük Európából a sátorfánkat, meg sem állva Barguzinig. Czegő Zoltán Az emlékmű talapzatánál... A márványtábla felirata: „Petőfi Sándornak és a segesvári csatában 1849. július 31-én elesett névtelen hősöknek — a nemzet kegyelete.” Sarkadi Vilmos felvételei (1959) A fehéregyházai Petőfi-obeliszk archív felvételen
