Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-11 / 187. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Hogyan kezdődik a tanév Dabas-Sáriban? Tavaly rendkívül nehéz körülmények között, ráadásul az egyházi szellemű oktatást ellenző helybéliek, illetve a sajtó túlnyomó részének mocskolódása mellett végezte feladatát — a fő váddal ellentétben a szlovák nyelv okatását is! — Dabas-Sáriban az újraalakult katolikus általános iskola. — Idén milyennek ígérkezik a tanév? — kérdeztük Balogh Máriát, a Szent Jánosról elkeresztelt intézmény igazgató- helyettesét. — Úgy tűnik, hogy a küszöbön álló új tanév, melyet egy szlovákiai kirándulással indít az iskola, nyugodtabb lesz a tavalyinál — kezdte válaszát Balogh Mária. — A tanévindító kiránduláson egyébként az intézmény teljes tanári kara, minden dolgozója, illetve valamennyi diákja részt vesz, beleértve a tizenhét elsőst is, akik óvónőik kíséretében jönnek. Az utazás programja még nincs kész teljesen, jelen pillanatban az bizonyos csupán, hogy az úticél Kassa és környéke lesz, valamint az, hogy szállásunkról, étkezésünkről a kassai premontrei szerzetesek gondoskodnak. A kirándulás mellett minden valószínűség szerint egy másik jelentős esemény is lesz az iskolában az új tanév elején. Ha az eddigi ütemben folytatódik a munka, hamarosan elkészül az a kis kápolna, melynek alapjait a nyári szünet kezdetekor rakták le a kivitelezők. R. Z. Magyarország felfedezői A 39 ezer itthoni és 21 ezer határokon túli tagot számláló Magyarország Felfedezői Gyermekszövetség augusztus 16—21. között Sárospatakon rendezi meg III. nemzeti találkozóját — tájékoztatta az MTI-t Rakó József, a Pro Patria Szövetség országos elnöke. Szegények tüntetése (Folytatás az 1. oldalról) Az akció szervezője, Csir- mazné Fábián Edit felelevenítette, hogy már 1991-ben, a Miskolcra kihelyezett kormány ülésekor szerveztek egy hasonló demonstrációt, hogy felhívják a figyelmet megélhetési gondjaikra. Azóta is egyre rosz- szabbodik a helyzetük. Igen sokan fedél nélkül maradtak, s mivel hosszú ideje munkanélküliek, mindenféle szociális gondoskodásból is kiszorultak, nem jut ruhára, de még ételre sem. A polgármester nem tehetett mást, mint megígérte, hogy minden panaszos ügyével kü- lön-külön foglalkoznak, és amiben tudnak, segítenek. A postahivatalok magánosíthatók Nagy felelősség, kevés fizetés Nemrég született az a kormánytervezet, miszerint az ország kisebb postahivatalait privatizálják. A megye településein működő hivatalok vezetőinek véleményéről és elképzeléseiről érdeklődtünk. — Jónak tartom az elképzelést, s remélem minél előbb meg is valósul — mondta Bari Lászlóné a sóskúti posta rendszeres helyettes vezetője. — Ha az én tulajdonomba kerülne a hivatal, az épület korszerűsítésével kezdeném a munkát. Megoldanám a rendszeres, jobb ellátást. Tarthatatlan állapot például az, hogy nálunk még mindig csak az 1970-es telefonkönyvek találhatóak meg. Bővíteném a hírlapkínálatot, hiszen kellemetlen hallgatni az itt nyaralók reklamációit arról, hogy hiányzik ez vagy az a napilap. Nem mulasztanám el a gépi lottó bevezetését sem, amit egyre inkább igényelnének az emberek. A legfontosabb talán mégis az, hogy másképp, takarékosabban gazdálkodnék. Biatorbágyon két posta áll a lakók rendelkezésére. A kisebbik hivatal vezetőjét, Major Andreát kerestük meg: — Biztos vagyok benne, hogy ha magántulajdonba kerülne a posta, sokkal jobban működne — kezdte válaszát. — Jelenleg egy magánszemélytől bérelt épületben dolgozunk, ahol helyszűke miatt csak ketten férünk el. Rosszak a körülményeink, csak egyet említenék, nincsen a házban ivóvíz. Először is elköltöztetném a hivatalt egy nagyobb, korszerűbb épületbe, mert szeretnénk kulturáltabb viszonyok között végezni a munkánkat. Magán a működésen nem változtatnék, nem is dolgoznék több alkalmazottal, hisz nincsen akkora forgalom. Változtatnám viszont a fizetéseket, azokat legalább bruttó harmincezer forintra emelném. Sok pénzzel dolgoznak, s ezt a hatalmas felelősséget egyelőre nem fizetik meg igazán. Szeretném azért hozzátenni, hogy most, ebben a pillanatban nem mernék a dologba belevágni. A pusztazámori postahivatal vezetője saját szempontjából nem tartotta jónak a kisebb hivatalok privatizálásának tervét. — Tizenkilenc éve dolgozom már a szakmában, s nagyon szeretem a munkám — mondta Ágoston Mártonná. — Annyi pénzem azonban soha nem lenne, hogy magántulajdonba vegyem a postát, s szerintem a forgalom nem is hozná be a beruházás összegét. Persze azért vannak ötleteim a korszerűsítésre: például gépesíteném a lottófeladást. A fizetéseket emelném ugyan, de sajnos az adó, az SZTK elviszi a pénz nagy részét. (Varga) Feljelentették a fó'polgármester-helyettest Fegyvereseket küldött az építkezésre (Folytatás az 1. oldalról) A tendertől nagy mértékben eltérő tervek miatt rövidesen a szerződést is módosítani kellett. Ez év júniusára a kft. az elkészített, ám a főváros által ki nem fizetett többletmunkák miatt kénytelen volt leállni az építkezéssel. A fővárosi közgyűlés ezt követően egyeztető tárgyalásokra hatalmazta fel a főpolgármester-helyettest, aki megszakítva a tárgyalásokat augusztus elején egy őrző-védő céggel jogellenesen elfoglaltatta az építkezést. Faragó Gábor szerint Székely Gábor ön- bíráskodása, a terület jogellenes birtoklása ellentétes a magyar joggal, mely szerint a terület felett zálogjoggal is rendelkező vállalkozó jogszerű birtokosa az építési területnek, amíg azt át nem adja. A kft. nehezményezi azt is, hogy a jogszerűtlen területmegszállás miatt a cég a saját tulajdonát képező gépekhez és szerszámokhoz sem tud hozzájutni. Székely Gábor főpolgármester-helyettes úgy véli, hogy a közgyűlési határozatnak megfelelően jogszerűen járt el, amikor felbontotta a kít.-vel a szerződést. Az egyébként csődközeiben lévő cég ugyanis a végleges befejezési határidőre csak mintegy 80 százalékban készült el a munkálatokkal. Ezen kívül a főváros kifogásolja azt is, hogy az eredeü összegnél mintegy 100 millió forinttal többet kér a kft. A hibás teljesítés, illetve az eredménytelen egyeztetések miatt Székely Gábor felbontotta a szerződést és a Főbert bízta még a további munkával. A legtöbb lakás a megyénkben épült Országosan összesen 6765 lakás épült az első félév során. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a legtöbb lakást, 5917-et természetes személyek építették, 723 lakást gazdasági szervezetek, 85-öt az önkormányzatok és 15-öt a központi költségvetési szervek finanszíroztak. A megszűnt lakások száma ebben az időszakban 1320. A legtöbb, 2578 lakás a községekben épült, ezek közül szinte valamennyit, 2540-et természetes személyek építettek. A megyei jogú és más városokban 1610, illetve 1634, Budapesten pedig 943 lakás épült az első félévben. A megyéket tekintve a legtöbb lakást, 1172-t Pest megyében adták át, sok, 469 új otthon épült Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb, 69 új lakást Nógrád megyében, illetve 109-et Tolna megyében építették fel. A múlt év első félévében körülbelül azonos számú lakást hoztak tető alá. Akkor országosan 6821 lakás felépítését összesítette a statisztika, a legtöbb lakást, 5666-ot ebben az időszakban is a természetes személyek építették. 1993. első félévében a gazdasági szérvezetek 1000, az önkormányzatok 66, a központi költségvetési szervek 25 lakás felépítését vállalták. A legtöbb, 2495 lakás ebben az időszakban is a községekben épült, a megyei jogú, illetve többi városban 1399, illetve 1567 lakás, Budapesten 1360 lakás. 1993 első félévében 1101 lakás szűnt meg. Múlt év első félévében is a legtöbb, 965 lakás Pest megyében épült, és szintén sok, 464 lakást építettek Hajdú- Bihar megyében. A legkevesebb, 106 lakás Nógrád megyében épült, és 130 lakással Tolna megye volt a másik legkevesebb lakást építő terület. Mezőgazdasági gépkiállítás Tavaly elindult a fejló'dés Az agrárágazat idei 3 milliárd dollárra tervezett exportjának teljesítéséhez és a magyar termékek piaci hírnevének növeléséhez kíván segítséget nyújtani a földművelésügyi tárca új marketing önálló osztálya —- jelentették be tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban. Az osztály az év végéig több kiállítás és mezőgazda- sági fesztivál megszervezését is támogatja. Ezek közül a legközelebbi, a szeptember 2. és 4. között Gödöllőn megrendezendő Agri-Mech ’94 Mezőgazdasági Gép- és Eszközkiállítás lesz. A megközelítően hatezer négyzet- méter nagyságú kiállítóterületre már 45 kiállító cég jelentette részvételi szándékát, ám a szervezők ennél valamivel többre, hatvan bemutatóra számítanak. A kiállítók között magyar gyártók és kereskedő cégek, valamint nagy nyugat-európai mezőgazdasági gépgyártók is szerepelnek. A rendezők megközelítően 5—10 ezer látogatót várnak, és remélik, hogy a kiállított gépek, eszközök, műtrágyák, vegyszerek és vetőmagvak egy része vevőre is talál. Bár az elmúlt években a mezőgazdasági beruházások nagysága a korábbinak egytizedé- re esett vissza, tavaly már a fejlődés jelei mutatkoztak. A hazai fizetőképes kereslet ugyan még csekély, ám a hazai mezőgazdasági géppark elöregedett, és a típusok sem mindig alkalmazkodnak az újonnan kialakult birtokviszonyokhoz. A háromnapos kiállítással egy időben tartják a II. Európai Agrárfelsőoktatási Konferenciát a minisztérium műszaki intézetében. A résztvevők többek között a mezőgazdasági fejlesztések időszerű kérdéseivel foglalkoznak, és gyakorlati gépbemutatókat is tartanak. A megyei APEH keményen büntet (Folytatás az 1. oldalról) Több mint negyven százaléka volt hibás az egyéni vállalkozók által benyújtott bevallásoknak is, közel egy- harmaduk pedig nem is készítette el azt. Ellenük eljárás indul, s az egyeztetések után mulasztási bírságot kell majd fizetniük. Ennek felső határa százezer forint. Kovács József elmondta: sok olyan nagy cég van, amelyek ugyan időben befizetik az áfát, ám az a pénzintézetek miatt gyakran késve érkezik meg. Az ellenőrzésben újdonságot jelent, hogy a Pest Megyei APEH részére a fővárosi adóalanyok ellenőrzése is kötelező. Az idei év első felében az APEH megyei szervezete 2,044 milliárd forintos adóhiányt állapított meg, amelynek zöme a fiktív számlákból adódik. Ebben az időszakban a hivatal dolgozói fejenként tizenegymillió forint adóhiányt állapítottak meg, kétmillió forint adó-, háromszáznegyvenki- lencezer forintnyi mulasztási és egymillió-hétszázezer forint késedelmi bírságot' szabtak ki. Bár a nyugtaellenőrzések száma csökkent, ám Kovács József kijelentette: a hivatal folyamatosan jelen van mindenütt. Ebben az évben a kötelező nyugtaadás elmulasztása miatt már két boltot bezártak, egyet Vácott, egyet pedig Gödöllőn. Emiatt az év első hat hónapjában ötvenötmillió forint bírságot szabtak ki, s ebből negyvenmilliót jogerősen. A megyében egyébként ezért átlagosan hetvenöt- ezer-kilencszáz forint fizetésére kötelezik a kereskedőket. Ez az átlag országosan negyvenkilencezer forint, azaz a Pest megyeiek jóval szigorúbban és keményebben büntetnek, mint más megyék hivatalai. Huszonhárom esetben büntetőeljárást is indíttattak. Felszámolás, csődeljárás és végrehajtás keretében a hivatal dolgozóinak még 3,4 milliárd forintnyi adót kell behajtaniuk. N. L. Két hónapja fizetés nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A fizikai dolgozók megkapták ugyan három hét késéssel a júniusi fizetést, a júliusiból azonban egy fillért sem láttak — panaszolta Demeter úr. — Az alkalmazottak — 80 ember — kaptak pár száz forint júniusi fizetéselőleget, a júliusi bérrel kapcsolatban pedig azt a választ kapták, hogy érdeklődjenek a jövő héten. A vállalat vezetősége azzal indokolta a késést, hogy nekik is tartoznak, nincs pénz, így aztán hiába reklamálnak a munkások nap mint nap. A megoldás úgy tűnik, még nagyon messze van. Az esetre természetesen az érintettek megkeresése után elkövetkezendő lapszámainkban még visszatérünk. V. Cs.
