Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-09 / 185. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. AUGUSZTUS 9., KEDD Az egészségbiztosítási pénztár tájékoztatója Jogi tanácsok A gyermektartásdíjra vonatkozó szabályok A gyermektartásdíjra vonatkozó jogi szabályokat a megváltozott társadalmi viszonyok között sok esetben az általánostól eltérően kell alkalmazni. Olvasóink leveleikben — többek között — az egyéni vállalkozók, a munkanélküliek, a gyeden és gyesen lévők tartásdíj-fizetési kötelezettségeiről érdeklődnek. A gyermektartásdíj — a tovább tanuló nagykorú gyermek és a munkaképtelen nagykorúak mellett — elsődlegesen a külön élő szülő kiskorú gyermekének tartásával kapcsolatosan fennálló kötelezettsége. Az a szülő, akinél a házasság felbontása után a kiskorú gyermeket elhelyezték, a gyermeket természetben köteles tartani, a külön élő szülő által fizetett tartásdíjból és saját keresményéből. A gyermekek tartásával (gyermektartásdíjjal) kapcsolatos rendelkezéseket házasságról, a családról és a gyámságról szóló — többször módosított — 1952. évi VI. törvény tartalmazza, továbbá a jogalkalmazást segítő számos legfelsőbb bírósági polgári kollégiumi állásfoglalás irányadó. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatja azokat a családi pótlékban részesülő állampolgárokat, akik az ellátást a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál igényelték, hogy 1994 augusztusától a családi pótlék folyósításának módja és időpontja megváltozik. A folyósítás a továbbiakban nem a nyugdíjfolyósító igazgatóságon, hanem a lakóhely szerint illetékes egészség- biztosítási pénztárakon keresztül történik. A korábbiaktól eltérően a jövőben legkésőbb a hónap közepén kézhez kapják az ellátást. Ennek megfelelően a július havi családi pótlékot már augusztus 8—15-e között kézbesíti a posta. Ha a családi pótlék augusztus 15-éig nem érkez^ ne meg, szíveskedjenek reklamációjukkal a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár csa- ládipótlék-egységéhez fordulni. A szüléi a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azokat a javait, amelyek közös eltartásukra rendelkezésre állnak. A főszabály alól kivétel, ha a gyermek önálló vagyonnal rendelkezik, amiből tartása biztosítható, valamint ha van a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona. Ez utóbbi eset valósul meg, ha a tartásdíjfizetésre képtelen szülő helyett a nagyszülőik) teljesítenek. A tartásdíj alapja és mértéke A volt házastársak és a gyermek érdekeinek is elsősorban az a megfelelő, ha a szülők a gyermektartásdíj mértékében egymással megállapodnak, majd időközönként — egymás anyagi helyzetének és a gyermek szükségleteinek, valamint az inflációnak megfelelően — az összeget módosítják. Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a válások általában nem kulturáltan és békésen bonyolódnak, így — a házasfelek megegyezése hiányában — a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj megállapításának módjáról és mértékéről. A törvény alapján a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15—25%-ában kell megállapítani, melynek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más — saját, illetőleg mostoha — gyermekre, valamint a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben a jogosult(ak) által érvényesíthető összes tartási igény nem haladhatja meg jövedelme 50%-át. Az egyes gyermekeket megillető tartást, ennek megfelelően — két vagy több gyermek esetén — gondos mérlegeléssel úgy kell megállapítani, hogy közel azonosan kedvező helyzetbe kerüljenek, különösen, ha nem egy háztartásban élnek. Három formában A tartásdíj mértékének megállapítása három formában történhet: a) százalékos arányban, b) meghatározott összegben, c) meghatározott összegben és bizonyos jövedelmek százalékban együttesen. A tartásdíj bírósági megállapításánál a bíróságnak be kell kérnie mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Az elsőként, mint tipikusként említett százalékos meghatározást a bíróságok átlagos mércének tekintik, amitől — indokolt esetben — le- és felfelé van lehetőség az eltérésre. Előfordulhat ugyanis, hogy az a szülő akinél a gyermeket elhelyezték, kifejezetten jó anyagi körülmények között él, a külön élő szülő ugyanakkor mint rokkant alacsony jövedelemmel rendelkezik, s ez esetben a 15%-nál alacsonyabb tartásdíj is megfelelő összegű lehet. A tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem általában a keresetlevél megindítását megelőző egyévi nettó keret összege, aminek megállapításánál az adó és nyugdíjjárulék mértékét a bérből élőknél figyelembe kell venni. A tartásdíj alapját ez esetben a kötelezett főállásban elért, a bérköltség terhére kifizetett ösz- szes munkabére, valamint az érdekeltségi vagy más hasonló alap terhére kifizetett egyéb juttatása (prémium, jutalom, részesedés stb.) képezi, s csak abban az esetben több, ha az ennek alapján járó összeg — a másik szülő jövedelmét is figyelembe véve — a gyermek jogos szükségleteit nem fedezné és a kötelezettnek más forrásból is van másodlagosan figyelembe vehető jövedelme (pl. ^nellékfoglalkozás, bérleti díj). A tartásdíjalap megállapítása után a bíróság dönt a gyermektartásdíj fizetési formájáról. A százalékos mértékben történő megállapítás és letiltás a jogosultnak általában előnyös, mivel nem kell „nyomoznia” volt házastársa jövedelme után, az időközi béremelésekről” hivatalból tudomást szerez”, s az infláció miatt sem éri hátrány. Vegyes megoldás A százalékos megállapításnál egyébként meg kell jelölni az alapösszeget is, azt a legalacsonyabb összeget, amit a kötelezettnek jövedelme alakulásától függetlenül meg kell fizetnie. A bérből és fizetésből élők esetében szokásos megállapítás azonban nem alkalmazható azoknál, akiktől a tartásdíjat nem lehet letiltás útján behajtani. Ilyen eset például, ha a kötelezett egyéni vállalkozó, vagy több nem munkaviszonynak minősülő forrásból van jövedelme. Ebben a körben van jelentősége az egy összegben megállapított tartásdíjnak, aminek időközönkénti indokolt felülvizsgálatát a jogosult természetesen kérheti a bíróságtól, ha a külön élő szülővel nem tud peren kívül megállapodni. A harmadik forma a vegyes megoldás, ami a fizetésen alapuló fix összeg és valamilyen külön- jövedelem, pl. borravaló, hálapénz utáni %-ban pluszban megállapított ősz- szeg együttesen. Ez akkor alkalmazható, ha a kötelezettnek bizonyíthatóan számottevő különjövedelme van, valamint a gyermek szükséges tartásához a tartásdíjnak e felemelt mértéke valóban indokolt. Hangsúlyozandó ugyanis, hogy a gyermektartásdíj rendeltetése nem a volt házastárs tartás, illetőleg életnívójának emelése a külön élő szülő rovására. Munkanélküliek esetében a tartásdíjat a munkanélküli-járadék alapulvételével kell megállapítani, nem teljesítés esetén a megállapított havi tartásdíj a járadék 33%-áig végrehajtható. A munkanélküli-járadék összege az aktív időszak kereseténél alacsonyabb, ezért a külön élő szülő a jogerősen megítélt tartásdíj leszállítását is kérheti a bíróságtól, ha kizárólag munkanélküli-járadékából él. Természetesen, ha a munkanélkülinek van olyan vagyontárgya, ami jövedelmez, akkor ezt is figyelembe kell venni. A sorkatonai szolgálat ideje alatt tartásdíj-fizetési kötelezettség családi segélyként történik. A folyósítás alapja a jogerős gyermektartásdíj fizetésére kötelező bírói ítélet lehet,- vagy ha a szülők a szolgálat megkezdése előtt ténylegesen együtt éltek és gyérmeküket közös háztartásukban nevelték, a gyermeket közvetlenül nevelő szülő a családi segélyt bírói ítélet nélkül is kérheti az illetékes egészségügyi feladatot ellátó önkormányzati szervtől. Ha a családi segélyt bírói ítélet alapján folyósítják és az alacsonyabb a jogerős ítélettel megállapított tartásdíjnál, a különbözetet a jogosult nem érvényesítheti, mivel hátralék nem keletkezik, a jogosult önhibáján kívül nem tudja kötelezettségét teljesíteni. Természetesen á sorkatonai szolgálat megszűnését követően ismét a bíróság által megállapított — magasabb összegű gyermektartásdíjat kell fizetni. Bírósági gyakorlat Az elítéltek vagy előzetes letartóztatásban lévő személyeknek a fizetendő rabkeresményük alapján kell megállapítani, kivéve, ha van ez idő alatt is hasznosított vagyonukból egyéb jövedelmük. Ha csak a' rabkeresmény jöhet számításba, annak alacsony összege miatt a bíróság a 'gyermektartás- díj-leszállítási kérelmet általában jóváhagyja, kivéve, ha az elítélés éppen a tartási kötelezettség elmulasztása miatt történt. A gyérmektartásdíj a gyermekgondozási díjban (a továbbiakban: gyed) és a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes) részesülők esetében is fizetendő. Ez az az esetkör, amikor az új szülő házasságot köt, amelyben további gyermeke(i) születnek, a korábbi házasságából származó gyermekéről azonban továbbra is gondoskodnia kell. Mivel a bírósági gyakorlat alapján általában még jelenleg is az anyánál helyezik el a kiskorú gyerekeket, ezért ez a kérdés a gyakorlatban elsősorban a feleségük helyett gyes-t igénybe vevő férfiakra vonatkozik. Magasabb összeg Az új félj gyermekgondozási segélyéből tehát gyermektartásdíjat kell fizetni, de ugyanez a helyzet, ha az apánál helyezték el a közös gyermeket és az anya új házasságából származó gyermeke után részesül gyed-ben vagy gyes-ben. Mivel a gyes ösz- szege alacsony- és ha más jövedelme sincs a kötelezett szülőnek (pl.bérbeadásából származó jövedelem), a tartásdíj összege a gyes összegéhez igazodik. A gyed ősz- szege jelentősen magasabb, mint a gyes, így abból magasabb tartásdíj fizetésére áll fenn a jogosultság. Fontos tudnivaló, hogy a gyes végrehajtás alól mentes, a gyed viszont nem, a gyed-bői a levonás a táppénzhez hasonlóan, a gyed 33%-ig terjedhet. Dr. Fogarasi Gabriella (OSI Tisztelt Gödöllői Polgárok! Meghívom Önöket a városháza földszinti nagytermében tartandó, A GÖDÖLLŐI GRASSALKOVICH-KASTÉLY KÖRNYEZETE RENDEZÉSI TERVI PROGRAMJÁNAK LAKOSSÁGI FÓRUMÁRA, A teremben megtekinthetőek lesznek a kastélyszálló elhelyezésére készült . tervpályázatok is. A fórum időpontja: AGUSZTUS 15., HÉTFŐ, 18 ÓRA Minden érdeklődőt szeretettel várunk. DR. GÉMESI GYÖRGY polgármester Tisztelt Máriabesnyői Polgárok! Meghívom Önöket a máriabesnyői kegyhely és a városi temető környékének részletes rendezési tervével kapcsolatos LAKOSSÁGI FÓRUMRA, melyet AUGUSZTUS 16-ÁN, KEDDEN 18 ÓRAKOR a Szabadság út 255. szám alatti iskolaépületben tartunk. Minden érdeklődőt szeretettel várok. DR. GÉMESI GYÖRGY polgármester
