Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-09 / 185. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 9.. KEDD Egy magyar—japán nagyszótár is fölfedezte Nemzeti himnuszunk rovásírással 7Í-: 7Í. ^ ^ t i' í '. \ L ' . ' ‘ - t '«j te i } >V ’ *■ U'*’ V - *«." I V~í í 1 '■ WV'Í*' ^ t^n l; - vif r> m ö\nc mí m t Äi imö xfmm laton áldd mos « ;na gyárt jó kedvvel s < ^ pA ifc, L* „*4. .Aj /5* *&'*,*!% * ’4^%* x' «f VSS^xJí ** ;* * « V£r*V DM1KA sím M mw ® m mm ama. nyújts feléje védőkart, ha küzd ellanaéggel. íf 11 1 , Á V . 11* ~~ \ f • ' ’ \ Í s* 1 ; ■' ' <pjt- I /- V' ' ■ ■ ; " XFAÁCHA HfK Hm W, SíCDIW Hí> MÍA mW Baleora akit régea top, hozz i*a víg eaztondőt |Íi^T- i 1 í Vl, t*.*<v :í'i>2*> h A. i V *'...' V t ». *r. ? S^§Í i I* - * Asp ” > í á; r- V* \U -V^íd'vVT- " ^-l íí&klA^-H t,-í-1' ^444—«.s*, . , ,. , .WAXh«wrf w í (0 h mmr, mim twgbűnhodta Mól- e B<p a «áltat, joveudőt. „A Hymnusz autográfja az 1880-as évekből” című kötetben fellelhető eredeti partitúrát Forrai Sándor magyar rovásírással is bemutatja olvasóinknak Művészeti találkozó Tatán A magyar Himnusz születésének 150. évfordulója alkalmából, ez év június 15-én a Zene- akadémia nagytermében nagyszabású ünnepélyes hangverseny keretében került sor a megemlékezésre. Kölcsey Ferenc — akinek minap emeltek emlékszobrot szülőfalujában —1823-ban írta meg Himnusz címen őstörténetünkkel kapcsolatos csodálatos költeményét, amelynek első szakasza nemzeti imánkká vált. Megzenésítésére pályázatot írtak ki, melyet Erkel Ferenc nyert el és 1844. július 2-án mutatták be — nagy sikerrel — a pesti Nemzeti Színházban. Ezt követően augusztus 10-én a „Széchenyi” nevű gőzös vízre bocsátásánál énekelték először nyilvános népünnepélyen. Erről a Honderű újság 1844. augusztus 17-i számában a következőket írta: „Ez volt az az alkalom, amikor egy ünneplő közönség háromszori megismételt énekével magáénak ismerte el, nemzeti himnuszává avatta Erkel Ferenc kompozícióját. ” A Bach-korszak alatt a Himnuszt betiltották, csak titokban énekelték, ezzel is erősítve az együvé tartozás tudatát. A kiegyezés után már szabadon lehetett énekelni. Ugyanaz a magyar szív és lélek hatotta át Erkel Ferencet a Himnusz örökbecsű dallamának a megírásakor, mint egy évvel korábban Egressy Bénit, aki „minden ember legyen ember és magyar” jeligével nyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot. Ez a két erős magyarságtudattal telített, örökéletű dal erőt, hitet kell hogy adjon a magyarságnak minden további nehézség leküzdésére. Szolgáljon ez követendő például az ország minden vezetője számára, akiktől jövőnk, fennmaradásunk függ itt a Kárpátmedencében. Himnuszunk a magyarság ősi múltjára is utal, ezért mondanivalóját legjobban úgy tudjuk kifejezni, ha annak legalább első versszakát ősi magyar rovásírásunkkal is le tudjuk írni, mivel ez sokkal méltóbb hozzá, mint mai latin betűs írásunk. Erre jó példa a következő. Még 1971-ben Japánban, Tokióban alkalmam volt találkozni a magyar barátságáról híres és magyarul is jól tudó Imaoka Juchiro profesz- szorral, akinek ajándékként pergamenszerű, régi oklevelet utánzó anyagra magyar rovásírással a Himnuszt írtam, hátlapjára a rovásírás ábécéjét rögzítettem. A rovásírásunkat is' ismerő Imaokának a könnyé poty- tyant ajándékomra, amikor felismerte a magyar Himnuszt ősi rovásírásunkkal. Érezte és mondta is, hogy a Himnuszt csakis az ősi magyar rovásírással lehet legméltóbban leírni. Látogatásunldcor éppen a magyar—japán nagyszótáron dolgozott, mely 1973-ban jelent meg és a legnagyobb meglepetésünkre a szótár 15. oldalán található a Himnusz és alatta a teljes rovás ábécé a nevemre való hivatkozással, amit mellékelten bemutatunk. Az idős profesz- szor még csak arra kérte az Istent, hogy szótárának megjelenését még megélhesse. Ez a kívánsága teljesült is, mert amikor könyve elhagyta a nyomdát, a szótár egy példányát kezében tartva, a karosszékében ülve csendesen elhunyt. Számomra már csak a budapesti japán nagykövetség diplomáciai úton tudott egy példányt beszerezni. A Széchényi Könyvtárban tavaly centenáriumi emlékkiállítás volt a Himnusszal kapcsolatban. Ebből az alkalomból jelent meg az „Erkel 1810—1893” c. katalógus. Ebben a 17. oldalon Erkel saját kezű aláírásával A Hymnusz autográfja az 1880-as évekből cím alatt az eredeti partitúrát közli. A japán példa adta az ötletet, hogy ennek másolatát magyar rovásírással is bemutassuk. A rovásírás sorvezetése természetesen eltér az eredeti jobbról balra haladó sorvezetéstől és alkalmazkodik a kotta latin betűs írásához, így a rovásjelek balról jobbra haladva a megfelelő latin betűk alá esnek. Mivel rovásírásunkban minden hangunkra egy önálló jel van, így a kettős mássalhangzók alá is egy rovásjel került. Az átírás betűírással történt, mint a japán szótárban is. Befejezésül megemlítem még, hogy aki a magyar rovásírás ősiségéről, a vele kapcsolatos őstörténeti háttérről, a magyar nyelv törvényeire felépült rövidítési rendszeréről és fennmaradt rovásírásos nyelvemlékeinkről bővebbet szeretne tudni, figyelmébe ajánlom az idei könyvhéten az Antológia Könyvkiadó által megjelentetett: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig című könyvemet. Forrai Sándor Egy különleges kiállítás megnyitásával nemzetközi művészeti találkozó kezdődött vasárnap a tatai Kuny Domokos Múzeumban. Az augusztus 15-éig tartó, s Üzenet című rendezvénnyel a két fő szervező, Nagy Katalin textil- művész és Kovács István grafikus célja ezúttal is az, hogy az észak-dunántúli kisváros Hétfőn Békéscsabán kilenc együttes négyszáz fúvósa részvételével megkezdődött a hetedik alkalommal szerveződött Zenei Ifjúsági Találkozó (a Zenit), amely egyben az Atlantis- Yamaha nemzetközi fúvós- zenekari verseny is. A hazaiakon kívül az idén a németországi Neustadt, Szlovákiából Révkomárom s az angliai Harrogate város fúvósai vesznek részt a szombatig tartó rendezvényen. Napközben a város több helyén térzenét adAki mereven maga elé néz, hirtelen azt láthatja, hogy egy zöld erdő szem- pillantás alatt üvöltő farkassá változik, vagy egy barna kocka tehénné alakul át- Ahhoz, hogy ilyen varázslatos képeket lásson, a nézőnek nincs szüksége semmiféle készülékre, csupán mozdulatlan tekintetre. Ez az új szórakoztató játék az elrejtett háromdimenziós képekkel máris óriási sikert aratott Németországban. Az Ars Edition nevű müncheni kiadó két könyvet jelentetett nemzetközi képzőművészeti központtá váljon. Meghívásukat az idén belga, dán, finn, francia, koreai, német, spanyol, svéd, szlovák és magyar művészek fogadták el, összesen 17-en. Mindegyik alkotó magával hozta egyik legújabb művét, s azok rendezték meg a már említett kiállítást. nak, esténként pedig a csabai városháza udvarán mutatják be versenyműsoraikat a zenekarok. Augusztus 13-án, szombaton a Korzó téren kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és gálára, s a rendezvény az ifiházban fesztiválkaszinóval fejeződik be. A tavalyi békéscsabai nemzetközi fúvósversenyt az udmurt zenekar nyerte meg, jutalma egy Yamaha vadászkürt vojt, s az idén is ez a neves hangszergyár adja a főd íj at. meg „Mágikus szem” címmel. Mindkettő a bestseller lista élén található. Barbara Grabow, a kiadó munkatársa elmondta a DPA német hírügynökség munkatársának, hogy néhány hét alatt, több mint egymillió példányt adtak el belőlük. Az olvasó egyenesen csodának tartja, hogy egy rizsföld egyszerre 'csókolózó pár alakját ölti fel, Beethoven portréja meg bokszoló kengurukká alakul át. Pedig az egész varázslat egyszerű optikai csalódáson alapul. Nemzetközi fúvósnapok Háromdimenziós képek könyvben Fazekasemlékház Mezőtúron A Muzsikás Együttes koncertjéről Verbunkos a kikövezett Barcsai-udváron Mezó'túr népművészetétől elválaszthatatlan a Badár-ke- rámia. A mezőtúri fazekasmesterség „atyja”, a hagyományteremtő id. Badár Balázs fazekas, aki munkájával ezelőtt száz évvel egy párizsi kiállítás diplomáját nyerte el. Fia és unokája is folytatta a fazekasmesterséget. Életművük néhány szép darabját, szerszámaikat őrzi a mezőtúri Badár Emlékház MTI-felvétel Nagy tömeg várakozott a Barcsai-udvar bejáratánál Szentendrén, a Muzsikás Együttes szombat esti koncertje előtti percekben. Nem csak és elsősorban nem szervezési hiba okozta a torlódást; az együttes színvonala, hírneve vonzotta ide a népzene lelkes híveit, magyarokat és külhoniakat egyaránt. (Ezért is közölte Hamar Dániel bőgős két nyelven, tehát angolul is a műsort.) Nagyon kevésnek bizonyult az a néhány széksor, a közönségnek több mint a fele állva -— vagy az esti hűvösben a kikövezett udvarra ülve — élvezte ezt a valóban tiszta forrásból merített, nemesen profi népi muzsikálást. Első számként a Kalotaszegi verbunkot játszották, amit azonnal a Kalotaszegi legényes követett. Kalotaszegi volt a 4-5 lassú szám és az azt követő csárdás szaporául is. A jól szerkesztett koncert hangulata számról számra felfelé ívelt, az utolsó dalokat már együtt énekelte a közönség a zenekarral. Régen hallottuk, meglehetősen ritkán is hallhatjuk Muzsikásé- kat, valószínű, külföldre* is sokat járnak, bár Sipos Mihály, a prímhegedűs főállásban még mindig a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének matematikusa, Hamar Dániel, a bőgős, változatlanul geofizikus az ELTE-n, ijj. Cso- óri Sándor, a zenekar vezetője pedig zenetanár; s a négyesfogatból Eri Péter másodhegedűs (és ki tudja még hányféle hangszer megszó- laltatója) egyedül kifejezetten a zenélésből él. A nyáron hallhattuk őket a Hiltonban is, és lesz is még néhány fellépésük mostanában, bár az élet nem kényezteti el túlságosan őket, hiszen az utolsó lemezük, a Szól a kakas már (Magyar—zsidó népdalok) két éve jelent meg. Az est meglepetése is az a gyönyörű héber imádság volt (az említett lemezen már megörökítették), amit Sebestyén Márta adott elő a tőle megszokott természetes egyszerűséggel. Sipos Zoltán Kodály-tanítvány ajándékozta meg vele, s az énekesnő úgy ismertette az eredetiben előadott szöveget magyarul, mint ami valamennyiünk fohásza lehetne nehéz helyzetünkben. A népdaléneklés sztárjaként számon tartott Sebestyén Márta nem vett fel semmiféle sztárpózt. Ezúttal nem csak furulyázott a tőle megszokott módon, de szinte megtanította a közönségét tilinkózni is. (A világ legegyszerűbb hangszerét Mongóliából kapta.) Eri Péter kíséretében előadott még egy ír és somogyi népdalt, amelyeknek, csodálatos módon, szinte hangról hangra megegyezik a dallama. Ifj. Csoóri Sándor (az est muzsikájának egyik fénypontja kecskeduda-szólója volt) és együttese jókedvűen, szívből muzsikált, Sipos Mihály prímhegedűs ősz hajjal is megőrizte azt a ritka tulajdonságot, amit csak igen kevesen tudnak, hogy soha nem érződik játékukon, hogy pénzért csinálják. f * A Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta most ismét világosan megmutatta, hogy a népzene kedvelőinek a tábora nem csökkent az idő múlásával. (Hol van már a táncházidőszak, amikor, mint a vulkán, tört fel a mélyből az addig föld alá kényszerült műfaj!) Most is főleg fiatalokkal telt meg a Barcsai-udvar — ami a műfaj örök érvényességét mutatja. Ónody Éva
