Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-08 / 158. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 8., PÉNTEK 3 Szuhay Balázs Rendezők A színházi világban szállóigévé vált Salamon Béla kérdése az akkor főrendezővé kinevezett Kazimir Ká­rolyhoz: — „Mondja, aranyoskám, maga már rendező' is, vagy még csak főrendezői” Nem is tudom, miért jut eszembe folyton ez a szelle­mes mondás, amikor az új parlament munkáját né­zem a tévében... Hát igen... Rendező'sokféle van. Akárcsak képvise­lő. Van, akinek az a legfőbb célja, hogy minden fordít­va legyen, mint idáig volt. Erről is van egy színházi tanmese. Miért jobbak a vidéki előadások, mint a budapesti­ek? Mert a fővárosi rendező, mielőtt megrendez egy színdarabot, kiutazik Párizsba vagy Londonba, hogy megnézze az ottani előadást. Pontosan jegyzeteli, ott mi történik a színpadon, aztán hazajőve ezekre a jegy­zetekre támaszkodik. De hogy ne lógjon ki a lóláb, „apró”módosításokat eszközöl. Az a szereplő, aki Pá­rizsban vagy Londonban jobbról jött be a színre, az ő rendezésében balról fog bejönni, aki ott balról, itt jobbról... A vidéki színháznak szerényebb a költségvetése. Az ottani rendező csak Pestre tud felutazni „tanulmány­útra”. Szorgalmasan jegyzetel a pesti előadáson, az­tán visszatérve városába, jegyzetei alapján megrende­zi az előadást. De hogy mégse legyen teljesen azonos, szerény változtatással él. Aki Pesten jobbról jött a színre, nála balról — és viszont... Csoda-e, hogy nálunk a világvárosi előadások kis­városokban születnek? Valami hasonló érződik a parlament munkájában is. A fővárosi parlamentében... Sokan igyekeznek le­másolni a nyugati (főleg az angol és amerikai) képvi­selőház munkáját. De hogy a másolás ne legyen szol­gai, némileg módosítanak rajta. Nem sokat, csak any- nyit, hogy minden fordítva legyen... Nem kellene létrehoznunk egy vidéki parlamentet is? És mert három a magyar igazság, álljon itt egy harmadik színházi történet is, a diktátorhajlamú ren­dezőről. Igaz mese, megtörtént. Az ifjú titán rendező felszólt az idős, tapasztalt szí­nésznek a színpadra: — Ennél a mondatnál ülj le! A színész megdöbbent. A színpadi szituáció egyálta­lán nem indokolta a leülést. Megkérdezte: — Miért üljek le? Nyeglén csattant a válasz: — Mert én azt mondtam! Hát igen... Aki már rendező, az rávezeti a színészt arra, mit tegyen a színpadon. Aki még csak főrende­ző, az dirigál, „...mert én azt mondtam...” Az új Országgyűlésben idáig két törvény született. Az egyik megszüntette az egyik — talán legjobban működő — minisztériumot, a másik lehetővé tette a polgármesteri és a képviselői poszt együttes betölté­sét. Mindkét elgondolás vitatható, de talán kellő indo­kolás mellett elfogadható lett volna. Am az indokolás rövid volt, és velőtlen. Nagyon emlékeztetett az imént idézett rendezői válaszra: „mert én azt mondtam...” Az indulás rosszat sejtet. Nehéz idők jönnek... És nem azért, mert én azt mondtam... Kész a koalíciós program Az MSZP és az SZDSZ ve­zetői tegnap alig másfél órás tárgyalás után meg­egyeztek a koalíciós kor­mány programjában, így már csak a szöveg stilizálá­sa, lektorálása van hátra — mondta el Pető Iván, az SZDSZ elnöke a tanácsko­zást követően az újság­íróknak. Az anyagot a terveknek megfelelően ma eljuttatják az országgyűlési képviselők­höz és mellékelik hozzá a kormányalakításra felkért politikus, Horn Gyula kísé­rőlevelét is. A kormányprog­ram vitájára a jövő héten ke­rül sor a T. Házban. A prog­ram terjedelme közel másfél száz oldal, tudták meg a saj­tó képviselői Horn Gyulától. Az utolsó egyeztetésen tar­talmat érintő vita nem volt, és személyi kérdések sem kerültek szóba. A politikai államtitkárokról várhatóan a jövő héten tárgyalnak a két párt vezetői. Az MTI értesü­lése szerint már csak a mű­velődésügyi tárcánál kétsé­ges a szocialista államtitkár személye. A jövő héten megkezdő­dik a kormány vezető tiszt­ségviselőinek parlamenti meghallgatása. Baráti kézfogás a felmentett alelnököknek Kolozsvár: kormánytiltakozás (Folytatás az L oldalról) Juhász Judit ezután- beje­lentette, hogy a kormány napirenden kívül foglalko­zott a kolozsvári főtéren — tegnap — megkezdett régészeti ásatásokkal. Az ügyvezető kabinet állásfog­lalása szerint elfogadhatat­lan, hogy ásatások címén megbontsák a kolozsvári főtér arculatát. Ez az ása­tás — amely az erdélyi ma­gyarság, illetve Kolozsvár városának egyik legszebb szimbóluma ellen irányul — a romániai magyarság és a város lakossága érzé­seinek olyan tudatos meg­sértése, amely a város nyu­galmának feldúlása mellett interetnikai feszültségek keltésére is alkalmas. A magyar kormány sajnálat­tal vette tudomásul, hogy bizonyos román politikai körök kedvezőtlen irányba kívánják befolyásolni az ország demokratikus fejlő­dését, a nemzeti megbéké­lést és a két ország kapcso­latainak alakulását. A kabi­net tiltakozik az erőszak al­kalmazása ellen, és elvár­ja, hogy a román kormány megtegye a szükséges in­tézkedéseket Kolozsvár nyugalma és a nemkívána­tos magyar—román ellen­tétek megelőzése érdeké­ben. A kormányszóvivő egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a magyar kabinet nem először kap szomorú híreket Kolozsvárról, hi­szen már tavaly november­ben is történt kísérlet az UNESCO védett műemlé­kek listáján szereplő Má­tyás-szobor jellegének megváltoztatására. Juhász Judit beszámolt arról is, hogy a kormány a törvényhozás elé terjesztet­te azt a javaslatot, amely le­hetővé teszi azoknak a brit katonáknak a belépését Ma­gyarország területére, akik részt vesznek a szeptember 6-a és 24-e között megren­dezendő magyar—brit kö­zös hadgyakorlaton. Kajái József, a Minisz­terelnöki Hivatal búcsúzó közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy — a na­pokban megjelent egyes sajtóinformációkkal ellen­tétben — a Külügyminisz­tériumnak nincs hárommil- liárd forintos hiánya. A tár­cánál jelenleg — a többszö­ri forintleértékelések miatt — 700 millió forintos hi­ány van, de ennek egy ré­sze pótolható a hazánkon átutazó sok ezer török ven­dégmunkás vízumdíjával. * A Magyar Út Körök Mozga­lom tagjai és más társadal­mi szervezetek képviselői ma 17 órakor baráti kézfo­gással fogadják Csúcs Lász­lót a Pollack Mihály téren és Nahlik Gábort a Szabad­ság téren. Ezt követően szo­lidaritási gyűlést tartanak 18 órakor a Vérmezőn. Cél­juk a két véleményük sze­rint méltatlan körülmények között eltávolított vezető iránti megbecsülésük és ro- konszenvük kinyilvánítása. Pártelnök kerestetik az MDF-ben A nagykövetek védelmében (Folytatás az L oldalról) Az országos gyűlés vidéki küldöttei ezentúl a budapes­ti küldöttek otthonában kap­nak szállást, mellyel régi ha­gyományt támaszt fel az MDF — közölték a tájékoz­tatón. Egy kérdésre válaszolva Herényi Károly kitért Gra- nasztói György brüsszeli magyar nagykövet lemondá­sának körülményeire is. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy ez a lépés a leendő külügyminiszter azon üze­netének egyik következmé­nye, miszerint a politikai szerepet vállalt nagyköve­teknek távozniuk kell poszt­jukról. Az MDF neheztel azért, ha nyomást gyakorol­nak a nagykövetekre, akik­nek törvényes joguk a politi­kai szerepvállalás. — A mostani választá­sok után merőben más helyzetben vetődött fel ez a kérdés, mint 1989-ben — emlékeztetett rá a szóvivő. — Akkor rendszerváltás, most pedig — az MDF re­ményei szerint — csak kor­mányváltás történt Magyar- országon. A rendszerváltó kormány 1990-ben azokat a nagyköveteket hívta visz- sza, akiket még az MSZMP külügyi osztálya nevezett ki — mutatott rá Herényi Károly. A szóvivő végül bejelen­tette, hogy az MDF elnök­sége — bár az ügyvezető elnökség folytatja munká­ját — legközelebb csak au­gusztus közepén tart ülést. (t. á.) Felrobbantották tegnap azokat a bombákat, amelyeket az expóépítkezések során az Eötvös Loránd Tudományegyetem tervezett déli épületének földmunkáinál találtak. A bombákat, amelyek valószínűleg a II. világháború idejéből származnak, néhány hete találták meg 6 méter mélységben. A nagy mennyiségű robbanóanyagot (mint­egy 40 kilogrammot) azért nem szállították el rögtön a helyszínről, mert a honvédség tűzszerészei szerint mozgatásuk túl veszélyes lett volna MTI-felvételek Bolgár György: Az újság­írásnak jót tett a Pesti Hírlap megszűnése A Respublika júliusi szá­mából tekintsünk bele abba a beszélgetésbe, amelyik Bolgár György- gyel, a rádióból eltávolí­tott szerkesztővel, jelen­leg a Helikon Kiadó igaz­gatójával készült. Már maga ez a tény is figyel­met érdemel: az eltávolí­tott rádiós hamar megta­lálta boldogulását, egy ki­adó igazgatója lett, mi­közben kalapoztak neki az aluljárókban. Am e tény is mutatja, a Bolgá­rok sokkal talpraesetteb- bek annál, semhogy az ál­taluk évtizedeken át félre­vezetettek filléreire szük­ségük lenne. A Respubli­ka kíváncsiskodó újság­írója a beszélgetés elején leszögezi: „Sokan szeret­nének olyan színvonalon írni, rádiózni, ahogy ő te­szi”... Sietve hozzáte­szem. tán még többen vannak, akik mégsem sze­remének olyan színvona­lon írni és rádiózni, ahogy azt Bolgár György tette, merthogy ahhoz alapvető neveltetésükkel kellene szakítani, elfelej­teni kedves szüleik intel­mét, mely így szólt, kisfi­am hazudni szigorúan ti­los. Ám nézzük a beszél­getés eme részét: „A Pes­ti Hírlap eltűnése lehet egy tisztulási folyamat kezdete?” — kérdi az új­ságíró, és íme Bolgár György válasza: „Meg­szűnésükkel a magyar sajtó tisztább lett, ez egyértelmű. Jót tesz az új­ságírásnak, ha ez a hang­vétel megszűnik, de a kér­dés nem ilyen egyszerű, mert az itt dolgozó embe­rek biztosan keresni fog­nak más megjelenési for­mát, új orgánumokat.” Azt hiszem ez az „ember­séges, tiszta hang” min­den olvasóban nyomot hagyott, s tán hibaként róják fel az újságírónak, hogy nem tette hozzá, so­kan szeretnének úgy gon­dolkozni, mint Bolgár György, aki a jelek sze­rint szívesen megtisztíta­ná a magyar sajtót a nem­zetben gondolkodóktól, ki'tudja, tán a recskihez hasonló táborba is beutal­ná őket. (Vödrös) Bolgár internálna

Next

/
Thumbnails
Contents