Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-07 / 157. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK Gémesi György gratulált a kézilabdázóknak Távlati célok Gödöllőn Az NB I/B Nyugati-csoportjá­ban harmadik helyezést elért férfi-kézilabdacsapatot hivata­lában fogadta dr. Gémesi György polgármester, aki kö­szöntőjében méltatta ezt a si­kert, amely egyik jelentős ese­ménye a város sporttörténeté­nek. Gratulált a városvezetés nevében a játékosoknak, akik valamennyien civil munka mellett sportolnak, mégis si­került azt a bravúrt is végre­hajtaniuk, hogy a profi Ózdot Magyar Kupa-mérkőzésen le­győzték. Ezt, és a bajnoki sze­replést az önkormányzat és a sportbizottság — lehetőségei szerint — honorálta is. Benkő Ákos, a Gödöllői KC elnöke megköszönte a polgármester és az önkor­mányzat segítségét és azt az anyagi támogatást, amely nél­kül a klub nem tudott volna talpon maradni két éve és azó­ta sem. Szó esett az egy szak- osztályos egyesület nehezen alakuló anyagi körülményé­ről, amely akkor stabilizálód­hatna, ha végre-valahára sike­rülne egy vagy több állandó, tőkeerős támogatót megtalál­ni. A beszédekből az is kisej- lett, hogy a meglévő játékos­keret és a szakvezető már ki­rajzolta egy magasabb osz­tály elérésének körvonalait. Ehhez leginkább pénzügyi hátteret volna szükséges ki­építeni. Kedves jelenete volt az ösz- szejövetelnek, amikor a G. KC elnöke tiszteletbeli bronz­érmessé avatta a polgármes­tert. Végezetül, de nem utolsó­sorban a siker kivívóinak fel­sorolása: Szabó /., mester­edző; Horváth L, csapatkapi­tány; Bartha Zs., Barthos G., Bátori Cs., Farkas K., Hajdú Z., Imre F., Juhász Z., Kal­már A., Kovács A., Majoros G., Péli S., Ponyi N., Raniák Cs., Rácz S., Surányi Z., Var­ga M.; Benkő A., elnök; Mar­kó G., szakosztályvezető; No- vák A., technikai vezető; Do­bos M., elnökségi tag; Matúz S., menedzser, Varga J. inté­ző. A támogatók felsorolásától most hely hiánya miatt elte­kintenének, akikről szó volna azok úgyis tudják, hogy mek­kora hálával és köszönettel tartozunk nekik, amit ezúton is szeretnénk tolmácsolni! Nem feledkezve meg azokról az elődökről, akiknek renge­teg szerepe volt abban, hogy a maiak elértek az eddigi leg­magasabb csúcsra. Most egy hónapos pihenő következik, és augusztus 2-től indul a felkészülés a kö­vetkező feladatokra. Ezeknek első állomása lesz az idén ne­gyedik alkalommal megrende­zésre kerülő Szent István Ku­pa. M. G. A nők bajnoksága színvonalasabb, mint a férfiaké Két év eltiltást is lehet kapni Nyári szünet ide, kánikula oda, a magyar kézilabdázásban mostanában a holtszezon egészen mást jelent, mint akár csak tavaly ilyenkor. Még élénken él a sportág rajongói­ban a június elején, Portugáliában megrendezett férfi Eu- rópa-bajnokság, amely magyar szempontból rendkívül je­lentős eredménybeli sikert hozott, hiszen a 7. hellyel válo­gatottunk ott lehet jövőre Izlandon, a világbajnokságon. A napokban írták alá a magyar és az osztrák vezetők a végle­ges megállapodást az 1995-ben közösen megrendezésre ke­rülő női világbajnokság okmányát. Ősszel pedig a nők Eu- rópa-bajnokságán Németországban szurkolhatunk a leg­jobb magyaroknak. Szóval bőven van esemény, amelyek alapját a jó, vagy éppen gyengébb hazai bajnokság adja. Ezért is kezdtük itt a beszélgetést Vass Károllyal, a Ma­gyar Kézilabda Szövetség szakmai alelnökével. — Sajnos, de a leghatározot­tabban ki kell jelentenem: a férfiak bajnoki pontvadásza­ta egyértelműen alacsonyabb színvonalú, mint a nőké — summázott az egykori 120-szoros válogatott beálló, aki civilben az Elektromos SE ügyvezető elnöke, s ő áll a Budapesti Sportegyesületek Szövetségének az élén is. — A tizenhatos mezőny óhatatlanul nagy hígítással jár; szerintem bőven elég len­ne, ha az I. osztályban 12 csa­pat vetélkedne egymással. A gondokat elemezve, minden­képpen meg kell állapítanom, hogy az utánpótlás-nevelés terén alapvető gondok van­nak, hiszen évről évre kevés tehetség tűnik fel. így a ma­gyar NB I. történéseit jószeri­vel az a 25-30 játékos szabja meg, akik tudásuk alapján va­lójában kiemelkednek társaik közül. Márpedig ha kevés a játé­kos, az mindent károsan befo­lyásol. Erről győzött meg Vass Károly véleménye is. i Ezek a meghatározó já­tékosok járnak körbe-körbe a viszonylag tehetősebb klu­bok között, s ezzel aránytala­nul nagy pénzeket préselnek ki maguknak, ráadásul a klu­bok egymáshoz való viszo­nyát morálisan is igen rossz irányban befolyásolják. Saj­nos a klubok — s ez alól sen­ki nem kivétel — eléggé föld­hözragadt módon csak a sa­ját, önös érdekeiket képvise­lik, miközben figyelmen kí­vül hagyják a magyar kézilab­dázás általános helyzetét, nemzetközi feladatait. Márpe­dig a világversenyek egyre szaporodnak, így a magyar kézilabdázás megmérettetése ott fog megtörténni. Példá­nak okáért a júniusban, Portu­gáliában megrendezett férfi EB-n, illetve a szeptemberi, németországi női EB-n, a jö­vőben pedig minden évben, de például 1996-ban nem csak az atlantai olimpián, ha­nem ugyancsak 1996-ban Eu- rópa-bajnokságon is. Az ilyen sűrű, nagy igénybevé­telt jelentő sorozatra sokkal keményebb hazai bajnoksá­gokkal lehet csak erdménye- sen felkészülni. — Portugáliában a férfiak a tizenkettes mezőnyben a 7. helyen kötöttek ki. Ezen ered­mény megítélése meglehető­sen vegyes volt. — A helyezéssel elégedett vagyok, a játékkal annál ke­vésbé! Jómagam ugyanis — s ez a szövetség vezetőinek is a vélmeménye — olyan ma­gyar férfi és női válogatottat szeretnék látni, amely a világ bármely nemzeti együttesé­nek nekimegy, s legfeljebb tisztes csatában alulmarad. Portugáliában több olyan meccs is volt, amelyre a férfi­ak eleve feltartott kézzel men­tek ki, ami elfogadhatatlan. Az ilyesfajta „megadás” rendszerint nem a véletlen műve szokott lenni. Vass Ká­roly azt is elárulta: a fegye­lem körül sem volt minden Vass Károly, az MKSZ alelnöke rendben, már az előkészüle­tek során sem. — A játékosok egyik része csak nyűgnek veszi a váloga­tottságot, ami elfogadhatat­lan. Szerencsére az elnökség már korábban elfogadott egy olyan átigazolási szabályt, hogy aki lemondja a nemzeti együttesben való szereplést, az két évig nem szerződhet külföldre. Amikor ezt Portu­gáliában közöltem az érdekel­tekkel, többen nem is tudtak róla, s láthatóan megdöbben­tek. Remélem, ha már a nem­zeti öntudat egyeseknél hi­ányzik, a szabályok majd megteszik a magukét — fe­jezte be a beszélgetést Vass Károly, az MKSZ alelnöke. Kép és szöveg: Jocha Károly Nagymaros igazi utánpótlás-nevelő bázis A kajak-kenu mellett kerékpároznak is A hazai kajak-kenu sport népszerű klubja a nagymarosi egyesület. Olyan híres sportolókat nevelt, mint Csécsei Sándor, Melts László, Petrovits Kálmán, Petrovits Béla vagy éppen Nieberl László. A mai kajakosok életéről Hei- czinger Róbert klubelnökkel és Maurer Tamás elnökségi taggal beszélgettünk. Nyugodt utazás Rómába — Az egyesület 1968-bari alakult — idézi a múltat Hei- czinger Róbert —, a csónak­házat pedig maguk a kajako­sok építették a hetvenes években a Kajak-kenu Szö­vetség és a megyei sporthiva­tal segítségével. — Ma mennyien dolgoz­nak önöknél? — Tavaly novemberig két edzőnk volt: Nieberl Károly és Gyimesi László. Jelenleg utóbbi dolgozik főállásban, mellette segédkezik Tóth László a mintegy negyven gyerek tréningezésében. — Egyáltalán, kikkel fog­lalkoznak? — Mi utánpótlás-nevelő egyesület vagyunk. 11-12 éves kortól jönnek ide gyere­kek más-más tehetséggel. Egyébként a kevésbé ügye­seknek is lehet örülni, hisz ők is tudják segíteni a jobba­kat, ha például előnyt kap­nak, s az erősebbnek ezt kell behozni. Versenyeken ve­szünk részt — diákolimpián, válogatókon —, de szeret­ném hangsúlyozni a klub tö­megsport jellegét. Fiatalok­kal foglalkozunk, s noha akadnak felnőtt kajakosok, ők csak hobbijelleggel száll­nak vízre. — Miért nincs felnőtt ver­senyzőjük? — Az igazán tehetsége­sek, akik a kajakból szeretné­nek megélni, nagyobb egye­sülethez mennek, mint példá­ul a Honvéd vagy a Dózsa. A felnőttszinthez sokkal jobb körülményeket kell biz­tosítani a mai világszínvona­lú magyar mezőnyben. — Hogyan, milyen körül­mények között készülnek az itt versenyző gyerekek? — A hajóparkunk szép, konditermünk is van, bár ez felújításra szorul. Hétfő kivé­telével mindennap van edzés, szombaton kettő is. Ezenkívül télen úszóedzése­ket tartunk Vácon, valamint sífutótáborokat szervezünk. A srácoknak ez nem kerül semmibe, hisz az önkor­mányzat és a San Team Kft. támogat minket az anyagiak előteremtésében. A kft. egyébként minden évben nemzetközi versenyt szervez Nagymaroson kanadai, cseh, szlovák válogatottak részvé­telével. Erre idén június ele­jén került sor. — Kikre büszkék a maiak közül? — Először is annak örü­lünk nagyon, hogy hatvan egyesületből huszadikak va­gyunk a pontversenyben, noha mi csak ifiket, serdülő­ket versenyeztetünk. Viski Erzsébet országos serdülő­bajnok lett, dobogón végzett már Fábián Szabolcs, Fábi­án Levente, Fábián Szilárd, valamint Réti Roland és Ha­lápi Kornél is a serdülő-ob- kon. — Beszéljünk egy kicsit a sport szépségeiről! — Csodálatos dolog kint lenni a természetben. Ez a sport az embernek kitartást, akaraterőt ad, fegyelmezett­ségre nevel. Nem beszélve arról, hogy a táborozások alkalmával és az edzéseken remek baráti kapcsolatok alakulhatnak ki. Azonban nem csak mi, versenyzők szeretünk kajakozni, hisz környékbeli nyaralók is le­járnak hozzánk csónakért, tudván, olcsón ‘ kölcsön­zőnk hajókat. — A klubnak létezik még egy szakosztálya. — Igen, a kerékpároso­ké. Zoller Csaba, aki hete­dik az országos ranglistán, társadalmi munkában fog­lalkozik a 10 év felettiek­kel. Ők viszont saját bicikli­jükkel kerekezhetnek csak, mivel nem engedhetjük meg magunknak a drága ke­rékpárok egyesületi beszer­zését. Mindkét sportágnak to­vábbi szép eredményeket kívánunk. Nagymaroson ko­moly munka folyik, aminek meglesz az eredménye. Réti József Noha többen is tartottak az első összecsapástól, különö­sebb izgalomra nem volt ok. A Csepel-Ofotért birkózói könnyen nyertek múlt szom­baton este az olasz Fiamme Oro együttese ellen a kötött­fogású BEK második forduló­jának első összecsapásán. A visszavágó a hét végén, szom­baton este Rómában esedékes. — Érzésem szerint a „mun­ka dandárján” túljutottunk, a 30:5-ös diadallal kiharcoltuk helyünket a hármas döntőben -— mondta kedden Gulyás Ist­ván az MTI munkatársának. — Az olasz fővárosban egy biztonsági teljesítmény is ele­gendő. Ezzel persze nem azt kívánom éreztetni, hogy nagy lenne a mellény; de hát 25 pont előny az komoly előny!... Az egykori válogatott ver­senyző, a csepeliek egyik edzője közölte, változatlan összetételben lép szőnyegre a piros-kék birkózócsapat az „örök városban”, azaz 8 kg- tól felfelé haladva, a csütörtö­kön mikrobusszal Itália felé utazó gárda: Marosvölgyi, Va­dász, Cseri, Megyes, Lakatos Z„ Rizmajer, Simita Zs., Bo­csa, Gelénesi, Klauz. Gulyás István elmondta, hogy bizonyosat a további két riválisról nem tudnák, de félhivatalos hírek szerint a hármas fináléba a Csepel- Ofotért mellett az ukrán, to­vábbá vagy a lengyel, vagy a román bajnokcsapat jut be. — A kiírásból egyelőre nem tudjuk, hogy a végső tu­sakodás színhelyét mi módon jelölik ki az illetékesek. Én nagyon szeretném, ha Csepe­len rendezhetnénk meg a dön­tőt, hazai szőnyegen talán újabb örömöt szerezhetnénk szurkolóinknak — fűzte hoz­zá Gulyás István. A Csepel-Ofotért birkózói már eddig is szépen helytáll­tak, hiszen döntőig a múltban egyetlen magyar klubnak sem sikerült elverekednie ma­gát. Szombaton este már csak egy egészen kicsiny lé­pést kell megtenni. Három fiatal a nagymarosi reménységek közül. Balról: Halápi Kornél, Hovanecz Gergely és Fábián Szilárd Halaspack Hungária Kupa Kiskunhalason Tájfutás és lovaglás Nagyszabású nemzetközi tájfutóversenyt rendeznek július 10. és 16. között Kiskunhalas és Taszár térségében. A Halaspack Hungária Kupára még a tengeren túlról is szép számmal ér­keznek versenyzők, így csaknem másfél ezren állnak rajthoz a szervezők szerint legrangosabb hazai tájfutóeseményen. Ott lesz köztük a sportág második magyar világbajnoka, Óláh Ka­talin is. A Halaspack Hungária Kupa nem csak verseny, hanem egy­ben egy gazdag programot kínáló kempingtalálkozó is. A szer­vezők többek között ingyenes sátorhelyet, alkalmi mozit és lo­vaglást lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents