Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-06 / 156. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. JÚUUS 6., SZERDA J5 Ecser csak egyenlített Örüljön a bajnokcsapat Nem szeretném, ha az Ecser—Jászkarajenő mérkőzés kígyóvá nőne, de véleményem van ezzel kapcsolatban. Mondandómat azért vetem papírra, mert nem tudok egyetérteni a megegyezéses mérkőzéssel. Mint a mérkőzés játékvezetője, két kollégámmal és a mérkőzés ellenőrével az első pillanattól az utolsóig szem- és fültanúja voltam mindannak, ami történt. Mi is felkészültünk minden lehetőségre. Tudtuk, hogy nagy a tét, hogy a bajnokságot végül is a gólarány fogja eldönteni. A mérkőzés kezdete előtt felhívtuk a csapatok figyelmét a becsületes, tiszta játékra. Mint játékvezető, a két csapatkapitánynak külön is szóltam. Egyértelműen megmondtam a legkisebb gyanús esetnél véget vetek a mérkőzésnek! Minden körülmények között tudni kell, hogy a vendégek az ő elmondásuk alapján nagyon tartalékoson érkeztek. A mérkőzés folyamán mindvégig becsületesen küzdöttek, jó pár gólhelyzetet kialakítottak, sőt, kapufákat is lőttek. Rendelkeztek egy fantasztikusan jó teljesítményt nyújtó kapussal és így is tizenöt gólt kaptak. A mérkőzés szünetében ismét visszatértünk az eseményekre, de sem kollégáim, sem az ellenőr semmilyen gyanúsat nem észlelt. Ami Farkas Lászlóékkal történt, az nem egészen úgy van, ahogy Maszel úr elmondta, de van benne igazság, és ezt mi el is ítéltük és nagyon sportszerűtlen cselekedetnek tartottuk és tartjuk is! Ezzel az esettel kapcsolatban tudni kell azt is, hogy nem Ecseren, hanem Nyáregyházán kezdődött. Az ott jelenlévő, telefonnal felszerelt vendég képviselőt már a mérkőzés elején ki tessékelték a pálya területéről. Tehát a dolgok úgy festenek, hogy Ecseren csak visszavágtak a riválisnál őket ért sérelemért. A leírtakból remélem, egyértelműen kiderül, nem csak a polgármester úr, de Maszel úr is kifelejtett bizonyos részleteket. Mindkét sportpályán sportszerűtlenül jártak el a rivális képviselővel szemben és ez mindenképpen elítélendő'. Reméljük, nekünk talán jobban hisznek. Elhiszik, hogy az igencsak „bundának” minősített mérkőzésen végül is valós eredmény született, tehát „a bunda mégsem bunda”... Maszel úr egyébként azt is elfelejtette elmondani, hogy az ő általa említett jászkarajenői mérkőzésen szeretett csapata akár két számjegyű győzelmet is arathatott volna, de csak 3-0-ra tudtak nyerni. Mindezek után úgy gondoljuk, hogy igenis örüljön Ecser, és ünnepeljék bajnokcsapatukat. Szerepeljenek sikeresen a magasabb osztályban, és érjenek el hasonló sikereket! Kása László játékvezető Albertirsa Sportlövők a Pest Megyei Kupáért Fórián és Vári duplázott A dél-amerikaiak aalódást okoztak, még a döntőbe várt Brazília is Washingtoni szemüvegen át a VB-rőI A San Franciscó-i Egyesült Államok—Brazília nyolead- döntőt követő nap reggelén a magyar Broadyvayn, a Nagymező utcában hozott össze a sors Lauter Géza egykori kiváló vízilabdázóval, aki Laky Károly keze alatt művelte magas szinten ezt a sportot ifjúkorától a kor- osztályos válogatottságig, az OB I-ig. Olyan játékostársai voltak, mint Jenei, Szívós, Markovits, Gyarmati, Martin stb. Idén is nagy sikerrel rendezte meg a Pest Megyei Sportlövő Szövetség az immár hagyományossá vált Pest Megyei Kupa-versenyt, a következő eredményekkel: Szabadpisztoly 60 lövés, ifjúságiak: 1. Urbán Róbert (Nyíregyháza) 519 kör, 2. Nagy (BPLE) 509. Juniorok: 1. Pet- rovics László (salgótarjáni) 545 kör. Férfiak: 1. Pető László (BPLE) 565 kör. Standard puska, 60 fekvő': Ifi leány. 1. Hegedűs Katalin (Veszprém), 587 kör. Junior leány: 1. Kutnyánszky Edina (UTE) 585 kör. Nők: 1. Fórián Éva BHSE 595 kör, 2. Nagy Erika (BHSE) 583, 3. Széles Judit (APEE) 588. Kisöbű puska, 60 fekvő': Ifi fiú: 1. Vörös Gergely (Ikarusz) 582 kör, 2. Sik Csaba (BHSE) • Csütörtöktől vasárnapig Szegeden randevúzik a hazai evezőssport színe-java, mivel az országos bajnokság egyben válogató is az augusztusi, müncheni, ifjúsági, illetve a szeptemberi, indianapolisi felnőttvilágbajnokságra. • Nyolc év után ismét komoly esélye van Ausztriának arra, hogy Forma—1-es gyorsasági világbajnoki futamot rendezhessen. Ecclestone meggyőzésében jelentős része lehet az osztrák pilótának. Gerhard Ber- gemek. • Elmarad a július 19—21. közötti napokra tervezett Bramac Kupa teniszviadal; az érdi eseményt később bonyolítják le. • A doppingolás miatt eltiltott Katrin Krabbe indulni kíván a szeptem582. Junior fiú: 1. Orosz Péter (UTE) 589. Férfiak: 1. Vári Zsolt (UTE) 592 kör. 2. Záhonyi Attila (BHSE) 591, 3. Kot- roczó Zoltán (BTLE) 589. Standard puska 3 X 20, Ifi leány: 1. Hegedűs Katalin (Veszprém) 563. Junior leány: 1. Pásztai Márta (UTE) 565 kör, 2. Koroknai Eszter (UTE) 564, 3. Kutnyánszki Edina (UTE) 562. Nők: 1. Fórián Éva (BHSE) 580 kör. Kisöbű sportpuska: 3 x 20, Ifi fiú: 1. Sik Csaba (BHSE) 559 kör. Junior fiú: 1. Filep Lajos (UTE) 553 kör, 2. Vadra Péter (UTE) 550. Kisöbű sportpuska, 3 x 40. Junior fiú: 1. Orosz Péter (UTE) 1150 kör. Férfiak: 1. Vári Zsolt (UTE) 1164 kör, 2. Záhonyi Attila (BHSE) 1151. Rádai Iniréné béri, schwerini tízpróbaviadalon, amely amatőr versenynek számít. • A Magyar Golf Szövetség kenései közgyűlésén lemondott tisztségéről az eddigi elnökség. A küldöttek úgy határoztak, hogy a rendkívüli közgyűlést egy későbbi időpontban folytatják, addig az MGSZ működését háromtagú intézőbizottságra bízzák. Ennek tagjai: Gáti Ferenc, Aracs Tibor, Kulcsár János. • Romániában, Tirgu Jiuban a magyar szabadfogású birkozóváloga- tott nemzetközi versenyen három első (Schmidgunszt — 62, Fórizs — 74, Gombos — 130 kg-os súlycsoportban) és négy második (Óvári — 48, Elekes — 68, Mészáros — 74, Dvorák — 82 kg-os súlycsoportban) helyezést ért el. Évek múlva az Egyesült Államokba vezetett az útja, minekelőtte még a Magyar Távirati Iroda külpolitikai részlegének volt az erőssége. Ma a washingtoni George Egyetem professzora. Természetesen a sport elkötelezettje, így tőle valóban sokat lehetett megtudni az amerikaiak kedvenc időtöltéséről, a futball-VB-t rendező ország sportjáról. Részletesen elemezte, hogy mit is jelentett az Egyesült Államok számára a XV. VB házigazdasága, mennyiben valósult meg a tulajdonképpeni eredendő elgondolás, az anyagi célkitűzés. Mivel az USA-ban erősen „babynek” számított ez a sportág, de népszerűsége világméretű volt, az amerikaiak sem hagyhatták figyelmen kívül ezt a fejleményt. Hiszen ami másutt jó, azt a saját lehetőségeikkel még tovább lehet fejleszteni. Márpedig Amerika mindenben a rekordok országa, miért ne közelítsenek ehhez a szinthez a világon a legnépszerűbb labdarúgásban is? A VB Amerikának ítélése előbb nagy meglepetést ^keltett, majd amikor a rendezés a birtokukba került, megkezdődött az eseménynyel kapcsolatos propagandakampány. Voltak újságok, amelyek ajakbiggyesz- tően „lekezelték” ezt a játékot azzal, hogy lassú, unalmas, kevés benne a látvány, a gól stb. Aztán „váltottak”: „szatirikus” köpenybe öltöztették híreiket, mondanivalóikat, a kifigurázás sem hiányzott kelléktárukból. De voltak olyan lapok is, amelyek az amerikai válogatott egyre javuló nemzetközi eredményei után és a VB közeledtével immár pozitív értelemben foglalkoztak az eljövendő nagy attrakcióval. Biztosan az üzleti „nyomás” is közrejátszott a hangulatváltozásban. A két, talán legjelentősebb lap, a New York Times és a Washington Post, amely előzőleg éppen csak „hírbe” vette a futballisták világrandevúját, a „rajt” után már oldalakon át foglalkozott a történésekkel. Es mindez az első oldalon, fotókkal illusztrált „tálalásban”. S hogy sportbelileg mit jelentett mindez? Természetesen az egyre éledező labdarúgásnak adott újabb, hatalmas lökést, ismételten felkeltette az első profibajnokság utáni vágyakozást. A gyerekeknek érthetően más amerikai „ízű” sportágakból vannak példaképeik, de a VB után minden bizonnyal a világhírre felfutott futballistákat is szívesen választják majd követendőnek. S mi történik anyagilag? Érthetően profitra számítottak, és ez úgy tűnik így is lesz, hiszen a 36 mérkőzés utáni csaknem 68 000-es nézőátlag sejteti, hogy a FI- FA-nak is bőven jut majd a 24-és mezőny részvevőinek honorálására. A nagyvárosok stadionjai általában telt házakat vonzottak, mindösz- sze a kisebb helyszíneken (Orlando stb.) nem váltak be 100 százalékosan az előzetes számítások, no meg a szállodák maradtak hoppon a nagyon sok lemondás miatt. Lényegében tehát, ami a VB-n eddig történt, azért sem illetheti szemrehányás a „ház elejét”, sőt! A szervezés és a rendezés a lehető legjobban sikerült, a városok polgármesterei saját ügyüknek tekintették az eseménysorozatot. Személyesen is részt vettek a tervek készítésében és végrehajtásában. Példaként állhatott előttünk Washington polgármesternőjének, Sharon Prat Kellynek a tevékenysége, aki a „VB őrangyala” címet is megkapta. Mit vártak az USA-ban válogatottjuktól és elégedetté k-e az eredménnyel? Bora Milutinovics munkássága az amerikai csapattal már eleve a sportérdeklődés középpontjában állt. Örömmel és büszkén könyvelték el a sorozatban komoly erőpróbákon elért nemzetközi eredményeket, mégis nagyon reálisan, legalábbis kezdetben csak any- nyit vártak kedvenceiktől, hogy túlkerüljenek az első fordulón és játsszanak a nyolcaddöntőben. Ez bejött, pechjükre a háromszoros aranyérmes Brazíliát kapták ellenfélként, amelynek végül is nem egyköny- nyen adták meg magukat. Mindezzel az eredménnyel Milutinovicsot megerősítették a posztján. Állítólag már elé is tették a szerződéshosszabbítást. .. Lauter Géza maga is meglepődve konstatálta Washingtonban, hogy a rádiók és a tévék milyen nagy műsoridőben foglalkoztak a VB eseményeivel. Az Uni- vision spanyol adása minden mérkőzésről közvetített és közvetít, az Americ sportadó teljesítménye 75 százalékos, a legnagyobb állomás, az ABC minden amerikai mérkőzést egyenesben sugárzott, de még vagy negyvenet élőben, i llet ve ösz- szefoglalókban. Ismert, hogy az USA-ban körülbelül 20 millióan, érthetően többségükben gyerekek rúgják a labdát. Ez a szám a VB „zöngéi” után minden bizonnyal további milliós számokkal fog növekedni. A fiatalok szervezett játékának elsősorban a szülők a szponzorai, akik bár nem látnak nagy érvényesülési lehetőséget ennek a sportnak az űzéséből, mégis úgy vélik, hogy csemetéik számára jóval olcsóbb és veszélytelenebb szórakozás, mint az amerikai „kedvtelések”. Az edzők is legtöbbször a papák közül kerülnek ki, no meg volt játékosok hobbijának is számít. Közöttük rengeteg az európai (német, angol, jugoszláv, holland) és dél-amerikai (brazil, argentin, egyre több kolumbiai) exfutballista. Egyébként a kaliforniai Stanford egyetemen már évek óta dolgozik egy kis csoport a foci elfogadtatásán és elterjesztésén. Az utánpótlás hatalmas tengeréből érthetően egyre-másra jönnek fel a tehetségek, akik előbb hazai, majd pályájuk szintjének emelkedésével mind többen nemzetközi téren is bizonyítják majd képességüket. Különösen így lesz ez majd az 1995-ben beinduló ligabajnokság után, amelynek mezőnyébe folynak a „besorolások”. Washington már a kiszemeltek között érezheti magát. A beszélgetésben érthető- en fő helyet foglalt el, hogy Lauter Géza miként is értékelte az eddig látottakat, s milyen végső sorrendet képzel el. Érzésem alapján Németország—Brazília döntő lesz. Számomra a dél-amerikaiak kissé csalódást okoztak. Mindjárt kezdődött Kolumbia gyors kiesésével, hiszen válogatottját titkos favoritként tartották számon. Az argentinok is többet mutathattak volna, bár őket kissé mentesítheti a Maradona ügye okozta sokk. Brazíliától sem voltam elragadtatva, és az már kissé a mezőny erejére is vonatkozik, hogy még így is a legfőbb befutónak számít... Ki a kedvenc amerikai játékosa? Dooleyt tartom a legtöbbre. Lehet, azért, mivel „európai vér” is csörgedezik benne. Caligiuri is az 1—3. helyen áll nálam csakúgy, mint a bohókás, minden va- gányságra kész Meola, aki nyilatkozatai szerint nemcsak VB-éremre, hanem Hollywood után is áhítozik, biztosan jól játszana olasz maffiózót, az Oscar-díj is megjelenik neki álmaiban. A vendégek között sok a nemzetközi klasszis, de valahogy egyikük sem hasonlít a múlt idők egyik-másik kiválóságára, Pelére, Di Ste- fanóra, Puskásra, Becken- bauerra, Rummeniggére, és ezt még hosszan folytathatnám, míg manapság Romá- rio, Bebeto, Maradona, Hässler, Sztoicskov, Aspril- la után már meg kell áll- nom. .. Hoffer József Nyolcaddöntők: Innen — onnan Romário az Egyesült Államok ellen is állandó gólveszélyt jelentett Brazília—Egyesült Államok 1-0 (0-0) San Francisco, 86 321 néző. V.: Quinou (francia). Gól: Be- beto (74. perc). Kiállítva: Leonardo (43.), Clavijo (86. perc). Hollandia—Írország 2-0 (2-0) Orlando, 70 000 néző. V.: Mikkelsen (dán). Gól: Bergkamp (11.), Jónk (41. perc).
