Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-06 / 156. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 6., SZERDA Megkérdeztük Hogyan védekezzünk a hőség ellen? A napok óta tartó kánikulai hőség alaposan próbára teszi szervezetünket. Leginkább az idős embereket és a kisgyermekeket viseli meg a meleg; ám ugyancsak veszélyeztetettek a szervi megbetegedésben szenvedők, így a szív- és érrendszeri elváltozásokkal együtt élők. — Milyen óvintézkedésekre van szükség, hogy elkerülhető legyen a rosszullét, melynek nemegyszer súlyosak a következményei? — kérdeztük dr. Somló Cecíliától, az Országos Mentőszolgálat központi mentőállomásának főorvosától. — Alapvető szabály, hogy a déli, kora délutáni órákban aki teheti, ne menjen az utcára — válaszolta. — Az idősek, a kisgyermekesek ügyes-bajos dolgaikat lehetőleg délelőtt vagy este intézzék el. Öltözetünk legyen lenge, s nem árt, ha a fejünkön vékony anyagból készült sapkát, szalmakalapot hordunk, mert ezek megvédenék az erős napfénytől. A redőnyöket húzzuk le, így valamelyest hűvösen tarthatjuk a szobákat. Tanácsos a gyakori zuhanyozás. A megszokottnál több folyadékot igyunk ezekben a napokban, lehetőleg ásványvizet vagy rostos ivóleveket. A sóveszteség pótlására ajánlott enyhén sózott leves fogyasztása. Felhívom a figyelmet azonban arra, hogy az alkoholtartalmú italok kerü- lendők, mert ilyenkor erősödik hatásuk, nem beszélve arról, hogy amúgy is ártalmasak az egészségre. A vízparton üdülők számára is van néhány tanácsom. Déltől délután négy óráig lehetőleg árnyékban tartózkodjanak, ha már mindenképpen a víz mellett szeretnének maradni a legforróbb órákban. Felhevült testtel ne ugoijanak tóba, folyóba, mert ennek a legtöbbször szívmegállás a vége. A szülők a szünidő heteiben még jobban figyeljenek oda gyermekeikre, így elkerülhetőek a balesetek. K. M. Munkagödörben lelték halálukat Embertelen gazdasági érdekek (Folytatás az 1■ oldalról) Tőle megtudtuk: a nyomvonal kijelölése után kanalas gémmel ásták ki az árkot, amelyet dúcszekrényes technológiával biztosítottak a földomlás ellen. Csakhogy a hat méter hosszú, öt méter mély árokba csupán egy dúcszekrényt használtak, pedig legalább háromra lett volna szükség ahhoz, hogy biztonságos körülmények között dolgozhassanak. A dúcszekrényt kiemelték az árokból, hogy továbbtéve folytassák a munkát. Az árok így néhány percre „szabadon” maradt, melynek sarkában éppen betonozást végeztek, amikor megcsúszott a föld... Vélhetően ehhez az is hozzájárult, hogy fellazult a talaj, mivel az előző este felhőszakadás volt. Minden esetben — ez várható az utóbbi, jelenleg még vizsgálati szakaszban lévő ügyben is — bűnvádi eljárást kezdeményeztünk a munkáltatókkal szemben — folytatta Kiss Imre. — Szigorúan és következetesen lépünk fel a jövőben is, ha ellenőrzéseink során a munkabiztonsági szabályok megszegőivel találkozunk. Nem fenyegetőzésképpen mondom, de az összes rendelkezésünkre álló eszközt bevetjük annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő ilyen szomorú esetek. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a munkaadók sokszor eltekintenek a munkavállalók testi épségét védő szabályok betartásától. Ezeket Pest megyében is gazdasági érdekek szorítják háttérbe. (klug) Ősszel árvereznek Tökölön A jövő héten esedékes árverések elhalasztását kérték a tököliek a Pest Megyei Kár- rendezési Hivataltól. A hivatal vezetője, Sztáray Mihály és helyettese, Fogd Mihály megvitatta a kérést, s azt jogosnak találták. Ezért úgy döntöttek, hogy a termőföldek árverését ősszel tartják majd meg — nyilatkozta lapunknak a hivatalvezető. A Csepeli Duna Tsz területeire mindeddig még nem született megállapodás, s a tulajdonviszonyok rendezése a földalap kijelölésének hiánya miatt lelassult — tudtuk meg Tököl polgár- mesterétől, Hoffman Páltól. A földekre egyébként csak a helyieknél háromszor akkora az igény, mint amekkora területet árverés útján meg lehetne szerezni. Ezért a községben összehívták a mintegy háromszáz főnyi helybéli érdekeltet, s e tanácskozás után írtak levelet a kárrendezési hivatalnak a licit halasztását kérve. (nádai) A csecsemők védelme érdekében , Biztató kutatási eredmények A koraszülöttek részarányának sajnálatos növekedése hazánkban arra figyelmeztet, hogy jelentős változásokra van szükség ezen a téren. Másrészt ez a probléma hatalmas kihívást jelent az egészségügynek is. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával az Omikron Kft. kifejlesztette a perinatális intenzív centrum nevű műszeregyüttest, amely a legfontosabb elem, az oxigén jelenlétét méri az inkubátorok légterétől a csecsemő vérébe szállított és megkötött mennyiségen át az életfolyamatokban képződő széndioxid-koncentrációig. A folyamatos ellenőrzést megvalósító rendszer előzetes diagnosztikai műszere a koraszülöttek és a csecsemők légzési érettségét vizsgáló Szurf-teszt. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél sokszor előforduló tüdőasztma egyik lehetséges kiváltó oka a nyelőcsövi savas visz- szafolyás diagnosztizálását segíti a Gástrop-H-készü- lék. Az OMFB segítségével kifejlesztett készülékek az első olyan magyar orvosi műszerekre alapozott komplett technológiával rendelkeznek, amelyek igen hatékonyan segítik az orvosokat a koraszülött és a csecsemő gondozásában. A fentebb igen nagy vonalakban leírt műszereket első ízben tegnap a SOTE I. Számú Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinika Koraszülött Intenzív Osztályán Pungor Ernő tárca nélküli miniszter által tartott sajtótájékoztatón mutatták be a szakemberek. Ahhoz azonban, hogy a műszerek működését és alkalmazásának rendkívüli hasznosságát megértsük, valóságos tanulmányra lenne szükség. Tény azonban, hogy az Omikronban kifejlesztett műszerek igencsak megközelítik a napjainkban ezen a téren ismert csúcsminőséget, sőt olyan is van közöttük, amelyhez hasonlót még nem ismer a világ. Az eddig ezen a téren elért eredmények tehát kétségkívül biztatók, s a jövőben is módot, de elsősorban pénzt kell találni a kutatások finanszírozására. A miniszter szerint a fejlesztés esetleges visszafogása, netán leállítása hatalmas kárt okoz a magyar tudománynak. Ennélfogva az új kormány és a parlament is minden bizonnyal megfelelően fog viszonyulni a kutatásokhoz. B. M. A Kolibri őrzi jó hírét Halkabb gépek, hangos panaszok Négy éve alakult meg a Kolibri Air Légi Szolgáltató Kft. azzal a céllal, hogy — nevéhez híven — különleges, Magyarországon addig alig ismert szolgáltatást nyújtson elsősorban vállalkozóknak, azonkívül pedig turistáknak, kirándulóknak. Légi taxizásra vállalkoztak Budaörsön, együttműködve a Repülőgépes Szolgálattal, s a vállalkozás azóta is eredményesen működik. Mint a cég tulajdonosai, Bársony József ügyvezető és Sárvári Zoltán, a szolgálat kereskedelmi repülési osztályvezetője elmondották: büszkék arra, hogy kis, ötszemélyes, kétmotoros Moravájukat, hivatalosan: az L 200 D Morava-t ma már az ország tizennyolc helyi repülőterén ismerik. Egy órán belül a legtávolabbi magyarországi városba is elrepítik utasaikat, s helyenként külföldön is ismerősként üdvözlik a gépmadarat. Kitűnő pilóták állnak rendelkezésükre a Repülőgépes Szolgálattól, nem egy közülük negyedszázados szakmai múlttal rendelkezik és az eltelt évek során a színvonalból sem kényszerültek jottányit sem engedni. Minden bizonnyal ezzel függ össze, hogy a kft. gazdaságilag kiegyensúlyozott, nem tartoznak például senkinek, ami nem sok kisvállalkozásról mondható el Magyarországon manapság. De ismerős! Vélhetnénk: napjainkban hír az újságban, ha egy kft. négy év után is működik, ezúttal azonban az alkalmat a bemutatkozásra a sajtó ördöge teremtette meg. A közelmúltban olvasói panaszok nyomán terjedelmes írásban foglalkoztunk a budaörsi repülőtér környezeti ártalmaival. Illusztrációként közreadott fényképfelvételünk egy leszálló, s ily módon alacsonyan, kibocsátott futóművel repülő repülőgépet ábrázolt. Véletlenül éppen azon kevés repülőgépek egyikét, amelyek a budaörsi repülőtéren a legkorszerűbbek, s talán a legkevésbé hangosak. S a Kolibri Air Kft. vezetői azonnal felismerték benne féltve őrzött, gondosan ápolt légitaxijukat. Mindezen túl írásunk címéből, amely bizonyos „hencegő műkedvelőkről” szólt, szerencsétlen módon arra lehetett következtetni, hogy az ő profi pilótáikra vonatkozik, s nem pedig a Budaörs környékén előforduló idegen, tájékozatlan, esetleg ritkán műkedvelő, vagy tanuló repülőgépvezetőkre. Mit lehet mást ilyenkor tenni, mint elnézést kérni, ez természetes. A budaörsi repülőtér környékén előforduló úgynevezett zaj szennyeződésről egyértelmű igazságokat kimondani egyébként sem egyszerű dolog. Aligha vállalkozhatna erre a mégoly jó szándékú civil ember, ha maguk az érintett lakók, s azonkívül a szakemberek és a hivatalok is vitatkoznak a gépek okozta zaj mértékén, gyakoriságán, erősségén, indokoltságán, az előírások jóságán, azok betartásán vagy be nem tartásán. Tudnivaló, hogy az állami tulajdonban és a honvédség kezelésében lévő repülőteret a Magyar Repülő Szövetség üzemelteti és tucatnyi kisebb-na- gyobb cég és magánszemély használja rendszeresen. Van, aki mindössze egy sárkányrepülőjével okoz néha-néha zajból fakadó bosszúságot a környék lakóinak körében, s van aki egész, több darabból álló légi jármű parkját állomásoztatja és használja Budaörsön. Mindemellett a fél évszázadnál régebben meglévő füves reptér gyakorlatilag minden hazai és külföldi repülőgéptulajdonos előtt nyitott, jönnek ide az ország minden tájáról és olykor külföldről is repülőgépek. Profik nem Ezek után vajon ki „henceg” le- vagy felszállás közben a víkendházak, a lakóépületek fölött? (Csak zárójelben: avatatlanok számára mennyire pontosan becsülhető meg az előírt magasság betartása, illetve be nem tartása?) Biztosan akad egyébként olykor egy-egy a környék sajátosságait kevésbé ismerő idegen, vagy gyakorlatlanabb repülőgépvezető, aki elvéti a repülőtér (lakosság érdekében született) megközelítési és felszállási korlátozásait, azonban egy dolog bizonyos: a profik ezt nem teszik. Ezt vallja Bársony József kft.-ügyvezető és Sárvári Zoltán ügyvezető is, aki egyébként maga is 6000 óra feletti repülési idővel rendelkező pilóta. Sajátos azonban a szituáció. Ok ketten cégük, a Kolibri Air jó hírnevének megőrzéséért emeltek szót, s most valamennyi hivatásos kollégájuk nevében mondják ugyanezt. Mindezzel nem kívánják azt állítani, hogy a repülőtér környékén erdő mélyéhez hasonlatos lenne a csend, lévén hogy ezeknek a fránya repülőszerkezeteknek motorjuk van. Megjegyzik viszont: jóval csendesebb a repülőtér és környéke, mint akár néhány éve is volt. Még as ’80-as években is nagyszabású légi parádék színhelye volt Budaörs és augusztus 20-át megelőzően azokban az időkben már áprilistól és főleg a hétvégeken gyakoroltak erre a motoros sportrepülők. Igaz, panaszra menni emiatt az idő tájt nem volt ildomos. Lehet talán sajnálni, hogy anyagiak híján szerényebbek lettek mostanában a légi bemutatók és általában az egész sportrepülés, de így a gépek okozta zaj is csak töredéke az évekkel ezelőttinek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a valaha volt Repülőgépes Növényvédő Állomásnak fénykorában rendszeresen csaknem kétszáz gépe repült, ma az utód, a Repülőgépes Szolgálat ennek töredékével is kielégíti az igényeket. Ez, s számos más ok következménye, hogy ma naponta jó, ha ötven fel-leszállással „dicsekedhet” Budaörs, ami más szóval azt jelenti, hogy nem fel-, hanem leszálló ágban van pillanatnyilag a kis- és középgépes repülés. Importrepülők Nem mond ellent ennek az sem, hogy kezd divatba jönni Magyarországon is a saját repülőgép, de ez még csak inkább divat, mint jellemző állapot. Azon kevesek pedig, akik megengedhetik maguknak, hogy helikoptert, vagy kisebb repülőt hozzanak magukkal haza, többnyire kint már „levetett”, használt repülőgépeket vesznek meg. Igaz, ezek üzemanyag-fogyasztás és zaj szempontjából még mindig korszerűbbek, mint a legtöbb a keleti ipar termékei közül. Repülőgépzaj tehát érzékelhető Budaörs környékén, ezt senki sem tagadja. Hogy ez túl erős, megszokható, vagy el sem viselhető? Vitatkozni ezen lehet. Tenni bizonyára sok mást is lehet. Egy bizonyos: nincs mód eltolni a repülőteret a szomszéd kertje alá. Deregán Gábor
