Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-06 / 156. szám

J Wi PEST Ap \HÍHl Hl íjS** Jbl. awl. tBL­t « .* ő, \ , J, —«4—--------------------------------------------------—... ..-—..... —--------------------------------­X XXVIII. ÉVFOLYAM, 156 .szám : Ára Telemagazinnal: 19,50 forint i 994. JÚLIUS 6., SZERDA Ments meg Uram minket a Dobzse Lászlós világtól Mohács után 2. oldal Feltűnt volna Dabason a délibáb? Képriportunk az 5. oldalon Matáv-hangokat hallottak az este Telefon és a szocializmus 6. oldal Munkagödörben lelték halálukat Embertelen gazdasági érdekek Halálos kimenetelű balesetek sorozata következett be Pest megyében a munkabiztonsági szabályok be nem tartása, azok ismeretének hiánya, illetve felelőtlenség miatt — tájékoztatta lapunkat Kiss Imre, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelőségének csoportvezetője. Elmondotta: néhány hónap leforgása alatt hárman lelték halálukat munkaárkokban, amelyeket egyáltalán nem, vagy nem megfelelően dúcoltak ki földbeomlás ellen. A Koszorús-akció A holocaust évében vagyunk, idén ötven éve, hogy azt, amit a környező' országokban vagy a Nyugat megszál­lott államaiban már évekkel azelőtt végrehajtottak, a német megszállás következtében nálunk is megcsinál­hatták a náci eszmék kiszolgálói. Két dolgot azért hangsúlyozni kell! Magyarorszá­gon a nemzetiszocialisták (miként később a kommunis­ták is) csak idegen megszálló hadsereg segítségével tudták megszerezni a hatalmat. Ennek köszönhető, hogy 1944 tavaszáig hazánkat a zsidók menedékhelyé­nek tartották. Magyarország a hitleri Németország szö­vetségese volt a Szovjetunió elleni háborúban, sorra hozta a zsidóság életét nehezítő törvényeket, ugyanak­kor tízezrével fogadta be a menekülteket, köztük több ezer zsidót is. A kormánynak még arra is volt gondja, hogy a nácik által elfoglalt országokban élő magyar ál­lampolgárságú zsidók személyi és vagyonbiztonságát is megóvja. 1944. március 19-e után mindez megváltozott. Elő­ször deportálták az üldözöttek, így a zsidóság számára is menedéket biztosító magyar politikusokat, majd meg­kezdték a zsidók és a cigányok deportálását — a szuve­renitását vesztett Magyarországról Sajnos, mire — fő­leg külső körülmények hatására — a kormányzónak sikerült visszaszerezni hatalma egy részét, a vidéki zsi­dóságot már kiszállították az országból. De a budapes­tiek deportálását leállította. A németek (Eichmann) és a nyilasok (Baky László) azonban nem akartak ebbe belenyugodni, ezért pucs- csot készítettek elő a teljes hatalomátvétel érdekében. Fölrendelték Budapestre az összes csendőralakulatot, még a tanfolyamon lévő csendőröket is. A puccs sikere mintegy 300 ezer budapesti zsidó pusztulását jelentette volna. Ekkor jelentkezett Koszorús Ferenc, s felajánlotta, hogy a főváros környékén szétszórtan elhelyezett pán­célosaival megakadályozza az akció végrehajtását. A páncéloshadosztály tisztikara természetesen ismerte a feladat lényegét, de nem akadt közöttük egy sem, aki elárulta volna a tervet. így sikerült megszállni Buda­pest stratégiailag fontos pontjait. 1944. július 6-án reg­gel aztán Koszorús felszólította a nyilas államtitkárt, hogy 24 órán belül távolítsák el a csendőralakulatokat Pestről. A tökéletesen végrehajtott akciónak köszönhető, hogy a mintegy 300 ezer főnyi fővárosi zsidóság meg­menekült. Érdekes, hogy sok derék magyar és külföldi személy zsidómentő akcióját hálával emlegetik az érin­tettek, Koszorús Ferencről azonban hallgatnak. Pedig 1992 óta emléktábla hirdeti nem veszélytelen tettét a Dohány utca elején, a zsinagógával szemben. Leg­alább mi idézzük föl emlékét a sikeres akció ötvenedik évfordulóján! Török Bálint Parlamenti napló Zöld út polgármestereknek Budapesti csúcs decemberben A parlamenti közgyűlés bécsi ülésén jelen lévő po­litikusok közül sokan tá­mogatják a budapesti csúcsértekezlet céljairól kialakított magyar elképze­lést — mondotta Gyarma­ti István nagykövet, a Kül­ügyminisztérium bizton­ságpolitikai és európai együttműködési főosztá­lyának vezetője az MTI tu­dósítójának. Gyarmati az ülésszak előkészítéseként a képviselőket arról is tájé­koztatta, hogy Magyaror­szág a decemberi csúcsér­tekezlettel kezdődő elnök­ségét bátor és kezdemé­nyező politizálással, re­mélhetőleg a budapesti csúcson elfogadásra kerü­lő döntések gyakorlati megvalósításával képzeli el, mintegy ellentéteként az előző, „olasz esztendő” passzivitásának. A budapesti csúcstalál­kozó célja a magyar szán­dék szerint nem teljesen az, amiről mostanában sok szó esik — mondotta a dip­lomata. Az EBEE széles eszköztárának alakítása nem a csúcstalálkozó dol­ga, azzal megbirkóznak szükség esetén az állandó szervek. A budapesti csúcstalál­kozón mindenekelőtt tény­legesen fel kell mérni az európai helyzetet, illúziók­tól és túlzásoktól mentesen. Huszonhét esetben állítot­tak le mélyépítési tevékeny­séget megyeszerte, így előzve meg újabb tragédiát, hiszen, mondjuk, egy négy méter mélységű gödörből, amelyet néhány pillanat alatt betemet a föld, csak a csodával határos módon le­het élve kiszabadulni. Szerencséje volt annak az embernek, akit a menté­sére indultak a szó szerint a föld alól kapartak ki márci­Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap délután fogad­ta a Magyar Rádió Közal­kalmazotti Tanácsának Bo- renich Péter elnök vezette küldöttségét. A rádiósok a kérésükre tartott találkozón tájékoztatták Göncz Árpá­dot a rádióban kialakult helyzetről és hangulatról. Borenich Péter aggasztó­nak nevezte, hogy a rádió us első napján, ahol a Jász- kisér és Vidéke Vízgazdál­kodási Társulás kivitelezé- . sében épülő szennyvízcsa­torna munkaárkának oldal­fala dőlt le hiányos dúcolás következtében. Nem úgy 33 éves társának: a kétgyer­mekes családapát már csak holtan tudták kiemelni. Egy hónapra rá Tárno­kon, a Dél-Buda Térségi Víz- és Csatornamű Társu­lás munkaterületén történt épülete körül tegnap gép- pisztolyos, golyóálló mel­lényt viselő rendőrök jelen­tek meg, s mint mondta, fel­tűnésükre nem kapott meg­felelő magyarázatot a rend­őrség képviselőjétől. Mind­össze annyit közöltek érdek­lődésére, hogy a rádió biz­tonságáról van szó. (Csúcs László közleménye a 3. ol­dalon olvasható.) hasonló eset: egy 20 éves fiatalember fulladt meg a három és fél méter mély gö­dörben. A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők a kivizsgálás során egyértel­műen megállapították: szak­szerűtlenül elkészített dúco­lás okozta a tragédiát. Egy munkás meghalt, egyet pedig intenzív osztá­lyon ápolnak, s úgy néz ki, ma már kihallgatható álla­potban lesz, annak a baleset­nek a következtében, amely a múlt héten csütörtökön kö­vetkezett be Maglód belterü­letén csatornaépítés közben — ismertette a legutóbbi balesetet Domai Tibor mun­kabiztonsági és munkaügyi felügyelő. Zsámbéki példa Honszeretetról Vácott Városnézéssel, számos elő­adással, valamint a Hétká­polnánál lévő 1848-as em­lékmű megkoszorúzásával folytatódott tegnap Vácott a hétfőn kezdődött, s pénte­ken záródó XXII. országos honismereti akadémia. A résztvevők előbb a dél­előtt folyamán előadást hall­hattak a hazaszeretetre való nevelés fontosságáról, illet­ve tapasztalatairól az egyhá­zi középiskolákban, a cser­készmozgalom és a honis­mereti mozgalom, illetve gondolkodás kapcsolatáról, a fiatalok beszédkultúrájá­ról, majd rövid szünet után a zsámbéki katolikus tanító­képző főiskolán folyó honis­mereti képzésről, a hazasze­retetre, honismeretre való nevelésről a honvédségben, a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület helyzetéről, ter­veiről, valamint a Pro Pat­ria Szövetségről. (Az elő­adók sorrendben: Nemes György, a váci piarista gim­názium tanára, Lukács Já­nos, a Magyar Cserkészszö­vetség ügyvezető elnöke, Szűts László nyelvész, Ko­vács József L, Dobos Lász­ló, Kéri István, illetve Rakó József voltak.) (Folytatás a 8. oldalon) Az Országgyűlés tegnap reggel első napirendi pont­ként — Szájer József (Fi­desz) módosító indítványá­val — elfogadta a miniszté­riumok felsorolásáról szóló 1990-es törvény módosítá­sát, amelynek értelmében az NGKM megszűntével 13-ról 12-re csökken a mi­nisztériumok száma. A kép­viselők 228 igen, 27 nem szavazattal és 42 tartózko­dással döntöttek a törvényja­vaslatról. Kuncze Gábor (SZDSZ), aki Horn Gyulával (MSZP) együtt a törvénymódosítást előterjesztette, az általános vitát összegezve kifejtette: Torgyán József (FKGP) ál­tal is felvetett gazdasági csúcsminisztérium létreho­zása egy a lehetséges elkép­zelések közül, ám a hivatal­ba lépő kormány nem ezt választotta. Nem zárta ki, hogy a gazdasági helyzet ja­vulásával ez az elképzelés ismét előtérbe kerül. Kádár Bélának (MDF), az NGKM miniszterének hétfői felszó­lalása kapcsán elmondta, hogy maga is osztja a gazda­ság teljesítménye iránti ag­godalmakat. Véleménye szerint ugyanakkor ez a tör­vény is segíthet a gazdaság rendbetételében. Közölte azt is, hogy az előterjesztők egyetértettek Szájer József módosítóindít­ványával. (Folytatás a 3. oldalon) Budaörsi profi pilóták Nincs világváros repülőterek nélkül. A budaörsi fél évszázadnál régebben áll a re­pülés szolgálatában, s ma elsősorban a kisebb cégek és a magánszemélyek igényeit elégíti ki. A fel- és leszállás természetesen némi zajjal jár, erről szól írásunk a 4. oldalon (Folytatás a 4. oldalon) Géppisztolyos rendőrök a rádiónál?

Next

/
Thumbnails
Contents