Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-05 / 155. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. JÚUUS 5., KEDD 15 A Szuper Kupáért a Fradi ellen Váci focimenetrend A svédek és a németek imponálóan, a spanyolok könnyedén nyertek Románia búcsúztatta Argentínát Július 2-ával újabb szakaszába érkezett a XV. labdarúgó-világ­bajnokság: megkezdődtek a nyolcaddöntők és ennek már meg vannak első eredményei. Továbbjutottak: Németország, Spa­nyolország, Svédország, Románia. Kiestek: Belgium, Svájc, Szaúd-Arábia és — a futballvilág megdöbbenésére egy dél-ame­rikai nagyhatalom — Argentína. Kolumbia után a második dél-amerikai válogatott erről a földrészről. Hogy mennyire együtt van a szervezés a rendezéssel talán legjobban mutatja, hogy az argentin—román mérkőzés után már megkezdték a washingtoni RFK-stadion átszerelését az ottani mindennapok sportjának űzésére, az amerikai futballra. A Magyar Labdarúgó Szövet­ségben hétfőn elkészítették a labdarúgó NB 1. 1994/1995. évi sorsolását. Eszerint az őszi idény augusztus 6-tól no­vember 26-ig, a tavaszi márci­us 4-től június 24-ig tart majd. Érdekesség, hogy mindját az első forduló rang­adót hoz: a bajnoki Vác FC- Samsung együttese Kispesten vendégszerepei. Az A válogatott ősszel két EB-selejtezőt játszik, szep­tember 7-én itthon Törökor­szág, november 16-án, ide­genben, Svédország lesz az el­lenfél, emellett október 12-én a németek vendégszerepei­nek Magyarországon egy ba­rátságos találkozó keretében. így következnek a Pest me­gyei csapat mérkőzései: Au­gusztus 6.: Kispest Hon­véd—Vác FC-Samsung, au­gusztus 13.: Vác—Nagykani­zsai Olajbányász, augusztus 20.: Debreceni VSC—Vác, augusztus 27.: Csepel Kor- dax—Vác, szeptember 10.: Ország-, világszerte megren­dezték a kézilabda-világna­pot. Ebből az alkalomból Nagymaroson is pályára lép­tek a csapatok. Először a Nagymaros Pest megyei baj­nokságban bronzérmet szer­zett férfi csapata a helyi öregfiúk együttese ellen ját­szott. Bár az idősebbek min­dent megtettek annak érde­kében, hogy ne szakadjon meg a hagyomány, misze­rint az utóbbi két évben ők nyertek, ezúttal meg kellett hajolniuk a fiatalabbak len­dülete előtt, igaz, erre a talál­kozóra a váci NB Il-es férfi csapat két helyi lakosú játé­kosa is erősítette soraikat. Az eredmény 28-22 volt. A férfiak találkozója után következett a magyar női nosztalgiaválogatott fellépé­se (akiknek soraiban két egy­kori világbajnokot és több olimpiai bronzérmest láthat­tunk), a helyiek megyei baj­nokságban szereplő egykori, de ma már OB-s bajnokság­ban játszó társuk által erősít­ve. Az egykori válogatottak most is bemutatták, hogy ha kopott is a gyorsaságuk, de játékszeretetük a régi és ruti­nosan játszva biztosan 27-22-re győzték le a hazaia­kat. A mintegy 200 főnyi kö­zönség hálás volt a szép megoldások láttán és a vé­gén vastapssal búcsúztatta a csapatokat. A két találkozó­val nem ért véget a nap, mert a csapatok és a szurko­lók a fehér asztalnál újra ta­lálkoztak, ahol jó hangulat­ban felelevenítették korábbi A totó 26. fogadási hetén teli­találat nem volt, az egyetlen 13 találatosra 2 millió 742 ezer 869 forint jut. 12-es 74, 11-es 1249, 10-es 10 ezer 047 darab akadt. Nyeremé­nyek egyenként: 24 ezer 711, Vác—PMSC Fordán, szep­tember 17.: Vasas Ilzer— Vác, szeptember 21.: Vác— Sopron, szeptember 24.: FTC—Vác, október 1.: Vác—Parmalat FC, október 15.: Kiskőrös Stadler FC— Vác, október 22.: Vác—-Zala­egerszegi TE, október 29.: BVSC Dreher—Vác, novem­ber 5.: Vác—Békéscsabai EFC, november 19.: UTE— Vác, november 26.: Vác— Győr. A Vác csapatára más elfog­laltság is vár. Augusztus 3-án a Népstadionban 19 órakor lesz az FTC—VÁC FC Sam­sung Szuper Kupa-döntő. A BEK-selejtezők augusztus 10-i első fordulójában rajtol a Vác, a visszavágó augusz­tus 24-én lesz. A Magyar Ku- par július 23-i első fordulójá­ban a hatvannégy közé jutá­sért Pestjnegyeiek is mérkőz­nek, a megyei selejtezőből ki­lenc együttes jutott tovább. Az újabb fordulót július 30-án vívják. élményeiket. Az egykor volt kitűnő játékosok pedig bebi­zonyították, hogy nemcsak a pályán voltak klasszisok, ki­tűnő hangulatot varázsoltak a terem falai közé a jelenlé­vő harmonikás vezérletével. A vacsora közben a rende­zők megköszönték a szpon­zoroknak a támogatást, mely nélkül ezt a kitűnő és jó hangulatú eseményt nem tudták volna megrendezni. * Sopronban az ünnepi he­tek rendezvénysorozatán sportprogramok is szerepel­nek, többek közt a kézilabda is, melyen meghívottként vett részt a váci NB Il-es fér­fi csapat. A tornán, melyen 2 NB Il-es újonc is részt vett, a váciak rutinosan és szervezetten játszva megér­demelten hódították el az első helyet, megismételve az elmúlt évi produkciójukat. Eredmények: Váci KSE—Sopron körzeti válo­gatott 34-14 (15-5), Váci KSE—Kisbér 31-18 (14-6). A döntőben: Váci KSE— SOFÉS-Sopron 26-15 (13-7). A váciak csapatában Da- nicz kapus, Bognár L (12.), Jámbor (12.), Bognár J. (11.), Miklián (3.), Szabó (11.), Gratzál (18.), Nemes (24.) szerepeltek. A torna gólkirálya Nemes Tibor, míg legtechnikásabb játéko­sa Gratzál Gábor lett. Nyári József 1464, ill. 273 forint. A Gólto­tó 1. és 2. nyerőosztályába so­rolt szelvény nem volt. A har­madik nyerőosztályba sorolt szelvényből 18 darab akadt, nyereményük összege nettó 1841 forint. A negyeddöntő rajtját a chi­cagói német-belga mérkőzés je­lentette. A két egymást nagyon jól ismerő válogatott „ameri­kai” küzdelme élvezetes, válto­zatos játékot hozott. Sokak sze­rint Vogts csapatát már akkor győztesnek lehetett tekinteni, amikor kivonultak a pályára. Soraikban ugyanis ott menetelt az évtized egyik legeredménye­sebb csatára, Rudi Völler, aki a másik német „gólvágóval”, Klinsmannal félelmetes duót al­kot. Jót húzott a német kapitány azzal is, hogy a formájában visz- szaesett Brehme helyére a ro­bosztus kaiserslautemi Wag­nert állította, aki a védelem osz­lopa és támadások szervezője lett egyszemélyijén. Hírének megfelelően Völler már a 6. percben góllal kezdett, majd egy parádés akció után Klins- mann-nal „rúgatta” a másodi­kat. A belgák Scifó irányításá­val' lendületbe jöttek: egyik 40 méteres előreadását Völler fej­jel elhibázta, a lecsúszott labdát az előretört Grün juttatta el Illg- ner hálójába. Főleg a mezőnyben pattogott a labda, akadtak kemény bele- menések, de sohasem csaptak át durvaságba. Sokan várták, hogy a fizikailag erőteljesebb németek a kánikula miatt vissza­esnek, ám mindkét csapat játé­kosai jól bírták az iramot. Már- már úgy tűnt, hogy a belgák egészen közel jutnak az egyenlí­téshez, megint jött Völler és fe­jese (3-1). A belgák viharos haj­rája csak egy szépítő gólt jelen­tett számukra. (3-2). A német válogatott fokozato­san lendült a VB mindennapjai­ba. Gyengeségeit az idő múlásá­val kiheverte, akarása, győzel­mi vágya pedig mindenkit a leg­felsőbb szintig hevített, amely­nek nem is maradhatott el az eredménye. A német válogatott minden tekintetben felülmúlta ellenfelét. Jobb játékosokkal rendelkezett, és világbajnoki ha­gyományai is megsokszorozták akarásukat. Vogts azt is megen­gedhette magának, hogy a sérü­lését még mindig érző Mattäust .Jdvegye” a játékból. A motor ezúttal is Hässler volt, aki felül­múlta valamennyi játékostársát. A védelem a szokott megbízha­tóságával tűnt ki, a „gólzsák” párosról pedig már esett szó. Belgium méltó partnernek bizo­nyult. Van Himst azonban fi­gyelmen kívül hagyta Hässler és Völler semlegesítését, ez aligha megbocsátható hiba. A belgák támadó játéka akkor ja­vult valamelyest, amikor Czer- niatynski is pályára lépett és Weberrel az oldalán már ko­moly veszélyt jelentettek Illg- ner kapujára. Spanyolország volt a favo­rit a Svájc elleni mérkőzésen. A tipp be is jött, ám kissé köny- nyebben, mint arra gondolni lehetett volna. Jó ütemben in­dult a mérkőzés, váltott mező­fölénnyel. Az ibériaiak jobban kezelték a labdát, pontosabban adogattak, ezáltal sokkal ve­szélyesebbnek tűntek, mint a helvétek. Nem is volt tehát két­séges, hogy mi lesz a végered­mény. a játék csínját-bínját jobban ismerő spanyolok ko­molyabb gond nélkül oldották meg feladatukat. Tehették is, hiszen minden csapatrészük­ben akadtak kimagasló egyéni­ségek (Zubizarreta, Sergi, Ba- kero, Hierro, Luis Enrique). A svájciak kiadták magukból amit tudnak, ennek azonban jó­val szürkébb színezete volt el­lenfelük produkciójához viszo­nyítva. Az, hogy erre a „próbá­jukra” is sor kerülhetett, első­sorban az utóbbi években mu­tatkozó rohamos fejlődésük­nek köszönhető. Szaúd-Arábia és Svédor­szág is kisebb meglepetésekre került az egyesült államokbeli 24-es mezőnybe. Kettejük ta­lálkozójának érdekességét je­lentette, hogy alkatilag és fut- balltudásban is merőben külön­böztek egymástól. Talán ab­ban voltak azonosak, hogy a két kapitánynak hasonló szám­ban akadtak „ászaik”. így a svéd szakembernek főleg Ra- velliben, a két „portugálban” Thernben, Schwarzban, vala­mint Brolinban és fő kedven­cében Dahlinban volt a bizal­ma, míg Solari, a szaudiak irá­nyítója az USA-ban „kiugrott” El-Daeja, El-Dzsaber, Fala- tah és az ázsiai gólkirály Ovai- ran játékától várta a „menny- bemenetelt”. Főleg mezőnyjá­tékkal telt aZ idő, kihagyott helyzetekkel, néha brilliáns, máskor mosolyt fakasztó meg­oldásokkal. A svédeknél az idő múlásával Brolin vált egy­re mozgékonyabbá, olyannyi­ra, hogy nem egyszer saját ka­pujuk előtt tisztázott nehéz helyzeteket, majd a középpá­lyán átrohanva El-Daeja kapu­ját veszélyeztette. Gólt ugyan nem sikerült rúgnia, de a svéd fölény kialakításában övé volt a főszerep. Méltó társai voltak a már említetteken kívül Inges- son, Nilsson, a csereként be­állt Mild. A svédek meglepően, min­den különösebb erőlködés nél­kül harcolták ki a németek és a spanyolok után harmadik­ként a legjobb nyolcba jutást. Teljesítményüket nemzetközi szakértők úgy értékelik, hogy képesek lesznek folytatni „dia- dalútjukat” a dicsőséggel már megkoronázott románok ellen is. A 17. versenynap meghozta a maga szenzációját: Románia kiverte a sorozatból a kétsze­res világbajnok Argentínát. Az első szenzáció is a dél-ame­rikaiakkal volt összefüggés­ben: Maradona doppingja jár­ta be a világot. A nap nézőcsú­csát is jelentette a román—ar­gentin összecsapás, hiszen 80 ezren gyűltek össze a pasade- nai Rose ßovW-stadionban. Mindkét együttes nagy hendi­keppel kezdte, az argentinok­tól Maradona és Caniggia, a románoktól Raducioiu hiány­zott. Felpörgetett tempóban kezd­tek a csapatok, tekintélyt és eredményt akartak szerezni mindenáron. Ez már a 11. percben a románoknak sike­rült. Dumitrescu jó 20 méter­ről, „jancsiszögből” (szabadrú­gás) lőtte a labdát a hálóba. Az argentinok 5 perc múlva egyenlítettek Batistuta bünte­tőjéből. Kialakult itt is, ott is helyzet, a védők azonban tal­pon voltak. Mint ahogyan az első félidőben, a másodikban is gyors egymásutánban követ­keztek a gólok. Az első játék­rész 18. percében ugyan még Dumitrescu talált Islas „kalit­kájába”, a játék második sza­kaszának 57. percében pedig a VB-n eddig talán legjobbnak kitűnt játékos, Hagi szerezte meg a 3-1-es vezetést csapata számára. Ez az előny már sok­nak tűnt, így vélték a nemzet­közi szakértők is. Bizonyos szívfájdalommal az argentin vezetők is, akik a továbbiak­ban főleg a játékosaik buzdítá­sával foglalkoztak. Nem volt az argentinoknál, sem a kispa- don, sem a pályán egy „hideg” fej, akinek utasítására változ­tattak volna a Ruggeri-csapat taktikáján. A nagy rohamozás­ban Balbo révén ugyan még 3-2-re alakították a mérkőzés állását, de a döntetlen elérésé­től olyan messzire voltak, mint Makó Jeruzsálemtől. Hogy miért? — Saját térfelük­ről sok-sok adogatással próbál­tak támadást indítani és vezet­ni. Közbejöttek azonban a rossz passzok és máris az el­lenfél kontrái következtek. Ezek mindegyike életveszélyt rejtett magában, mivel a romá­nok térölelő átadások után rendre lefutották ellenfeleiket és néha csak bosszantó hibá- zás miatt nem voltak eredmé­nyesek. A lassan kapura igyek­vő argentinok ezután némileg változtatva addigi felfogásu­kon, egyéni betörésekkel igye­keztek Prunea kapujának bevé­telére. A levegőhöz jutott ro­mánok összetömörültek kapu­juk előtt és ezen „római falon” Batistuáék nem tudtak keresz­tüljutni. Különösen a higany­mozgású, ördöngősen cselező, a hazai River Plateban játszó 20 éves Ortega próbált meg mindent, akit Alfto Basile szö­vetségi kapitány tulajdonkép­pen csak „tanulmányútra” vitt az USA-ba. Ugyanazzal a szisztémával, mint ahogyan Maradona életpályáját is meg­alapozták az 1978-as „tűzke­resztséggel”. Románia győzelme óriási bravúrnak számít, a jó kezdés utáni nagy kisiklást, a svájciak elleni 1-4-et úgy tűnik, már tel­jesen kiheverték. A játékosok önbizalma visszatért, fegyel­mük „bebetonozódott” és né- hányuk kivételes klasszisa a ri­válisok „megfélemlítésével” is jár. A világ futballközvéle- ménye hihetetlen érdeklődés­sel várja, hogy a románok mennyire boldogulnak majd a kőkemény skandinávokkal, a svéd válogatottal. Hoffer József Nyolcaddöntők Szaúd-Arábia—Svédország 1-3 (0-1). Dallas, 63 000 né­ző. V.: Marsiglia (brazil). Gól: el Ghasijan (85. perc), ill. Dahlin (9.), K. Andersson (51. és 88. perc). Románia—Argentína 3-2 (2-1). Pasadena, Rose Bowl- stadion, 92 000 néző. V.: Pai- retto (olasz). Gól: Dumitres­cu (11., 18.), Hagi (58.), ill. Batistuta (16. — 11-esből), Balbo (75.). * Argentína legyőzését latin­amerikai hőfokú örömkitörés­sel ünnepelték a hétfőre virra­dó éjszaka bukarestiek tízez­rei. Ez volt a harmadik, a leg­nagyobb győzelmi tüntetés a világbajnokság kezdete óta. Rögtön azután, hogy az olasz bíró lefújta a mérkőzést, az ut­cára tódultak az emberek, mindenhonnan a városköz­pont felé indultak meg a gép­kocsik, a motorosok, a gyalo­gosok, a fiatalok zászlólenge­tő csoportjai. A Magheru bulváron elő­ször nagy sebességgel robog­tak a járművek, oldalukon, te­tejükön, az ablakokból kinyúl­va zászlót lengető tinédzse­rekkel, aztán ahogy sűrűsö­dött a tömeg, az Egyetem tér körül alakult ki az ünneplés központja. Rakéták röpültek a magasba, fülsiketítő koncer­tet adtak a gépkocsik dudái, a gyalogosok lábosokat, tepsi­ket, vasdarabokat vertek a győzelem jelének ritmusára, Hagi és Dumitrescu nevét skandálták, az ő képeiket len­gették és csókolgatták. Argentínát legyőztük, Svéd­ország is félhet tőlünk — skandálták a rögtönzött szava­lókórusok. Egyes becslések szerint több mint százezer em­ber vonult a városközpontba, onnan a Victoria (Győzelem) térre, a kormány palotája elé, majd tovább, az argentin nagykövet közeli rezidenciájá­hoz. * A kolumbiai Medellinben va­sárnap tízezrek búcsúztatták a meggyilkolt válogatott hát­védet, Andres Escobart. A végső tiszteletadáson megje­lentek a csapattársak és ott volt Cesar Gaviria Trujillo köztársasági elnök is. A teme­tésen mondott beszédében Kolumbia államfője úgy fo­galmazott, hogy a labdarúgó „abszurd bűntény" áldozata lett. Közben a tömeg az igaz­ság kiderítését követelte. A 27 évesen meggyilkolt játé­kos fakoporsóját utolsó egye­sületének zöld-fehér színű zászlaja borította. A tegnap délutáni Hollan­dia—Írország (2-0), s a késő' esti Brazília—Egyesült Államok mérkőzés után ma 19 órakor Nigéria—Olasz­ország, 22.30-kor Mexikó— Bulgária találkozó lesz a nyolcaddöntők zárásaként. Tornát nyertek Sopronban a váci kézilabdázók Slágermeccsek Nagymaroson Telitalálat nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents