Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JULIUS L, PENTEK Egy mestermű születése és utóélete Szalatnyay József Kodály-portréja Szalatnyay József: Kodály Zoltán (1962) A közelmúltban megjelent így láttuk Kodályt című kö­tetben nyolcvan kortárs vall a mesterről, személyes él­ményei alapján. Az illuszt­rációk közül sajnálatos mó­don hiányzik Szalatnyay Jó­zsef festőművész gyönyörű Kodály-portréja, amelyet 1961 decemberében festett az „ének-zeneoktatás apos­toláról”, s amelyben szemé­lyes élményeit a pasztell­képbe sűríti. Szalatnyay a Kodály-ta- nítvány Rajeczky Benjámin ciszter szerzetes növendéke­ként ismerkedett a mester szellemével, és énekelte a gimnáziumi kórusban az ál­tala gyűjtött népdalokat: 1932-ben a mester 50. szü­letésnapján a Zeneakadémi­án, majd Kodály vezényle­tével 1946-ban mint pécsi egyetemista. A kép születé­séről így emlékezik Szalat­nyay József: „utolsó és leg­teljesebb találkozásom vele 1961 karácsony hetére és az új esztendő első napjára esik... Járdányi Pállal, leg­kedvesebb tanítványával, egykori iskolatársával men­tem el születésnapi köszön­tőjére. Kodály lehetővé tet­te nekem, hogy a követke­ző napokban az ő dolgozó- szobájában üssem fel festő­tanyámat. Egy kikötése volt: modellülés közben ő is dolgozhasson. A Szimfó­niát hangszerelte ekkor. ... íróasztala előtt ült és kom­ponált. így — alkotásban elmerülve — örökíthettem meg őt, igazán a legritkább pillanatok elfogásával. Pasztell-krétám engedel­mes anyag volt ehhez. Hat délutánt töltöttem el nála. Munka közben megszólal­tak bennem ifjúságom Ko- dály-népdalai. Greco halha­tatlan képmásai lebegtek példaként előttem, miköz­ben a magyar ifjúság ének­zeneoktatásának apostolát festettem. Igyekeztem az arcképbe beépíteni minden emlékemet és szeretetemet, ami diákkorom óta Kodály- lyal összekötött és össze­köt.” A dicséretben fukar, szűkszavú Kodály csak megköszönte a portrét, mi­kor elkészült. De javaslatá­ra vette meg a Magyar Tu­dományos Akadémia, és he­lyezte el a Kodály szobá­ban. A meghurcolt és a mű­vészeti életből kirekesztett Szalatnyay később e művé­nek köszönhetően kapott Munkácsy-díjat. 1983-ban ugyanis Gyenyicsev szovjet kultuszminiszter hazánk­ban járt a Kodály-centenári- umi ünnepségeket megbe­szélni, meglátta a portrét, és másolatot készíttetett a művésszel a Csajkovszkij- konzervatórium számára. Ezt használta ki Kecskemét város megyei és pártvezeté­se, és Állami Díjat kért Sza­latnyay számára, amelyet a legfelsőbb pártvezetés nem mert megtagadni... A Ko- dály-portré később átkerült az MTA Zenetudományi In­tézetének igazgatói szobájá­ba. Szalatnyay József még egy másolatot készített be­lőle a Zeneakadémia számá­ra, Újfalussy József egyko­ri rektor kérésére. (Június 25-ei számunkban tévesen jelent meg Szalatnyay Jó­zsef festőművész neve, ez­úttal kérjük az érintett és ol­vasóink szíves elnézését.) (-ky) Koreai festők tárlata a Szentendrei Képtárban A koreai és magyar nép, valamint a művésztársa­dalom legnagyobb örömére a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta szüntelenül élénkül az országaink közöt­ti ipari, gazdasági, kulturá­lis és művészeti együttmű­ködés, s nyilvánvaló, hogy e kötelékek még szorosab­bak lesznek a jövőben. 1991-ben rendezték meg az első modem magyar mű­vészeti kiállítást a Szöuli Művészeti Központban, melynek múzeum részlegét vezetem. A művészet szöu­li barátai nagy érdeklődés­sel és tetszéssel fogadták an­nak a tizennégy művésznek a munkáit, akiket a Koreai- Német Képzőművész Szö­vetség felkérésére Dr. He­gyi Loránd, a bécsi Modern Képtár igazgatója mutatott be hazánkban. így ismer­kedhettünk meg a hosszú szocialista diktatúra ellené­re virágzó magyar művé­szettel. A kiállított művek sajátos abszrakt, expresz- szív, figurális és szimboli­kus világ létéről vallottak. A festmények mellett né­hány grafika is szerepelt a válogatásban. Minden alko­tás kreaktivitást és frissessé­get sugárzott. A tárlat megnyitásakor Budapesten Moon Shin fes­tő és szobrászművész mun­káival ismerkedhetett a ma­gyar közönség. így indult az együttműködésünk. Ezt a tárlatot követte tavaly májusban Hong Ki-Ja mű­vésznő kiállítása, aki a szentendrei Műhely Galéri­ában és az esztergomi Vár­múzeumban mutatta be lí­rai absztrakt képeit, me­lyek igen meleg fogadtatás­ra találtak. A második magyar művé­szeti kiállításra a koreai Vi­lágkiállítás idején került sor. Költségeit a magyaror­szági leányvállalattal is ren­delkező Byucksan Tervező és Építőipari Vállalat fedez­te, s a cég igazgatási épüle­tében működő Artbeam Ga­léria adott neki otthont. Ti­ * zenegy magyar művész vett rés# a tárlaton, valamennyi­en Szentendréről és környé­kéről, e tudomásom szerint igen fontos kulturális és mű­vészeti központból. Nem csoda, ha felébredt a koreai művészek érdeklődése is. Ezúttal kilenc koreai mű­vész, köztük Hong Ki-Ja ké­szül bemutatni műveit a Szentendrei Képtárban és az esztergomi Vármúzeum­ban, ami jól mutatja csere- kapcsolataink élénkülését. E kilenc művész — öt nő és 4 férfi — a modem kore­ai művészet sajátos aspektu­sait képviseli, egyedi képi világot teremtett, s igen ak­tív részese a koreai művé­szeti életnek. Nem csak itt­hon, Európában és az Egye­sült Államokban is szerepel­tek kiállításokon, hazánk­ban pedig a Nemzeti Kor­társ Művészeti Múzeum szervezte országos és nem­zetközi tárlatokon vettek részt. Kim Kwang-Sook mű­vésznőt mindenekelőtt az élet természeti és emberi ol­dala foglalkoztatja, képei il­luzórikus misztikus érzése­ket sugallnak. Kim Soo-Ja elutasítja a kép négyszögle­tes terét, s szabálytalan tér­be helyezi papírra vagy vá­szonra festett műveit. Ä kü­lönböző anyagokat, hetero­gén papír- vagy textildara­bokat kollázsszerű kompozí­ciókká rendezi és ragyogó színekre festi. Park Kwang- Hea, aki Németországban élt és tanult, az expresszio- nizmus és az új figurád vi­tás jegyében alkot. Lee Na­Kyung sajátos tájképeket fest, melyek formai és érzel­mi szempontból egyaránt egészen különlegesek. Álta­lánosságban szólva a mű­vésznők alkotásait lágy, fi­nom formavilág és képzelő­erő jellemzi, míg férfi alko­tóink képeit inkább a fe­szültség, a mélység ábrázo­lása és az expresszionizmus hatása. Lee Bong-Realt mentális Jae-Ho a keleti érzelemvilá­got spontán ecsetvonások­kal próbálja visszaadni. Olajképeinek gyakran ad eh­hez hasonló címeket: „Ter­mészeti kép,” „A költő el­méje” „Nyugtalan embe­rek”. Cho Yong-gak ügye­sen ötvözi az expresszioniz- must és a szürrealizmust, juttatja kifejezésre fantázia­dús ábrázoló- és kreatív kompozíciós készségét. Kim Kyong-In: Kun-Bong-Sa fenyőfája kérdések és a költői képze­let szülte természeti képek érdeklik a végtelen időben és térben. Nem ábrázoló jel­legű műveinek szívesen adja a Tér címet. Kim Kyong-In, aki korábban tár­sadalmi problémákat fesze­getett, most szimbolikus ér­telmű fenyőket fest, melyek­ben a koreai gondolkodás és érzelemvilág megtestesü­lését véli felfedezni. Park * A szentendrei tárlatnyitás­ra ma délután 6 órakor ke­rül sor. (A szerk.) M int a fenti kilenc mű­vész alkotásaiból ki­tűnik, a koreai képzőművé­szet mind formai szem­pontból, mind módszereit tekintve igen változatos, fellelhetjük benne a legkü­lönfélébb modern törekvé­seket. E szinesség és válto­zatosság tanúskodik a kore­ai művészek ama igyekeze­téről, hogy megtalálják he­lyüket a világ művészeté­ben. E célt szolgálja a ma­gyarországi kiállítás is. Re­mélem, műveik kedvező fogadtatásra találnak a ma­gyar művészet kedvelő kö­zönség körében, s elmélyí­tik a kölcsönös megértést és érdeklődést népeink kö­zött. Lee Ka-Reol képzőművészeti igazgató Szöuli Művészeti Központ Cho Yong-Kac: A költő faluja (A kiállítás július 17-ig te­kinthető meg a Szentendrei Képtárban, hétfő kivételével naponta 11-től 17 óráig.) Képtár és táncház Foton Holnap, július 2-án (délután 5 órakor) nyílik Foton, a mű­velődési ház kiállítótermé­ben az a tárlat, amelyen a Károlyi István Gyermekköz­pont népművészeti táborá­ban'és a helyi szakközépis­kolában elkészített legsike­rültebb munkákat gyűjtik ösz- sze. A tárlatnyitást követően 6 órától néptáncosok bemuta­tói következnek — közremű­ködik a csepeli Sziget Tánc- együttes, a Fóti Gyermek- tánccsoport, valamint a he­lyi Népművészeti Szakközép- iskola hallgatói és a Düvő (Salgótarján) zenekar. Hét órától táncház vátja az érdek­lődőket. Belépődíj: felnőttek­nek 100 Ft, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 50 Ft. Visegrádi palotajátékok Nagy érdeklődés mutatko­zik a július 8-án kezdődő vi­segrádi nemzetközi palota­játékok iránt, ezért a rendez­vény három napján Buda­pestről húszpercenként kü- lönbuszokat indítanak az Er­zsébet tér parkolójából reg­gel 7 órától 10 óra 40-ig; a buszok az utasokat vissza is hozzák a helyszínre. A játé­kok első napján lovagi tor­nák, imitált várostrom, nem­zetközi íjászverseny és élő sakkbemutató szórakoztatja a publikumot. Honismereti Akadémia * Hétfőn, július 4-én Vácott a Madách Imre Műve­lődési központban nyílik a XXII. Országos Hon- ; ismereti Akadémia. Áz ötnapos rendezvény fő té- mája az ifjúság és a honismeret kapcsolata. Az ünnepélyes megnyitón Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Bartos Ferenc, Vác polgármestere köszönti az akadémia résztvevőit, ezt követően Halász Péter, a szövetség alelnöke tart előadást. Ifjúság és honis­meret címmel, majd Kanyar József, a szövetség elnöke honismereti oktatásunk múltjával és jelenével, Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium volt ál­lamtitkára a nemzeti alaptanterv vonatkozásaival, Turó- czay Istvánná, a Szolnoki Múzeum munkatársa pedig a honismereti iskolán kívüli színtereivel foglalkozik. Csü­törtökön tanulmányúton ismerkednek Pest megye honis­mereti értékeivel. Pénteken meghallgatják Katona Ta­más történész a váci ifjúság 1848-as szerepléséről szóló előadását, majd sor kerül a Honismereti Szövetség kül­döttgyűlésére. A szervezők mintegy 180 résztvevőt várnak a ha­zánkból és a határokon túlról. (A váci rendezvény rész­letes műsorát lapunk hétfői számának 9. oldalán közöl­jük.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents