Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 29., PÉNTEK 3 Ellenzéki vélemények a kormány döntéséről Kockán az ország jövője A szakértő MSZP—SZDSZ kormány újabb politikai döntésre készül. Az eddig megszületett, visszalépést jelen­tó' parlamenti és kormányzati döntések sora újabbal lát­szik kiegészülni. Az 1996-os világkiállítás megrendezése tervének elvetésén fáradozik az új kormány. A politikai érveken alapuló tervezett döntés figyelmen kívül hagyja a gazdasági élet szereplőinek érdekeit. Elve­ti a gazdasági élet fellendülésének legígéretesebb lehetősé­gét, az expót, amely a kaput, a csatlakozást jelentené a vi­lág fejlettebb, nyugati feléhez. Nem számol hazánk nem­zetközi megítélésével, a tőkebefektetők által jogosan igé­nyelt jogbiztonsággal és folyamatossággal. Remélhetőleg nem marad visszhang nélkül a tervezett döntés, a politikai pártok mellett a civil szerveződések, polgári körök, valamint munkaadói és munkavállalói ér­dekvédelmi szervezetek is tiltakoznak a hazánk érdekeit súlyosan sértő tervezett törvénymódosítás ellen. MDF-sajtóközlemény A Kereszténydemokraták megdöbbenéssel értesültek a kormány döntéséről, miszerint Magyarország 1996-ban nem rendezi meg az Expo ’96 kiállítást Ez a döntés hátrányos következményekkel jár az ország számára. A kormányváltás egy ország belügye. Ez semmi­lyen körülmények között nem jelentheti a nemzetközi szer­ződések felbontását. Az expó lemondása negatívan befolyá­solja az ország stabiliásáról kialakult nemzetközi véle­ményt. Mind politikailag, mind pedig gazdaságilag insta­bilnak tekinthető az az ország, amelynek kormánya fel­mondja elődje által vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A döntés következményeként jelentősen csökkenhet­nek a külföldi tőkeberuházások, lassulhat az ország fel­zárkózása az Európai Unióhoz, romlik az ország hitelké­pessége. Belpolitikáiig az expó lemondása rontja a lakosság életkörülményeit A világkiállítás előkészületei, illetve a rendezvény lebonyolítása több ezer munkahely létesíté­sét jelentette. A munkalehetőségek ilyen óriási arányú megszüntetése a munkanélküliség további növekedését eredményezi. A kormány negatív döntésének eredményeként megszű­nik a vidék esélye a gyors fejlődéshez és felzárkózáshoz. Az expóhoz kapcsolódva történelmi lehetőség kínálkozott a falvak, vidéki kisvárosok, sőt egész régiók infrastruktú­rájának, szolgáltatás színvonalának jelentős javítására. A vidéki turizmus várhatóan nagyarányú fellendülése — a döntés következtében — ugyancsak várat magára.(...) A Kereszténydemokrata Néppárt hibaként értékeli a kormány ezen megalapozatlan döntését. A KDNP Elnöksége A Köztársaság Párt szakértőinek megítélése szerint a ma­gyar gazdaság továbbra sem nélkülözhet olyan célokat, a jövőképbe, a növekedésbe vetett bizalmat, mint az 1996-os Világkiállítás. Megítélésünk szerint 1996-ban egy közepes hazai és nemzetközi érdeklődés mellett megrendezett Vi­lágkiállításra van reális esélyünk. Ez lehetővé teszi néhány túlzott idegenforgalmi, infrastrukturális nyomásra terve­zett fejlesztési elképzelés visszafogását, amelyen keresztül az eredetileg tervezett költségek 10-20 milliárd forintos mérséklése is elérhető. Valószínűsíthető, hogy a Világkiállí­tás most már főként állami és/vagy önkormányzati beru­házásként fog megvalósulni. El kell azonban érni, hogy a még hátralévő megrendelések 60-70%-os többségét több­ségi magyar magántulajdonú cégek kapják meg, lehetőleg pályáztatás útján. Továbbra is konszenzus van a magyar gazdaság munkaadói és munkavállalói érdekképviseletei között abban, hogy az 1996-os Világkiállításra a magyar gazdaságnak szüksége van. A Világkiállítás megrendezésé­nek elhagyása tehát a gazdasági szereplők véleményének figyelmen kívül hagyását jelentené. Köztársaság Párt Országos Központja A Vállalkozók Országos Szövetsége továbbra is kiemel­ten fontos gazdasági kérdésnek tekinti az 1996-os világ- kiállítást A világkiállítás megrendezésétől való elállás jelentőis kárt okozna a magyar gazdaság szereplőinek, ezen belül különösen a kis- és középvállalkozói körnek. A magyarországi külföldi tőkebefektetési szándék csök­kentését is eredményezné, míg az állami vagyon privati­zációs értékvesztéséhez is hozzájárul. Amennyiben a kormány az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói szervezeteivel való egyeztetés nélkül, egyoldalúan döntene az expó elvetéséről, úgy a kor­mányprogram egyik legjelentősebb vállalása — a társa­dalmi érdekegyeztetés kitüntetett szerepe — válna sem­missé. Nehezen lenne magyarázható, ha a kormány egy 2/3-os többséggel elfogadott törvénnyel ellentétes dön­tést hozna, miközben a parlament nyári szünetet tart. Egy szakértői kormány biztosan megtalálja azt a szak­értői vezetést, amely képes egy világkiállítás eredmé­nyes megszervezésére. Vállalkozók Országos Szövetsége A Magyar Távirati Iroda csü­törtökön arra kérte az ellenzé­ki pártok vezetőit és képvise­lőit, hogy értékeljék a Hom- kabinetnek azt a döntését, amely az 1996-os világkiállí­tás megrendezése ellen foglal állást. Farkas Gabriella, az MDF megbízott pártigazgatója rá­mutatott: mélységesen meg­döbbent a hír hallatán, ugyan­is nem hitte volna, hogy a kor­mányzat meg meri ezt tenni. A koalíciós pártok megszeg­ték választási ígéreteiket, ez­zel Magyarország jövőjét koc­káztatják. Nekünk ugyanis hosszú távra kell építkez­nünk. nem szabad csak a pilla­natnyi érdekeket szem előtt tartva eladnia a jövőnket „egy tál lencséért”. A döntésnek ko­moly következményei lesz­nek, hiszen a befektetők, akik a haszon reményében kezdtek vállalkozásba, most jogosan követelhetik majd elmaradt nyereségüket. A világkiállítás sok embernek adott volna munkát és sok vidéki, telepü­lésnek — amelyek megnyer­ték az expóval kapcsolatos pá­lyázatokat — hozott volna hasznot. Az MDF-es képvise­lő úgy vélekedett, hogy a ter­vezett millecentenáriumi ün­nepségek érdekesek, lesznek számunkra, de csak kevés kül­földit vonzanak majd az or­szágba. Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke az MTI kérdésére leszögezte: a kormány súlyos döntést ho­zott, amely alkalrrtas arra, hogy megingassa a stabilitás­ba és az alkotmányosságba ve­tett hitet. A kabinet határozata több okból is komoly hiba, hi­szen megengedhetetlen, hogy a kormány a parlament egyik határozatával szemben foglal­jon állást, és ezt nyilvánosság­ra is hozza. A kabinetnek ugyanis a legnagyobb titok­ban kell eljárnia, amikor ilyen horderejű kérdés felülvizsgála­tára készül, mert másképp — ahogy az most is történt —- kész helyzet elé állítja a tör­vényhozást. A kabinet lehetet­len helyzetbe hozta azokat a vállalkozókat is, akik bíztak a világkiállításban és vagyonu­kat az expóba fektették. A döntés másik nagyon súlyos következménye az lesz, hogy jelentős mértékben visszaesik majd a tőkebeáramlás, mert a tőke csak oda megy, ahol sta­bilitás van. Gazdaságilag visz- szaüt majd az expó elmaradá­sa, mert hazánknak a világki­állításon kívül csak nagyon kevés kitörési pontja van, és ráadásul elvesznek majd azok a tízmilliárdok is, amelyeket az előző adminisztráció az expó előkészítésére és felépí­tésére fordított. Torgyán Jó­zsef úgy vélekedett, hogy Bé­kési László nem számolhatta ki tökéletesen: milyen veszte­ségeket okoz majd hazánknak a világkiállítás elmaradása. Közlekedésbiztonsági helyzet Az év első félévében nem rosz- szabbodott a közlekedésbiz­tonság helyzete, a balesetek számának 5,4 százalékos nö­vekedése stagnálásként értel­mezhető — mondta csütörtö­ki, budapesti sajtótájékoztató­ján Túrós András vezérőr­nagy, az Országos Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági fő­igazgatója. A vezérőrnagy szerint a sta­tisztikai adatokat már csak azért is eredményesnek kell te­kinteni, mert például a válasz­tások, illetve a hozzá kapcso­lódó rendezvények biztosítása jelentős rendőri erőket vont el a közúti ellenőrzéstől. A 4,5 százalékos emelkedés elsősor­ban Budapestnek, Pest, Csong­rád és Hajdú megyének ,Jcö- szönhető”. A fővárosban 20, a három megyében pedig mintegy 14 százalékkal több közúti baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. Budapest és Pest megye mellett a keleti megyék a leg­veszélyesebbek, elsősorban a keletről érkező turisták miatt. Legjobb a helyzet a Dunántú­lon, ahol valamennyi megyé­ben csökkent a balesetek szá­ma. Országos szinten 7,6 szá­zalékkal kevesebb ember halt meg a közutakon. Az első fél­évben, és az ittas állapotban előidézett balesetek száma is 10,6 százalékra mérséklődött, amely már megközelíti a 9 százalékos európai átlagot. * Egy csepp Írország Új színfolttal gazdagodtak a fő­városi vendéglátóhelyek: az ötö­dik kerületben ugyanis meg­nyílt az ország első ír kocsmá­ja. Ebből az alkalomból közös sajtótájékoztatón mutatta be a Becketts Bar and Restaurant nevű helyet John Sheeehan tu­lajdonos és Németh István, a Kőbányai Sörgyár Rt. vezér- igazgatója. John Sheehannek Dublinban van egy a budapestihez hasonló sörözője, azaz stílusosan: pub- ja. Ez három évvel ezelőtt el­nyerte hazájában a megtisztelő. Legjobb Pub címet. A tulajdo­nos elmondta: szereti Magyaror­szágot, s most úgy érezte, itt az ideje annak, hogy itt is nyisson egy kocsmát. Németh István szerint a Dre­her sört, melyet a Kőbányai Sör­gyárban készítenek, sikerült egész Európában elfogadtatni és megszerettetni. Az ír Gui- ness és Kilkenny sörök mellett egyébként Dreher és Korona sö­röket is csapolnak az új pubban. John Sheehan végezetül hoz­zátette: a valódi írországi hangu­latot árasztó sörözőben egyelő­re csak felvételről hallani ír ze­nét, de azt tervezi, hogy leg­alább havonta egy-két alkalom­mal élő zene is szórakoztatja majd az oda látogatókat. (n.) ugyanis az elmaradt hasznot és a bizalomvesztéssel járó ká­rokat fel sem lehet becsülni. A Kisgazdapárt elnöke végül nehezményezte, hogy a kor­mány akkor határoz ilyen horderejű kérdésben, amikor az Országgyűlés nyári szabad­ságon van. A KDNP súlyos hibának tartja az expó lemondását mind bel-, mind pedig külpoli­tikai szempontból. Szilágyi Krisztina, a párt szóvivője hangsúlyozta: a kormányvál­tás nem jelentheti nemzetközi szerződések felmondását, fel­függesztését, mert ez káros kö­vetkezményekhez vezet. A vi­lágkiállítás lemondásának ha­tására a KDNP szerint jelentő­sen csökkenhet a magyarorszá­gi külföldi beruházások szá­ma, lelassulhat hazánk Euró­pai Unióhoz történő felzárkó­zásának folyamata, romolhat az ország hitelképessége. Szi­lágyi Krisztina emellett kitért arra is, hogy az expó elmara­dása miatt számos munkahely­től esik el a társadalom, s káro­san hat majd a vidék fejleszté­sére. — Az expó ügye nem szo­rítható le csupán a számok és költségek szintjére, hiszen kedvező hatásai később érvé­nyesültek volna, s kétségtelen, a költségek hosszabb távon té­rültek volna meg — hangoz­tatta a KDNP szóvivője. A Fidesz üdvözli a kor­mánynak az expó megrendezé­sét elutasító döntését. Cs. Bíró Attila szóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékez­tetett arra, hogy pártja kezdet­től fogva ellenezte a világkiál­lítást annak súlyos anyagi és egyéb következményei miatt. Örvendetesnek nevezte, hogy végül az a kormány jutott erre a döntésre, amelynek egyik pártja, az MSZP, korábban az expó mellett volt. A Fidesz szerint 100-150 milliárd forintba került volna az expóhoz kapcsolódó ösz- szes beruházás megvalósítása, s ez súlyos terhet jelentett vol­na a költségvetés számára is, mivel vajmi kevés remény volt vállalkozói alapon rende­ződő világkiállításra. A Fi­desz emellett megkérdőjelez­te azt is, hogy a beruházás va­lóban új munkahelyeket bizto­sított volna, hiszen a külföldi építők saját szakembereik mel­lett hazánkban csak az olcsó, a képzetlen munkaerőt alkal­maznák. A Fidesz korábban is hangoztatott elutasító érveit megerősítve Cs. Bíró Attila úgy vélekedett, hogy az expó megrendezése csak az ország vízfejűségét, vagyis Buda- pest-központúságát erősítené. Miután az eseményre nagy számú látogatót is vártak, ez olyan komoly környezetvédel­mi és közbiztonsági feladato­kat rótt volna a fővárosra, amelyeket a Fidesz szerint Bu­dapest egyáltalán nem, vagy csak nehezen teljesíthetne. Mindennapi megkövetésünk A bocsánatkérések időszakát éljük. Hol egy pártel­nök, hol a Tv-híradó főszerkesztője kényszerül rá, hogy megkövesse a nemzetet, megkövesse a Híradó­nézőket, illetőleg azt a dandártábornokot, azt az el­hunyt miniszterelnököt, akiket félrevezetett, illetve akiket rossz színben tüntetett fel. Legutóbb Sabja- nics István, az őrezred parancsnoka kapott alapos mélyütést, merthogy kiderítették róla az éber híradó­sok: a baloldal pártjainak vezető politikusairól infor­mációkat szolgáltatott Antall Józsefnek. A hír el­hangzása pillanatában ugy anúgy tudtam, mint a bo­csánatkérő főszerkesztő, hogy ez nem igaz, hogy ez a hír csak arra jó, hogy a nemzet fölemelkedéséért gi­gászi munkát végző Antall József emlékét meggyaláz­zák, hogy a mögöttünk lévő négy esztendőt beszen­nyezzék. A most szorítóba lépett híradósok a gyűlö­lettől vezérelve ilyen jellegű hibát sokat fognak elkö­vetni, hiszen az elmúlt négy esztendőt irányítókon igenis bosszút akarnak állni. Figyelmeztetem őket, a ringbe dühvei lépő bokszoló rövidesen a földre ke­rül, megveri őt még az is, aki nálánál gyöngébb, ám sportszerűen szemlélve a dolgokat, okosan, higgad­tan küzd. A bocsánatkérések időszaka hosszúra fog nyúlni, s kíváncsian várom, vajon mikor kér elnézést a kormány azért, hogy bagóért eladta az expó meg- rendezési jogát. Ezzel Magyarország visszalépett azon az úton, amelyen 1990-ben elindult. Most olyan politikusok kerültek hatalomra, akik nyilván fölte­szik a kérdést, mit akar itt ez a nemzet az ő expós pu­likutyájával, amikor sokaknak a zsíros kenyérre is alig futja. Nos, ezzel a visszalépéssel ezt a zsíroske­nyeres időszakot nyújtják el, s nem járok messze az igazságtól, a leendő rendezőknek, akiknek háta mö­gött Andrew Sarlós kanadai pénzember áll, éz akkor is megéri, ha mindezért az expót nekik átjátszó ma­gyar politikusok számára dollármilliókat kell kifizet­niük. Ám lehet, a kormány ezért a cselekedetéért, a baloldal keménységét ismerve s a liberálisok szófor­gatását tudva, már nem fog bocsánatot kérni, s már újsághasábok sem lesznek, amelyen föl lehet tenni a kérdést: mégis mi történt, s hogyan történhetett? (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents