Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 28.. CSÜTÖRTÖK Növekszik a tartós munkanélküliek száma Beszélgetés Egressy Ivánnal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatójával Milyen a megye munkaügyi helyzete? Mekkora a mun­kanélküliek száma? Mennyi közülük a volt fizikai mun­kás? Miért csökken a bejelentett álláshelyek száma? Mennyien nem akarnak egyáltalán munkát vállalni? Milyen átképzésen lehet részt venni? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Egressy Ivánnal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetőjével. — Ahogy az országban általában, úgy Pest megyé­ben is csökken a nyilvántar­tott munkanélküliek száma — mondotta Egressy Iván. — Az elmúlt év elején a me­gyében közel 53 ezren vol­tak állástalanok, ez év ele­jén pedig már csak 44—45 ezren. Ez az irányultság megmutatkozik a munkanél­küliek arányában is, amely 12 százalékról 9,5—9,6 szá­zalékra mérséklődött. A csökkenés a munkanélküli segélyben részesülőkre és a már csupán jövedelempótló juttatásban részesülőkre egy­aránt vonatkozik. Pályakezdő munkanélküliek — Őket is nyilvántartja a hivatal? — Természetesen, s to­vábbra is kötelesek együtt­működni velünk. Sőt ha ki- rendeltségeinknek a számuk­ra megfelelő munkaalkal­mat jelentenek be, akkor őket is értesítik, s fölajánl­ják számukra. S ha ezt nem fogadják el, éppúgy kizár­ják magukat a jövedelem- pótló ellátásból, mint a mun­kanélküli-segélyben részesü­lők. — Milyen az állástalanok összetétele a korábban vég­zett munkájukat figyelembe véve? — A munkanélküliek 83-84 százaléka korábban fi­zikai munkát végzett, a töb­biek szellemit. Ez az arány állandósulni látszik. Új je­lenség viszont az, hogy nö­vekszik a tartósan, vagyis a már több mint 6 hónap óta munka nélkül lévők száma. Mind a fizikaiak, mind a szellemiek között. Ez azért veszélyes, mert aki hosz- szabb időre szakad el a mun­ka világától, az egy idő után bizonyos mértékig közö­nyössé válik. Ezért a jövő­ben rájuk sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Annál is inkább, mert nagyon sok értelmes, tartalmas ember van közöttük. — Gondolom, még ennél is nagyobb gondot jelent azoknak a fiataloknak a helyzete, akik az iskolából kikerülve nem tudnak elhe­lyezkedni. Hiszen ók nem­hogy elszoknak, hanem bele sem szoknak a munka vilá­gába... — Sajnos ez így van. A pályakezdőknél a szakmun­kásképzőt végzettek közül kerül ki a legtöbb munkanél­küli. — Vagyis akiket annak idején rossz szakma válasz­tására ösztönöztek... — Nem biztos, hogy ak­koriban rossz helyre irányí­tották őket, hiszen a gazda­sági szerkezet változása jó néhány korábban keresett szakmát „lőtt ki”. A fiata­lokkal, az alacsony iskolai végzettségűekkel, a cigány etnikummal, a megválto­zott (csökkent) munkaké­pességűekkel való foglalko­zást egyébként a kormány is, illetve az Országos Munkaügyi Központ is el­sőrendű feladatának tartja. A fiatalkorúaknál elsődle­ges az átképzés. Mi első­sorban az olyan szakmák tanulását támogatjuk, ame­lyekben az elhelyezkedési lehetőség az átlagosnál na­gyobb. — Milyen szakmákról van szó? — Manapság Pest megyé­ben is főként kisebb egysé­gekben, kft.-kben folyik a munka. Ezekben nem külö­nül el egymástól a bérszám­fejtés, a munkaügy, a társa­dalombiztosítás, a könyve­lés. Ezért mi például előtér­be helyezzük az egyszemé­lyes gazdasági ügyintéző képzését. Akik nem kívánnak állást vállalni — Hogyan alakult az utóbbi idó'ben a megyében a bejelentett üres álláshelyek száma ? — Az év elején 2 ezer fö­lött volt, ez májusban 3 ezer fölött tetőzött, de azóta saj­nálatos módon csökken. Ez nem azt jelenti, hogy tényle­gesen kevesebb az üres he­lyek száma: az álláshirdeté­sek között nagyon sok Pest megyei is van. A jelenség­nek sokkal inkább az az oka, hogy ezeket nem jelen­tik be hozzánk. — Pedig ezt a tön’ény is előírja... — Előírja, de a munka­adók rájöttek, hogy a? álta­lunk kiközvetítettek egy ré­sze valójában nem akar munkahelyhez jutni. Kimen­nek ugyan a munkahelyre — különben elveszítenék a jogosultságukat a járadékra —, de úgy viselkednek, hogy ne vegyék föl őket. — 5 tudnak-e ez ellen ten­ni valamit? — A jelenség mindenkép­pen a tevékenységünk átér­tékelését igényli. Külön kel­lene választanunk azokat, akik újra munkába vonha­tók, s azokat, akik nem. Itt viszont egy újabb falba üt­köztünk, ugyanis a foglal­koztatási törvény szerint ez utóbbiakat ki kell zárni az ellátásból. Enélkül viszont mégsem maradhatnak, vala­milyen szociális ellátásban részesülniük kell. Nagyobb összhangba kell tehát hozni a foglalkoztatási és a szoci­ális törvényt. — A munkanélkülieknek körülbelül hány százaléka nem kíván állást vállalni? — Pontos statisztikai ada­taink erről nincsenek, de a hozzáértők szerint a munka- nélküliek 20—30, esetleg 40 százaléka sorolható ide. Azok, akik annyira igényte­lenek, hogy megelégszenek néhány ezer forinttal, s eset­leg mondjuk a kerti termé­nyek eladásából befolyó ösz- szeggel vagy a családtagok jövedelmével. Ennél azon­ban súlyosabb gond, ha va­laki azért nem akar munkát vállalni, mert „feketén” dol­gozik. Ezeknek a munkanél­küli járadék csak kiegészítő jövedelem. A jelenség az or­szág adózási rendszerét érin­ti. Hiszen nem csak a járadé­kot veszik föl jogosulatla­nul, hanem személyi jövede­lemadót és társadalombizto­sítási járulékot sem fizet­nek. Ez a gond egyébként nyugaton sem teljesen meg­oldott, bár — s azt hiszem nekünk is ebbe az irányba kell mozdulni — ott a kü­lönböző szervek, tehát az adó-, a társadalombiztosítá­si, a munkaügyi ellenőrök, a rendőrség összehangolt ak­ciókkal lépnek föl a „fekete­munkát” vállalók ellen. Megőrizni a munkahelyeket — Sokan azonban csak ezt tudják megfizetni... — Valóban egymás ellen ható érdekekről van szó, amelyet azonban minden­képpen föl kell oldani. — Úgy tudom, a megyei munkaügyi központok fel­adatai közé nem csak a mun­kanélküliekkel való foglalko­zás tartozik, hanem a mun­kahelyek lehetőség szerinti megőrzése is. — Valóban vannak úgy­nevezett aktív eszközeink, amelyekből az olyan cégek­nek adunk támogatást, ame­lyek egyébként kénytelenek volnának megválni a dolgo­zóiktól. A Nagykőrösi Kon­zervgyárnak például tavaly télen telítve voltak a raktá­rai, nem tudták az alkalma­zottakat foglalkoztatni, ezért több százukat el akar­ták bocsátani. Azt ajánlot­tuk nekik, hogy foglalkoz­tassák őket részmunkaidő­ben, s akkor mi a költségeik egy részét megtérítjük. Emellett segítséget nyújtot­tunk nekik a belső átképzés­hez is. Tápiószelén szintén több mint 200 ember átkép­zését segítjük elő. — S nem élnek vissza a vállalatok a segítségükkel? — Mivel itt komoly pén­zekről van szó, alaposan utá­najárunk, hogy jogosult-e a támogatás igénylése. — Vannak-e a megyében olyan területek, ahol kiemel­kedően sok a munkanélküli, illetve olyan, ahol az átla­gosnál jóval kevesebb? — A megye e tekintetben is sajátos helyzetben van. Ez a sajátosság a főváros kö­zelsége. Budapest környé­kén kisebb a munkanélküli­ség, könnyebb az elhelyez­kedés. Részben azért, mert évtizedeken keresztül telepí­tettek ide ipart, még inkább azonban azért, mert a mun­kavállalók a megyén kívül, vagyis a fővárosban talál­nak maguknak munkát. Mi­nél messzebb megyünk Bu­dapesttől, annál nehezebb munkahelyre lelni. Például Szob környékén, vagy fönt északon, az Ipoly mentén. Hardi Péter Másodállásban kéregét A fotón látható férfi napok óta a fővárosi Blaha Lujza téren tölti a délelőttjeit: pénzt gyűjt — de nem ma­gának. Azoknak, akiket ő maga juttatott bajba. Kiss Mihály először nem akart nyilatkozni lapunknak, mert szerződést kötött a Magyar Televízióval, mi­szerint filmet készítenek élete történetéről, s tartott tőle, hogy megszegi a meg­állapodás valamelyik pont­ját. Végül mégis hajlandó volt beszélni magáról: — Az egész családomat tönkretettem, szegénységbe taszítottam azzal, hogy kü­lönböző vállalkozásokba kezdtem, hitelt vettem fel. Mindent megvontam ma­gamtól, s vállalom a nyilvá­nos megszégyenülést. A férfi nem munkanélkü­li, a BKV buszsofőréként dolgozik. Kenyéren és ví­zen él, leszokott a dohány­zásról. Két hónap alatt 95 kilóra fogyott le 115-ről. Vimola Károly felvétele Állítása szerint az emberek 90 százaléka jóindulattal közelít felé, s eddig tizen­hétezer forintot sikerült ösz- szegyűjtenie. — Addig csinálom — mondja —, amíg vissza nem fizetem minden adós­ságom. A többmilliós tartozás ki- egyenlítése fejében bizony még jó pár évet kell a téren álldogálni a tűző napon, a téli hóesésben. Hacsak vala­mi csoda nem történik... Ennek a férfinak a példá­ja persze nem azt jelenti, hogy aki csődbe megy, az álljon ki az utcára kéreget- ni, hiszen a nyilvános meg- szégyenülés felvállalásából még nem kerül ebéd az asz­talra, s ezekből az adomá- nyokbból nem lehet több milliót visszafizetni. Kiss Mihály példája arra figye- meztet bennünket, hogy nem árt óvatosabban bánni a pénzügyekkel, egy-egy hi­tel felvételénél, hiszen a fe­lelőtlenség következtében bárki egyik pillanatról a másikra hasonló sorsa jut­hat. V. Cs. Az ipari és kereskedelmi tárca adatai szerint május végéig a megelőző év ha­sonló időszakához képest nőtt a magyar kivitel az Al­pok—Adria térséghez ha­sonló országokba — tájé­koztatták a tárca illetékesei az MTI-t. Eszerint Szlovéniában 56, Olaszországban 18, Horvátországban 14, Ausztriában pedig 8 száza­lékkal több magyar áru ta­lál gazdára az idén, mint ta­valy. Dollárban kifejezve a magyar kivitel értéke Ausztriában volt a legma­gasabb, ahol elérte a 389 millió dollárt. Az osztrák piacot követi Olaszország 338 millió, Szlovénia 78 millió és Horvátország 39,2 millió dollárral. Hor­vátországot kivéve nőtt az import aránya is: Ausztriá­ból 2 százalékkal több, ösz- szesen 627 millió dollárnyi áru érkezett Magyarország­ra. A kereskedelmi egyen­leg az osztrák után már az olasz relációban sem billen Magyarország javára, Szlo­vénia és Horvátország ese­tében azonban jóval többet exportálunk, mint ameny- nyit importálunk. A ma­gyar behozatal értéke Szlo­véniából 24,9 millió, Hor­vátországból pedig 18,2 millió dollár volt az első öt hónapban. Az Alpok—Adria térsé­gébe irányuló magyar kivi­tel növekedésében szerepe van a Magyar Gazdasági Kamara által 1991-ben Grazban alapított Alpok— Adria regionális kereske­delmi irodának is. Az iroda magyar vállalkozók piacra jutását hivatott elősegítse- ni. Vezetője, Sarkadi Ká­roly az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az elmúlt két év alatt több mint ezer magyar cégnek segítettek üzleti partnert találni. Forintos hírek Az Állami Vagyonügy­nökség eddig 28,98 mil­liárd forint címletérté­kű kárpótlási jegyet vont be. Mintegy 8,44 milliárd forint címletér­tékű kárpótlási jegy nyilvános értékpapír­csereakciók útján ke­rült az ÁVÜ birtokába. Privatizációs értékesíté­sek eredményeként to­vábbi 16,52 milliárd fo­rint összcímletű kárpót­lási jegy jutott vissza az ÁVlí-n keresztül az állam tulajdonába. A jövő évi brazil kávé­termés több mint 40 százalékát pusztította el az utóbbi egy hónap két fagyhulláma — kö­zölték hivatalos brazil források. Az AP jelenté­se alapján a világ legna­gyobb kávétermesztő országa a korábban jö­vendölt 26,5 millió zsáknyi helyett 15,5 milliót takarít majd be. (Egy zsáknyi kávé = 60 kilogramm.) Európai, azon belül is közép- és kelet-európai terjeszkedést tervez az Egyesült Arab Emirátu­sok nemzeti olajvállala­ta, az Abu Dhabi Natio­nal Oil Company (AD- NOC). A delegációve­zető Nádin Najim el­mondta, hogy a cég 1973-ban kezdte meg a kenőolajok gyártását először amerikai li- cenc, később saját fej­lesztés alapján. Legna­gyobb piacuk Amerika, Ázsia és Afrika. Egy éve vannak jelen az eu­rópai piacon, Görögor­szágban nyitottak elő­ször képviseletet. Az EBRD 24 millió dollár pénzügyi csoma­got hagyott jóvá egy cseh kábeltelevíziós társaság számára szol­gáltatása bővítésére. Az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank a Kabel Net cégben 14,8 százalékos része­sedést szerez közelebb­ről nem ismertetett ösz- szegért. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Alpok—Adria együttműködés Nőtt a kivitel

Next

/
Thumbnails
Contents