Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-22 / 170. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 22., PÉNTEK 3 Jogbizonytalanság a mezőgazdaságban? Betlen az eddigieket nullának tartja... Születőben az MDF új Változások a Híradó élén alapszabálya Elsősorban az őszre tervezett VIII. országos gyűlés előkészítésének állásáról, illetve a soron következő választmányi ülésről esett szó a szerda esti ügyvezető elnökségi ülésen — tájékoztatott tegnap Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum szóvivője. Elhangzott, hogy az augusztus 7-ig tartó elnökjelölt-állításra nagy számban érkeznek a területi szervezetektől a javaslatok. Az augusztus 27-én tartandó választmányi ülésre pedig az erre kijelölt bizottság szintén kielégítő ütemben állítja össze a párt új alapszabálytervezetét. Mint Herényi Károly elmondta, az új alapszabály egy klasszikus, európai néppárt kívánalmainak megfelelő lesz. Természetesen az ügyvezető elnökség tagjai megvitatták a médiahelyzet legújabb fejleményeit. Alapvetően sajnálatosnak tartották, hogy nem sikerült a hatalmon lévő koalíció ígérete ellenére sem hatpárti konszenzussal megegyezést találni. Az MDF-nek egyébként is, hangsúlyozta Herényi, a kez„A Magyar Rádió új vezetésének első intézkedése, hogy haladéktalanul és körültekintően gondoskodik az ez év tavaszán elbocsátott munkatársak közalkalmazotti jogviszonyának. illetve a jogviszony folytonosságának elismertetéséről.” Ez hangzott el nyilatkozat formájában csütörtök délután a rádió Márványtermében, ahol a rádió több mint 300 dolgozója tapssal fogadta az új vezetőket: Szirányi János elnököt, Magos György és Simkó János alelnököt. Nyilatkozatukban az új vezetők megfogalmazták: az intézmény nevében „megkövetik a szakmai és erkölcsi értékeikben, emberi méltóságukban durván és igazságtalanul megsértett és eltávolított dolgozókat.” Szirányi János elnök beszédében hangsúlyozta: miután a rádiós dolgozók bizalmából lett elnök, első munkanapján detek óta az volt az álláspontja, hogy előbb szülessen meg a médiákat szabályozó törvény, és ezután döntsenek csak a személyekről. Bár éz nem így alakult, az MDF a kinevezett rádió- és televízióelnökök, illetve helyetteseik személye ellen kifogást nem emel, az eljárást magát ítéli el. Sőt, Székely Ferenc televíziós, Simkó János rádiós alel- nököket kifejezetten jó, korrekt szakembernek ismerték meg. Herényi hozzátette: mivel a pártmúlt a kinevezettek esetében nem jelentett akadályt, így a fórum elvárja, hogy Alexa Károlyt, a Magyar Távirati Iroda vezér- igazgatóját MDF-es múltja miatt, illetve ezen okok miatt Bőd Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank elnökét az új hatalom nem törekszik hivatalából elmozdítani. ebben a formában azonnal párbeszédet kezd az intézmény munkatársaival. A rádió elnöke még elmondta: az az igényük, hogy a politika sokfélesége pártatlanul és semlegesen jelenjék meg a rádió műsoraiban, és méltó helyet kapjanak a szellemi élet tudományos és kulturális produktumai is, amelyek nélkül egy közszolgálati rádió nem töltheti be hivatását. Szirányi bejelentette azt is, hogy a Magyar Rádió visszavonta az elbocsátások jogszerűtlensége ügyében a Munkaügyi Bírósághoz benyújtott fellebbezését. Ennek szellemében született meg az a nyílt levél az értelmiséghez, amelyet szintén felolvastak a gyűlésen. Eszerint megkísérlik kialakítani azt a kulturált, a demokratikus eszméket nem csak szavakban, hanem műsorainak egészében és a műsorkészítők A tájékoztatón részt vevő Farkas Gabriella elnökségi tag arról számolt be, hogy egyre több jelét látja a baloldali. kormány agrárpolitikájában a nehezen elfogadható és megvalósítható intézkedések előkészületeinek. Példaként említette, hogy száz új, az agrárgazdaságot érintő törvény módosítását helyezték kilátásba, holott ennyi mező- gazdasági jogszabályt az elmúlt négy évben nem is alkotott a parlament. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy milyen kritériumok alapján kívánja az új hatalom a falugazdászok kinevezését felülbírálni. Emlékeztetett rá, hogy őket annak idején pályázat útján választották ki, amelynek egyik legalapvetőbb feltétele a felsőfokú agrárvégzettség volt. Nehezményezte, hogy bár a baloldali koalíció a választóknak hatalomra kerülése esetén jogbiztonságot ígért, a körvonalazódó intézkedéseik jogbizonytalanságot fognak eredményezni. Németh Zsolt magatartásában is megtestesítő rádiót, amelyben semmi helye a gyűlölködésnek, amelyben a tények, az igazmondás a legfontosabb. Az összejövetelen Simkó János alelnök eloszlatta azokat a félelmeket, miszerint a jövőben az ellenzék a Magyar Rádióban háttérbe szorul. A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa is nyilatkozatban foglalt állást, mely szerint támogatják az új elnököt és az alelnököket „abban a szándékukban, hogy az MR független, nemzeti tájékoztató és kulturális intézményként, békességben, a hallgatókat szolgálva működhessen. A Közalkalmazotti Tanács reményét fejezte ki ugyanakkor, „hogy a kormány és a politikai pártok a közélet nyugalma és a saját érdekükben nem teszik a Magyar Rádiót ismét politikai csatározások színterévé.” (Folytatás az 1. oldalról) Betlen János, a Híradó megbízott főszerkesztője az összejövetelen elmondta, szintén egyedi beszélgetések után dönt arról, kivel óhajt dolgozni, kivel nem. Kijelentette: amit eddig a képernyőn látott, az nem csak hogy nem volt korrekt, „az nulla volt”. Stefka István ezt a megfogalmazást kikérte magának. Az alig egy nappal korábban kinevezett vezetők hangsúlyozták, nem volt még idejük arra, hogy felkészüljenek, és emiatt konkrétumokat nem mondtak és nem is akartak. A kérdésekre adott válaszokból azonban kiderült, a változás elsősorban a híradó jelenlegi szerkesztőit érinti, „akik csütörtök délutántól már szabadon rendelkeznek az idejükkel” mindaddig, amíg ki nem derül, hogy az új vezetésnek mi a szándéA köztársasági elnök aláírta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap aláírta az Ország- gyűlés által július elején elfogadott törvénymódosítást, amely lehetőséget teremt a parlamenti képviselői poszt és a polgármesteri tisztség egyidejű betöltésére. Emlékezetes, hogy az új törvényhozás egyik első döntésével az ellenzéki pártok nem értettek egyet, mondván: a korábban jogszabályban rögzített összeférhetetlenség eltörlése sérti a törvényhozói és a végrehajtói hatalom szétválasztásának alkotmányos elvét, és valójában az államhatalmi ágak ösz- szefonódását vetíti előre. A legnagyobb ellenzéki párt, az MDF egyúttal jelezte azt is, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Az előteijesztő kormánypártok viszont a parlamenti vitában azon az állásponton voltak, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése nem vezet hatalomkoncentrációhoz, mivel a modem demokráciákban a választóvonal nem a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között húzódik. ka velük. Elhangzott továbbá. hogy csökkenteni kívánják a híradók számát, s első lépésben a hajnalit szüntetik meg. Megváltozik A Hét című műsor: már e hét végén „kőkemény ütköztető vitaműsor lesz helyette”. A megbeszélés végén a tévé elnöke bemutatta Komáromi Pétert, a tévé jogi ügyeinek intézésével megbízott külső ügyvédi iroda vezetőjét. A tanácskozáson részt vett Székely Ferenc alelnök, akihez a Híradó közvetlenül tartozik, ő azonban nem kívánt hozzászólni. * A Fidesz elnöksége a kormányzó pártokat tette felelőssé azért, mert az ellenzékiek törekvése ellenére nem sikerült konszenzussal kinevezni a rádió és a tévé vezetőit. A testület úgy véli, hogy a jeA Magyar Igazság és Élet Pártja Országos Elnöksége július 19-i ülésén nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy Budapest XIX. kerületében ellenzéki kerekasztal alakult. A MIÉP állásfoglalása szerint az önkormányzati, illetve a következő parlamenti választásokon csak akkor van esélye a lek szerint az SZDSZ nem képes betölteni azt a koalíción belüli ellensúlyozó szerepet, amely a legfontosabb politikai indoka volt a koalícióba történt belépésének. Deutsch Tamás alelnök rámutatott: a kinevezési javaslat idő előtti aláírásával a kormány beiktatását követő első órákban megsérült a koalíciós megállapodás. Az MDF nem kívánja bírálni az új médiavezetők személyét. Egyelőre jobban bízik a szerdán kinevezett elnökök és alelnökök szakmai fel- készültségében, mint a politikusok azon ígéreteiben, hogy nem szólnak majd bele a média működésébe. Az új vezetők nehéz helyzetben vannak, hiszen törvényi háttér nélkül kell irányítaniuk a két intézményt — mondta Herényi Károly, az MDF szóvivője. nemzeti oldalnak, ha egységesen lép fel. Ezért a közös jelöltek állítása és a közös listák je lentik az egyetlen járható utat. Az ellenzéki pártoknak közös polgármesterjelölteket kell állítaniuk. A cél ugyanis az, hogy a baloldali pártok több jelöltjével szemben a konzervatív oldal egyetlen jelöltje álljon. Ismét megjelenik vasárnaptól — rövid szünet után — a Magyar Vetés című hetilap. Az újság szerkesztői nem saját jószántukból hagyták félbe munkájukat. Most, ha nehéz körülmények között is, de folytatják. A kényszerű szünetről, s a jövőről kérdeztük a lap főszerkesztőjét: Stolmár G. Ilonát. — A Magyar Vetés kiadója eddig a Piacfejlesztési Alapítvány volt — mondta a főszerkesztő asszony. — Azonban a választások után nem sokkal, anyagi okokra hivatkozva bejelentették: július 1-től bizonytalan ideig szünetelni fog a lap. Egy hetilapot nem lehet bizonytalan időre szüneteltetni. Vagy megjelenik folyamatosan, vagy sehogy sem. Az utóbbi esetben teljes egészében újra kell indítani, s ez egyenértékű azzal, mintha egy másikat szeretnénk megjelentetni. Szerencsére mindössze két hétre kellett elbúcsúznunk az olvasóktól. — Talán már nincsenek anyagi gondok? — Továbbra is vannak. Azonban régi kiadónk, a Piacfejlesztési Alapítvány helyett találtunk új kiadót. Nagy örömünkre bizonyságot nyert, hogy olvasóink szeretnek minket, s a lap érdekében áldozatokra is hajlandók. Megható volt, amikor egy öreg néni két botra támaszkodva megjelent, s felajánlott ezer forintot a támogatásunkra. Rajta kívül persze még sokan jöttek, s így ha nem is sok, de néhány szám megjelentetésére elegendő pénz gyűlt össze. A segítségre viszont továbbra is óriási szükségünk van. — Mi lesz, ha ezek az anyagi források kiapadnak? — Nem akaijuk feladni a küzdelmet — felelte Stolmár G. Ilona. — Hisszük, hogy Magyarországon szükségük van az embereknek egy nemzeti érdekeket képviselő, magyar szellemiségű hetilapra. Ha ennek az ellenkezője derülne ki, akkor tudomásul vesszük. Ám addig mindent megteszünk a fennmaradásért. (nádai) Göncz Árpád boszorkányos gondolatai Már-már boszorkányos, szemforgató gondolatokat fogalmazott meg Göncz Árpád köztársasági elnök, a médiaelnökök kinevezésének pillanatában: „Ettől függetlenül merem állítani, ami ezután következik, az már nem a háború, hanem a béke felé vezető út lesz, amit az önök munkássága is bizonyít majd. Kikezdhetetlen pártatlanságot kérek önöktől és kikezdhetetlen következetességet ennek végrehajtásában”. Boszorkányos a megfogalmazás, hiszen egy egész ország tudja, hogy már a kinevezés sem nélkülözte a pártosságot. Az a momentum, hogy a miniszterelnök az előterjesztést akkor írta alá, amikor a pártok közti egyeztető tárgyalások még folytak, már magában is jelzi, ez az út csak akkor vezethet a békéhez, ha béke alatt azt értjük, ami a Magyar Televízióban a hatvanas és a hetvenes években volt. Ám arra a fajta művi békességre 1990 után nincs szükség. Az álságosságok ideje lejárt, s szényenletes egy nemzetet abban a hitben ringatni, hogy most végétért a médiaháború, merthogy győzött az Aczél György által oda beépítettek sokasága azok felett, akik a jövőt a nemzeti televíziózásban és rádiózásban képzelték el. Merthogy ez így van, az azt mutatja, hogy köztársasági elnökünk végezetül köszönetét fejezte ki Han- kiss Elemérnek és Gombár Csabának, a korábbi elnököknek, akik példát mutattak a polgári függetlenségből, és példamutató volt az is, hogy védelmükre keltek oktalanul és indokolatlanul megrágalmazott, meghurcolt munkatársaiknak. Köszönet és hála illeti őket — hangsúlyozta Göncz Árpád. A magam véleménye szerint a rádiónak és a televíziónak egyetlen munkatársa sem oktalanul „hurcoltatott meg”, hanem azért, mert hamis tudósításokkal és permanens hazugságokkal mételyezték a magyar közéletet négy éven át, s mindent megtettek azért, hogy a magyar nemzetet lejárassák a külföld előtt, s lámcsak szembe kell nézni a fájdalmas ténnyel, köztársasági elnökünk ezt a fajta magatartást elismerő szavakkal honorálja. A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban — Göncz Árpád szavai bizonyítják — rendszerváltozás elébe nézünk, ezekben az intézményekben nem csupán vezetőváltás történt. (Vödrös) Sajtótájékoztató a Márványteremben Az igazmondás a legfontosabb Közös választási jelöltek Nem adják fel s Újra van Magyar Vetés