Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-21 / 169. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Lesz-e határátkelő Pest megyében? Remélhetőleg a közeljövőben megoldódik egy na­gyon régi probléma, s megyénkben is lesz határátke­lőhely. Ennek hiánya az Ipoly melletti települések számára a legégetőbb. Mind Ipolydamásdnál, mind pedig Letkésnél létezett egy ideiglenes átkelő, ám ezeket csak nagyon ritkán nyitották meg. Változik-e a helyzet — kérdeztük Letkés polgármesterétől, Ko­vács Istvántól. — Nagyon bízunk ben­ne — felelte Kovács Ist­ván —, hogy augusztus­ban már végleg megnyílik a letkési híd a magyar— szlovák határt átlépni szán­dékozók részére. Jelenleg arra várunk, hogy az illeté­kes szervek aláírják az eh­hez szükséges okmányo­kat. Ez ideig évente csak kevés alkalommal nyithat­tuk meg a hidat, ám ez­után már folyamatos lehet­ne az átkelés. Letkésen az összes feltétel adott eh­hez, hiszen kiépített utunk, forgalmi ellenőrző pontunk, fedett helyünk van. Nagy szükség lenne a határátkelőre, ugyanis az Ipoly mint határfolyó, rokonokat, barátokat vá­laszt el egymástól. Sok he­lyütt még száz méter sincs két szomszédos település között — csak az ország­határ. Integethetnek, átki­abálhatnak, de kezet nem tudnak fogni egymással. A legközelebbi határállo­máshoz is óriásit kell ke­rülni. Én magam tizenkét évvel ezelőtt kezdemé­nyeztem a megnyitást, ak­kor a kérdést rövid úton el­utasították. Egyébként egykor volt Letkésen ha­tárátkelőhely, ez 1948-ig működött, utána bezárták. Az Ipoly felett átívelő hi­dat 1951-ben felújították, de ezután még harmincki­lenc éven keresztül senki nem használta, hiszen elő­ször 1990-ben nyitották meg ismét. Mérföldkőnek számítana, ha újra folya­matosan szabad lenne az átkelés az Ipolyon. Ebben az esetben is, ez, a letkési lenne a megye egyetlen ha­tárállomása. Nádai László Lotz Károly egyelőre tájékozódik Vigyázni az útalapra! Számos újságíró volt kénytelen végigállni azt a sajtótájékoz­tatót, amelyet tegnap délelőtt tartottak a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztériumban. Mindezt alapvető szer­vezési hiányosságként is felfoghatjuk, de tekinthetjük a tár­ca gazdái leendő tevékenységére irányuló nem kis figyelem­nek. A minisztérium új vezetői ugyanis ezen az alkalmon is­mertették a sajtó munkatársaival a közlekedés, a hírközlés és a vízügy legsürgetőbb feladatainak megoldására, illetve a tárca és a hozzá tartozó szakterületek irányítására vonat­kozó elképzeléseiket Lotz Károly elmondta: egyelőre a feladatok áttekinté­sénél tart több szakterület ve­zetőjével még nem találko­zott. Azt már azonban most is látja, hogy a megoldandó fel­adatok listája hosszú. Ami a konkrétumokat ille­ti: legsürgősebb talán a MÁV és az állam kapcsolatának a pontosítása, valamint a vasút szanálási tervének kidolgozá­sa. S ha arra gondolunk, hogy 120 milliárd (!) forintról van szó, akkor nem is tűnik kis fel­adatnak. A megoldás termé­szetesen nemcsak e minisztéri­um feladata, a pénzügyi tárcá­val való szoros együttműkö- désmélkül nem jutnánk mesz- szire. A vasút helyzetének ren­dezése egyébként része azok­nak a közlekedéspolitikai el­képzeléseknek, amelyeket még az ősszel szeretnének a kormány, illetve a törvényho­zás elé teijeszteni. Úgyszin­tén ide tartozik a légiközleke­dés, amelynek a fejlesztése eb­ben a hónapban fontos állomá­sához érkezik. Végső szaka­szában van a Ferihegy 2 to­vábbépítésére kiírt pályázat el­bírálása. Lotz Károly elmondta: meglátása szerint számtalan elkülönített pénzalap nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Az útalap azonban nem ide tartozik, ezért ennek az önállóságára — s lehetőleg értékállóságára — kényesen fog vigyázni. Célszerűnek tű­nik, hogy a tárca érdekeltségé­be tartozó állami vállalatok ne a Pénzügyminisztérium fel­ügyelete alá kerüljenek — ilyen például a KTI, a Vituki, az Antenna Hungária, a Ma­táv —, s hogy ezeket később se magánosítsák. A sajtót is érintő egyik gondra is utalva pedig megjegyezte, hogy a Magyar Posta vezetőivel való holnapi találkozóján fel­tétlenül szóba fog kerülni a lapterjesztés áldatlan helyzete. Az idegenforgalom fel­ügyeletéről szólva a miniszter utalt á keddi kormányülésre, amelyen nem kis vitát váltott ki a terület hovatartozása. Az eredmény: az idegenforgal­mat — ha nagy önállóságot kap is — a szocialista Pál László által vezetett Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyeli. Lotz Károly egyéb­ként ismét kijelentette, hogy „politikai tisztogatást" egyál­talán nem tervez a tárcánál, s egyelőre szakmai okok miatt sem tart szükségesnek sze­mélycseréket. n, j\ Családtervezés népességfejlófdés... Népesedési konferencia A népjóléti tárca tervei A szeptemberi Kairói Népe­sedési és Fejlesztési Nem­zetközi Konferencia előké­születeiről tartottak sajtótá­jékoztatót tegnap Budapes­ten. Sadik asszony az UNFPA és az ENSZ Népe­sedési Alapjának főtitkárhe­lyettesi rangban lévő ügyve­zető igazgatója a kairói kon­ferencián megvitatásra, illet­ve eldöntésre kerülő kérdé­sekről, valamint a családter­vezés, a népességfejlődés és a női egyenlőségi jogok ér­dekében teendő főbb lépé­sekről tartott előadást. A konferencia programjában kiemelt szerepet játszik, hogy a családtervezéssel kapcsolatos egyéni elképze­lések összhangba kerülje­nek az adott ország népese­dési célkitűzéseivel és a ren­delkezésre álló erőforrások­kal. Sok országban a nők mil­liói nem képesek ütemezni a gyermekvállalást, így gya­korta nem megfelelőek az anyaság vállalásának feltéte­lei, nem biztosított a szüle­tendő gyermek egészséges fejlődése. Mindezek bizo­nyos térségekben túl gyors népesedéshez magas anya- és gyermekhalandósághoz vezetnek. A szeptemberi nemzetkö­zi konferenciának az előké­születei több éve tartanak. Az elkészült akcióprogram­tervezetben a népesedési problémákon kívül, a fent már említett kérdések mel­lett szerepelnek a legálisan és illegálisan menedéket ké­rők jogai is. (szűcs) A magyar sajtó szociálpoli­tikával, egészségüggyel foglalkozó munkatársaival találkozott tegnap a Népjó­léti Minisztérium új veze­tése. Kovács Pál minisz­ter, valamint Kökény Mi­hály politikai, Harsányi László megbízott közigaz­gatási államtitkár és Bíró Boldizsár államtitkár-he­lyettes beszámolt az új „ve­zérkar" előtt álló feladatok­ról. A tárca vezetője szerint az egyik legfontosabb fel­adat, hogy a szakterület sú­lya ne csak a közéletben, de a parlamentben és a kor­mányon belül is megvál­tozzék. Harsányi László, a közgazdászból lett államtit­kár úgy vélekedett: a tárca csak annyit ígérhet, hogy az ágazatot érintő dönté­sek előkészítésében az ed­diginél jobban támaszko­dik a szakma véleményére. A sajtóbeszélgetésen ter­mészetesen szóba került a gyes, illetve a gyed átalakí­tása is. Kovács Pál ezzel kapcsolatban rámutatott: a kormányprogramban való­ban szó van a családi és gyermektámogatási rend­szer átalakításáról, de ez hosszú távú feladat, amely- lyel kapcsolatban egyelőre csak elképzelések létez­nek. Az egyetlen, közeljö­vővel kapcsolatos terv, hogy a gyermekgondozási segélyt a tárca jövő év ele­jétől szeretné állampolgári jogúvá tenni. Csalánt ettek, tűzön jártak Naturatábor Leányfalun Úttörő kezdeményezés­ként szervezték meg a kö­zelmúltban Leányfalun a naturatábort. A többnapos rendezvényen csaknem fél- százan vettek részt, ahol az események főszereplői maguk a táborlakók vol­tak, fiatalok és idősek egy­aránt. A napjainkban oly sokat emlegetett, s való­ban létező korosztályi el­lentéteknek itt nyomát sem láttuk. Mi több, a ge­nerációs problémák nyílt felvetése közelebb hozta egymáshoz az idősebb és az ifjabb nemzedéket. Mindez köszönhető a kö­zös célnak, a természetes életmóddal összefüggő kérdések iránti fokozott ér­deklődésnek. — Három nemzedék élet­ereje, testi és lelki harmó­niája került veszélybe az elmúlt évtizedek alatt. Ezért maradék erőnkkel, az Istenbe vetett hittel és meggyőződéssel kell figye­lemmel lennünk testi-lelki egészségünkre, ápolnunk kell az emberszeretetet. Hogy végre az életerő, a munkabírás és az életkedv legyen úrrá ismét a nemze­ten —■ mondotta ifj. Schi­rilla György, a naturatábor szervezője és irányítója. Ami a derűt illeti, arra nagy szükség volt a tábor­ban, hiszen a szeszélyes időjárás kiadós vihart ho­zott, mely cudar idővel kö­szöntötte a táborozókat. Sebaj, igazodván az eső előnyeihez, gombászni in­dult a lelkes csapat. Sűrűn hajlongtak az erdő mélyén a gombát kutatván, miköz­ben a váci Gönczi László népdalaitól zengett a Pilis a gombaszedők gyönyörű­ségére. Mivel gombasza­kértő is akadt köztük, így bátran nekiláttak gomba­pörköltet főzni, miből min­denkinek jutott. Meghitt hangulat lett úrrá a társaságon amikor ifj. Schirilla György Bol­dogságra születtünk című előadását hallgatták meg. A meditációnál, melynek hatását a gyertyák fényei fokozták, egymás orcáját érintették kezükkel a részt­vevők, kiknek eközben el­homályosultak szemeik. A másnap hajnali élet­kezdés a harmatos fűben mezítláb történt. Ugyanis a friss harmatcsepp és' a föld magnetikus sugárzása együtt kiváló hatású az idegrendszerre. Ugyanak­kor a jóga sem maradha­tott el a programból. Ezt Berta Erzsébet, népszerű nevén Vanillya a tökéletes testalkatú, vonzó egyéni­ség vezette nagy szakérte­lemmel. Ezután gyógynövény­gyűjtés következett, hogy a naturatábor résztvevői megbizonyosodjanak a fü­vek gyógyító hatásáról. A legkülönfélébb főzeteket készítették el. A citromfű­tea például jót tett Bau- csek Antalnak, aki addig alvászavarokkal küszkö­dött. E sorok íróját legin­kább a csalánfőzet, ponto­sabban a csalánnal össze­főzött burgonya ejtette ámulatba. A natúr állapo­tában kellemetlen csípést okozó növény főzve kivá­ló ízű, s ezt mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy gyorsan eltűnt a tá­nyérokból. Jó hatással van a szervezetre, hiszen kivá­lóan tisztítja azt. Természetesen az élet­módtábor programjából nem maradhatott ki a für­dés, az úszás a Dunában. A bátrabbak még a folyó átúszását is vállalták. Az ifjabbik Schirillának per­sze könnyebb volt a dol­ga, mint a 83 esztendős Todor Józsefnek. Párját rit­kító teljesítményt láttunk tőle. Belevetette magát a vízbe, derekasan megküz- dött a folyammal, átúszta a Dunát. Teljesítménye még akkor is dicséretre méltó, ha a visszaútra már nem tellett az erejéből. Gépkocsival került haza Tahiból. S ha már egyszer a víz is szerephez jutott a natu- rásoknál, akkor mintegy el­lentételezésként a tűzre is sor került. Ez esetben nem hagyományos tábortűzről van szó, hanem tűzönjárás­ról. Köszönhetően Bányai Kálmán tanácsainak, aki „titkát" megosztotta a vál- lalkozókedvűekkel. A mintegy négy méter hosz- szú parázs-szőnyegen si­mán átjutottak a lányok, fi­úk, férfiak és asszonyok — égési sérülések nélkül. A sikerélmény hatása óriá­si volt, ezt követte ^a hosz- szúra nyúlt beszélgetés a parázsló tűz mellett a csil­lagfényes éjszakában. A naturatáborozásra vál­lalkozók a vasárnapi szent­misén együtt fohászkod­tak a leányfalui római ka­tolikus templomban, ahol a pap-költő Puszta Sán­dor, és a valamikori plébá­nos lelkipásztorkodott és szolgált. Amikor ifj. Schi­rilla György visszatekin­tett azokra az esztendőkre, amikor szüleivel gyakorta felkereste Puszta atya szentmiséjét, nehezen, s meghatottan. szőtte a sza­vakat. Egészen a templom­tól az országúiig álltak a hívek a pap-költő prédiká­cióját hallgatván Úeányfa- luban. A naturások búcsúest­jén még parázslóit a tábor­tűz, mikor javában tárgyal­ták már a legközelebbi ta­lálkozásuk terveit. Egysé­ges volt azon nézetük, hogy kívánatos lenne ha­sonló életközösségek élet­re hívása. Kép és szöveg: Bozó Emil A tábor résztvevői. Az első sorban balról Varga Miklós roeksztár, ifj. Schirilla György természetgyógyász és ötletgazda, jobb szélen a jógi Barta Erzsébet alias Vanillya

Next

/
Thumbnails
Contents