Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-20 / 168. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 1994. JULIUS 20.. SZERDA Magyarok részvétele a világkiállításokon IV. St. Louistól New Yorkig Az 1904-es St. Lous-i Vi­lágkiállításon Magyaror­szág zömében iparművé­szeti és háziipari alkotá­sokkal szerepelt. A kor­mány késlekedő döntése miatt elmaradt például a nemzetközileg is elismert mezőgazdaságunk és ma­lomiparunk bemutatója. A magyar kiállítók, e kö­rülmények ellenére, 12 Grand Prix-t, 31 arany-, 47 ezüst- és 35 bronzér­met kaptak. Grand Prix- vel díjazták például Jung­fer Gyula műlakatos alko­tását, a Magyar Iparművé­szeti Társaság pedig aranyérmet kapott. A kiál­lításon látható volt a Hor- ti Pál tervezte szecesszi­ós kovácsoltvas kapu és a Berker-Gay bútorgyár ágya is. Á pécsi, vala­mint herendi majolika- és porcelántermékek mellett sikere volt a háziipari sző­nyegeinknek, ötvösművé­szetünk remekeinek, a ha­lasi csipkének és selyem­hernyó-tenyésztésünknek is. Az 1906-os Milánói Világkiállításon Magyar- ország 2800 négyzetmé­ter területen rangos ipar- művészeti kiállítással sze­repelt, melynek rendezői Maróti R. Géza és Fara­gó Ödön voltak. Látható volt például Róth Miksa mozaikja, a Maróti-féle bútorok, Förk Ernő ke­resztelőmedencéje és a magyar iparoktatási inté­zetek gyűjteményes kiállí­A Ganz-féle egyenáramú dinamó az 1911-es Tori­nói Világkiállításon magyaroknak, Maróti R. Gézának és Faragó Ödön­nek ítélte oda a nemzetkö­zi zsűri. Nagydíjat kapott a MÁV Gépgyár max. 147 km/óra sebességű gyorsvonati gőzmozdo­nya. Az 1911-es Torinói Vi­lágkiállításon Magyaror­szág önállóan jelent meg, mivel Ausztria politikai okok miatt távolmaradt. 1911. május 1-jén az olasz király a világkiállí­tást a magyar pavilonban nyitotta meg. A magyar ház három,’aranyozott te­tejű tornya címerünk hár­mas halmára utalt. A Tó'ry Emil és Pogány Mó­ric által tervezett, a Pó fo­A Brüsszeli Világkiállítás aranyérme (1935) tása. Hazánk további 1450 négyzetméter terüle­ten közlekedési, mezőgaz­dasági, gépipari terméke­ket és a munkajóléti téma­kört mutatta be. Magyar- ország 240 kiállítója, a közreműködőkkel együtt 409 érem vagy oklevél dí­jat kapott. A 10 „igazi” aranyérem . közül kettőt lyó partján megépített, re­mek iparművészeti alkotá­sokkal, például Zsolnay- féle eozinos burkolóele­mekkel díszített, egy „víz­udvart” is magában fogla­ló, a magyarság történeté­re utaló látványos épüle­tünk, az „álomkastély” alapozta meg hazánk sike­rét a világtárlaton. Torinóban az ipari, me­zőgazdasági, erdészeti, iparművészeti és háziipa­ri kiállításunkat sok láto­gató kereste fel. A Ganz- féle Villamossági Rt. ak­tív részvétele csak fokoz­ta a magyar sikert. A Ganz cég üzem közben, a gépipari csarnokban mutatta be háromfázisú turbógenerátorát, mely az olasz Tosi cég gőztur­binájával volt összekap­csolva. Ugyanitt műkö­dött a Ganz-féle egyen­áramú dinamó, mely vi­szont az olasz Langen- Wolf cég Diesel-motorjá­val volt összeépítve. E gépek szolgáltatták a vi­lágtárlat összes működő gépéhez és a világítás­hoz szükséges energiát. A magyar pavilonban lát­hatók voltak a Ganz- gyár vasúti motorjai, transzformátorai, készü­lékei, műszerei között pe­dig egy új konstrukciójú oszcillográf is. A torinió világkiállítás­ra Mayr Gyula győri órásmester készített egy remek Riefler-ingás, ru­gómotoros, zónaidős „vi­lágórát”, melynek 64 óra­számlapjáról leolvasha­tók voltak az öt világrész 64 fővárosában mérhető időpontok. A Szentgott­hárdi Nemzeti Óragyár a torinói világtárlaton ara­nyérmet nyert. Az üzem 1911-ben 460 munkással 500 000 órát gyártott. 1928-ban megalakult a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) 21 alapító ország részvételével és aláírásával. Ettől kezdve a párizsi székhelyű szer­vezet irányította és ma is koordinálja a világkiállí­tásokat. Magyarország kezdettől tagja a szerve­zetnek. Az 1929-es Barcelo­nai Világkiállításon az első világháborút követő­en Magyarország mező- gazdaságát, iparát, keres­kedelmét, művészeti al­kotásait és kultúráját mu­tatta be. A 2500 négyzet- méter alapterületű, önál­ló magyar pavilont Győ­ri Dénes és Menyhárt Miklós tervezték. „A ma­gyar csarnok költségeit a spanyol kormány és Bar­celona város képviselői­ből alakult kiállítási bi­zottság vállalta magára” — közölte az egykori ma­gyar sajtó. (Magyarorszá­got csak a belső berende­zési és díszítési költsé­gek terhelték.) Művésze­ink alkotásai sikert hoz­tak. A nemzetközi képző- művészeti kiállítás zsűri­jének döntése szerint a magyarok a második he­lyezést nyerték el. Iványi Grünwald Béla „Cigá­nyok” című festménye és Kisfaludi Strobl Zsig- mond „Vénusz” szobra aranyérmet kapott. Az I. osztályú Mention-Ho- norable-vel tüntették ki Csók István és Kar- lovszky Bertalan képeit. A világtárlat II. érmét Rudnay Gyula „Pihenő lovak”, Fényes Adolf „Borulás” című képe kap­ta. Érmet nyert még Glatz Oszkár és Koszta József is. Megemlíthető, hogy a Láng-gyári gé­pészmérnök, Ritoók Zsig­mond díszoklevelet ka­pott. Az 1935-ös Brüsszeli Világkiállítás magyar pa­vilonját Győri Dénes ter­vezte. Magyarország 23 mezőgazdasági exportter­mékét mutatta be, textili­parunkat pedig 21 ma­gyar gyár képviselte. Igen gazdag volt iparmű­vészeti és háziipari anyagunk. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot Grand Prix- vel tüntették ki, elismer­ve ezzel a szervező, a magyar pavilont igénye­sen berendező, művésze­ti színvonalú munkát. A társulat keretén belül nagy aranyérmes díszok­levelet kaptak Márkus Lilly és Ráhtner Mária keramikusok, a pécsi Zsolnai Porcelángyár és a Pannónia csipkeüzem. Aranyérmet nyert Gádor István keramikus, a He­rendi Porcelángyár és a soproni Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége. Az 1937-es Párizsi Vi­lágkiállítás magyar pavi­lonjának tornyos főfala előtt Pátzay Pál négy mé­ter magas Szent István- szobra állt. A nagyterem falait Aba-Novák Vilmos történelmi tárgyú freskói díszítették. Sokan meg­csodálták Sztehló Lilly nagy templomi üvegabla­kait. Egy másik terem­ben a MÁV hatalmas tér­képen szemléltette euró­pai teherforgalmának cél­állomásait. Magyarorszá­got egyébként 250 kiállí­tó képviselte a világtárla­ton, akik 45 nagydíjat, 46 díszoklevelet, 61 arany-, 57 ezüst- és 26 bronzérmet szereztek. Nagy díj at kapott példá­ul: a magyar pavilon épü­lete és belső berendezé­se, a magyar mezőgazda­ság, dohány- és bortermé­sünk, fürdőkultúránk és idegenforgalmunk. A ka­tonatiszti vívóverseny nagy magyar sikert ho­zott, mivel Kovács Pál hadnagy „fölényes vívás­sal, vereség nélkül” nyer­te meg a kardvívást. Az 1939-es New York-i Világkiállításon a Kodak cég bemutatta a magyar Riszdorfer Ödön és Mihályi József talál­mányai alapján elkészült terméket, a Kodak SIX—20 típusú automa­ta fényképezőgépet. (Folytatás a pénteki számunkban) Közzéteszi Paizs Tibor XIII. évfolyam Budapest, 1911. szeptember i, 17, szám. At ifcaccripwi rém nnkeuli: CSIVKSf KiMU i*tto VtanMln: rtsU. STVU A szrrfcrszléaén Weü*: WAGT LÁSZLÓ MwtoMrut: HU* jéZSMt *t. amurmumkicma ai«i, Magyar Ékszeripai Journal dós Horiogers Hon- - BctoMI fll l^rtchi Imcfer greis et Hongroise Joaitterie ! ; m ftpMa jMtngmrti ; «•Dán« Mi M l b W»- M« ■ U lijba Hurt Előfizetési ára: 1 évre 12 kor., Vs évre 6 kor. rssä Budapest VBL Jézaeftitca 75 ££££ Magyar világóra a turini kiállításon. Mayr Gyula győri órásmester, kitűnő karíársunk, ismét egy újabb alkotással gyarapította a magyar órás­kar dicsőségét. Az itt bemutatott remek világórája a tűnni kiállí­tásnak egyik legérdekesebb látni­valója s a világ minden részéből összcseregfeit idegenek nem győ­zik eléggé dicsérni a magyar órás- iparos zsenijét s azt a kitartást és szorgalmat, a mely az óra elké­szítéséhez szükséges volt, Maymak ez a műve minden tekintetben messze túlhaladja a lapunkban is ismertetett első világ­óráját, melyet az állam vásárolt meg tőle tiz ezer koronáért. Az új órán az elrendezés is szeren­csésebb. A szekrény francia sülben készült és a felírások is francia nyelven vannak az órán, mely mutatja 64 világváros idejét ön­működő naptárral. A nagy szám­lap közepén a percmutatót látjuk, ezzel lehet az egész művet igazí­tani. Ez alatt egy 12 órás szám­lap van, mely a helyi időt mu­tatja, A számlap felső részén lévő nyitásban óránként számok ugranak I 2i-ig. a 24-es szám­nál ugranak az összes naptár­ul utalók is, halról a nap számát, jobbról a hónap írevét olvashatjuk le A nagy laptól jobbra lent a szökő és közönséges ével. ez alatt a holdjárást, halról fern az évszakokat és az elmúlt heteket, alatta pedig a napok neveit mutatja az óra. A főlap alatt 3i kisebb számlap van, a két oldalon pedig 16—16. A kis számlapokon a két fekete mutató római számokon a 12 órát, a harmadik sárga mutató pediga24órát mutatja, még pedig 6- i8-'ig vörös számo­kon a nappali idői jelzik s így mindig látni lehet hol van nappal vagy éjjel. A tetőn lévő fötdgömb napr út­ként megfordul. Oldalt hő- és nedvességmérő, melyek a szerke­zettel összefüggésben nincsenek. A föszerkezet egy Riefler- ingájú erős 14 napos ingaszer­kezet, mely az összes szerke­zeteket hajtja. A horgonylapok kőből valók Igazán bámulnunk kell a szerke­zetek komplikációján és ezei szimetrikus elrendezésén, vata mint a precíz és tiszta munkán A mű fekete, homályos fényű gazdag bronzdiszltésö gyönyört szekrényben van, mely Molnár Jenő győri állami la- és fém ipariskolai tanár terve alapját készült. A midőn melegeit gratulá lünk Mayr és Molnár uralmai mindenek elismerésére méltó szé| munkájukhoz,kívánjuk, hogy tehet ségűk, ízlésük gazdag kincses házából még sok olyan alkotó; kerüljön ki, a mely a magya ipar dicsőségét, a magyar ipar« alkotó kézségét hirdetik szerte a világon mindannyiunl büszkeségére. Nagy Láatá A Mayr Gyula győri órásmester által készített ingás-rugómotoros, zónaidős világóra, melynek 64 óraszámlapjáról leolvashatók az 5 világrész 64 főváro­sában mérhető időpontok (Torino, 1911)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents