Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-20 / 168. szám

HI MEGYEI Ilin r a p jtllíLLdrLf XXXVIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. JÚLIUS 20., SZERDA A MUK-nyilatkozat: A jó zene Fényes nappal Veszélyben nem ismer megtámadott a sajtószabadság korlátokat egy diáklányt Diktatórikus jelenségek Tinédzsertombolás Letartóztatták a szatírt 3. oldal 7. oldal 16. oldal Tizenötezer pedagógus munka nélkül? Ez több, mint kormányváltás Komolyan aggódunk amiatt, hogy az országgyűlési vá­lasztásokat követően, annak eredményét legitimnek te­kintve, Magyarországon sajnálatos módon nem pusztán kormányváltásra, hanem rendszerváltásra kerülhet sor — jelentette ki tegnap Kiss Gyula a Magyar Demokrata Fórum humán kabinettjének vezetője, az országgyűlési képviselőkből álló szakmai testület bemutatkozó sajtótá­jékoztatóján. Az ezt követő, ugyancsak MDF-es alkot­mányügyi és jogi kabinet nevében Balsai István képvise­lő, mintegy rímelve képviselőtársának megállapítására leszögezte, hogy a jogállamiságunkat, illetve jogbiztonsá­gunkat veszélyeztető megnyilvánulásokat tapasztalhat­tunk a szocialista-szabaddemokrata többségű parla­ment, illetve az éppen csak hivatalba lépő új baloldali ko­alíciós kormány megnyilatkozásaiból. A két kabinet tájékoztató­jára ezen túl azért került sor, mert az országgyűlés elé beterjesztett új kormány- program vitájakor nem nyí­lott megfelelő lehetőség az ellenzék részére a kormány- program szakszerű, de egy­ben konstruktív kritikájára. A szociálpolitikát Pusz­tai Erzsébet képviselő asz- szony elemezte, rámutatva, hogy meglepődött, mert nyomát sem látja az egyéb­ként korábban jól működó' humánpolitikai kabinet meg­tartásának az új kormány elképzelései között. Rámu­tatott, hogy megszűntével nem lesz lehetőség azon tár­cák együttműködésére, ame­lyek szociálpolitikai kérdé­sekben közös döntéseket hoznak. Ugyancsak sajnála­tos, hogy az új parlament­ben a szociálpolitika kérdé­seivel foglalkozó bizottság létszámában nem elég jelen­tős, s ráadásul az ellenzék nem is képviseltethette ma­gát a megígért egyharma­dos részvételi arányban. Ezek nem támasztják alá a korábbi szocialista, szabad- demokrata retorikát a szoci­álisan érzékeny szemléle­tükről. Azt egyenesen érthe­tetlennek tartja, hogy „a családpolitika ” kifejezés fel sem lelhető az új kormány programjában. Miközben a konzervatív kormányzatot e kérdésben érzéketlennek ne­vezték, addig a csökkenő nemzeti jövedelem ellenére az e területre irányított tá­mogatást 25 százalékról 28 százalékra emelkedett irá­nyításuk alatt. Úgy tűnik, fejtegette Pusztai Erzsébet, hogy a beígért adóintézke­dések elsősorban a középré­tegre raknak komoly terhet. Példaként említette, hogy 1995-től a gyermekek után járó adókedvezményt eltör­lik. Ugyancsak barátságta­lan intézkedés annak kilátás­ba helyezése, hogy a GYEST és a GYEDET ösz- szevonják és csupán két évig folyósítják az édes- anyáküak. A programot ösz- szességében csalódást keltő­Költözhetnek a bölcsészek A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Kara mellett két éve működik egy másik is, a bölcsész hallgatóké. Ám ez utóbbinak eddig nem volt állandó helye, ha­nem a fővárosban egy ideiglenesen nekik átadott épületben voltak a hallgatók. A Katolikus Egyetemi Alapítvány többéves előkészítői munkájának köszönhetően a Bölcsészettudományi Kar az idén végre új, szép és saját épületbe költözhet — Pi- liscsabán. Erről szóló riportunk a 7. oldalon olvasható Krekács Róbert felvétele nek és nem megvalósítható­nak találta a képviselő asz- szony. * — Helytelen az a nézet, amely az óvodát ismét isko­la előkészítő intézménynek tekintik — szögezte le Do­bos Krisztina képviselő asz- szony, aki a kabinet oktatá­si szakértője. Ugyancsak visszalépésnek tekintette, hogy a megkezdődött re­formfolyamat egyik kulcse­lemét, vagyis az általános is­kola tízosztályossá bővíté­sét, ami széleskörűen elfo­gadott európai modellnek felel meg, a koalíció ellen­zi. A számtalan jelzés, amit tanároktól, iskolavezetőktől kapott, mind azt támasztják alá, hogy az iskolák nem tudják a jelen helyzetben mit tegyenek. Számításai szerint a kormányprogram oktatási részének megvaló­sulása esetén 15 ezer peda­gógus marad munka nélkül. (Folytatás a 3. oldalon) Lesz tűzijáték Szent Istvánkor Lesz tűzijáték augusztus 20-án —r tudatta az MTI-vel Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. El­mondta: ma ugyan még nincs meg az a pénz, ami ehhez szükséges, de a szponzorok már felajánlottak néhány mil­liót. Bíznak abban, hogy ösz- szejön a teljes költség fedeze­te, hiszen nem maradhat el a nemzeti ünnep e megszokott és közkedvelt látványossága. Ha mégis kevés lesz a támo­gatás, akkor a honvédség ki­pótolja a hiányzó összeget, bár ezt nem szeretnék, hiszen ahonnan d kellene venni a pénzt, ott nagyon hiányozna. Ezzel a közléssel eloszlat­ták az érdeklődők és a gyártó bizonytalanságát. A balaton- fűzfői Nike Eiocchi Kft.-nél ugyanis már január óta ké­szülnek a 30. tűzijátékra. He­tedik hónapja folyamatosan tizenkét dolgozó állítja össze a látványosság kellékeit, röp­pentyűket és más pirotechni­kai tárgyakat. Egészséges iskola? Szünidőben vétek az iskoláról beszélni. Legalább is a gyerekek társaságában nem illik. Am mi, előre­látó szülők, ezekben a hetekben, hónapokban is gyakran kérdezgetjük egymást arról: megvetted-e már a tanszereket, hová fog járni fiad, lányod. Kü­lönösen sokat ejtenek szót az iskolakezdésről azok az anyukák, apukák, akiknek gyermekei most ősz­szel kezdik elemi tanulmányaikat. A mienk is meg­érett erre: a téma tehát, családunkban, ismerettsé- gi körünkben az iskola. Különösen az foglalkoztat bennünket, hogy beváltja-e majd az ígéretekhez fű­zött reményeket a fiunk számára kiválasztott „ egészséges ” iskola. E sokatmondó elnevezést a bőkezűnek titulált, is­kolatejet, s hatalmat egyidejűleg osztogató Soros Györgytől kapta falusi elemink. E Közép-Kelet-Eu- rópában jelentőségén túl felmagasztalt pénztulaj­donos nem átallott kiválasztani néhány kisiskolát, hogy azokban egy-két, mondhatni szóró ajándék­kal kedveskedve, a névjegyét is elhelyezze a tanári asztalán, a faliújságon. Eddig úgy tapasztaltam: ennél többet nem adott a tőkeerős ajándékozgató úr az iskolánknak. Ugyanis megdöbbenéssel láttam kora nyári nyílt napon, hogy az utolsó padban ülő kis másodikos azért maradt el folyton a feladat megoldásával, mert bal kezével — s testét kilencven fokban hátra­csavarva — a padot tartotta vissza egy hiányzó csa­var helyett. Nesze neked egészség! Ugyanígy megdöbbentett az is, amit a tanév utol­só két-három hónapja alatt tapasztaltam. Ebben a kiemelten egészséges iskolában — járhattam arra a nap, a tanítási idő bármely pontján — egyetlen­egyszer sem láttam vidáman futkározó, fogócská- zó, körjátékot, vagy „Komámasszony, hol az ol­ló?”-t játszó gyermekeket. De még egészségre neve­lőpedagógusaik körül toporgó apróságok sem buk­kantak fel egyetlenegyszer sem a délelőtti foglalko­zások ideje alatt. Gyermekem egyébként testnevelés tagozatra fog járni. Abba az iskolába, ahol a többi osztályban is — az ígéretek szerint kiemelt értékként hirdetik meg a kicsinyek egészségének védelmét, erősítését. Utóbbinak örülnöm kellene, azonban a fenti kelle­metlen élmények nyomán aggódom: nehogy a testi egészség megőrzése helyett gyermekeink szelleme legyen az említett pénzember célpontja. Mailár Éva Elmaradó bértárgyalások Bár a Munka törvényköny­ve előírja a Munkaügyi Bí­róság eljárásai előtt az egyeztetést, ezek elmarad­nak vagy formálisak. Az Ér­dekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságá­nak kormányzati és munka- vállalói oldala tegnapi meg­beszélésén ezért szükséges­nek tartotta egy konfliktus- kezelő intézmény mielőbbi felállítását. A munkaválla­lók már jövő év január 1-jé- re javasolják a megalakí­tást. Álláspontjuk szerint kezdetben a költségvetés, majd később a munkaadók és munkavállalók is részt vállalhatnának a szervezet fenntartásának költségei­ből. A munkaadói oldal nem képviseltette magát a tárgyaláson, szerintük erről a témáról a társadalmi-gaz­dasági megállapodást köve­tően lehet majd egyeztetni. A tapasztalatok szerint, a Munkaügyi Bíróságok ál­tal tárgyalt ügyek 2-3 szá­zalékában egyeztetnek elő­zetesen a vitában álló fe­lek. Kétoldalú tárgyalásai­kat nem helyettesítve, azt csak kiegészítve működne az elképzelések szerint a felektől független, békélte­tő, közvetítő, döntőbírói in­tézmény. Ezzel csökkenne a munkaügyi jogviták szá-' ma, a bíróságok terheltsé­ge. Az ülésen vita volt ar­ról, hogy miként biztosítha­tó az intézmény független­sége. Kormányzati véle­mény szerint erre lehetősé­get adna a háromoldalú, te­hát a kormányzat, a munka- vállalók és a munkaadók részvételével megalakított elnökség felügyelete. Ezt az elnökséget pedig az Ér­dekegyeztető Tanács ellen­őrizhetné.

Next

/
Thumbnails
Contents