Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-18 / 166. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 18., HÉTFŐ 5 Együtt ünnepelt a nagycsalád A teremtés élménye Czeizel Endre: Az ember tehetetlenebbnek, gyengébbnek születik más lényeknél, ezért van szüksége a családra a család adhat. Az emberrévá- lás időszakában alakult ki a monogámia, vagyis a család. Azért volt rá szükség, mert az ember tehetetlenebbnek, gyengébbnek születik más lényeknél. Születése után nem áll mindjárt lábra, nem kezd hamarosan önálló életet, hanem sokáig óvni, nevelni, tanítani kell. Ez a szülők feladata. Azonban szülőnek lenni nemcsak feladat, hanem lehetőség is. Akinek gyereke van, biológiailag halhatatlan, tulajdonságai, ha ő maga már meg is halt, tovább élnek. Hogy honnét jöttünk, mik vagyunk, hová megyünk, akkor tudhatjuk, ha számontartjuk az őseinket, ismerjük a mellettünk élőket, odafigyelünk az utódainkra. Mindezt segítik a családi fényképek. A művelődési ház nagytermének falán, a felállított tablókon a község családjainak nevét olvashattuk a fényképösszeállítások fölött. Az otthoni gyűjteményekből kerültek ide a régi és újabb felvételek azokról, akiknek már csak az emléke él és akik a jövő ígéretei egyaránt. Egész életek tárultak fel, minden mozzanatukban, mosolyogtak ránk munka közben, családi vagy közösségi ünnepi alkalmakkor. Karoltak egymásba barátnők, álltak egymás mellett katonabajtársak, láthattunk újszülötteket, s már koporsóban nyugovókat Eleteket kezdettől a végig, de még tovább, előzményükben és folytatódásukban. N. A. — B. G. (Folytatás az A oldalról) „Békét adj szívünknek, békét családunknak...” — sokan ismerjük az így kezdődő egyházi éneket, mely így folytatódik: „... békét nemzetünknek, békét a világnak!” A kezdő sorokat választották címéül annak a családról szóló beszélgetésnek, melyet, tekintettel arra, hogy az idei év a család éve, a galgahévízi faluünnep részeként rendeztek szombaton délután a művelődési házban. Elsőként Varga Domokos író szólt a megjelentekhez. Varga Domokos, akinek hét gyermeke van, tudhatjuk ezt családjáról írott könyveiből is, a Kutyafü- lűekből, a Kölyökkóstolgató- ból, a Tisztelt családomtól. Immár a negyvenhatodik évet töltve együtt a felesége és ő, úgy érezhetik, nagyon szállni nem lehet. Beszélt arról, hogy a gyermekáldásban a teremtés élményét élheti át az ember. Nem lenne szabad anyagi okokból visszariadni, hiszen — s itt egy közismert régi mondást idézett —: ha ad az Isten báránykát, ad hozzá mezőt is. Színesebb, érdekesebb is a nagycsalád, mint az egy kés... Varga Domokos közbe vetette: ne tűnjék úgy, hogy ők mint nagycsaládosok lenézik azokat, akik nem azok. Nem mindig az ember akaratán múlik, hogy egyedül marad-e vagy népes családot alakít ki maga körül. György Attila, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese a családokra leselkedő veszélyekről szólt, elsősorban a szenvedélybetegségekről. Az ifjúsági vetélkedő' egyik feladata két négyzetméteres aszfaltrajz készítése volt a galgahévíziek múltjáról gazdag életük volt, vallotta. Mi lehet az oka, hogy mára az emberek jórésze elvesztette az együttélés, az egymás életébe való bekapcsolódás képességét? Valaha a tágabb közösségek, a nagy családok, a falvak közvéleménye fogta össze a kis családokat. A társadalmi viszonyok megváltozásával ez az összetartó erő megszűnik. Csománé Forgács Emma tanárnő, ötgyerekes édesanya, a beszélgetés másik előadója elmondta, hogy ma sokan kötnek érzelmi érettség nélkül, a „legfeljebb elválunk” felelőtlenségével házasságot. Ő az apósától azt hallotta: a házasság repülőgép, melyből menet közben kiA hozzászólások a témához a közönség soraiból folytatódtak volna sokáig, ha az ünnep következő programja határt nem szab számukra. A nap további részében Czeizel Endre orvos-genetikus nyitotta meg a Galgahévíz családjainak élete a századfordulótól napjainkig című fotókiállítását. ‘ Mindannyian családba születtünk, és mindnyájunknak az a célunk, hogy családot alapítsunk és hogy utódok maradjanak utánunk, kezdte megnyitóját dr. Czeizel Endre. Miért kell hát e természetes dolognak külön évet szentelni? A család alól mostanra kihúzták a szőnyeget. Nincs már meg ez a védelem, amit Basa Antal polgármester és Nagy Árpád címzetes prépost a fiatalok néprajzi gyűjtőmunkáját értékelik Balázs Gusztáv felvételei Közhírré tétetik... SÓSKÚT Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. november vége óta tölti be. Gödöllő új református lelki- pásztora együtt végezte a teológiát Tőkés Lászlóval. GÖDÖLLŐ névvel tengerjáró személyszállító gőzös öregbítette a század elején az Adrián a királyi nyaraló városka hírnevét. A gőzöst 13 évi hajózás után 1918. augusztus 11-én egy ellenséges tengeralattjáró két torpedója küldte a tenger fenekére. NAPONTA 100 tonnányi alapanyagból 8-10 ezer terméket fognak gyártani hamarosan a sóskúti kőbányákban, a Bécsi Kő, Betontermék-gyártó és Kereskedelmi Kft. megalakulása nyomán. Mint az ügyvezető-igazgató a „helyi hírforrásnak” elmondotta, terveik között szerepel zsalukövek, pincefalazó elemek, födém- béléstestek, útszegélykövek gyártása, és később szeretnének hőszigetelt falazóelemeket is előállítani. Mindezt a legmodernebb gépek segítségével. ILLEGÁLIS szemétlerakóhely alakult ki Törökbálint, Sóskút és Érd közigazgatási határán, Sóskút területén. Az érintett önkormányzatok, valamint a környezetvédelmi hatóság képviselői a közelmúltban helyszíni szemlét tartottak, s abban egyeztek meg, hogy az elhatalmasodó szeméthegyeknek valamiképpen útját kellene állni. TANÉVVÉGI bemutató koncerttel zárták az iskolai évet a zenét, fúvószenét tanuló általános iskolás diákok. A bemutatón mintegy 200 fős hallgatóság volt jelen, s tapsolta meg az ügyes gyerekeket. GÖDÖLLŐD SZOLGÁI _ NÉGY ÚJ KÉPESLAPOT jelentetett meg a Városi Múzeum Grassalkovich Antal gróf születésének 300. évfordulójára. A lapokon a múzeum tulajdonában lévő műalkotásokból látható néhány; ismeretlen művész 1760 körül készült olajfestménye például, a barokk kor talán legjelentősebb magyar főuráról. SZÉNHIDROGÉN-kuta- tásokat végez Gödöllőn a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A kutatások december végéig eltartanak, s ezekről térképet és részletes tájékoztatást közöl a gödöllői lokál- patrióták lapja. ÖTVEN ÉV UTÁN először ismét felkereshette a gödöllői kastélyt Horthy Istvánná, a kormáyzó repülőszerencsétlenségben elhunyt fiának özvegye. Mint a lap munkatársának elmondotta, öt évvel ezelőtt már járt Gödöllőn, de akkor csak kívülről láthatta fiatalabb éveinek nyarankénti helyszínét. NAGY KÁROLY református lelkészt június elején iktatták be a gödöllői református egyházközség élére, bár lelkipásztori hivatalát A MI ÚJSÁGUNK T:Ú rt ft* ¥ C dTínyi TŰKOR JELENTŐS ÁLLOMÁS volt a dányi egyházközség életében a bérmálkozás. Hetvenkilenc hetedikes és nyolcadikos fiú és lány járult Nagy Árpád prépost elé, aki kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. MEGMÉRETTETTEK és nagyon nehéznek találtattak a művelődési ház fogyókúrás akciójának résztvevői. Negyvenen voltak és el- szömyedtek az eredményen. Annál vigasztalóbb volt viszont a folytatás, mert akadt, aki két hét alatt 3, illetve másfél kilót is lefogyott... LITKEY GYÖRGY 1975-ben elhunyt festőművészre emlékezik a helyi lap. Az alkotó neve ismerősen cseng a falubeli füleknek. főleg az idősebb téesz- tagoknak, hiszen élete utolsó pár évét Dányban töltötte fiánál, Miklósnál. SZENTKIRÁLY helyzetét tekintették át a képviselő-testület tagjai a közelmúltban. A közigazgatásilag Dányhoz tartozó település eddigi fejlődése és a jövő legfontosabb tennivalói szerepeltek abban az írásos dolgozatban, amelyet Gódor András polgármester készített az ülésre, s amelyet a Dányi Tükör legfrissebb száma közre ad. HATODIK ÉVE folyik Dányon zeneoktatás, intézményi keretek, között, utóbb már önálló- önkormányzati zeneiskolában. Örvendetes a tanulók nagy száma, ami azt jelzi, hogy a szülők fontosnak tartják a zene ismeretét. Ez nem jellemző minden környékbeli falura. HETVEN ÉVES a Hősök szobra Kiskunlacházán. A krónikák őrzik, hogy az emlékművet 1924 nyarán avatták fel ünnepélyes keretek között. Most a község népe hagyományt kíván teremteni, s minden évben ünnepi istentisztelettel, koszorúzással emlékezik hőseire. Az első ünnepségre az idén harangszó hívogatta a tisztelegni kívánókat. A FALU LEGIDŐSEBB kovácsát mutatja be a „régi mesterségek” sorában A Mi Újságunk. Nem csak mestersége, hanem neve is „kovács,” 1919-ben született id. Kovács István, s műhelye lakóházának udvarán van. 1933-ban kezdett inasként dolgozni, 1949-ben lett önálló mester. Néha manapság is megpatkol egykét lovat. SZEPTEMBERTŐL két első osztály indul az újtelepi iskolában, s mivel a szükségesnél kevesebb a tanterem, azért most építők dolgoznak az iskolában. A TELEFON téma Szent- mártonkátán. Az önkormányzat a teljes összeget befizette a telefontársaságnak, s így a községi hálózat kiépítését az építők előreláthatólag augusztus végén kezdik el. ÉSZAK-MAGYAROR- SZÁG történelmi helyeit barangolták be a nyár elején a Községtörténeti Baráti Kör tagjai. Felkeresték többek között Vizsolyt, Monokot, Szerencset és hazafelé Mezőkövesdet. * • ^ 4 . 4 —■ Imi u/afcf HATÁROZATOT hozott az Örkényi képviselő-testület a szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tulajdonjogáról. Az iskola fenntartója jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat, de a tulajdonos a község volt. Most ez a jog átkerült a megyéhez, mert a községnek nem volt pénze az épületek átlagának megóvására, fenntartására. A MUNKANÉLKÜLIEK jövedelempótló támogatásában részesülők rendszeresen napi ötórás munkát végeznek a község közterületein. A nagy többség eleget tett eddig a felhívásnak és jelentkezett munkára, csupán két személy esetében volt kénytelen az önkormányzat megszüntetni a támogatást. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor
