Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-18 / 166. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 18., HÉTFŐ 3 Tévévita a hatpárti médiaegyeztetésról Élénk belpolitikai visszhangot keltett, hogy tegnap este váratlanul félbeszakadt a médiaelnökök személyéről szóló hatpárti tárgyalás. A tanácskozás előtt ugyanis kiderült, hogy a miniszterelnök már aláírta a személyek kinevezéséről szóló előterjesztést. Horn Gyula így indokolta lépését: — Ez a hatpárti egyeztetés nem azt jelenti, hogy konszenzussal történjen, ez egyfajta olyan formula, ami azt jelenti, próbáljanak egyetérteni a koalíciós és ellenzéki pártok. Az én tudomásom szerint több tárgyalást folytattak le, több fordulóra került sor. Tegnap délig nem vezettek ezek a tárgyalások eredményre. A koalíció felelőssége az, hogy amíg a médiatörvény nem születik meg, javaslatot tegyen a Magyar Rádió és Televízió élére kerülő vezetők személyére. Engem senki arról nem tájékoztatott, hogy újabb hatpárti egyeztetésre kerül sor, tehát én ennek megfelelően úgy értesültem, hogy a tárgyalások eredménytelenül fejeződtek be, márpedig hétfőn a kulturális bizottság meg kívánja hallgatni a jelölteket, ezért döntöttem úgy, az illetékesekkel megbeszélve, hogy javaslatot teszek azokra a személyekre, akiket a kulturális bizottság meg tud hallgatni a hétfői napon. Hangsúlyozom, itt nem konszenzussal kell dönteni, itt konzultációról van szó. Ebben az esetben ez a hatpárti egyeztetés formája. Két ellenzéki párt politikusa a demokrácia színlelését véli az eset mögött: — Egy olyan kitűnő politikusnak, mint Horn Gyulának, ügyelnie kellett volna legalább a látszatra. Ez nem fordulhatott volna elő, ez a többpárti parlamenti demokrácia megcsúfolása. Egyébként én már hetek óta ismertem a meghozandó döntésüket, és szégyenletes az, hogy ezt hatpárti konszenzusnak álcázott helyzettel igyekeznek megoldani — mondta Torgyán József, az FKGP elnöke. — Példátlan eset, azért mert az 1990 óta Magyarországon létező parlamentáris demokráciában ilyesmi még nem fordult elő, s hogy bármilyen kérdésről hatpárti politikai egyeztetés alatt a tárgyalás tárgyát képező ügyben előterjesztésre jogosult kormányzati tisztviselők — legyen szó akár a miniszterelnökről — meg nem várva a tárgyalások végeredményét, megírja az előterjesztését. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy politikai színjátéknak voltunk kulisszái — közölte Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője. A művelődési miniszter beismerte, hogy hiba történt: — Természetesen a tárgyalásokat tovább kell folytatni — mondta Fodor Gábor. — A jelöltek ismertek, és nem hiszem, hogy ebben változás történik. Nagyon fontosnak tartanám a konszenzust, de mindenkiben él a szkepszis ezzel kapcsolatban, különösen, akik végignézték az évek óta húzódó médiavitát. Az SZDSZ elnöke tegnapelőtt sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy továbbra is fontosnak tartja a hatpárti konszenzus egyeztetését a média vezetők ügyében. — Elnézést kérünk a koalíciós partnerek nevében — kezdte Pető Iván. — A médiaegyeztetéssel részt vevő ellenzéki pártoktól olyan helyzet alakult ki, amiben azt hihették, hogy a véleményükre nem vagyunk kíváncsiak, de a véleményüket nagyon is figyelembe vesszük, s mint azt megfogalmaztuk, az a cél, hogy hatpárti egyeztetésre épüljön a médiaelnökök kinevezése. A zavart az is okozta, hogy az MSZP médiaszakértői tisztje személyt váltott, eddig a tárgyalásokat Jánosi György vezette, ő államtitkár lett, és a helyét Gellért Kis Gábor vette át. Remélem, Horn Gyula nyilatkozatával korrigálni tudta ezt a- malőrt. Zsigmond Attila, az MDF-es delegáció tagja elmondta: az ellenzék törvényes garanciák hiányában, strukturális bizonyítékokra vonatkozó javaslatokat tett, a koalíció azonban ezeket nem fogadta el, így az ellenzéki pártok részére nem maradt más, mint hogy közös — négypárti — levelet írjanak Göncz Árpád köz- társasági elnöknek. A levélben tájékoztatni fogják a tárgyalásokon történtekről, és rámutatnak arra, hogy készen állnak a megegyezésre, de azt nem tekinthetik konszenzusnak, ha csak az egyik oldal enged álláspontjából. A négy párt javaslatában azt kérte, hogy osszák meg a televízió első és második csatornáját, valamint a rádió Kossuth és Petőfi adóját. A második csatornát és a Petőfi adót önálló — az ellenzéknek megfelelő — alelnök irányítaná. A második variáció szerint az ellenzék tenne javaslatot a Magyar Rádió elnökére és a Magyar Televízió két alelnökére. — Garanciákat szívesen adnánk, addig azonban, amíg .a törvény meg nem születik, ez nem áll módunkban — válaszolt Gellért Kiss Gábor, az MSZP képviselője. — Hiszen törvény intézkedne a személyekről és mindazon szabályokról, amelyek közepette működik a rádió és a televízió. A parlament befejezte munkáját, a képviselők elmentek szabadságra, és ahhoz hogy ösz- sze lehessen hozni egy ilyen jogszabályt, ahhoz újra össze kell hívni a parlamentet, hiszen kétharmados törvényről van szó. Hétfőn a kulturális bizottság meg fogja hallgatni azokat a személyeket, akiket Horn Gyula előterjesztett, Horváth Adámot a televízió elnökjelöltjét, Szirányi Jánost, a rádió elnökjelöltjét és a médiák alelnök jelöltjeit. (A televízió Híradó műsorának szombat esti riportja nyomán.) Ellenzéki levél Göncz Árpádnak Ne írja alá a kinevezést! A Fidesz Országos Választmánya egyhangúlag Varga Mihályt jelölte Eperjes Károly színművész megüresedő parlamenti képviselői helyére. Ezt Várhegyi Attila, az OV szombaton megválasztott új elnöke jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján. A testület elnöke elmondta: több név is felmerült az országos listán parlamentbe jutott Eperjes Károly helyére, így például Glattfelder Béláé, a mező- gazdasági kabinet vezetőjévé. Varga Mihályt főként azért választották meg, mert ő a Fidesz vezető költségvetési és adószakértője. A tájékoztatón részt vevő Deutsch Tamás elmondta:^ az országos választmány elnöki tisztére két jelölt volt: Mazsu János debreceni alpolgármester és Várhegyi Attila szolnoki polgármester. Utóbbi végül is 65—35 százalékos arányban nyerte el a tisztet. Várhegyi Attila magáról elmondta: 30 éves, 1989 óta tagja a Fidesznek, foglalkozását tekintve magyar szakos tanár. A választmányi ülésen mindemellett szó volt a parlamenti frakció eddigi működéséről, így például a nyugdíjemelés, a polgár- mesteri összeférhetetlenségi törvény, és a kormány- program vitájában képviselt fideszes álláspontról. A testület ezután rövid vita során egyhangúlag elfogadta a ‘ választmány szervezeti és működési szabályzatát. Az önkormányzati választásra történő felkészülés kapcsán az OV voltaképpen alapszabály értelmezést folytatott, vagyis arról tárgyaltak, hogy ennek alapján miféle válsztá- si együttműködés képzelhető el. Ader János elmondta: már néhány megyében még tart az összesítés, az bár bizonyosnak tűnik, hogy a Fidesz a választási kampányban mintegy 500 millió forintot költött. Kérdésre válaszolva kifejtette: a kampányköltségekhez a Fidesz is felhasznált hiteleket, amelyek fedezetét az ingatlanvagyon biztosította. Mint mondta: még nem eldöntött, hogy ezek rendezésében a likvidforrásokat fogják felhasználni, vagy az ingatlanokra bejegyzett jelzálogot érvényesítik-e. Ader János jelezte, hogy a Fidesz második félévi költségvetése szűkebb lesz a korábbiakhoz képest, de elegendő a normális működéshez és az ön- kormányzati választásokhoz. Deutsch Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: Varga Mihály alelnök azért nem vállalta az OV elnöki tisztére történő jelölését, mert úgy vélte, hogy az alelnöki és a parlamenti képviselői funkció komoly munkát és igénybevételt jelent, így nem tudta volna felelősséggel vállalni az újabb megbízatást. A médiavita kapcsán Deutsch elmondta: az ellenzéki pártok ma hozzák nyilvánosságra azt a Göncz Árpád köztársasági elnökhöz címzett levelet, amelyben tárgyszerűen tájékoztatják az egyeztetés menetéről és a példátlan kormányfői lépésről. Egyúttal felszólítják Göncz Árpádot, hogy ne írja alá a tv- és rádióelnökök kinevezését és ezzel teremtse meg a lehetőséget a további egyeztetésre. Önkritikus koalíció Az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülése utáni sajtótájékoztatón Pető Iván és Tamás Gáspár Miklós, a testület elnöke elmondta, hogy két napirendi pontot vitattak meg. Elsőként az SZDSZ elnöke beszámolót tartott, amelyben értékelte a koalíció létrejötte nyomán kialakult új helyzetet. Pető Iván megjegyezte, hogy az új koalíció máris többször gyakorolt önkritikát, mint elődje a négy év során. Elmondta, hogy a koalíciós egyeztetés mechanizmusát a közeli napokban fogják kialakítani, s ez ügyben további találkozók várhatók a két párt vezetői között. Csehák Judit nem jó szónok A minap heves vita alakult ki a parlamentben a nyugdíjkifizetések körül. A vita egyik tán legtöbbször szóra emelkedő résztvevője Torgyán József volt, aki a tőle megszokott módon érvelt, nemegyszer mosolyt is fakasztva képviselőtársai arcára. Megjegyzem, kormánypárti arcokat látva, ez a mosoly gúnyt tükrözött, amit aztán még erősített Csehák Judit képviselő asszony replikája, aki leszögezte: ő nem olyan jó szónok, mint Torgyán József. A bejelentést fergeteges taps követte, amiből arra következtetek, a Tisztelt Ház nagyobbik része a következő négy évben a rossz szónoklatokat fogja előtérbe helyezni a jó szónoklatokkal szemben. Ehhez természetesen joguk van, hiszen bizonyára nagy előszeretettel gondol jelenlegi parlamentünk többsége azokra a régi-régi egy-két napos ülésekre, amelyeken a hozzászólók szépen elővették megírt szövegeiket, s felolvasták azokat monoton egyhangúsággal, félelmetesen unalmasan. Ám ami Csehák Judit hozzászólását illeti, a képviselő asszony most sem fogalmazott pontosan. Ő ugyanis nem hogy nem olyan jó szónok, mint Torgyán József, hanem egyáltalán nem szónok, azaz szembe kell néznie azzal a ténynyel, hogy Torgyán Józseffel szemben őt ilyen tulajdonsággal nem áldotta meg a Jóisten. Csehák Judit és Torgyán József szónoki képességeit összehasonlítani olyan, mintha a két országgyűlési képviselő bájait próbálnánk összehasonlítani, de hozzáteszem, Csehák Judit mosolya számomra sokkal kedvesebb, mint Torgyán Józsefé. Ez természetesen nem azt jelenti, miszerint szeretném, ha Csehák Judit a következő négy esztendőben csak mosolyogna a Tisztelt Házban, már csak azért sem, mert ki ne tudná, a hajdani szocialista miniszter asszonynak bizonyára magvas gondolatai is lesznek, melyektől kár lenne ha megfosztaná a parlamenti közvetítéseket figyelemmel kísérőket, illetőleg kedves képviselőtársait. Éppen ezért megnyugtatom őt, a későbbiekben sem szónoki képességeit fogjuk figyelemmel kísérni, hanem mondandóját. A mostanival kapcsolatban csak azt szeretném megjegyezni, hogy kétszáz-egynéhány képviselővel, no meg a koalíciós partnerekkel a háta mögött nem illik egy. ellenzéki képviselőt ily módon kioktatni, hiszen a gombnyomogatásnál az ellenzék úgyis rendre meg fogja kapni a magáét. A nagyobbaktól kicsit több szerénységet, szelídséget lehet elvárni. Több mosolyt és kevesebb indulatot. Torgyán József meg majd csak ellesz az ő szónoki képességeivel, s remélhetőleg az sem fogja őt zavarni, ha nevének hallatára felmorajlik a Tisztelt Ház. Zúgolódjanak csak nyugodtan, a pártelnök meg csak mondja a maga véleményét, mert addig vagyok nyugodt, míg az ellenzék a Tisztelt Házban legalább szót kap, ha megértést nem is. (Vödrös) Több mint fél napba telt a kilépés a magyar—román határon tegnap a hazafelé tartó török vendégmunkások rohama miatt a nagylaki átkelőnél MTI-felvétel
