Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-16 / 165. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. JÚLIUS 16.. SZOMBAT 9 Esztétika A Szentháromság Isten a szépség örök harmóniá­ja. A Szentírás sok helyen elénk állítja a három sze­mély csodás egységét, kompozícióját. A teljes iste­ni igazság, jóság, szépség csodálatos összhangját. A bűn által megromlott világban széttöredezett és részleges analógia lehet, de ez is nagyon nagy ajándék. Ez az alapja minden művészi kompozíció­nak, legyen az vers, zene, festmény vagy bármi más. A teremtésbeli rend tiszteletben tartása nél­kül csak torz dolgokat hozhatunk létre. Van is a mai alkotásokban sokszor valami nyugtalan és nyugtalanító, sátáni, ha úgy tetszik. Hát végeredményben ez érthető is, mert a világ halad a végkifejlet felé, és a Rossz hatalma tudja, milyen nagy jelentősége van ma a művészeteknek, hogyne igyekezne hát saját hasznára fordítani. A magányos, az Atya nélküli ember sikolt sok­szor zenéből, és az ő vigasztalan arca néz ránk a portrékról, de tájképekről is. A művészeknek joguk van új meg új irányzatokat indítani, formát keresni, vagy „formát bontani”, ám az örök rendnek Istentől származó teremtett szépségrendjét semmivel se lehet fölcserélni. Ezért veszedelmes a giccs, mert túlzás, torzítás a lényege, tehát hazugság. De az a mesterkedés is igen veszélyes, ami a szépet igyekszik lejáratni, kompromittálni, és mindarra, amiben harmónia, rend van — rásüti a „giccs” bélyegét. Mindig van és lesz lehetőség arra, hogy az em­ber újat és szépet alkosson. Akik azt hirdetik, hogy az eddigi irányzatok már mindent kimerítettek, hogy már nem lehet öntudatos művésznek ezekre az agyontaposott utakra lépniük, azok saját belső szegénységüket árulják el. Minden emberi munka, alkotás, ténykedés a Szentlélek Isten munkájának köszönhető. Lehet, hogy sokszor tévedünk, a dolgok kapcsolása sok­szor hamis, de ebben van a művészetek jövője és garanciája. Hörömpő Gergely református lelkész Diósjenő Véget ért a zsinat Az egyház megújulása volt a tét Egy hete fejezte be munkáját a Budapest—esztergomi Főegyházmegye zsinata. Az értékelések szerint a több évtizedes szünet után újra összeült szinódus munkája mérföldkő a magyar katolikus egyház megújulása szem­pontjából. A zsinat munkájáról és főbb eredményeiről Blanckenstein Miklóssal, az Országos Lelkipásztori In­tézet igazgatójával beszélgettünk. — Hogyan állt össze a zsinaton elfogadott munka­dokumentum? —- A különböző témák gondozására előkészítő bi­zottságokat hoztunk létre, amelyek 10—12 oldalas anyagokat adtak be az azo­kat egységes formába öntő koordináló bizottság részé­re. Átdolgozás után ezeket újra visszaküldtük, amire mindenki beadhatta május végéig írásos módosító ja­vaslatát. Az így kidolgo­zott alternatívákat a zsinat tagjai elé terjesztettük, akik még ezután komoly munkával öntötték végső formájába, és szavazták meg a dokumentumot. — A megszületett javas­lat mennyire felel meg az előzetes elvárásoknak? Mennyire szolgál egy öté­ves lelkipásztori terv alap­jául? _ — Úgy érezzük, hogy feltétlenül megfelel. Senki sem gondolja, hogy tökéle­teset alkottunk, de minden­képpen egy nagyon jelen­tős összegzés született. Ez a dokumentum még nem cselekvési terv, hanem ja­vaslat a főpásztor számára. A szinódus csak az alap­helyzetet, és az irányokat határozta meg, amit a bíbo­ros atya a lelkipásztori fel­adatok kijelölésekor ta­nácsként kezel. — A legutóbbi szinódus óta már lezajlott a II. vati­káni zsinat is, amelynek munkája az egyház megúju­lásával köthető össze. Meny­nyire érvényesült hatása a mostani főegyházmegyei szinóduson ? — A II. vatikáni zsinat óriási szemléletváltozást je­lentett, ami most itt is mar­kánsan megjelent. A kettő között az a különbség, hogy míg a világegyház zsinata alapvetően tanító jellegű volt, a főegyházme­gyéé konkrét cselekvési el­képzeléseket dolgozott ki. Ez két különböző szint, mi az új szemléletet próbáltuk aprópénzre váltani, hiszen alapvetően ez volt a felada­tunk. — A megújulást elősegí­tő legfontosabb kérdések­ben — például az egyház szerepe a társadalomban vagy az ökumené kérdései — milyen javaslatokat fo­galmazott meg a zsinat? — A szinóduson megfo­galmazódott az az alapvető szándék, hogy az egyház a jövőben egyre inkább élő, közösségi és evangélizált le­gyen. Ebből kiindulva szá­mos belső feladat áll előttünk. Ilyen például a vi­lági hírek és közösségek mind jobbani bekapcsolása az egyházközség életébe, gondjainak megoldásába. Minden olyan feladatba, amely nincs kifejezetten a pap vagy a diakónus szemé­lyéhez kötve, világi testvé­reinket is be kell vonni, tá­maszkodni kell tudásukra, tapasztalataikra. Ez egy­részt az alapvető lelkipász­tori ellátás gondja miatt is szükséges, másrészt fontos, hogy együtt éljük át az egy­ház problémáit. A javasla­tok között jelentkezett a megújuló egyház növekvő társadalmi szerepvállalása iránti igény is. Ez nem a vá­lasztások alakulása miatt van, hanem mert ez az egy­ház alapvető küldetése, ter­mészetes dolga. Szükség van a politikai élet evangéli- zálására, de nem a hatalom eszközein keresztül, hanem politikusaink munkájának hitbéli elmélyítésével. Az ökumenikus kapcsolatok fejlesztésére tett javaslatok szerint minden lehetséges területen, amely alkalmat te­remthet erre, az eddiginél is sokkal nagyobb odafigyelés­re lenne szükség. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy csak az tud igazi öku­menikus kapcsolatokat épí­teni, aki megfelelően tisztá­ban van saját azonosságá­val is. A jó szándéknak nem szabad elmosnia a hit­béli különbségeket. Nánási Tamás Bozó Gyula emlékérmét a zsinat alkalmából adták ki Minden szobát más gyülekezet rendezett be A megbékélés háza B erekfürdő kedves tele­pülés Karcag mellett. Tulajdonképpen a város külterülete volt 1992 júliu­sáig, akkor önálló lett, tör­ténete azonban sokkal előbbre nyúlik vissza. A trianoni békeszerződés után a nagy szegénység kényszere miatt olaj, gáz után kutattak a környé­ken. Ezek helyett gyógyvi­zet találtak. Mára szépen kiépített, csendes fürdő­hely, gyógyvize olyan, mint Hajdúszoboszlóé. Berekfürdő másról is ne­vezetes. Itt van egy ház, amelyet úgy hívnak, hogy a „Megbékélés Háza”. A név utal arra a célra, ami­ért építették. Megbékélés Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal... — A ház programját te­kintve is egyedülálló or­szágunkban, sőt Kelet-Eu- rópában is — mutatta be Molnár János igazgató úr, aki ötödik éve viseli gondját a református egy­háznak is egyedülálló épü­letének. Építése és beren­dezése sokak kétkezi mun­káját dicséri. Ahhoz, hogy az Alföld közepén, á Kunság szívében ez lé­tezzen, az elődök több mint negyvenéves harca kellett. Ä legnehezebb időket is átvészelte ez a kicsi, korábban gesztenye és diófa árnyékában meg­búvó lelki és testi mene­dék. — 1947-ben kezdődik a ház története. — Igaz — hagyta hely­ben az igazgató úr —, ak­kor tartották az Ebesen működő diakónusképző vezetői „terepszemléjü­ket”, hogy ide költözze­nek. El is kezdődött az építkezés 1948-ban, de a befejezés 1949-re maradt. Azonban az új épületben sem víz, sem villany, sem gáz nem volt. A kor rá­nyomta bélyegét az itt fo­lyó munkára. 1949—52 között különböző konfe­renciák indultak — de ahogy visszaemlékezések­ben olvasható, „nem egy­házi beavatkozás miatt, ezeket be kellett szüntet­ni.” 1952-ben a diakónus­képző megszűnt, a lelké- szi othonként is működő ház szintén halódott. A kor politikai, társadalmi nehézségei és kíméletlen­sége arra is rávetette ár­nyékát. A fejlődés a hetve­nes évek során vette kez­detét, egyre több konferen­cia, tanácskozás szervezé­se és megtartása vált lehe­tővé. Az Iszákosmentő Misszió megindulása és munkájának kiszélesedése szükségessé tette egy új épület felépítését. A meg­békélés házának alapkőle­tétele 1984. június 18-án volt. Jóformán pénz nél­kül — kölcsönökből fog­tak a munkához, de szere­tettel, hittel tették a dolgu­kat az önkéntes munká­sok, és érkezett a segítség az ország minden részéről. — Kinek vagy kiknek a tervei alapján készült ez a nyugalmat árasztó épület? — Három építész — Kálmán Ernő, Soltész Béla és Hlathy Béla — el­gondolása szerint. Az épít­kezés költsége a parkkal, kerítéssel, a régi épület fel­újításával együtt 23 millió forintba került. 1986 tava­szán már vendégeket foga­dott a ház, és azóta folya­matos a munka... — Aki szétnéz az épület­ben annak szembetűnik, hogy mindegyik szoba másképpen van berendez­ve. Mi a magyarázata? — A szobákat különbö­ző tájak, különböző gyüle­kezetei — szám szerint 36 — rendezték be. Vendége­ink is érzik, hogy nem sze­mélytelen, hideg szállodai szobában töltik napjaikat, mindegyiknek megvan a maga jellegzetes hangula­ta, bútorai, díszítései. — Hány vendéget tud­nak fogadni egyszerre? — A háromszintes épü­letben 35 szobánk van, húsz 3 ágyas, kilenc 2 ágyas és 3 appartman. A harmadik emeleten moder­nül berendezett termek, csoportos foglalkozások tartására, könyvtár, játék­terem, ezenkívül video, színes tévé. Az elmúlt év­ben bővült a felszerelé­sünk; ipari mosó, konyhai mosogató, szeletelőgép, vasalógép, fénymásoló, a konyhát mélyhűtővel, 1200 literes hűtővel, kony­hai robotgéppel szereltük fel, az irodát számító- és írógéppel. A régi épületet is sikerült modernizálni. Hideg-meleg víz van min­den szobában. Új megol­dás: a mozgássérültek ré­szére speciális fürdőszobá­kat alakítottunk ki. A Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület konfe­rencia- és üdülőközpontja Berekfürdőn a megbéké- 4és háza. Kiváló lehetősé­get biztosít ifjúsági konfe­renciák, üdülések, alkoho­listák és kábítószeresek utógondozására, mozgás- sérültek ellátására. A kellemes környezet nyugodt pihenést kínál. Ezenkívül nemzetközi ökumenikus konferenciát is rendeznek. Jó tudni: bárki pihenhet a megbékélés házában egyénileg, családdal, fele- kezetre való tekintet nél­kül. Az árak elfogadhatók kiskeresetű emberek szá­mára is. Aki élvezni akarja a ház és Berekfürdő vendég­szeretetét, menjen bátran, nem fog csalódni. Sok szép emlékkel hazatérve máskor is visszavágyik. Szentesi Magda A rádió is közvetíti Szentmise Kőbányáról A kőbányai Szent László- plébániatemplomból köz­vetíti a Kossuth rádió va­sárnap 10 órától a római katolikus szentmisét. A szertartást vezeti, s szent­beszédet mond Horváth Zoltán káplán. Közreműkö­dik a templom énekkara Varsányi István vezényle­tével. . A Pataky Művelődési Központnál, Kőbánya szí­vében magasodik Lechner Ödön műépítész páratlan szépségű alkotása, a Szent László-plébániatemplom, melynek alapkövét 1894 júniusában helyezték el. A műemlék templom külső felújításával — húszeszten­dős munkálataival — ab­ban az évben végeztek... Viszont a háromhajós ba- zilikásrendszerben épült templom belső felújítási munkálatai —• javarészt még most tartanak.... Mint Miksó Sándor apátplébános úrtól megtudhattuk, a kőbá­nyai hívők hőn óhajtott vá­gya, hogy a folyamatos munkálatokkal elkészülje­nek a majdani világkiállítás­ra! Ezért várják a nagylel­kű adományok, a támogatá­sok befizetését az OTP X.« kér. fiókjánál vezetett 524-2203 számlára, hivatko­zási szám 4946-3 javára. Bozó Emil Berekfürdőn mindenkit szívesen látnak

Next

/
Thumbnails
Contents