Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-16 / 165. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 16., SZOMBAT 3 Címer Mától Pest Megye Önkormányzatának jogi és ügyrendi bizottsága megtiltotta, hogy a Pest Megyei Hírlap a megye címerét használja. E jeles testület azzal indokolta döntését, hogy a nevezett lap az objektív tájékoztatás követelményeinek, valamint a címerhasználat feltételeinek nem tett eleget. Ilyenkor az ember elgondolkodik, s néhány dolog eszébe jut. Például az, hogy éppen most indul el egy másik megyei lap is: a Vicéé. Az nyilván eleget tesz majd a megye önkormányzata által bizonyára hón áhított objektív tájékoztatásnak, a címerhasználat feltételeinek. Az is érdekes, hogy mindez épp a kormányváltozás napján következik be. Az is feltűnhet az országlakosnak, akár e megyében lakik, akár másikban, akár a fővárosban, hogy közelednek az önkormányzati választások. S való igaz, a Pest Megyei Hírlap nem híve a mézesheteit éló' koalíciónak, főleg nem annak a két, pártnak, amelyek e boldog párt alkotják. Ám ettől tájékoztathat objektiven, s ebbe még az is belefér, hogy nem udvarol kitartóan a megyei önkormányzatnak. Az nem fér bele, hogy megtiltsa a címerhasználatot. Ez a címer nem a mai önkormányzaté, ez magáé a megyéé. Ezzel az erővel akár a közutakról is kitilthatnák a lapot terjesztő gépkocsikat, kis idő múlva a lap előfizetőit is. Az objektív tájékoztatás okán tudatjuk olvasóinkkal, hogy szombattól a lap Pest-Pilis-Soit- Kiskun vármegye történelmi múltú címerével fog megjelenni. (apáti) (Az Új Magyarország nyomán) Szabályozott gyógyszerreklám Két évvel ezelőtt kezdett hozzá a Magyar Gyógyszer- gyártók és -nagykereskedők Országos Szövetsége (Magyosz) elnöksége és public relations bizottsága a gyógyszerek ismertetését, reklámozását szabályozó etikai kódex kidolgozásához — kaptuk hírül a szövetség által megtartott tegnapi sajtótájékoztatón. A munka eredményeképpen a Magyosz közgyűlése magára nézve kötelező érvényűnek, másokra nézve ajánlással elfogadta a gyógyszerkommunikáció etikai kódexét. A kódex — mely kiterjed a gyógyszerekre, de a gyógyszernek nem minősülő, hasonló megítélés alá eső termékek körére is — a strukturális tiltás helyett a rugalmas szabályozás elvét követi, ami azt jelenti, hogy a receptköteles gyógyszerek reklámozását tiltja abban az esetben, ha az nem szakmai közönséghez szól. A Magyosz tagvállalatai egyetértenek abban, hogy a nagyközönség számára helytelen lenne megengedni a vényköteles gyógyszerek reklámozását. Fontosnak tartja a kódex, hogy a társadalomnak joga legyen megismerkedni az úgynevezett egészségügyi felvilágosító tevékenység során közölt információkkal. Nem mindegy azonban, hogy az információk hogyan jutnak el hozzájuk. Ezért az általános irányelveken és szabályokon túl részletesen foglalkozik a kommunikációs eszközökkel, módszerekkel és azok szabályozásával. (r. b. a.) Az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot Esküt tett a Horn-kabinet (Folytatás az I. oldalról) Az MTI munkatársai arra kérték a koalíciós kormány tagjait: röviden foglalják ösz- sze főbb törekvéseiket, a kormány, illetve saját tárcájuk előtt álló feladatokat. Horn Gyula miniszterelnök: — Akkor lennék elégedett, ha négy év múlva azt mondhatnám: sikerült megakadályozni a gazdasági válság további mélyülését és elviselhetőbbé tenni az emberek életkörülményeit. A miniszterelnök rámutatott, hogy nélkülözhetetlennek tartja ugyan a múlt tanulságait, de kormányfőként nem a megtörtént dolgokkal, hanem a jelen megoldásra váró feladataival kíván foglalkozni. Elsősorban azzal, hogy miként lehet megállítani a lakosság elszegényedését és fellendíteni az ország gazdaságát. Meggyőződése, hogy e célokat csak társadalmi megbékéléssel és nemzeti összefogással lehet elérni. Hangsúlyozta: csak akkor juthat előbbre az ország, akkor lehet sikeres ez a nagy közös vállalkozás, ha a polgárok félreteszik korábbi sérelmeiket és lebontják az elválasztó akadályokat. Mint mondta, össze kell egyeztetni a különböző rétegek érdekeit, ez pedig nem történhet másként, mint folyamatos társadalmi párbeszéddel. Meglátása szerint egyébként az emberek is megelégelték már az ellenségeskedést, a gyűlölködést, a kirekesztést, az állandó gyanakvást. A kormánytól sem meddő vitákat várnak, hanem azt, hogy találja meg a megoldást az egyes problémákra. Horn Gyula ígéretet tett arra, . hogy az új kormányzat mentes lesz a gőgtől, a kioktató hangnemtől, ts meg akarja ismerni azoknak a véleményét is, akiknek elképzelései eltérnek az övétől. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter: A Belügyminisztérium 1990-ben megkezdődött, ám eddig még nem eléggé sikeres átalakulási, civilesítési folyamatának markáns megvalósítása mellett a tárca új vezetője a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a polgárok széles körében tudatosuljon: már nem rendőrminisztériumként, hanem közigazgatási, szolgáltató jellegű minisztériumként tevékenykednek. Hasonlóképpen törekedni kíván arra is, hogy a rendőrséget közelebb vigye az emberekhez, s ezáltal növekedjék a rendőrség elfogadottsága, illetve a rendőrök munkája iránti tisztelet. Mindezt azonban a rendőrségnek önmagának kell kivívnia. Az első' egyeztetés Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter levélben fordult az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói, valamint munkaadói oldalának soros elnökeihez-. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a levélben — a kormány nevében — kezdeményezi, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás előkészítése, a munkák megindítása érdekében július 22-én üljön össze az Érdekegyeztető Tanács. Kosda Béla, a Liga ügyveÁrtatlanul elítélt székely fiúk Visszatérnek szülőföldjükre (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezleten közülük megjelent három fiatalember röviden mesélt a börtönben eltöltött időszakról. Elmondták, hogy őreik igyekeztek fizikailag és lelkileg minél jobban megtörni, megalázni ó'ket. A szamosújvári fegyintézetből időnként máshová szállították a magyar rabokat és ott „ismerkedésképpen” megverték, mintegy ezzel is tudomásukra hozva, hogy „ki az úr a házban”. Katona Ádám többször is hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége fogva tartásuk első napjától a hazai és a nemzetközi porondon igyekezett minden követ megmozgatni az ártatlanul raboskodók kiszabadítása érdekében. Tevékenységük végül eredménnyel járt, s ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a fiúkat elnöki kegyelemmel feltételesen engedték szabadon. Most azon fáradoznak, hogy perújrafelvétellel jogilag is bizonyságot szerezzenek annak, hogy mind a heten (akik közül egy nem tudta túltenni magát a börtönélet viszontagságain és közvetlenül szabadulás után öngyilkos lett) tulajdonképpen egy kirakatpör áldozatai. A romániai rezsim arcátlan cinizmusára jellemző, hogy nemrégen a fiatalemberek katonai behívót kaptak. Talán mondani sem kell, hogy a Romániában hatályos jogrend szerint történt, lévén, hogy éppen a fogva tartásuk miatt eddig egyikük sem töltötte le katonai szolgálatát. A kérdésre, hogy a jelenleg Magyarországon tartózkodó fiúkat nem éri-e hazatérésük után megtorlás a rezsim részéről, Katona Ádám úgy nyilatkozott, hogy erre a román vezérkar a garancia, mivel megígérték, hogy ettől nem kell tartani. Egyébként a fiúk nem szándékoznak letelepedni hazánkban. Anyagi helyzetük rendezése után mindenképpen vissza szeretnének térni szülőföldjükre, Hargita megyébe. B. M. A rendőrség kézi vezérlésű miniszteri irányítását Kuncze Gábor határozottan elutasítja. Munkastílusában határozottságra, kompromisz- szumkészségre, illetve a konfliktusok feloldására helyezi majd a hangsúlyt. A tárca stabilitását szem előtt tartva úgy véli, hogy nincs szükség a minisztérium széles körű átszervezésére és kádercserékre. A rendészeti szervek felügyeletén azonban mielőbb változtatni kíván, indokoltnak tartja ugyanis a korábban megszüntetett rendészeti helyettes államtitkári poszt visszaállítását. A belügyminiszternek a miniszterelnököt helyettesítő funkciójáról szólva úgy vélekedik, hogy célszerű volna, ha a miniszterelnököt távollétében egy szocialista miniszter helyettesítené. Első feladatai között változtatni szeretne a kormány és a főváros korábbi kapcsolattartásán. Úgy tervezi, hogy hivatalba lépését követően rövidesen tárgyalóasztalhoz ül Demszky Gábor főpolgármesterrel, akivel áttekintik a felgyülemlett problémákat. A köztársasági elnök az új kormány eskütételét követően az Országház delegáci- ós termében ünnepélyesen átnyújtotta a minisztereknek a kinevezési okmányokat, ezzel kinevezve — a jelenlévő miniszterelnök, Horn Gyula javaslatára — Kuncze Gábort, a Magyar Köztársaság belügyminiszterévé, Lakos Lászlót földművelésügyi miniszterré, Keleti Györgyöt honvédelmi miniszterré, Vas- tagh Pált igazságügy-miniszterré, Baja Ferencet környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterré, Lotz Károlyt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterré, Kovács Lászlót külügyminiszterré, Kósáné Kovács Magdát munkaügyi miniszterré, Fodor Gábort művelődési és közoktatási miniszterré, Kovács Pált népjóléti miniszterré, Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Pál Lászlót ipari és kereskedelmi miniszterré,. valamint Katona Bélát tárca nélküli miniszterré. Az államfő ezután gratulált a kormány tagjainak,1 mindenekelőtt bátorságukhoz, hogy vállalták ezt a nagyon nehéz feladatot, amely — az államfő reményei szerint — új lépcsőt jelent demokráciánk fejlődésében. Göncz Árpád ezután arról beszélt, hogy a második választás egy demokrácia történetében fontosabb, mint az első, mert ez folyamatosságot, előrelépést jelent. Az államfő emlékeztetett: hosszú, nehéz tárgyalások eredményeként születhetett meg az egyeztetett kormányprogram. zető elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke üdvözölte a bejelentést. Az MTI érdeklődésére elmondta, reméli, hogy július 20-án a munkavállalói oldalt alkotó hat szakszervezeti konföderáció vezetői egyezségre jutnak, s egységes tárgyalási javaslattal jelenhetnek meg az ÉT plenáris ülésén. Mint soros elnök, hétfőn tárgyal majd a másik öt konföderáció vezetőjével, akkor döntenek arról, hogy megfelelő-e az időpont. Jogsértő' szerzó'dés? Tiba Zsolt főjegyző szerint jogilag érvénytelennek tekinthető az a vagyonkezelési szerződés, amelyet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi bizottságának előző elnöke — Ungár Klára — írt alá a Budapest Főváros Vagyonkezelő Részvénytársasággal a város 8 milliárd forint értékű értékpapír vagyonának kezeléséről, hónapokkal ezelőtt. Tiba Zsolt mindezt Mészáros Györgynek, a bizottság nemrég megválasztott új elnökének kérésére állapította meg, s jelezte azt is, miszerint a szerződésről hiányzik az általa megbízott hivatali vezető jogi ellenjegyzése is. A főjegyző úgy véli: a közgyűlés utólagos jóváhagyásával jogilag érvényessé válhat a szerződés. Ne legyen huliganizmus! Az új kormány letette az esküt, új korszak veszi kezdetét Magyarországon. Olyan négy év után veszi kezébe a hatalmat az új szociális-liberális kormány (ilyen Magyarországon először alakult), amikor úgy tűnt: nemzeti-keresztény útra lehet állítani hazánkat. Sajnos nem lehetett, azaz az elmúlt időszak politikusai kudarcot vallottak, s néha talán pont azért, mert nem tudták, vagy nem merték elég markánsan képviselni ezt az irányzatot. Kompromisszumokat, paktumokat kötöttek, s ebből ugyanolyan fából vaskarikák születtek, mint amilyen az utóbbi hetekben is született, amikor a szocialisták és a liberálisok szövetségre léptek. 1990-ben a magyar nemzet egyértelműen a változásra szavazott, míg négy évre rá a szocialistákat, a reformkommunistákat kívánta helyzetbe hozni. Lássuk be olyannyira sikerrel, hogy ez esetben az MSZP-nek fölösleges volt vasat és fát egybekovácsolnia. Lehet, hogy nemcsak fölösleges, de egyben káros is, amit jól mutat: a szocialisták a liberálisok kedvéért máris megváltoztatták programjukat, holott az 54 százalék jól bizonyítja, a választási urnákhoz járulók nagy többsége arra a programra, azokra az ígéretekre adta voksait, amelyeket a szocialisták hangoztattak, hirdettek. Az elmúlt négy év kormánya a paktumok és a gerjesztett félelmek ellenére végigvitte a négy évet, amire minden bizonnyal azért volt lehetősége, mert mindenféle félelmei ellenére, ha programját nem is, de szellemiségét őrizni tudta. Magyarország érdeke, hogy ez sikerüljön a Horn Gyula vezette kabinetnek is, méghozzá úgy, hogy ehhez a diktatórikus rendszerhez vezető intézkedéseket ne kelljen elővennie. Ezeket az eszközöket a második, a harmadik vonalból nagy előszeretettel kínálgatják azok, akik az elmúlt négy évért elégtételt szeretnének venni, de elfogadásuk minden bizonnyal a szocialista-liberális kormányzat végét jelentené. Ha mégsem, mert a diktatúra sok mindent kibír, akkor az már egy másik fejezetet jelent, nevezetesen olyat, amelyikben a baloldalon akár a huliganizmus is fölütheti a fejét. (Vödrös)
