Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-15 / 164. szám
l PEST.MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 15., PÉNTEK 3 Végső elrendeltetés Lehet, hogy szokatlan, de a legnagyobb dologidő nekem kertszomszédunkat, Katona Baka János bácsit juttatja eszembe. Őt éppen nem a nagy szorgalom irányából igazítom a nagy nyári mozgolódás példákat szolgáló székébe, ellenkezőleg. Jani bácsi mindig a könnyebbséget kereste, és ahhoz, hogy meg is találja, ezer furfanggal megáldotton értett. Mikor vége volt a nyári kukoricakapálásnak egyből előállt: ne szaladjon csak szanaszéjjel a kaláka, legalább egy szalonnasütést megérdemlőnk. És ki szégyenkezett volna, hogy egy szombat délutánra ne invitálja meg a segítséget szalonnasütésre, de János bácsi is úgy tartotta: a nehéz ételt le kell öblíteni. Nem hiányzott hát a bor sem, mert ki látott vendéget ital nélkül? Ilyen alkalmakkor jegyezhettem csak úgy magamnak Jani bácsi bölcsességeit. — Tudjátok, emberek, milyen huncut ez a világ? Nem tudjátok, honnan is tapasztaltátok volna. Ez a semmilyen világ (ez téeszeknek szólt) mindent elvesz az embertől. Nincs már se szombat délután, se igazi vasárnap. Tán nem igaz? Gondoljátok csak el, egész héten odavagyunk, szombat-vasárnap magunknak robotolunk. Mikor éltünk, vitézek? (A vitéz szólítás ismert szavafú'zése volt.) Mindenkinek egy gazdája van, az idő. Az hajtja, keseríti, szorongatja, hát már az eszünk sem a miénk?! Máskor: befejeztük a kapálást, agyonütöttünk egy sánta birkát. Learattunk; nem vártuk meg a cséplést, egy nagy szusszanásra leültünk és elvettük a kedvét egy-két szomszédba is járó kakasnak, lássuk a nagy üstben, hogy forgolódik. Nem hagytuk el a névnapokat, most összevonják, mint a földeket a téeszcsé! Azzal is elszalad alólunk egy-egy szép este. Ne savanyod- junk már bele a dologba, mert majd csak azon vesz- szük magunkat észre, hogy szegelik a koporsófedelet a fejünk Jelé. Kifogyunk a világból. — Idehallgassatok vitézek! Azt tartotta az én nagyapám, hogy a szegény kedvéből mulat, s a gazdag meg csak a zsebéből. Nem igaza volt? Aki a maga kedvét is pengővel-forinttal méri, milyen ember az? Tudom én, hogy egyszer aztán őis csak meghalt, de még holtig élt nem örökké siránkozott, hanem ha lehetett, vigadozott is. Szegény volt, harmados kapás, később feles, de se a tisztességért, se a jókedvért nem kopogtatott kéregetni, hogy adjatok! A dolgot is Isten adja, a kedvet is ő engedi. Nem igaza volt? Ó el merte kiáltani, húzd rá, ha mindjárt az ingemet is adom jókedvemben! Az ilyen beszédet vigyázzátok vitézek. Július volt, már aratott a falu. Jani bácsi bakatalálkozót rendezett. Ilyen azelőtt sohasem volt. — Katona Baka vagyok. Égyik nevet apám hagyta rám, a másikat a falu varrta hozzá. Összehívta az egykori öreg vitézeket, mindegyikük látta a Don folyó kanyarjait. Igazi bakatalálkozó volt. Senki sem hitte, de a jókedv és a nóta között egyszer csak mondta Jani bácsi: két temetésem legyen vitézek! Egyet a család csinálja, ahogy szokták, de pontosan nyolc napra rá a pincémnél megjelenjetek! Ott aztán úgy búcsúztassatok, ahogy tőlem tanultátok: ne zsebből, de kedvből. A végső elrendeltetés után, július 8-án váratlanul így is történt. Bizonysága, ha kicsit azért borongásán, de megemlékeztem az ő végső elrendeltetéséről. Fábián Gyula I Még három hétig főbiztos Barsiné Pataky Etelka rámutatott: emlékezzünk visz- sza, nem volt könnyű elnyernünk a sok jelentkező közül az expó megrendezésének jogát. Azonban ez sikerült, s bár az elmúlt hetekben megkérdőjeleződött a világkiállítás szükségessége, úgy látja, létrejöhet a rendezvénysorozat. Most már csupán az a kérdés, hogy milyen lesz ennek társadalmi támogatottsága. A főbiztostól megtudtuk azt is, hogy az expó megvalósításának lehetőségét vizsgáló szakértői bizottság várhatóan a jövő héten nyújtja be az új kormánynak tanul-1 mányát. Ennek alapján dönt majd a kabinet: két év múlva lesz-e expó? Egy kérdésre válaszolva arról szólt, nem rendelkezik információval azzal kapcsolatban, kit neveznek ki utódjául. A megjelent újságírók arról is tájékoztatást kaptak, hogy Horn Gyula miniszterelnök-jelölttel több telefon- beszélgetést folytatott, ám az a téma nem került szóba, hogy ha a leendő kormány felkérné, továbbra is betölte- né-e ezt a posztot. Barsiné Pataky Etelka végezetül cáfolta azt a felröppentett hírt, miszerint a Világkiállítási Programiroda tízmillió forintért környezetvédelmi tanulmányt rendelt volna egy olyan kft.-tői, amelyben férje tulajdonjoggal rendelkezik. K. M. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Vita a kormányprogramról (Folytatás az 1. oldalról) A Független Kisgazda- párt nevében Torgyán József pártelnök-frakcióvezető rámutatott: a kormányprogram a gazdasági fejlődés terheit a polgárokra hárítja. Hibája, hogy az elesett tömegek helyzetének további rontásával akar javítani az ország helyzetén; ismét a magyar nép húzza majd a rövidebbet. A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka Fü- zessy Tibor frakcióvezető volt, aki elöljáróban arra emlékeztetett, hogy a választási kampány idején a szocialisták részéről felvetődött az MSZP és a KDNP koalíciójának gondolata. Erre a felvetésre a KDNP néhány vezetője is felfigyelt, mert úgy találták, hogy a sok eltérő vonás, az alapvetően különböző ideológiák ellenére a két párt sok kérdésben azonosan gondolkozik. A KDNP és az MSZP közeledése mégis elmaradt, mert az azonosságoknál erősebb volt a taszító erő. Füzessy Tibor érthetetlennek nevezte, hogy a szilárd parlamenti többséggel rendelkező MSZP koalícióra lépett egykori vetélytársával, és a program formájában paktumot kötöttek. A Magyar Szocialista Párt ebben a paktumban feladta sarkalla- tös nézeteit, amelyekkel megnyerte a tömegek rokon- szenvét és a választásokat. A KDNP-t különösen nyugtalanítja, hogy a kormányprogram szerint, a koalíció az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a katonai lelkészi szolgálatról szóló törvények felülvizsgálatára, illetve a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratainak nyilvánosságra hozatalára készül. A Fidesz nemmel fog szavazni mind a kormány programjára, mind pedig a kormányfő személyére, mert — mint Kövér László frakcióvezető, vezérszónok beszédéből kitűnt — nem tartja megalapozottnak az elképzeléseket, s komoly kételyei vannak a program végrehajthatóságát illetően. A kormányprogram vitájában Békési László (MSZP) az ellenzék vezérszónokainak a felvetéseire reagált. A leendő pénzügyminiszter kijelentette, hogy a koalíció programja a realitásokból indul ki, nem hajszolja a rövid távú népszerűséget. A program gazdaságpolitikájának fő célja a válság menedzselése, a káros folyamatok visz- szaszorítása és a felemelkedés feltételeinek megteremtése. Ehhez azonban társadalmi békére van szükség. Békési László rámutatott, hogy az ország kilábalására a válságból nincs kész recept A kiutat nekünk kell megtalálnunk a már ismert válságkezelő eszközök kombinálásával. Elsődleges feladatunk, hogy csökkentsük az állami túlköltekezést és a gazdaság veszteségforrásait, valamint, hogy megakadályozzuk a teljesítménnyel alá nem támasztott bérek kiáramlását. Az MSZP szónoka úgy vélekedett, hogy az idei költségvetés tarthatatlan, a pótköltségvetés benyújtása elkerülhetetlen. Békési László végül arra figyelmeztette a pártokat — kiemelten a kisgazdákat —, hogy külföldi adósságállományunk átütemezésében vagy elengedésébén ne reménykedjenek. Hazánk ugyanis addig van biztonságos helyzetben, amíg a jó adósok közé tartozik. Surján László (KDNP), a leköszönő népjóléti miniszter össztűz alá vette a kormányprogramot, amely megítélése szerint csalódást keltő, és megoldatlanul hagyja a lényeges kérdéseket. Ami jó a programban, az az elmúlt négy év folytatása — hangoztatta a politikus. Surján László legfőbb kifogása a kormányprogrammal kapcsolatban az, hogy a tervezet a fogyasztás visszafogásával további megpróbáltatások elé állítja a lakosságot, a szociális intézményrendszer lebontását célozza, ka- pitálista magángazdaságot épít, holott a választók a szociális gondoskodásra szavaztak. Összességében: nem szocialista program született, hanem a kisebbik koalíciós partner elképzelései érvényesültek. Surján László szerint érthetetlen, hogy ha a kormányprogramnak — mint mondják — nincs titkos záradéka, akkor a szocialisták miért mondtak le elképzeléseikről. A plenáris ülés ma 9 órakor folytatódik. Magyarország nemzeti számlái Csökkent a megtakarítás Felmentést az APEH-nak! A szerveződő ipari és kereskedelmi, kézműves-, valamint agrárkamarák képviselőiből alakult három elnöki kollégium vezetője levélben fordult Békési László pénzügyminiszter-jelölthöz, hogy biztosítsa a gazdasági kamarák szervezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Kérték még, hogy adjon felmentést a titoktartási kötelezettség alól az APEH számára. Az adóhivatal adatai alapján így hozzá lehet kezdeni a cég- regiszter összeállításához. Mindezeket ugyanis a törvényben megfogalmazottak ellenére a leköszönő kormány nem teljesítette — hangzott el a Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján. Orbán István, a szervezet elnöke azt is elmondta, hogy augusztus 5-étől 38 alkalmazottjának kénytelen felmondani az érdek- képviselet, s szeptembertől további elbocsátásokra kényszerül. A kamarai törvény ugyanis nem rendelkezett az átalakuló és majdan magánjogi alapon működő szervezet munkajogi jogutódlásáról. Az alakuló- félben lévő gazdasági kamarák, amelyek még nem tudják, milyen közjogi feladatokat kapnak meg, nem kötelezhetők a további foglalkoztatásra. Az elbocsátottakkal szemben a Magyar Gazdasági Kamara teljesíti munkáltatói kötelezettségeit. , Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) értéke az elmúlt évben 3502,6 milliárd forintot tett ki, ami egy lakosra számítva 340 ezer forintot, az MNB évi átlagos valutaárfolyamán 3700 dollárt jelent. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből derül ki. Reálértéken, 1991-es árakon számítva a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt évben 2,3 százalékkal csökkent. Ennek oka elsősorban a negatív külkereskedelmi egyenleg, hiszen az elmúlt évben az export volumene csaknem 12 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben az import 19 százalékkal emelkedett. A belföldi kereslet összességében növekedett, főként a készletfelhalmozás és az állam- háztartás közösségi fogyasztási célú kiadásainak következményeként. Ez utóbbi kategóriában meghatározóak az orosz haditechnikai szállítások, amelyeknek értéke meghaladta a 100 milliárd dollárt. A beruházások stagnáltak. Megváltozott a fogyasztás— felhalmozás aránya: az 1991-es 80:20 százalékról 82:18-ra módosult az arány, vagyis a csökkenő termeléshez viszonyítva jelentős volt a fogyasztás. A háztartások jövedelme a statisztikai adatok szerint az elmúlt két esztendőben csökkent, s a csökkenés mértéke tavaly 6 százalék körül alakult, szemben a megelőző évi 2 százalékkal. A jövedelemforrások közül 1992-ben a bérek és keresetek 8,5 százalékkal estek vissza, viszont jelentős többlet- forrást biztosítottak a kisvállalkozói jövedelmek. 1993-ban a bérek és keresetek csökkenését nem tudta ellensúlyozni a kisvállalkozói jövedelmek növekedése, ugyanakkor a háztartások pénzügyi befektetéseiből származó bevételek is felére csökkentek a kamatok visszaesése miatt. A csökkenő jövedelmek és a növekvő fogyasztás következményeként a lakosság megtakarítása is felére esett vissza . Beadvány az Alkotmánybírósághoz Semmisítsék meg a határozatot! Tisztelt Alkotmánybíróság! A Magyarok Nemzeti Szövetsége tisztelettel kéri az Alkotmánybíróságot, hogy a Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése által hozott 1/1994. (07.07.) sz. JÚB-ha- tározatot — a Pest Megyei Hírlap számára a megye címerhasználatára korábban kiadott engedély visszavonása —felülvizsgálni és megsemmisíteni szíveskedjen. Álláspontunk szerint önkormányzati bizottságra ilyen döntés meghozatala az 1990. évi LXV. törvény szellemében a helyi képviselő-testülettől (közgyűléstől) nem ruházható át, továbbá a bizottsági határozat alkotmányellenes, mert sérti az alkotmány 42. §, 44/A. § (2.) és a 70/A. § (1., 2., 3.) pontjaiban foglaltakat. Az alkotmány 77. § (2.) pontja értelmében az alapvető jogok megsértésének, a hátrányos megkülönböztetéseknek elkerülhetősége céljából szükség- szerű a fentiekben hivatkozott JÜB-Határozat megsemmisítése. Demokratikus jogállamban ugyanis a megye címerhasználatának feltételrendszerét nem lehet alkotmány- ellenes kitételekkel megszabni. A Magyarok Nemzeti Szövetsége szerint egy megyében a megye címerét mindenki egyformán jogosult használni. A szabad véleménynyilvánítás, a sajtó szabadságának alapkérdésé is alkotmányos jog. A megyei címer köztulajdon, s az alkotmány garantálja, hogy a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, és egyenlő védelemben részesül. Az önkormányzat gyakorolhatja ugyan a magántulajdonosi jogait, ez azonban nem sértheti az alkotmány előírásait és a köztulajdon érdekeit. Budapest, 1994. július 14. Tisztelettel: Móré Csaba József ügyvezető elnök Magyarok Nemzeti Szövetsége
