Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-13 / 162. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. JULIUS 13.. SZERDA Forró nap a Champs-Élysées-n Német katonák, akik részt vesznek a felvonuláson Franciaország nemzeti ün­nepén, azt mondják, jobban félnek a napsütéstől, vagy a járművük lerobbanásától, mint az ellen tüntetésektől. — Nem gondoljuk, hogy valaki paradicsommal do­bál meg minket, de képzel­je el azt a szégyent, ha egy német páncélos motoija le­áll a Champs-Elysées-n — mondta a brit hírügynökség­nek Marcus Gottleman kapi­tány, a 299. páncélgránátos zászlóaljtól. Michael Riedel, a Párizs­ba érkezett német zászlóalj szóvivője kijelentette: — Eddig az egyetlen bajunk az égető napsütéssel volt, amelyhez embereink nem szoktak hozzá. A próbák so­rán sokan szenvedtek a tűző napfénytől. A július 14-i ünnepségek­re Mitterrand elnök hívta meg a német haderő egy egy­ségét, hogy vegyen részt a ce­remónián a francia—német kibékülés jelképeként fél év­századdal azután, hogy náci katonák vonultak végig ugyanazon a sugárúton ho- rogkeiesztes zászlókkal. „Szent háború” a szent bogárért Németország és Svájc hosszú évek óta ádáz harcot vív egy különleges magángyűjte­mény birtoklásáért. A vilá­gon egyedülálló kollekció a Földünkön élő 100—150 ezer különböző szkarabeusz­fajtának több mint 2 millió példányát vonultatja fel. A gyűjtemény tulajdonosa a megboldogult George Frey német üzletember volt Nemrég egy müncheni bí­róság a svájciaknak adott iga­zat és elismerte Svájc, neveze­tesen a bázeli természettudo­mányi múzeum tulajdonjogát az egyedülálló kollekcióra. Az 1976-ban elhunyt üzlet­ember örökösei hét éven át vi­tatták: kit is illet a „hagya­ték”. Az ítélettel maradéktala­nul elégedett svájci múzeum vezetőinek most már csak az okoz fejfájást, hogyan érvé­nyesítsék tulajdonosi jogosít­ványaikat a gyűjtemény fe­lett. A gyűjtemény ugyanis je­lenleg a müncheni Zoológiái Múzeumban van kiállítva. A szkarabeuszok esete va­lóban elég szövevényes. 1991 -ben a bajor közigazgatá­si bíróság „nemzeti jelentősé­gű kulturális örökségnek” nyilvánította a kollekciót. Ami azt jelenti, hogy nem hagyhatja el Németországot csak a német belügyminiszté­rium különleges engedélyé­vel. A bázeli múzeum annak rendje és módja szerint meg kívánja szerezni az engedélyt és reménykedik, hogy jogos tulajdonát mihamarabb haza­viheti. Különleges saláta Hozzávalók (négy személynek): 10 dkg búzacsíra, egy fejes saláta, egy sárgadinnye, egy evőkanál gyümölcs­tea, 2 evőkanál almaié, egy evőkanál gyümölcsecet, egy evőkanál citromlé, 3 evőkanál olaj, egy késhegynyi ece­tes torma, só, bors, cukor, egy csokor kapor, 3 evőka­nál apróra vágott mandula. A salátát apróra, a dinnye húsát csíkokra vágjuk. A hi­deg gyümölcsteából, az almaléből, a gyümölcsecetből, a citromléből az olajjal, tormával, sóval, borssal és kés­hegynyi cukorral marinádot készítünk. A kaprot apró­ra vágjuk, s a salátával és a búzacsírával összekever­jük, ráhelyezzük a dinnyecsíkokat, és ráöntjük a mari­nádot. Rászórjuk az apróra vágott mandulát Színházi piacgazdaság Nézze meg, s utána fizessen! Válságban van a színház... Jóllehet a vészkiáltás nem frisskeletű — sőt, ha törté­nelmileg nézzük, valahol mindig így fedte el a szak­mai zsargon az üres székso­rokat —, a néző azonban sohasem azt értette, hogy pénzzel lehet és kell segíte­ni. A színház válsága min­dig kapcsolódott a közön­ség elszegényedéséhez, stí­lusosan: gazdasági válságá­hoz. Brazíliában, ott is Sáo Paulóban a mutatványosok elfeledettnek vélt ötletével védekeznének a gazdasági válság színészeket sújtó kö­vetkezményei ellen. „Gyere be, nézd meg az előadást, aztán ha tetszett, kifelé menet fizesd be a jegy árát!” Ezzel az üzleti fogással szeretnék műpár­tolásra buzdítani a nagyér­deműt. S hogy nem is ered­mény nélkül, azt a hírügy­nökségi jelentés bizonyít­ja, mely szerint a több mint 9 és fél milliós város három színháza is alkal­mazza ezt a módszert. Be­ckett híres színdarabja, a Godot-ra várva átdolgo­zott előadásának főszerep­lője szerint „a jegyváltás­nak ez a módja nem csak gazdaságilag előnyös, ha­nem a játék részesévé teszi magát a nézőt is.” Ami pe­dig a társulatot illeti: „A színészek lehetőséget kap­nak, hogy újra higgyenek a művészi munkában. ” Az asztrológia tényleges tudomány Az emberi élet egy autópályához hasonlítható, vallják az asztrológusok. így változtatási lehetőség nincs, ha va­laki megpróbál letérni róla, akkor előbb vagy utóbb visz- sza kell mennie. így sorsunkat kikerülni nem tudjuk, legfeljebb csak segíteni rajta. Az asztrológia részterüle­tei működnek, ez derült ki abból a szimpóziumból, me­lyet a minap Schöner Béla asztrológus vezetésével a téma legismertebb tudorai tartottak a Kéhly étterem­ben. Eme „új”, ősrégi tudo­mány modem korabeli fel­lendítése megkapta a kezdő- sebességet, hiszen az esetta­nulmányokban a találati arány 90 százalék feletti — így pedig igazolódni látszik a tézis, miszerint az asztro­lógia tényleg tudomány. Természetesen vigyázni kell eme „újdonsággal”, hogy nehogy úgy járjunk vele, mint hajdanában, az át­kos múltban a kibernetiká­val, ami „burzsoá áltudo­mányból” modem civilizáci­ónk elektronikus elemévé és alapfeltételévé lépett elő. Maga a szórakoztatóelektro­nika elterjedése is igen so­kat javított az emberi élet minőségén a földön. Ami­nek meg kell történnie, az végzetesen áttör, ha jó, ha rossz. Vagyis Szophoklészt idézve: „Bármi hasznost, vagy szépet az ember felta­lál, van ki jóra, van ki rossz­ra tör vele. ” így akár tudo­mány az asztrológia, akár nem, magát ajánlja mint sok szép és-hasznos dolog forrása és édes szülője. Fel­használási területei is igen sokrétűnek tűnnek. Segít a házassági és álta­lában a párkapcsolatok ré­szeseinek egymáshoz illés, vagy nem illés előzetes fel­becsülésében. Hasznos segí­tőeszköze lehet a pszichiá­ternek a lelki beteg önisme­retének fejlesztésében, azaz a páciens kezelésében, és így színesíti az analitikus munkát. Valamennyiünket provokál, hogy a csillagos ég szimbólumrendszerének tükrében szembenézzünk önmagunkkal, javítsunk vi­selkedésünkön és elviselhe­tőbbé tegyük, ami számunk­ra elkerülhetetlen. Ezeket a hasznos és érde­kes dolgokat az asztrológia attól függetlenül teljesíti, hogy a szó milyen értelmé­ben tekinthető tudománynak és milyenben nem. Mindeze­ket persze a modem asztroló­gusok munkásságának hosz- szú évtizedei igazolhatják, vagy cáfolhatják. Schöner Béla elévülhetetlen érdeme marad, hogy az anyagi ha­szon hajszolása helyett en­nek a nemes tudományos cél­nak a szolgálatába állt. Mindössze nyolc adatot kell megtudni valakiről, és életének eddig fontos 310 eseményéből 308-at eltalál a szakértő. Gondolom, ha valakinek a múltját egy is­meretlen ember el tudja mondani, akkor már a jö- vőnkről alkotott vélemé­nyét is könnyebben elfogad­juk. Vagyis múltunk és jö­vőnk az asztrológia, mely egyik fő alkotórészévé vált a kibontakozó vízöntő kor­szak tudományos és világ­szemléleti forradalmának. Kiss Gábor Az ENSZ kezében az ormányosok sorsa Kiirtják az elefántokat? Novemberben a floridai Fort Lauderdale-ben köny- nyen megpecsételődhet az afrikai elefántok sorsa. A ve­szélyeztetett állatfajok nem­zetközi kereskedelméről szó­ló ENSZ-konvenciót aláírt 120 ország ugyanis ekkor ha­tároz arról, enyhítsen-e az 1989 óta fennálló, az elefánt­csont-kereskedelmet telje­sen betiltó rendelkezéseken. Dél-Afrika, Namíbia, Zim­babwe, Botswana és Mala­wi szervezetbeli képviselői szerint nem a vadászok és vadorzók jelentik a legna­gyobb veszélyt az afrikai ele­fántok számára, hanem a gyors szaporodás. A mindin­kább terjeszkedő szántóföl­deken és legelőkön átcsörte­tő, túlnépesedett elefántcsor­dák hatalmas károkat okoz­nak. így elszaporodásukat a helyi farmerek szervezett ki­lövésekkel akadályozzák meg. A raktárakban felhal­mozott agyarak időközben dollármilliókat érnek, ame­lyet környezetvédelemre vagy a helyi parasztok meg­segítésére fordíthatnának — ha értékesíthetnék. Az állatvédők azonban Daphne Sheldrick állatkuta­tóra hivatkoznak, aki többé­ves kutatás után megállapí­totta, hogy az elefántok csa­lád- és haláltudata nagyon hasonlít az emberéhez, és ugyanúgy képesek a barát­ság, a szerelem és a hűség ér­zését megélni mint mi. Az állatvédők szerint, ha csak egyetlen ország is legálisan exportálhatna elefántcson­tot, az orvvadászok pillana­tok alatt lelőnék Afrika ösz- szes elefántját. Tény, hogy a fehér aranyért dúló harcban 1989 óta fennálló tűzszüne­tet megelőző 10 évben 1,2 millióról 600 ezerre csök­kent a kontinens elefántállo­mánya. Az elefántcsont-kereske­delem részleges engedélyezé­se esetén Namíbia vagy Dél- Afrika hivatásos vadász­egységei ugyan ellenőrzés alatt tarthatnák az elefánt­gazdálkodást, arra azonban semmi biztosíték sincs, hogy a zairei vagy a tanzániai ban­diták által kilőtt állatoktól származó elefántcsont ne ke­rüljön a kereskedelembe. A mindig divatos nadrágkosztüm A nadrágkosztüm, a klasz- szikus kosztüm divatálló, elegáns, az irányzatok csak variálják, finomítják, részletein változtatnak. Ezek örök ruhadarabok. (Mi is élhetünk a felfrissí­tés lehetőségével, lopjunk el egy-egy ötletet. Blúzok­kal, divatos, új felsőrészek­kel, övvel, sállal új jelle­get kölcsönözhetünk régi nadrágkosztümünknek.) Hűvös nyári napokon, estéken, otthon és külföl­dön, hétköznapokon, sza­badságon, nyaraláskor egy­aránt nélkülözhetetlen a jó nadrágkosztüm. Most a természetes szí­nek dominálnak. A homok­szín, a drapp, a világosbar­na, a tojáshéj, a fehér a kedvenc. A színárnyalatok kombinálására, az összha­tásra, szépségre töreksze­nek, ilyen például egy vilá­gosdrapp nadrág, egy picit sötétebb blézer és még egy árnyalattal mélyebb kötött pamutblúz. A makulátlan fehér, a vakítóan hófehér a legelegánsabb, a legmuta- tósabb nadrágkosztüm. A fekete csíkos fehér nadrágkosztüm, akárcsak egy férfiöltöny, ugyancsak elegáns, a kétsoros gombo­lás, a széles kihajtó is az erősebb nem ruhadarabjára emlékeztet. Fekete trikót terveztek hozzá. A manö­ken nőiességét nem csök­kenti e „férfias” öltözet. In­kább kihívóvá teszi. sz. é. Columbo lánya mint rendőrtiszt A televízió leghíresebb nyomozójának a lánya úgy döntött, hogy rendőr lesz. Az alma nem esik messze a fájától, mondhat­nánk, hiszen Columbo hadnagy lányáról van szó. Catherine Falk, miután teljes sikerrel szerepelt a felvételi vizsgán, meg­kezdheti tanulmányait a Los Angeles-i rendőrakadémián. A hír nem dobogtatta meg az apa szívét, kíváncsi újságírók is csak any- nyit tudtak kihúzni a félszemű nyomozó szóvivőjéből, hogy: „No comment!” A papának nincs semmi mondanivalója. S ez igaz is, merthogy apa és leánya nincsenek beszélő viszonyban. Hogy kinek a hibájából, azt döntse el az olvasó: a csinos Cathe­rine két éve perrel fenyegetőzött, amiért a papa nem volt hajlan­dó fizetni egyetemi hallgató lánya tandíját Egy híres sztárügy­véd akkor elsimította az ügyet kompromisszummal előzte meg a bulvárlapok ígéretes szenzációját de a lány ettől függetlenül kiteregette a szennyest: a papa egy vén zsugori, tele van pénzzel és gyógyíthatatlanul önző... Mi több, a 23 esztendős Fáik kisasszony azt is bejelentette, hogy könyvet ír az apjáról, mert ezzel is meg akarja bosszulni, amiért 1976-ban otthagyta a családját első feleségét és őt az ötesztendős kislányát. „Zavarbaejtően érdekes a mondanivalóm. Szinte hihetetlen dolgokat közlök majd az igazi Columbo had­nagyról. Olyasmiket amiről a televíziónézők még csak nem is álmodnak” — jelentette ki egy tévéinterjúban Columbo-Peter Fáik leánya, aki többre akarja vinni zsaruként, mint a kopott ka­bátos sztámyomozó. Más kérdés, hogy kit fizetnek jobban... Az ideológus Jelenszky László rajza

Next

/
Thumbnails
Contents