Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-13 / 162. szám
PEST MEGYEI H1RIAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 13., SZERDA Megkérdeztük Miért lassult le a KEOH ügyintézése? Amióta hatályba lépett az új idegenrendészeti törvény, a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal Izabella utcai székháza előtt régen nem tapasztalt sorokban várják az emberek, hogy ügyük elintézést nyerjen. Mi az oka a tempócsökkenésnek, és mire számíthatnak a jövőben az érintettek? — kérdeztük Kónya Imre belügyminisztert. — Arra a tényre, hogy Magyarország a stabilitás szigete ebben az instabil térségben, mi joggal lehetünk büszkék. Ez azonban olykor hátrányos következményekkel jár. A menekültáradat és a betelepülni szándékozók ügyeinek jogszerű intézése nem egyszerű dolog. Az űj idegenrendészeti törvény kétségkívül európai színvonalú, s ennek folytán a törvényesség teljes és maradéktalan betartásával kell intézni az ügyeket. Emellett új állampolgársági törvényünk is van, s ezeknek a végrehajtása. különös tekintettel azok számszerű növekedésére, az apparátusra jelentős terhet ró. Az eddiginél több igazolásra van szükség, és eleget kell tenni a törvényből eredő, a korábbinál szigorúbb előírásoknak és követelményeknek. A jelenlegi, tehát kezdeti időszakban mindez némi fennakadást okoz az ügyintézésben, a feltételeket menet közben javítjuk, az anomáliákat igyekezünk kiküszöbölni, és így az idő múlásával a helyzet mindenképpen javulni fog — hallottuk Kónya Imre belügyminisztertől. " B. M. Az Óbuda tiltakozik Részközgyűlés lesz Vélemények a címerügyről Horn szerint is ilyennek kell lennie Ismeretes, hogy Pest megye közgyűlésének illetékes bizottsága megfosztotta lapunkat a megyei címer használatának jogától. Az önkormányzat döntésével kapcsolatban véleményt kértünk néhány közéleti személyiségtől. Nézeteiket az alábbiakban adjuk közre. Skultéty Sándor, Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottja: — Ha mint köztársasági megbízottat kérdez, csak azt mondhatom, hogy a megyei közgyűlés jogi és ügyrendi bizottságának jogában áll engedélyezni vagy megvonni a megye címerének használatát. Ez törvényes lehetőségük, ezen nincs mit vitatni. Viszont Pest megyei állampolgárként úgy vélem, hangot adhatok azon véleményemnek, hogy a bizottság döntését diszkriminatív intézkedésnek tartom, amikor megtiltotta a címer fejlécen való megjelentetését. Példának a sportolókat említeném: teljesen mindegy, hogy milyen sportágban indulnak egy versenyen, a magyar vagy az egyesületük címerét mezükön viselhetik. A lapok esetében is így van ez. Akár ellenzéki, akár kormánypárti szemszögből nézik az eseményeket, biztosítani kell számukra az adott megye, régió címerének használatát. Szerintem az magánügy, hogy egy cikk kapcsán kinek milyen szájíze támad. A Pest Megyei Hírlap nem szélsőséges hangvételű újság, éppen ezért jómagam is előfizetői közé tartozom. Gazsó L. Ferenc, a Mai Nap című napilap főszerkesztője: — Megütközve hallottam, hogy a Pest Megyei Hírlaptól megvonta a címerhasználati jogot a megyei közgyűlés. Megütközve magán az eljáráson is, hogy egy tollvonással egyes emberek döntése alapján tették ezt. Egyszerűen megdöbbentő, hogy egy tradicionális laptól csak úgy elveszik, s egy újonnan alakult lapnak odaadják a címert. Egy jogállamnak nem így kell működnie, hiszen az emberek ilyen eseteket látva elvesztik a bizalmukat. * Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök: — Kérdésükre azt válaszolhatom, hogy címerhasználatról döntő közgyűlési bizottságnak joga van intézkedni, mert ez a hatáskörébe tartozik. Azt azonban elmondhatom, ha a Pest Megyei Hírlap továbbra is ilyen kiváló és jól szerkesztett újság lesz, nem fog hiányozni rŐla a címer. A lap tartalma önmagáért beszél, sosem kaptak benne helyet szélsőséges vélemények. Azt viszont nem értem, hogy a közgyűlésnek miért nem tetszik az újság, hiszen még Horn Gyula jövendő miniszterelnök szerint is minden lapnak ellenzékinek kéne lennie. * Csépe Béla, a Keresztény- demokrata Néppárt országgyűlési képviselője: — Antidemokratikus lépésnek tartom, ezért nem értek egyet Pest Megye Közgyűlése jogi és ügyrendi bizottságának a címerhasználat megtiltásával kapcsolatos döntésével. Véleményem szerint indokaik, mármint hogy a Pest Megyei Hírlap nem tett eleget a tárgyilagos tájékoztatás követelményeinek s szélsőséges hangvételű, megalapozatlanok. Példátlan eset, hogy egy lapot ily módon „büntessenek” meg azért, mert kritikus szemmel figyelte az eseményeket, el merte mondani véleményét a megyei önkormányzat tevékenységéről. Ha egy demokráciában ezt így torolják meg, akkor ott nagy bajok rejtőznek a felszín alatt. Mindenesetre ez az ügy előrevetíti valaminek az árnyékát. Annak, hogy egyes körök a jövőben nem szívesen látnának az újságok hasábjain ellenvéleményt tükröző cikkeket. (A vélemények közreadását holnapi számunkban folytatjuk.) Tatár Tamás, az Óbuda Termelőszövetkezet elnöke az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte lapunktól: „Az Óbuda Szövetkezet igazgatóságának tájékoztatása alapján értesítünk minden érdekeltet, hogy lapunk július 7-ei száma 9. oldalán megjelent hirdetésben foglaltakkal ellentétben a szövetkezet folyó hó 15-én nem tart rész- közgyűléseket. A megjelentetett hirdetést a szövetkezet nevével visszaélve Paulina László a HA-JÓ Kft.-től adta fel, aki a szövetkezetnek se nem tagja, se nem üzletrész-tulajdonosa.” * Paulina László, a vitatott hirdetmény feladója, a részközgyűléseket szervező bizottság tagja kérésünkre elmondta, hogy a hirdetésnek megfelelően megtartják a települési részközgyűléseket. Az 1992. évi szövetkezeti törvény 115.' paragrafusa első bekezdése alapján a részközgyűlés akkor is megtartható, ha a tsz alapszabálya erről nem rendelkezik. A települési rész- közgyűlés ügyében Tatár Tamás — mivel nem szentendrei, vagy budakalászi lakos — illetéktelen, annak összehívásában a helyi lakosok döntenek. A hirdetést a szervező- bizottság nevében, és velük egyeztetett szöveggel adta fel lapunkban. (n.) Katonalányok Ebben az évben első alkalommal jelentkezhettek női hallgatók a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára. A hölgyek hadtáp- pénzügyi, informatika, rádióelektronikai felderítő, illetve híradó szakra pályázhattak. A 106 női jelentkező közül az egészségi és pszichológiai vizsgálaton mindössze négyen nem feleltek meg, a többiek testnevelés-, matematika-fizika és idegennyelv- szintfelmérés után bizottsági beszélgetésen vesznek részt. Elkerülhették volna... A halál oka áramütés A betonmixer gépkocsivezetője gyanútlanul támaszkodott járművének ajtajához. Nyugodtan szemlélte, hogy az adagolócsövön keresztül miként folyik az építőanyag az alapba. A kőművesek az artikulálatlan kiáltásra figyeltek fel, s annyit láttak, hogy a teherautó mellett álló ember hirtelen összeesik. Odarohantak, próbálták újraéleszteni. Hiába. Valaki mentőt hívott, de már nem volt segítség. Az orvos megállapította a halál beálltát, annak okaként egyetlen szót írt a jegyzőkönyvbe: áramütés. Bűnvádi eljárást kezdeményeztünk a betonszivattyú kezelőjét foglalkoztató cég ellen, mert úgy alkalmazták ebben a munkakörben, hogy nem rendelkezett az előírt vizsgával — tájékoztatta lapunkat Mező János munka- biztonsági és munkaügyi felügyelő arról a nemrégiben Erden bekövetkezett balesetről, amelyet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősége vizsgált ki. — Kiderült, hogy a betonmixer egy húsz kilo- wattos elektromos távvezeték alatt állt, amikor a tragédia történt. A mixer gémjét az utolsó öt négyzetméteres terület betonozásakor odébbtolták. Nem figyeltek azonban arra, hogy ennek során a gém feljebb került, s megközelítette a vezetéket. Ennek íváthúzás lett a következménye, így érte áramütés a tehergépkocsihoz dőlő sofőrt. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni — folytatta Mező János —, hogy a munkaadók csak olyan feladat elvégzésével bízzák meg embereiket, amelyekhez rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, vizsgával. Ebben az esetben is elkerülhető lett volna a szörnyű baleset, ha a szivattyúkezelő ismerte volna az előírásokat. Ugyanis a távvezeték alatt az előzőekben ismertetett vagy hasonló tevékenységet terveznek végezni, előzőleg minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az áramszolgáltató vállalattal. A távvezetéket áramtalanítják, így elvileg egyáltalán nem fordulhat elő az érdihez hasonló baleset. (klug) Végre itt a nyár... Fürödhetünk-e a Dunában? Élsportolók lesznek, vagy hobbiból ültek kajakba, kenuba? A lényeg nem is ez. Az viszont annál inkább, hogy megyénket kettészelő folyónk, a Duna vízi sportra, úszásra egyaránt alkalmas legyen Talum Attila felvétele (Folytatás az 1- oldalról) Egyébként a tilalom elrendelése az ÁNTSZ feladata; ha bakteriális szeny- nyezést észlelnek, akkor hozzák meg ezt a döntést. Értelemszerűen mi a vizsgálatok során a környezet- védelmi szempontokat vesszük figyelembe. Éppen a napokban tartottunk az ÁNTSZ-szel, a Dunai Vízrendészeti Kapitánysággal egy közös helyszíni bejárást — ez együttes ellenőrzést jelent —, amelynek során nem tapasztaltunk semmi olyasmit, amiért figyelmeztetni kellene a fürdőzőket. Igaz, a helyzet helyenként változhat, és a vizsgálat eredményei még nincsenek a kezünkben. — Gyakoriak ezek a közös ellenőrzések? — Legutóbb tavaly volt hasonló akciónk, akkor több környezetvédelmi, vízgazdálkodási és közegészségügyi érdekeket sértő, a kommunális eredetű szennyvízkezeléssel kapcsolatos hiányosságokat észleltünk. Erről tájékoztattuk az illetékes ön- kormányzatokat, választ azonban nem kaptunk. Remélem, idei megkeresésünkre reagálnak majd. — Miért olyan érzékeny a Ráckevei (Soroksá- ri)-Duna-ág? — E folyószakasz lényegében egy tó, szabályozott, mesterséges vízbetáplálással, nagy iszapfelhalmozódással. Mindez megváltoztatja a vizet tisztító természetes folyamatokat, és speciális helyzetet alakít ki e részen. Erre vezethető vissza a múlt heti, dömsödi szakaszon észlelt halpusztulás is: az ok, mint általában a tavaknál, hogy a hirtelen felmelegedés miatt csökkent a vízben az oxigén- tartalom. Természetesen sűrítettük a vízmintavételt, eddig nem találtunk külső szennyezőforrást. — Vegyük tovább a megye többi, fürdésre alkalmas területeit. Mi a helyzet másutt, például a tavaknál? — A Duna szentendreiszigeti szakaszán — a ráckeveihez hasonló gondokkal — nem kell számolni, mert nincsenek. Ami pedig a tavakat illeti: ezekről szórványosak az információink. Ránk a vízminőség kémiai összetevőinek vizsgálata tartozik, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végzünk. A közegészségügyi ellenőrzés — mint ahogy már említettem — az ÁNTSZ hatásköre. Nem tudok arról, hogy bármilyen probléma lenne, hiszen értesítettek volna erről. Összegezve, nincsenek gondok, jelenleg. Bár az a képhez tartozik, hogy a helyzet változhat. Arról pedig időben értesülnek az érintettek. 0- sz. i.)
