Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-11 / 160. szám
ij/pr ip m. » í 1/ .............................................................................................................——* . -----x xxviii. évfolyam, 160. szám Ara: 13,50 forint _________________________________________________________£k_____ 1 994. JÚLIUS 11., HÉTFŐ 7o / /.--------------------------------------------—-| ----f-tu------^1----- --------------------------------------------------------Rózsadomb helyett Literes üvegekben ___i-Ud_____^______________:____ V Kékó Péter Csepel? árusítják véleménye Az ellenzékiségről, Egy sörfőzde Dumitrescu és Hagi még szelíden kilátásai külön klasszis (2. oldal) (5. oldal) (M. oldal) Nápolyi csúcs — Borisz Jelcin orosz elnök szeptember 27-én és 28-án hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban — jelentette be Bili Clinton amerikai elnök Nápolyban, a hét legfejlettebb ipari állam Oroszország bevonásával tartott találkozóját követő amerikai—orosz csúcs után. Az amerikai elnök nem kapott konkrét ígéretet Jelcintől arra vonatkozóan, hogy az orosz csapatok mikor fognak teljesen kivonulni a balti államokból. Clinton, aki Nápolyba érkezése előtt Rigában is járt, közölte, hogy tájékoztatta az orosz elnököt az észt vezetőkkel folytatott tárgyalásairól, s igyekezett kimozdítani a holtpontra jutott észt— orosz tárgyalásokat. „Azt hiszem, a két ország álláspontjában tapasztalható ellentétek csökkentek, hamarosan’egyezségre tudnak jutni, s így az orosz csapatok augusztus végére elhagyhatják a Baltikumot” — mondta Clinton, aki szerint az orosz katonák Németországból, illetve a balti államokból történt távozásával eltűnik Európában a II. világháborút követő szembenállás utolsó nyoma is. (További információink a 2. oldalon) Falunapok Tápiószecsó'n és Aporkán Hagyományőrzés színes programokkal Sárközi verbunk szecsői előadásban A hét végén nemzetközi népművészeti folklórműsorral egybekötött falunapot tartottak Tápiószecsó'n. A programban egyebek mellett játékos vetélkedők és sportmérkőzések is szerepeltek. A helyi nyugdíjasklub irodalmi délutánját Sípos József, a Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetségének al- elnöké nyitotta meg, aki a családév kapcsán a többi között az Otestamentumra hivatkozva idézte a családalapítás fontosságát és a családtagok összetartozásának jelentőségéről beszélt. A Tibay Agnes felvétele Magyarországon működő 610 nyugdíjasklub is egy nagy családnak tekinthető — mutatott rá. Ennek a családnak az a feladata, hogy az egyedül élő, idős embereket kimozdítsa a négy fal közül és közösségbe gyűjtse őket — hangsúlyozta. (Folytatás a 4. oldalon) Lássuk a medvét! A hét végén két tekintélyes napilap is foglalkozott lapunkkal, igaz, merőben eltérő szemszögből. A megszűnt Pesti Hírlap főszerkesztő-helyettese a hazai konzervatív újságírás végnapjait beharangozó, borúlátó publicisztikájában — szombati Magyar Nemzet — megjegyzi, hogy ha a Vico nevű vállalkozás megindítja saját Pest megyei lapját, akkor a Pest Megyei Hírlap nyugodtan csomagolhat. Ezzel szemben a Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke — a megyei címertől való megfosztásunk kapcsán — kifejezetten barátságtalan hangnemben minősít bennünket, s nem elégszik meg azzal, hogy „országos fórum babérjaira törő, jobboldali hecclap státusát közelíuT'-nek nevezi lapunkat, de azt is állítja, hogy az olvasók régóta tudják: elfogultak, szélsőségesek vagyunk, s nem a megye lakosságát szolgáljuk. Ezenkívül renitens napilapként, illetve „a hatalom árnyékában is panaszkodó társaság”-kéntjellemez minket, bár a megye önkormányzatát is elmarasztalja a címerügyben hozott döntés időzítése miatt. Nos, ami a Vico-lapot illeti, nem hisszük, hogy előfizetőink, olvasóink ne tudnák, miféle szellemiségű, természetű lap a mienk, s ne tudatosan vásárolnák azt. Nem hisszük, hogy egy gyökeresen más szemléletet, felfogást tükröző újsággal el lehetne hódítani tőlünk bárkit, ámbár kétségtelen, hogy sokféle körmönfont módja van egy lap tönkretételének. Ami az említett rágalmakat illeti, azokra ma is az a válaszunk, amit akkor mondtunk, amikor egy nagykőrösi SZDSZ-es képviselő állította rólunk a Parlamentben, hogy jobbról támadjuk az Antall-ka- binetet. A válaszunk tehát az, hogy ne csak hirdessék, bizonyítsák is be állításaikat az ellenünk nyilatkozók, méghozzá lapunk hasábjain. Készséggel adnánk helyet olyan észérveknek, amelyek hitelt érdemlően támasztják alá: elfogult, szélsőséges, jobboldali hecclap vagyunk, s nem szolgáljuk megyénk lakosságát. Kíváncsiak várjuk a bizonyító erejű érveket, s bizonyára várják azok az előfizetőink, akiknek a száma az utóbbi időkben éppenséggel növekszik. Bánó Attila Mérföldkő az egyház életében Meghalt Kim ír Szén • • Uvegkoporsóban a nagy vezér Beszélgetés Skultéty Sándor államtitkárral A vidéki Magyarországot juttattuk szóhoz Befejeződött a zsinat Meghalt Kim Ir Szén északkoreai elnök, a világ leghosz- szabb ideig hatalmon lévő sztálinista vezetője. A phen- jani rádió szombati adásában közölte a hírt, miszerint a 82 éves politikus csütörtökön szívrohamot kapott és pénteken hajnalban meghalt. Egyes biztonsági szakértők megjegyzéseiben nem zárják ki, hogy Kim, a „nagy vezér” esetleg természetellenes halált halt. Kim ír Szén napokkal ezelőtt jelent meg a nyilvánosság előtt, látszólag jó egészségi állapotnak örvendve, és Carter volt amerikai elnököt is meglepte az észak-koreai vezető frissessége a múlt hónapi phenjani találkozójuk során. Megfigyelők utalnak arra a körülményre is,.hogy a KNDK teljhatalmú vezetőjének halála éppen akkor következett be, amikor Észak- Korea és az Egyesült Államok képviselői tárgyalóasztalhoz ültek Genfben, hogy beindítsák a magas szintű tárgyalássorozatot. A hírek szerint sokkszerűen érte a hír az embereket az észak-koreai fővárosban. Kim temetése július 17-én lesz, külföldi delegációt addig nem fogadnak. A temetés intézésével megbízott bizottság elnöke az elhunyt politikus legidősebb fia, Kim Dzsong II. Az elrendelt kilencnapos gyász keretében bezártak a szórakozóhelyek, a vendéglátóhelyeken szeszes italt nem szolgálnak fel és fekete zászlóval lobogózták fel a közintézményeket és más épületeket. (Folytatás a 2. oldalon) A köztársasági megbízotti hivatalok háromesztendős fennállásuk során szinte .mindvégig a figyelem kereszttüzében voltak. Már indulásukkor megkapták a nem éppen hízelgő jelzőt: „a kormány bunkósbotjai”. A közigazgatási reform megfogalmazása során már volt olyan vélemény is, hogy nincs rájuk szükség. Pontosabban teendőik megoldhatók más szervezeti keretek között. Az országgyűlési- képviselő-választás, az új kormány koalíciós tárgyalásait, programalkotását követően ismét felröppent a hír: megszűnnek majd a hivatalok. Skultéty Sándortól, Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottjától azt kérdeztük, mi erről a véleménye? Az önkormányzati törvény hozta létre a köztársasági megbízotti hivatalokat, mégpedig úgy, hogy nyolc régióra osztotta Magyarországot. Megjegyzem, a régió, mint közigazgatási kategória, nincs deklarálva az alkotmányban. Ott csak megyék, városok, települések szerepelnek. Lényegében nem végeztünk régiós közigazgatást, hiszen három területi hivatal állt a köztársasági megbízottak rendelkezésére: A legfontosabb feladatainkat, a törvényességi ellenőrzést, és a hatósági első- illetve másodfokú feladatokat a területi hivatalok látták el. így az alkotmányban deklarált megyehatárok zártak maradtak. Regionális közigazgatás azokban a feladatokban alakult ki, ahol gazdasági, takarékossági okok vagy a teendő nagysága indokolttá tette. (Folytatás a 4. oldalon) A keresztény élet magyarországi megújítása volt a fő célja az Esztergom—budapesti Főegyházmegye szombaton Esztergomban befejeződött egyhetes zsinatának. Az eszmecsere mérföldkőnek számít mind a főegyházmegye, mind az egész magyarországi római katolikus egyház életében — tudta meg a szervezőktől az MTI tudósítója. Ilyen rangos eseményre ugyanis ezt megelőzően több mint fél évszázada, azaz 1941-ben került sor hazánkban. A mostani esztergomi szinó- dus lebonyolítását II. János Pál pápa is sürgette, 1991- ben hazánkban tett látogatásakor. Annak összehívását a következő évben, 1992- ben hirdette meg Puskái László bíboros, esztergomi érsek, s az 1993-ra tervezett ideje a magyarországi egyházmegyék határainak akkori módosítása miatt tolódott el mostanra. A zsinat csaknem 200 résztvevőjének 40 százaléka egyházmegyei pap, 20 százaléka szerzetes, illetve szerzetesnő volt, a többiek pedig világi hívők. Az előkészületek során csaknem 20 ezer, s főként a hitélettel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó íveket osztottak ki a papság és a hívők között. A szinódus résztvevői zárt tanácskozásukon foglalkoztak — többek között — az evangelizációval, az egyház- megyei szervezettel, a papi élettel, a keresztény családdal, az ifjúsággal, a szociális tevékenységgel és a szektákkal. A zsinat munkáját figyelemmel kísérték és a szombati hálaadó záró szentmisén ugyancsak részt vettek a Vatikán, továbbá más hazai egyházmegyék és felekezetek, valamint a határon túli katolikus magyarok képviselői is. (Folytatás a 3. oldalon)
