Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-09 / 159. szám

■f ír. | PE ST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 9., SZOMBAT 3 Parlamenti előzetes Kezdődik a négyéves munka A jelek szerint az új össze­tételű parlament, illetve an­nak elnöksége nem kíván változtatni elődjének a saj­tóval kialakított együttmű­ködésén. Tegnap G. Nagy- né Maczó Agnes, az Or­szággyűlés alelnöke ismer­tette a médiák képviselői­vel a Tisztelt Ház jövő csü­törtöki és pénteki ülésének részletes menetrendjét. A honatyák első pont­ként a kormány programját fogják tárgyalni, ami meg­lehetősen nagy feladatot ró rájuk, hiszen(a tervezet fel­ér egy vaskos könyv terje­delmével. A téma fontossá­gát az is jelzi, hogy Horn Gyula miniszterelnök-je­lölt minden bizonnyal egy­órás beszédet mond a kabi­net elkövetkező négy évre vonatkozó dokumentumá­ról. Az elképzelés szerint pénteken délelőtt két és fél, csütörtökön délután pe­dig három és fél óra alatt fejthetik ki nézetüket a par­lamenti frakciók szónokai. Az esetleges félreértések elkerülése végett a házbi­zottság pontosan meghatá­rozta, milyen sorrendben szólalhatnak fel a pártok képviselői, s azt is, hogy egy-egy csoport tagjai hány felszólalási percet ve­hetnek igénybe. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés őszig elvileg szünetelteti tevékenységét, a csütörtökre összehívott parlamenti üléssel megkez­dődik a négyéves nagy­üzem. Annál is inkább, mert esély van egy újabb rendkívüli ülés megtartásá­ra, hiszen a tervezett ma­gyar—brit katonai együtt­működés keretében még az első őszi ülésszak előtt ha­zánkba érkezik a szigetor­szág egy kijelölt egysége, amely a honvédséggel együtt tárt közös hadgya­korlatot. Az alkotmány elő­írja, hogy idegen katonák csak az Országgyűlés jóvá­hagyásával léphetnek Ma­gyarország területére. En­nél fogva a honatyáknak új­ból találkozniuk kell ebben az ügyben. (both) A kultuszminiszter jobbkeze ' Jánosi mégis vállalja? Lehetséges, hogy Jánosi György mégis elvállalja a művelődési tárca politikai államtitkári tisztségének betöltését. Az MSZP alelnöke teg­nap a Napkelte adásában úgy nyilatkozott, ha ez lesz a kompromisszum ára, akkor újragondolja a dolgot, de azért az egyez­tetés végét meg kell vár­ni. Jánosi ugyanakkor em­lékeztetett korábbi kijelen­tésére, miszerint nem len­ne szerencsés, ha a műve­lődési tárcát két olyan fia­talember irányítaná, akik­nek nincsenek államigaz­gatási tapasztalatai. Lapértesülések szerint a szabaddemokraták nem támogatták az MSZP által jelölt Bihari Mihályt és Kocsis Andrást sem a mű­velődési minisztérium po­litikai államtitkárának. Mint ismeretes, a mi­niszter a szabaddemokra­ta Fodor Gábor lesz, aki korábban úgy nyilatko­zott, hogy nagyon szíve­sen dolgozna együtt Jáno­si Györggyel. Ma: Fidesz-kongresszus Harc a pozícióért Ma csaknem 400 küldött részvételével összeül a Fi­desz kongresszusa. Kövér László szerint ez lesz az első igazán politizáló kong­resszusa a pártnak, ahol mindenki rá lesz kényszerít­ve arra, hogy megfogalmaz­za saját politikai vélemé­nyét. A Fidesz alelnöke, frakci­óvezetője az MTl-nek adott nyilatkozatában úgy fogal­mazott, hogy a tanácskozás tétje kettős. Az első az, hogy a párt le tudja-e zárni azt a kibeszélési, emésztési folyamatot, amely a válasz­tások után, a kudarc okai­nak feltárása során kezdő­dött meg és bontakozott ki. E kérdéskörhöz tartozik az is, hogy a párt tud-e elég erőt gyűjteni ahhoz, hogy a következő négy évet megkö­zelítőleg hasonló sikerrel politizálja végig, mint ahogy az előző ciklus első két évét. — A kongresszus másik tétje pedig az: sikerül-e olyan elnökséget választa­nia a tanácskozásnak, amely képes megteremteni ennek a feltételeit. Itt rész­ben szervezeti feltételekről van szó, részben pedig olyan feltételekről, amelyek közepette a következő fél évben, a jövő tavaszi kong­resszusig sikerül megfogal­mazni egy új politikai straté­gia alapjait — hangsúlyozta Kövér László. Wachster Tamás elnöki jelölését érintve úgy fogal­mazott, hogy neki ez kisebb meglepetést okozott, mint másoknak a szervezeten be­lül és pláne azon kívül. — Én azt gondolom, hogy ezen különösebben nincs mit csodálkozni, hiszen egy demokratikus politikai szer­vezetben a pozíciókért fo­lyó rivalizálás természetes számomra — tette hozzá a frakcióvezető. Békési László a gazdaságpolitikáról Liberális gozhenger helyett folyamatos szigorítás A további egyensúlyrom­lás megfékezéséhez össze­hangolt monetáris és fiská­lis intézkedéseket kell majd tennie az új kormány­nak — jelentette ki Békési László pénzügyminiszter­jelölt tegnap Debrecenben, ahol a XXXII. közgaz­dász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén a koalíció tervezett gazdaságpolitikai filozófiájáról és legfonto­sabb feladatairól tartott elő­adást. Békési László fontosnak tartotta hangsúlyozni: nem indul el a sokak által emle­getett „Liberális gőzhen­ger”, a szigorú intézkedése­ket nem egyszerre teszik meg, hanem folyamatosan végzik majd a korrekció­kat. Haladéktalanul hozzá­kezdenek az egyensúlyrom­lás enyhítéséhez, hogy az 1995-ös évet kellően meg­alapozhassák. A, tervezett intézkedések közül kiemel­te a megtakarítások ösztön­zését, az államháztartás de­ficitjének csökkentését, va­lamint a bérkiáramlás meg­állapodáson alapuló mér­séklését. Hozzátette: a há­rom közgazdasági eszközt együtt, de differenciáltan, egymással kombinálva és természetesen összehangol­va alkalmazzák majd. A módszerek között em­lítette a betétkamatok — egy bizonyos határig törté­nő — emelését, illetve a ka­matadó további csökkené­Csurka Istvánt a tegnapi ren­dezvény előtt arról kérdez­tük, hogy a Magyar Út Kö­rök Mozgalom miért tartja méltatlannak a két vezető el­távolítását. A politikus el­mondta, hogy azért, mert a rádió, illetve a televízió ve­zetői semmilyen okot nem szolgáltathattak felmentésük­re. Mindketten rendkívül ne­héz körülmények között, hő­sies helytállással dolgoztak. Csúcs László próbálta meg végrehajtani az egyetlen A Magyar Művészeti Aka­démia levélben fordult a Nemzetközi Műemlékvédel­mi Alap (ICOMOS) Ma­gyar Nemzeti Bizottságá­hoz, hogy járjon közbe a ko­lozsvári Mátyás-szobor vé­delmében a nemzetközi tes­tület elnökénél és titkárságá­nál. Erről a művészeti aka­démia tegnap tájékoztatta a távirati irodát. Információjuk szerint a levélben felhívták a figyel­met arra a nemzetközi hírek­sét. A költségvetésnél pe­dig a gyorsan növekvő ki­adások megállítását, és je­lentős mérséklését tartotta a legfontosabbnak. Úgy vélte: elkerülhetetlen a fo­gyasztási típusú adók növe­lése is. Az árfolyampoliti­káról megjegyezte: draszti­kus változtatás nem követ­kezhet be, elképzelhetetlen egy kétszámjegyű leértéke­lés. Külön szólt a bérkiá­ramlás visszafogásának le­hetőségeiről, megerősítve, hogy adminisztratív eszkö­zöket nem csempésznek vissza, hanem törekednek az egyezségre az érintettek­kel. Kifejezte reményét az iránt, hogy egyfajta önmér­sékletet is tanúsítanak majd a munkaadók és a munkavállalók. A debreceni közgaz­dász-vándorgyűlésen Béké­si László hangsúlyozta: a koalíció olyan gazdaságpo­litikai programot akar meg­valósítani, amelynek végső célja a stabilizálás, a mo­dernizálás — a gazdasági növekedés tartós elérése. A pénzügyminiszter-jelölt megjegyezte: az új kor­mány mozgástere az ismert nehézségek miatt ugyan szűk, de ezzel együtt is meg kell akadályoznia a to­vábbi „sodródást az árral”, s Békési szerint képesek lesznek kézben tartani a fo­lyamatokat. Az előadó sarkalatos pontnak tartotta az állam­rendszerváltoztató intézke­dést az elmúlt négy eszten­dőben. A két vezetővel törté­nő méltatlanságot tetézi az, hogy az általuk leváltottakat most az egekbe emelik, s visz- szahelyezik őket oda, ahon­nan el lettek távolítva. Az elkövetkező időktől Csurka István semmi jót nem vár, véleménye szerint az ország fölött sötét felhők tornyosulnak. Egyelőre a jégverést szétoszlató vihar­ágyúk is hiányoznak. Remé­ben mind gyakrabban sze­replő tényre, hogy a kolozs­vári Mátyás király szobrot ki akarják venni abból a tör­ténelmi, városépítészeti együttesből, amely a Szent Mihály-templommal igen régóta szerves egészet alkot. Fadrusz János klasszikus magyar szobrászművész al­kotása, a Mátyás király szo­bor, túlzás nélkül egyike a világ legszebb lovas szobra­inak. Ráadásul, akit ábrá­zol, igazi reneszánsz uralko­háztartási újraelosztás mér­tékének és arányainak meg­változtatását. Kifejtette: a gazdaság modernizálásá­nak, versenyképességének feltételeit megteremtő inf­rastrukturális befektetése­ket ösztönözni kell. Szük­ség van a gazdasági beruhá­zások növelésére, a tőkepi­ac támogatására, az ex- port-piacszervezés követke­zetes segítésére is. Az utób­binál megemlítette: nem szabad megengedi a keleti piacok elhanyagolását, de illúziót sem szabad fűzni hozzá. Ugyancsak szólt a hazai piac ésszerű védelmé­nek fontosságáról. Békési László előadása során helyzetértékelésre is vállalkozott. A rendelkezé­sére álló, de véglegesnek még nem tekinthető adatok alapján elmondta: az első félévben tapasztalható nö­vekedés a gazdaságban, emelkedett az ipari terme­lés, több volt az export — igaz az import is —, s a be­ruházások révén javult az építőipar teljesítménye. Szintén jók a kilátások — a termésbecslések alapján — a mezőgazdaságban. Ne­gatívumként említette a to­vábbi erőteljes egyensúly- romlást, a külkereskedelmi áruforgalom, a fizetési mér­leg és a költségvetés jelen­tős hiányát. így összességé­ben — minősítése szerint — nem lehet pozitívan érté­kelni az első hat hónapot. li azonban, hogy a magyar társadalom jobb érzésű fele felismeri: az egyetlen lehető­sége, s kötelessége az össze­fogás, az együttérzés kinyil­vánítása a bajbajutotottak iránt. Ezt a célt szolgálja a Magyar Út Körök Mozga­lom nagygyűlése is. Vagyis annak a megmutatása, hogy vannak még az országban olyanok, akik készek a kö- szönetüket kifejezni a két le­váltott vezetőnek. dó volt, udvarában számos nagy európai művész, író és tudós is dolgozott, tartal­mazza a Magyar Művészeti Akadémia levele, amelyben arra kéri az ICOMOS-t mint pártatlan, a világ kultu­rális örökségén őrködő nem­zetközi szervezetet, azonna­li intézkedéssel hasson oda, hogy az említett, mind esz­tétikailag, mind történelmi­leg igen értékes, európai je­lentőségű együttes érintet­len maradjon. Egy korszak lezárult Történt egy kísérlet arra vonatkozóan, hogy való­ban magyarrá iehet-e ten­ni a rádiót és a televíziót. Nem lehetett Nem, mert a kísérletet megelőző évti­zedek — s erre az időszak­ra esett hazánkban a tele­víziózás kialakulása és el­terjedése — mély sebeket ütöttek rajtunk. Tudomá­sul kell venni, hogy az Aezél György nevével fém­jelzett kidtúrkorszakban a magyar tájékoztatásban olyan személyek, személyi­ségek jutottak prímszerep­hez, akik nem abban érde­keltek, hogy a rádió és a televízió az ország min­dennapjairól hiteles képet mutasson. Ezek az erők sokkal kiterjedtebb kap­csolatokkal rendelkeznek, mint azok, akik abban vol­tak érdekeltek, hogy a két intézmény nemzeti le­gyen. Tudomásul keli ven­nünk, hogy mindkét he­lyen rengeteg pénzt lebet keresni, mozgatni, átcso­portosítani, mindkét hely alkalmas lobbyzásra, ter­mészetesen a közvéle­mény állandó manipulálá­sa révén, s ezek egy olyan kör kezébe kerültek, amely minderről nem haj­landó lemondani. Ezért van az, hogy a rádiósok el­bocsátása miatt nemzetkö­zi szervezetek mondtak el­marasztaló véleményt, s ezért van az, hogy azok, akiket mi jobb érzésűek- nek, a magyar ügyek iránt elkötelezetteknek tartottunk a rádióban és a televízióban, azok nem tudták áttörni azt a falat, amely körülvette őket. S miután az elmúlt hatalom 1990-ben semmiféle erő­szakot nem alkalmazott a rádiónál és a televíziónál, a diktatúrából könnyedén átszökelitek a demokráciá­ba azok, akiket az Aczél- féle kultúrkorszak ülte­tett oda. Tudomásul kell vennünk: ma nincs erő, sem szocialista, sem ma­gyar demokrata, sem ke­reszténydemokrata, sem fiatal demokrata, amelyik abba a szervezetbe jótéko­nyan be tudna avatkozni. Ha a magyar szocialisták megfelelő, azaz igaz és pártatlan televízióban vagy rádióban gondolkoz­nak, akkor meg kell te­remteniük saját hullám­hosszaikat, mert ellenke­ző esetben a jelenlegi stáb úgy manipulálja cseleke­deteiket, kijelentéseiket, ahogyan az azoknak az ér­dekeknek megfelel, amely érdekeket nem az előbb felsoroltak fogalmaztak, fogalmaznak meg. A ma­gyar televíziózás és rádió­zás egy kísérleti korszaka lezárult. Ezeknél az intéz­ményeknél megkezdődött a teljes visszarendeződés, ám mgjus 8-a óta alig aludtunk néhányat, így eszközeikből még keveset vetettek be. A későbbiek­ben még különös és fur­csa jelenségek szem- és fül­tanúi lehetünk, s minden bizonnyal leszünk is. Még csak néhányan kénysze­rültek távozásra. (Vödrös) Csurka István semmi jót nem vár Búcsú az alelnököktol (h.) A Magyar Művészeti Akadémia levele Nemzetközi segítséget!

Next

/
Thumbnails
Contents