Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. JÚNIUS 7., KEDD 7 Korszerű buszok lesznek a megyében Fejlesztés kisebb lépésekben Várhatóan ez év végéig össze­Hiánycikk a málna s a szamóca A jó szakemberre igényt tartanak sen húsz uj, korszerű, környe­zetkímélő autóbusz jáija majd Pest megye útjait — tudtuk meg Kurali Istvántól, a Volánbusz Rt- Szigethalmi Üzemigazgatósága vezetőjé­től. A vállalat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium által meghirdetett autó­busz-rekonstrukciós pályázat keretében jut az új járművek­hez. A költségek felét -— ami napjainkban nem kevés, egy csuklós busz, vagy húszmil­lió forint — a vállalatnak kell állnia, a többihez kedvezmé­nyes hitelek és a rekonstrukci­ós célra feltöltött alap pályá­zata révén kaphatnak támoga­tást. A húsz új autóbusz a hely­Új Mól 2000 töltőállomás Jöjjön ki Óbudára! — így hívogatja a látogatót az Árpád fejedelem útján teg­nap felavatott új Mól 2000 típusú töltőállomás. A főváros ötödik Mól két­ezresének elődje eredeti­leg 25 éve épült, és bi­zony már egy kicsit szé­gyenkezett a megszépült környezetben. A Hotel Aquincum mo­dern tömbje, a római kori emlékek és a gyönyörűen felújított régi épületek példája arra intette a Mól Rt. tervezőit, hogy olyan töltőállomást építsenek a régi helyére, amelyik len­dületes formájával, kor­szerű technológiai megol­dásaival és a kereskedel­mi hagyományok ápolásá­val illeszkedik. Színei és formái harmonizálnak a Margitsziget zöld tengeré­vel, az Árpáci híd pala­szürke íveivel és az új szálloda téglavörös falai­val. Pataky György töltőál­lomás-vezető éppen ne­gyedszázada a társaság al­kalmazottja. A környezet- barát technológia üzemel­tetésén túl barátságossá is kívánja tenni a tegnap fel­avatott új töltőállomást, ahol dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi mi­niszter ünnepi beszédé­ben példaként említette a Mól Rt.-t, mint azon ipari vállalatok egyikét, mely nemcsak felismerte a piac igényeit, hanem magas színvonalú töltőállomás­hálózatával már diktálja is az igényeket. P. T. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! közi forgalomba kerül, vagy­is a megyei járatokon talál­kozhatnak velük majd az uta­sok. Kurali István elmondta, ez a mennyiség lehet, hogy nem lesz látványos majd a forgalomban — hiszen elosz- lik a megyében —, de ez is előrelépés. Jóval több új jár­műre lenne szükség, ahhoz azonban kevés a pénz. A köz­lekedési szakma örül ennek is — hiszen ez a lehetőség más megyékben is adott, or­szágos akcióról van szó, ami­vel élhettek az autóbusz-válla­latok —, és azt reméli, hogy a most elkezdődött folyamat nem torpan meg. A közeljö­vőben hivatalba lépő szaktár­ca képviselői is segítik ily mó­don a járművek cseréjét. Az év végéig forgalomba Sokak számára a repülés még mindig elérhetetlen vágy, legendákkal övezett misztikum. Skonda Ödön, a közlekedési tárca légügyi fő­igazgatója a repülés feltételei­ről, a különböző légiközleke­dési eszközökre vonatkozó szabályokról adott felvilágo­sítást. Hazánk kedvez a repülni vágyóknak: most már min­denki repülhet sárkányrepü­lőn, felszállhat hőlégballon­nal, de akár kisgéppel is. Te­heti mindezt sportból, kedvte­lésből vagy akár pénzkereset céljából. A repülés feltétele a kerülő autóbuszok már az igé­nyesebb elvárásoknak is meg­felelnek: kisebb a fogyasztá­suk, kényelmesebbek, nem csúsznak meg a korszerű fé­keknek köszönhetően, kör­nyezetkímélők — és még hosszasan lehetne sorolni elő­nyeiket. A szigethalmi üzem- igazgatósághoz talán két új autóbusz érkezik majd, ám ezt is eredménynek könyve­lik el. Szükség lenne a jármű­park cseréjére — a meglévő buszok vagy tíz éve vannak forgalomban, közülük nem egy túl van már a felújításon is —, de egyszerre nincs mód újak vásárlására. Ahogy az üzemigazgatóság megfogal­mazta, ezt a néhány új autó­buszt tekintik az első lépcső­foknak. (szí) sági jogalkotás terén felada­tát jórészt teljesítette, a piac- gazdaság keretei adottak. Azonban az elmúlt időszak­ban is mutatkoztak e téren el­lentmondások. így például a privatizáció vagy az állami vagyonkezelés körül tapasz­talt korrupciógyanús esetek, vagy a bankbotrányok, a gaz­dasági bűnözés, személyi ösz- szefonódások, összeférhetet­lenségek mind az átmenet so­rán jelentkező zavaró té­nyek. Kialakulásukban szere­pet játszottak a gazdasági élet szabályozásának hiá­nyosságai is. A javításnak azokból az erkölcsi értékekből kell kiin­dulnia, amelyekhez az embe­rek magatartásukat viszonyít­ják. így felvetődik a kérdés: összeegyeztethető-e a hasz­nosság elve a tisztességes és jóhiszemű üzletvitel követel­ményeivel? Szolgálja-e a közerkölcsöt, a köz érdekét az a cselekedet, amely ugyan jogilag elfogadott, de a társadalomra nézve mégis káros? Ilyen és efféle kérdésekre igyekeznek választ adni a konferenciasorozat résztve­vői; mintegy négyszázat vár­nak a szervezők csütörtökön az ELTE dísztermébe. szakszolgálati engedély meg­léte, amelyet megfelelő vizs­gák után a légügyi hatóság ad ki. A fel- és leszállásra min­den polgári repülésre alkal­mas reptér nyitott. A 2400 méter alatti repüléshez nem szükséges külön engedély, de szigorúan kerülni kell a korlátozás alá eső légtereket: az üzemek légterét, a fővá­rost, a határt, illetve a Ferihe­gyi repteret. Folyamatos tájékoztatást a Légügyi Tájékoztató Szolgá­lat biztosít. (szűcs) @ A napokban a Nagykőrösi Kon­zervgyár Rt. magá­nosításának soron következő eseményeiről tá­jékoztatta lapunkat dr. Ere- dics László, a cég vezér- igazgatója. A környék leg­nagyobb munkahelyének sorsa érthetően sokat fog­lalkoztatja a közvéleményt. A foglalkoztatás várható alakulásáról az utóbbi idő­ben különböző hírek keltek szárnyra, noha a cégveze­tés részéről korábban több­ször is elhangzott: A törzs­gárdát nem érinti lényege­sen a gazdasági átrendező­dés, vagyis a jó szakembe­rekre, munkásokra hosszú távon igényt tart a gyár. — Az újabb fejlemények ismeretében is ugyanez ma­radt az álláspontjuk? — kérdeztük a vezérigazgatót. — A néhány, munkaszer­vezéssel összefüggő elbo­csátás kivételével létszám- csökkentés ebben az évben sem volt nálunk. Az igaz vi­szont, hogy a határozott időre szóló munkaszerződé­seket nem hosszabbítottuk meg, de tudvalévő, hogy ez nem elbocsátás. Várhatóan év végéig sem történik a törzslétszámban csökkenés, sőt a szezon idejére, tehát szeptember végéig, október elejéig körülbelül 200 idénymunkást veszünk fel. Némelyik nagykőrösi felvá­sárlótelepen kis híján hajba kaptak a kereskedők a pisz­kéért. Mindegyik magának akarta a portékát. Ekkora ér­deklődés mellett szépen fel is szökött a zöld bogyók ára, egyes helyeken jóval 30 forint fölé kilónként. Eny- nyi pénzért már érdemes le- kopasztani a szúrós bokro­kat az utolsó szemig — mondogatták a köszmétés kertek gazdái. Sajnos idén korántsem elégedettek a termelők. Sőt meglehet, többen talán még a tövét is megátkozták az egresbokroknak. Nem cso­da. A savanyú gyümölcs fel- vásárlási ára az 5 évvel ez­előtti szintre zuhant le. A helyi áfész és a konzervgyár telepein jelenleg 24 forint 60 fillért adnak kilójáért, bár ez az ár sem a gyümöl­csöt illeti meg teljes egészé­ben, hiszen a 12 százalékos áfát is tartalmazza. A múlt évben komoly piszkefelvásárlónak számí­tó Nagykőrös és Vidéke Kis­termelői Szövetkezet vi­szont még csak ki sem nyi­totta kapuját e kora nyári termény előtt, mondván, nincs felvevőpiaca. Hiába ajánlgatta a körösi piszkét a cég, partnerei nem tartottak rá igényt. Kivéve egyet, amely 30 forintot ígért érte, s 60 forintot kínált a cse­resznyéért. Komoly oka — A konzervgyár műkö­dése szempontjából lénye­ges, milyen az agrárágaza­ton belül a termesztői ol­dallal a kapcsolata. A föld- tulajdonok rendezése befo­lyásolja-e a cég nyersanya­gellátását? — Nos, az idei nyárra vonatkozóan is elmondha­tó, gyakorlatilag az összes növényi alapanyag rendel­kezésre áll, két termény, a málna és a szamóca kivéte­lével: Ezekre a gyümöl­csökre hajlandó lenne cé­günk hosszabb távú szerző­déseket kötni. A célunk to­vábbra is az, hogy elsősor­ban a környékbeli termesz­tők portékáját vásároljuk fel, de ehhez tudni kell, hogy az elmúlt évekhez, évtizedekhez képest meg­változtak az értékesítés fel­tételei. Ebből következően hatá­rozott ígéretet soha nem ad­hatunk arra, hogy mindent megveszünk. A konzervipa­ri nyersanyagokkal szem­ben ma már jóval magasab­bak a minőségi követelmé­nyek, s bizonyára lesznek majd termesztők, akiknek mindez csalódást okoz. A másik bizonytalansági té­nyező a helyi felvásárlás­ban az, hogy nagyon keve­sen kötöttek velünk szerző­déseket, holott az elmúlt 3-4 hónapban az összes ter­volt annak, hogy e kedvező­nek látszó üzletet mégsem sikerült tető alá hozni. Körö­si szóhasználattal élve, a ve­vőjelölt hozómra gondolta a kifizetést. Úgy, mint a múlt évben a meggyért. Azóta is 350 ezer forinttal tartozik a kisszövetkezet­nek... A tervek szerint e héten kezdi meg a cseresznye és a meggy felvásárlását a kis­szövetkezet a Vertikum Kft.-tői bérelt telepén. A he­lyi árakról azonban most még csak az áfész Gárdo­nyi utcai telepéről van infor­mációnk, ahol a bigar fajtát 30, a jaboulai-t 25-ért ve­szik. Áz utóbbit valószínű­leg törlik a listáról, gyenge fajtajellege miatt nem na­gyon kedvelik a piacon. A minap megkezdték a ko- csánnyal szedett meteor meggy felvásárlását is ex­portra, ennek kilójáért 24 fo­rint 60 fillért adnak. A zöldségfélék, főként a legnagyobb tömegben ter­mesztett uborka és paradi­csompaprika felvásárlási árairól még korai beszélni, bár ajánlattételekről hallani híreket. A körösi kisszövet­kezetet többek között egy ukrajnai kapcsolatokkal bíró nyírségi konzervüzem is megkereste. Uborkát ven­ne, de a nagy szállítási tá­volság miatt lehetőleg elő­tartósítva. melőt megkerestük ajánla­tunkkal. Ettől függetlenül a gyár ad a méltányosság­ra, s lehetőleg a helybeli termelőket részesíti előnyben. — Milyen mostanában a kereslete a körösi konzerv- nek a világpiacon? — A részvénytársaság termékeinek felét belföl­dön, a másik részét a nyu­gati piacokon értékesíti. Konzerveinknek viszony­lag magas árai bizonyos mértékig korlátozzák érté­kesítési lehetőségeink bő­vülését, de a gyár helyze­tét, a termelési feltételeket figyelembe véve összessé­gében elmondható, a rész­vénytársaságnak jók az üz­leti kilátásai. Idehaza pél­dául az elmúlt években sem vesztett sokat a cég a piacaiból, sőt újabban már az értékesítési volumen nö­vekedésére lehet itthon szá­mítani. Nyugaton lényeges változás nem várható a kö­zeljövőben a konzervek piacán. Keleten viszont, fő­ként a FÁK országaiban határozott, s többnyire már fizetőképes kereslet mutat­kozik termékeinkre. Ez a tendencia a cég idei terme­lési tervének alakulásából is figyelemmel kísérhető — fejezte be tájékoztatását Eredics László vezérigaz­gató. M. J. Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát környékén az el­múlt hetekben, hónapokban főleg a sertéstenyésztők gond­ja szaporodott megint. A hús­ipari cégek a túltermelésre hi­vatkozva lassították a felvá­sárlás ütemét, és számottevő­en csökkentették az árakat. Élelmes vállalkozók igyekez­tek is mindjárt kihasználni a gazdák szorult helyzetét, s ahol csak tudták, nyomott árakon, több hetes fizetési ha­táridőt szabva vásárolták fel a hízókat. Azóta újra felszálló ágba jutottak az árak, a jelek sze­rint, várhatóan július elejére az április közepe előtti szint­re kúsznak vissza az árak. A vegyes állományú háztájik esetében ez 105—106 forin­tot, míg az úgynevezett nagy­üzemi jellegű sertéseknél 115—120 forintot jelent ki­lónként. Egy 100 kilós sertés felne­velésének, hizlalásának csu­pán az anyag-, energiaköltsé­ge 8 ezer forint körül van je­lenleg. A gazdák kalkuláció­ja szerint az élősúly-kilo­grammonként 100 forint véte­lár felett térül meg a tartásba, tenyésztésbe fektetett emberi munkaerő értéke. Nem ok nélkül mondják tehát, hogy a sertéstartás jövedelmezőségé­nek alapvetően az ipari fel­dolgozásra legalkalmasabb húsjellegű fajtaállomány a feltétele. (miklay) N. T. Korlátozott légtér Repülni szabad Kora nyári terménypiac Leszaladt a piszke ára ,JLápos, hordalékos talajon is lehet felhőkarcolót építeni, csak le kell ásni az első szik­lás rétegig” — írja Szép György, a Magyar Jogi Kul­túráért Alapítvány elnöke az általuk szervezett „A gazda­ság, a jog és az etika” elne­vezésű konferenciasorozatot előkészítő felhívásában. Az első ülését június 9-én tartó találkozónak mottója is lehet­ne ez a mondat, hiszen leg­főbb célja éppen ez az „ásás”. Miképpen lehetne a gazdaság folyamatait a köz­véleményben élő tisztaság és tisztesség vágyának megfele­lően szabályozni? A háromnapos konferen­cia előadói között lesznek szociológusok, jogászok, közgazdászok, menedzserek, teológusok külföldről és ha­zánkból egyaránt. Közös cél­juk a jogi kultúra fejlesztése olyan kérdésekben, amelyek jogállamunk mindenkori kor­mányzata számára zsinór- mértékül szolgálhatnak. Egyúttal ajánlásokat is kíván­nak tenni az új parlament­nek, szempontokat az etikus gazdaság kialakításához szükséges munkájához. A rendezvény szervezői az előzetesen megtartott saj­tótájékoztatójukon leszögez­ték: az Országgyűlés a gazda­Gazdaság, jog és etika Tisztesség az üzletvitelben

Next

/
Thumbnails
Contents