Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JUNIUS 7., KEDD Megkérdeztük Lesz-e évenként Te Deum? Első alkalommal rendezték meg a hétvégén az Egy­házmegyei Te Deum és diáknap című rendezvényt Vácott. Az eseménynek nagy sikere volt, s a jövőbe­ni tervekről Sánta Jánost, a Váci Püspöki Hivatal titkárát kérdeztük. — Számunkra is megle­pő volt, hogy már először ilyen sokan — több mint ezren — eljöttek Vácra — mondotta. — Ezért sze­retnénk, ha ezentúl már hagyományként minden évben megismételhetnénk az ünnepélyes tanévzáró hálaadást, s az ezzel kap­csolatos kulturális rendez­vényeket. Eleinte úgy gon­doltuk, hogy csak a római katolikus iskolákat hívjuk meg. Ám a püspök atya előrelátóan kibővítette ezt az egyházmegye összes is­kolájára. Tehát valameny- nyi iskolából, mindenféle megkötés nélkül jöhetnek a találkozóra a résztve­vők. Az összes települé­sen értesíteni fogjuk a he­lyi plébánost — akárcsak most —, s ezután a szerve­zés az ő feladatuk. A hét­végén sem kellett csalód­nunk, hisz volt, ahonnan buszokkal érkeztek a gye­rekek. Mivel idáig még nem volt ilyen rendez­vény, tapasztalat híján csak kezdetleges terveink vannak. Azonban remél­jük, hogy az eseményből valóban hagyomány lesz. Nem biztos, hogy minden alkalommal Vácra hívjuk majd a gyerekeket, termé­szetesen szóba jöhet más helység is. Erről minden­kit idejében tájékoztatni fogunk. Nádai László Halló 04, halló 05, halló 07! Égett az őrhely Cegléden Utakra dőlt fákhoz hívták a tűz­oltókat tegnap több helyről is. A szélvihar által — Pomázon, Budaörsön, Szentendrén és Mo- noron — kidöntött fák szeren­csére sehol sem okoztak szemé­lyi sérülést. * Cegléden egy magasfigyelő őr­bódé gyulladt ki vasárnap este. A tűzoltók rövid idő alatt elol­tották a lángokat, a tűz okát még vizsgálják. * Szintén vasárnap este a dányi benzinkútnál egy felborult sze­mélyautó akadályozta a forgal­mat. Ezt a helyszínre érkező tűzoltók el vontatták, majd le­mosták az utat. így a megszo­kott forgalmi rend ismét helyre­állhatott. Ideiglenes elnökség alakul A KDNP választmányi ülésre készül Június 25-én ülést tart a Ke­reszténydemokrata Nép­párt országos választmá­nya, megvitatandó a párt parlamenti választásokon való gyenge szereplésének okait. — Személyi kérdések is szóba kerülnek az ülésen? — kérdeztük Mészáros Gyula országgyűlési képvi­selőt, a KDNP megyei szer­vezetének elnökét. — Az ülésen le fog mon­dani, pontosabban felajánl­ja lemondását az országos elnökség, így a pártot né­hány hónapig, az őszre ter­vezett tisztújításig ideigle­nes elnökség irányítja majd. — Hogyan készül az or­szágos választmány ülésé­re a megyei KDNP-szerve- zet? — Kibővített megyei vá­lasztmányi üléssel, melyen ezen testület tagjai mellett részt vesznek a helyi szerve­zetek elnökei, valamint a 16 Pest megyei egyéni or­szággyűlési választókerület­ben indult KDNP-jelöltek is. — Mikor és hol lesz ez az ülés, s miről esik majd szó? — Június 10-én, pénte­ken, 15 órai kezdettel ül ösz- sze a megyéi választmány a párt fővárosi székházában, s megvitatja a KDNP or­szággyűlési választási ered­ményeit. A résztvevők meg­fogalmaznak majd egy állás- foglalást ezzel kapcsolat­ban, melyet azután az orszá­gos választmány ülésén a megye küldöttei képvisel­hetnek. — Lehet-e tudni, hogy a megyei szervezet kiket látna szívesen a KDNP ideigle­nes ügyvivő elnökségében? — Erről még korai be­szélni, egyelőre nem tudok a kérdésről érdemben nyilat­kozni. (r. z.) Előadás-sorozat francia támogatással Helyet kérnek a kis- és középvállalkozók Budapest után három napon át Gödöllő lesz a színhelye annak a francia támogatású előadás- «row sorozatnak, amely mintegy 200 hazai kis- és közép- vállalkozás vezetőjének nyújt továbbképzési lehető­séget tíz időszerű témakör mélyebb megismeréséhez. A franciaországi tarto­mányok az utóbbi években jelentős együttműködési programokat kezdeményez­tek a közép-európai orszá­gok javára. Az idén a Bor­deaux székhelyű Aquitánia tartomány hozott döntést arról, hogy segítséget nyújt az egyes országok gazdasági átalakulásának támogatására. A piacgazda­ságba történő átmenetben a kis- és középvállalkozá­sok kiemelkedő szerepet játszanak, ugyanakkor a bankrendszer szolgáltatása­ihoz nehezen jutnak hozzá: gyengék a vezetési és elem­zési eszközök ismeretében, hiányosak az információik az exportlehetőségekről. Mindezt figyelembe véve határozták meg a szeminá­rium témaköreit, melyek közül hárommal szerdától péntekig Gödöllőn foglal­koznak. Június 8-án — a tovább­képzés nyolcadik napján — a városházán az önkor­mányzatok és a vállalkozá­sok viszonyrendszerérői hallgatnak meg a résztve­vők előadásokat. Gémesi György polgármester példá­ul az önkormányzatok va­gyongazdálkodásáról, in­gatlanhasznosításáról oszt­ja meg tapasztalatait. Lő­rincz József, a gödöllői adóiroda vezetője a helyi adók jelentőségét tárja fel az önkormányzatok és a vállalkozások kapcsolatá­ban. Csütörtökön és pénteken a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen folytatódik az Aquitane—Magyaror­szág szeminárium. A mező- gazdasági vállalkozások ha­tékony irányítása témakör­ben többek között Székely Csaba és Dobos Károly professzor osztja meg isme­reteit a hallgatósággal. A zárónapon a mezőgazdasá- gitermék-kereskedelem új környezeti elemeivel, így például a fogyasztóvédel­mi törvény várható hatásai­val, az élelmiszer-fogyasz­tói magatartás jellemzőivel foglalkoznak. B. G. Óbuda Tsz — helyesbítés Lapunk május 28-i számában megjelent az Óbuda Tsz köz­gyűléséről tudósító írásunk, melyre Tatár Tamás szövet­kezeti elnök az alábbiakban reagált: nem felel meg a való­ságnak, hogy a 252 aláíró — amelyből 201 volt érvényes — rendkívüli közgyűlés ösz- szehívását kérte volna tőle — mondta. — Beadványukban csak napirendi pontokra tet­tele javaslatot. A napirend előtt felszólalók sem képvi­selték az aláírókat, saját ne­vükben beszéltek, és az álta­luk elmondottak sem szere­peltek az aláírásokkal ellá­tott, a vezetőség felé beadott javaslatban. A földvásárlás vádjával kapcsolatban leszö­gezte: ennek a tagi-alkalma- zotti aranykoronához semmi köze, a ráeső részről a tagság­gal együtt ő is lemondott. El­járása így szabályos volt. A közgyűlésen a tagság 95 szá­zaléka elfogadta az elnöki be­számolót. (n. t.) Csak egy Földünk van! Tóth Sándor felvétele Pánikra semmi ok! Szeretnék mindenkit megnyug­tatni: pánikra semmi ok! — mondta lapunknak Szeidovitz Győző. A Földrengésjelző Ob­szervatórium osztályvezetőjét a Csepel-szigéten vasárnap ér­zékelhető földmozgások kap­csán kérdeztük. — Földrengésre mindig le­het számítani, de ismét hangsú­lyozom: ez nem azt jelenti, hogy állandóan félni kellene! Hazánkban a földmozgásokat az okozza, hogy az észak-afri­kai kőzetlemez nyomja — töb­bek közötf — a Kárpát-meden­cét is. Viszont ez évmilliók óta tart, tehát józanul gondolkodó emberek nem riadhatnak meg néhány nagyon enyhe mozgás­tól. A vasárnapiak ugyanis ilye­nek, azaz enyhék voltak. Rá­adásul Magyarországon igen ritka, s egyáltalán nem jellem­ző ez az esemény. A japánok — például — boldogok lenné­nek, ha náluk csak ennyi és ek­kora földrengés lenne. Műszereinkkel folyamato­san készen állunk egy esetle­ges újabb mozgás bemérésére, amit egyébként föld alatti rob­bantás is okozhat. Vasárnap délután óta azonban nem tör­tént semmi, az igazi okról csak feltevéseink lehetnek. Hazánkban az elmúlt hét végén rendezték meg a kör­nyezetvédelmi világnap ün­nepségét, amely a negyed­századdal ezelőtti stockhol­mi konferencián meghirde­tett nemzetközi együttmű­ködés emlékét is őrzi. Csak egy Földünk van! — e gondolat jegyében szer­veződött a központi rendez­vény, amely — tekintettel a nemzetközi családévre — kiegészült az „Egy Föld, egy család” jelmon­dattal. Az ünnepség — ame­lyen magánszemélyek, tár­sadalmi szervek képviselői megalakították a Magyar­országi Zöld Kereszt szer­vezetet a többi között a környezeti tudatformálás céljával — egyúttal arra is jó, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet a környezetvédel­mi kérdésekre. Erre ugyanis nagy szük­ség van. A környezet ügyét hosszú éveken át el­hanyagolták: s az ebből, va­lamint az elavult technoló­giák kiépítéséből, a gazda­sági forrás hiányából faka­dó problémákat felszámol­ni nehéz. Változnia kelle­ne az emberek szokásai­nak, környezeti tudatának is, csak így kerülhet megfe­lelő helyére a társadalmon belül a környezetvédelem ügye. Az a néhány lépés, ami az utóbbi esztendőkben tör­tént — a környezetvéde­lem intézményrendszeré­nek átalakítása, a vízügyi ágazatról való leválasztá­sa, a környezetvédelmi koncepció kidolgozása és így tovább — csupán a kez­detei lehetnek egy hosszú folyamatnak. S remélhető­en, ez nem torpan majd meg a gazdasági, politikai átalakulás — nehézségek­től sem mentes — útján. Persze, az nem várható, hogy az eddigi elmaradáso­kat e téren egyik napról a másikra be tudjuk hozni. Az is igaz, sokan még min­dig úgy vélekednek, a kör­nyezetvédők amolyan „fur­csa” emberek, akik kifogá­solnak dolgokat fölöslege­sen, hiszen eddig is jó volt minden úgy, ahogy volt, s van. Azért ennél már több­ről van szó. A felelősen gondolkodók átérzik, a jö­vőnk függ attól, mit te­szünk, illetve nem teszünk környezetünk védelme ér­dekében. A szakemberek egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a globális gondokra: a levegő, a vi­zek szennyeződésére, a ter­mészeti környezet sorvadá­sára, a növény- és állatfa­jok pusztulására. Létrejöt­tek nemzetközi szerveze­tek, együttműködési javas­latok, tervezetek, hiszen mindezen gondok orvoslá­sa már nem egy-egy or­szág ügye csupán. A környezetvédelem emellett a hétköznapi gya­korlatban a településeken jelenik meg. Az ott élők ta­pasztalhatják, ha túl sok szennyező anyag kerül a gyárkéményekből a levegő­be, s azt is, ha végre elvi­selhetőbbé válik annak mennyisége. A megyében lakók erre tudnak példákat — hiszen Vácott vagy Százhalombattán is van­nak már kedvező változá­sok e téren. A vizek szeny- nyeződésével a Duna men­ti falvaknak is meg kell bir­kóznia: — ide sorolhatjuk az igen érzékeny, Rácke­vei (Soroksári)-Duna- ágat, hogy csak egyet emeljünk ki a sok közül. Emellett a forgalmas utak melletti községekben a zaj okozhat gondokat. Vannak már a megyé­ben önszerveződő környe­zetvédelmi csoportok, ame­lyek egy-egy kisebb térség élővilágának, természeti tá­jainak védelme érdekében szállnak síkra. Ezek is azt jelzik, valami már nálunk is elkezdődött. Végül is, ez a lényeg, de az eddigi ered­ményeknél nem szabad megállni: folytatni kell, így is, a kisebb egységek­ből, községekből, térségek­ből kiindulva a nagy cél el­érését, bolygónk védelmét. Hiszen, ahogy a hétvégi ün­nepség gondolata is azt su­gallta: csak egy Földünk van! Ezt kell óvni, védeni, részleteiben, s egészében, mindannyiunknak. (szí) N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents