Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-04 / 129. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1994. JUNIUS 4., SZOMBAT Hajnal Anna: A jó tanítók dicsérete (részlet) Egy kislány mondja Reggel kérdezte anyácskám, mit álmodtál, kicsi lánykám? Sírtál, féltél, mosolyogtál, felnevettél. Azt álmodtam, úsztam mélyen, tenger alatti sötétben, sírtam, féltem, s lámpa gyűlt a sötét éjben. Álmodtam, barlangban jártam, jaj, sötétben botorkáltam, sírtam, féltem, s lámpa gyűlt a sötétségben. Magda néni jó kezében gyűlt ki az a fény az éjben, s minden szép lett, amerre a lámpa fénylett: tengerfenék csupa csillag, liliomok, szegfűk nyíltak, lámpafényben gyémánthalak úsztak szépen. Bábszínházban voltunk A Budapest Bábszínházban a napokban ismét nagy si­kerrel mutatták be a Dzsun­gel könyve című báb­előadást. A darab érdekessé­ge, hogy a szereplőket nem­csak bábok, hanem vadállat­jelmezbe bújt színészek ele­venítik meg, így valóban életre kel a dzsungel. Maug- linak, az embergyereknek — akit a farkasok nevelnek a vadonban — jó barátja Ká, a kígyó, Akela, a far­kas, Balu medve és Bagira, a párduc. Amikor majmok csapdájába kerül a kisfiú, csak barátai segítségével tud megmenekülni. Sikere­sen elbánik Sir Kánnal, aki már régóta halálos ellensé­ge és feni rá a fogát. Végül a fiú visszatér az emberek közé, mert érzi, hogy oda tartozik. Néha azonban ellátogat a vadon­ba régi cimborái közé, akik mindig örömmel fogadják őt. A Budapest Bábszínház jövő heti programja a követ­kező: kedden 10 és 15 órá­tól — Óz, a nagy varázsló, csütörtökön 10 órától — Ali baba és a negyven rab­ló, pénteken 10 órától — Minden egér szereti a saj­tot, szombaton 10.30-tól — Óz, a nagy varázsló, vasár­nap 10.30-tól —; Óz, a nagy varázsló. Akik vasárnap látogat­nak el a bábszínházba, igen sok színes programban le­het részük. Az előadás után találkozhattok személyesen a bábdarab szereplőivel, akikkel megbeszélhetitek a látott mesét. Ezután bábké­szítés lesz, ahol a színház szakemberei segítenek a ter­vezésben és a bábok elkészí­tésében. A délelőtt közös já­tékkal zárul. A bábkészítés­ben az anyagokat ott kapjá­tok, csakúgy, mint az ollót, ragasztót stb. Ezért 100 fo­rintot kell fizetni. A színház előterében még megtekinthető a Gyer­mekvilág báblakói című ki­állítás, amely válogatás a bábszínház gyermeknapi tárlatából. Itt gyermekek által készített bábokat, kel­lékeket, díszleteket láthat­tok. Aki nem tud eljutni a báb­színházba, de szívesen ké­szítene bábot magának, an­nak egy kis segítséget nyúj­tunk a következő rajzzal, ami egyben szabásminta is. Ha megkéritek valamelyik felnőttet, biztosan segít a fi­gura elkészítésében. Róka ujj báb Szükséges anyag: barna vagy piros filcanyag, két gyöngy a szemének. Elké­szítése: Két példányban ki­szabjuk a testet, a farkat és a fület. A test két felét ösz- szevarrjuk, kis nyílást ha­gyunk az alján, éppen akko­rát, hogy az ujjunk belefér­jen. Ezután kívülről varrjuk fel a füleket és hátúira a be- cakkozott farkat. A két gyöngyöt utoljára varrjuk fel szemnek és egy kis ba­juszt is ragaszthatunk az or­rához. Legközelebb más állat szabásmintáját közöljük, így saját bábszínházát ké­szíthettek magatoknak egy kis felnőttsegítséggel. Jó já­tékot! Palotai Boris: Gyereklárma Egy felnőtt megszelídülésének története Varsóban történt. Kora reg­gel legjobb álmomból gye­reklárma riasztott fel. Hirte- lenében nem tudtam, hon­nan jön ez a diadalmas, kö­nyörtelen gyerekhang. Újra meg újra belesivított a szen- dergésembe. Semmi kétség, a folyosóról jött, a szálloda folyosójáról. Másnap ismét felvisított, pont abban az órában. Ujjongva visított, mintha nem tudna betelni a hangjával. Vonatfüttyef kezdte, majd erőteljesebb hangokra tért át. Sehogy sem értettem. A szálloda csendes és elegáns, jellegte­lenül elegáns és hangsúlyo­zottan csendes. A legharso- góbb vendéget is arra kény­szeríti, hogy lehalkítsa hangját. Hogyan tűrik ezt a gyerekzsivajt?! Minden emeleten, szemben a lépcső- feljárattal egy-egy szoba­lány ül, a vendégek nyugal­mát őrizve. Miért nem intik csendre ezt a gyereket? Ért­hetetlen... A reggelinél is ezt tár­gyaltuk. Kialvatlanul, mo­rogva, fejcsóválva. — Jelenteni kéne — mondotta ásítva a kollé­gám, de én egyszerűbb meg­oldást ajánlottam. — Elka­pom azt a kölyköt, s jól megrázom! Ám mihelyt felhangzott reggel a jól ismert visítás, álomtól zsibbadtan mérle­geltem, hogy hálóingben nem rohanhatok ki a folyo­sóra. Fel kell venni a pon­gyolám, megkeresni a papu­csom. Nyilván ez tartja visz- sza a többi vendéget is. Az ember már nem alszik, de még nincsen ébren. Mind­járt befut a vonat, biztatom magam, utána vissza lehet süppedni a kásás, langyos félálomba... Az a legjobb. Amikor egy remegő vonal választ el a valóságtól... Bumm! A mozdony tel­jes sebességgel az ajtómba rohant. Karambol! A reme­gő vonal elszakadt, ébren fi­gyeltem a gyerekláb erőtel­jes rúgásait. Hát nem akad egy férfi ebben a hotelben, aki kirohan, fülön csípi a kölyköt, s nemzetközi nyel­ven lesóz egyet neki! Jó, jó, én nehezen tápászkodom, de a többiek... Másnak is keresni kell a papucsát? Senkit sem penderít ki a dühe az ágyából? A karambol a szomszéd ajtónál folytatódott. Annak a szikár, savanyú arígolnak az ajtajánál, aki ötféle or­vosságot rak ki ebédnél az asztalra. A karambolt termé­szetesen megfelelő zaj kísér­te: összetett zaj, átütő, le­hengerlő, felbőszítő! Meg­foghatatlan, hogy azok a fi- tyulás őrangyalok a folyo­són nem szólnak rá! A mozdony végre elsis- tergett, s vele együtt az ál­mom is. Sehogy sem tud­tam visszatapogatózni abba a félálomba, amelyre egész éjjel spórolok. Napi témánk természete­sen a gyerek volt. Különbö­ző javaslatok hangzottak el fenyegetés formájában. Kollégám kijelentette, hogy pedagógia ide, peda­gógia oda, ő a maga részé­ről jól a fenekére húz an­nak a gyereknek. Én elve­tettem a fenékre verést, túl enyhének találtam. Bízzák csak rám! Majd én ellátom a baját! De a kollégáim erősködtek, hogy ide férfi- erély kell. Férfierély, férfi­tenyér! Bízzam csak rájuk. Lesben állva aludtam el. Papucsom az ágyhoz ké­szítve, pongyolám a szé­ken. Kora reggel csukugyan felhangzott az ujjongó visí­tás. Percnyi késedelem nél­kül robbant az álmomba, neki is megvolt a napi be­osztása. Mire a fütyülés, dörömbölés elkezdődött, már talpra ugrottam, feltép­tem az ajtót! Most... biztat­tam magam. Most! A folyosón egy kisfiú vágtatott végig. Egy gyap­jas hajú, kormos szemű kis­fiú. Egy néger. Épp karam­bolozás közben zavartam meg. Rúgott és sikított hoz­zá. Egy pillanatig az volt az érzésem, hogy álmodom az egészet. De nem... Az ajtókban pizsamás, kócos, dagadt szemű vendégek áll­tak, köztük a kollégám is. S éppoly zavartan pislog­tak, mint én: ez itt egy né­ger kisfiú... Rámosolyogtam. Meg­rázta gyapjas fejét, kivil­lantotta fogait, s tovább­nyargalt. Még egy egész csomó rugdosnivalója volt. A kollégám a szobájába ballagott, s egy zacskó cu­korral tért vissza. Férfierély- lyel nyomta a kisfiú marká­ba. A savanyú angol úr bic­centett. Aztán mindenki csendesen behúzta maga után az ajtót. Vörös szemhéjamat né­zegetve azt gondoltam: ak­kor szabadultunk meg min­den előítélettől, ha eszem­be se jut már, hogy hisz ez egy néger kisfiú, s úgy megrázom, hogy örökre megemlegeti! Kinek a dolga? Milne mesealakjai Ez a mese négy emberről szól. Úgy hívták őket, Min­denki, Valaki, Akárki és Senki. Történt egyszer, hogy egy nagyon fontos fel­adattal kerültek szembe. Kéréssel fordultak hát Min­denkihez: ugyan végezné már el! Mindenki biztos volt benne, hogy ezt Valaki meg fogja csinálni. Persze Akárki is képes lett volna rá, de Senki nem csinálta meg. Valaki aztán méregbe gurult: hiszen ez Mindenki dolga! Mindenki arra gon­dolt azonban, hogy ezt Akárki is megteheti, de az Senkinek nem jutott eszé­be, hogy Mindenki nem fogja megcsinálni. A vége az lett, hogy Mindenki meg- orrolt Valakire, mert Senki nem volt hajlandó arra, amit Akárki is megtehetett volna. Napkelte Jelenszky László rajza VÍZSZINTES: 1. Az író egyik kedves meséjének főhő­se. 10. A Pireneusi-félszigeten lakó ókori nép tagja. 14. Te­herbírást fokozó tréning. 15. Ritka női név. 16. A nitrogén és a kén vegyjele. 17. Piusz névváltozata. 19. Sejti. 20. Po­zitív töltésű elektróda. 23. Szép hangzás görögül. 25. Vár szélei! 26. ínyenc, idegem szóval. 29. Lábbal előremozdul. 31. Bács-Kiskun megyei település. 35. Perui lámafajta. 36. Borbála becézve. 39. Zsebei tartalmát kirakja. 41. ... Pé­ter; történetíró, erdélyi főnemes (1676—1702). 42. Nehéz­fém. 43. Méltóság. 45. Vízzel áraszt. 47. A vízszintes 1. barátja. 48. Lóbiztató szó. FÜGGŐLEGES: 1. Erős, édes spanyol szeszes ital. 2. Kosztolányi Dezső verse. 3. Kalória rövidítése. 4. Após, népiesen. 5. Impresszionista francia festő (Claude, 1840—1926). 6. Szálhúzásos kézimunka. 7. Hajfonat. 8. Kicsinyítő képző. 9. Régi hangulatot tükröző. 10. Hogyis­hívják. 11. Meghatározott időre szóló fizetések összessége. 12. Elme. 13. A tetejére jegyez. 18. Elektromos töltéssel rendelkező atom vagy molekula. 21. Az ozmium és az oxi­gén vegyjele. 22. A cs zöngés párja. 24. Afrika leggyor­sabb antilopja. 25. Keskeny. 27. Fog része! 28. Olivér be­cézve. 30. Mulatság. 32. Velencei kereskedő, utazó (Mar­co, 1254—1323). 33. ... István, szabadságharcos (1825—1908). 34. Tarol. 35. Autonóm terület, rövidítve. 37. ... Roy, Walter Scott regénye. 38. Lám. 40. Ruhane­mű. 44. ... Joe, amerikai rajzfilmfigura. 45. Becézett angol fiúnév. 46. Szögdarab! Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok meg­fejtését — a többi júniusi megfejtéssel együtt — július 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek, egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni! Rák Béla

Next

/
Thumbnails
Contents