Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-30 / 151. szám
ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK 3 Egyre több a kisbefektető Nyíltabb lesz az Értéktőzsde Az utóbbi időben főként a kárpótlási jegy—részvény- csere akciónak köszönhetően a bejföldi kisbefektetők egyre inkább igénylik a Budapesti Értéktőzsde munkájáról szóló információkat. A jogos kívánság kielégítése érdekében a tőzsde sajtótájékoztatók rendezését és Befektetési Információs Központ megnyitását határozta el. Ülésezett az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság Vita az összeférhetetlenségről Eddig csak nyílt napokon értesülhettek a kisbefektetők munkánkról és a tőzsdézés mikéntjéről — mondta Rotyis József, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. — A központ megnyitásával viszont naprakészen ki tudjuk majd szolgálni ügyfeleinket. Az igazgató az aktuális témák között ismertette a Tőzsdetanács legutóbbi ülésének döntéseit: június 30-ával megtörténik a Gold- san részvények bevezetése, ugyanerre vár a Pharmavit, és az Intereurópa Bank is. Piacra kerülésüknek néhány feltétel teljesítése után lesz lehetősége. A tőzsdeindex kibővül a Prímagáz, a Domus, a Globus és a Danubius cégek papírjaival, és a tanács kérte az indexbizottságot: tegyen kísérletet arra, hogy az Értéktőzsde indexe hivatalossá váljon. A tőzsde vezetői a bevezetés rugalmasságát is szeretnék javítani. Titkárságuk segítséget nyújtana az elvileg már támogatott cégek feltételteljesítési erőfeszítéseihez. Értékpapír-felügyeleti határozat alapján hamarosan véglegesen elkészül a tagi információs szabályzat. Ezzel biztosítani szeretnék a szakma megbízhatóságát, különböző szankcióldcal próbálják majd a brókercégeket hiteles és pontos információ közlésére rászorítani. Ennek aktualitást legfőképp a nemrég lezajlott Lupis-botrány adott. Tovább szeretnék folytatni a kereskedési rendszer fejlesztését is. Ennek legutóbbi állomásaként a brókerek jelenleg már közvetlenül számítógépeken keresztül kötik az üzleteket. Az elmúlt négy évet értékelve Rotyis József megjegyezte: annak ellenére, hogy a tőzsde tavalyi fejlettségét már 1991-ben el kellett volna érni, alapvető szerkezeti változásokról számolhat be. Problémát jelent, hogy még mindig kevés a részvények 30 százalékos aránya, és sok a külföldi befektető. Nagy gond a budapesti tőzsdének, hogy a magyar papírok jelentős része forog külföldön, nem sikerül kereskedelmüket hazánkban koncentrálni. Nem sikerült megnyugtatóan rendezni a tőzsdén kívüli papírforgalmat sem, s minden jobb lett volna, ha az Értéktőzsdére előbb vezetnek be privatizált vállalatokat. Ezek általában erősebbek és jobbak a magánalapításúak- nál. Az új kormánnyal kapcsolatos kérdésre az igazgató válaszában elmondta: a külföldi befektető körök megnyugodva vették tudomásul a koalíció létrejöttét, de a továbbiakat csak egy megvalósítható gazdasági program létrejötte döntheti el. Szeretnék, ha a jövőben megfordulna az arány: a belföldi magánszemélyeké és intézményeké lenne a legtöbb befektetés, és bizottság jönne létre a tőzsdefejlesztési feladatok további meghatározásához. Elképzeléseivel a Budapesti Értéktőzsde vezetősége már a kormányprogram alakítási munkálatainál Békési László gazdasági csúcsminiszterhez fordul. (nánási) Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága szerdai alakuló ülésén hosszas vita után támoga- tólag foglalt állást a polgár- mesterek jogállásáról szóló törvény módosítását indítványozó előterjesztésről, amelynek értelmében a jövőben a polgármesteri tisztség nem lenne összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszttal. Jóllehet az ellenzéki képviselők — elsősorban az MDF és a KDNP részéről — alkotmányos aggályokat is megfogalmaztak az előterjesztéssel összefüggésben, a bizottság végül is nagy szavazattöbbséggel általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Az ellenzéki honatyák jórészt azzal érveltek: a tervezett módosítás ellentétes a hatalmi ágak megosztásán alapuló közjogi rendszerrel, és A kormány június 27-én módosította a Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratát, amely a Duna Tv működését szolgálja. Kodolányi Gyula, az alapítvány kuratóriumának alelnö- ke az MTI-nek nyilatkozva tegnap elmondta: az alapító okirat megváltoztatására a Polgári Törvénykönyv módosítása miatt került sor. Több hónapos formai és jogi egyeztetés után született meg a kormányhatározat, amely — mint Kodolányi Gyula elmondta — elébe megy a készülő médiatörvénynek. Figyelembe veszi a határon túli magyarság beleszólási igényét és azt is: a Duna Tv közpénzből működik. Ezért szabja meg a Duna Tv műsorainak politikai pártatlanságát felügyelő bizottság létrehozását, amely a műsorokkal kapmint ilyen, voltaképpen a hatalomkoncentrációt segíti elő. A posztjáról távozó igazságügy-miniszter, Balsai István (MDF) ennek kapcsán jelezte is, hogy amennyiben a törvényhozás elfogadja a módosítást, úgy az MDÉ az Alkotmánybírósághoz fordul felülvizsgálatért. Megtartotta első, alakuló ülését szerdán az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága. Döntöttek annak a törvénymódosító javaslatnak az általános vitára bocsátásáról, amely a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség között most fennálló összeférhetetlenséget hivatott megszüntetni. A vitában az új kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták a javaslatot, csatlakozott hozzájuk az ellenzéki Fideszt képviselő Deutsch Tamás is, Kónya Imre, az ügyvezető csolatos véleményét szükség szerint, de csak a sugárzást követően alakítja ki. A bizottságban — amely minden közpénzből működő intézményben létezik — a kormányhatározat szerint többségben kell lenniük a szakmai és a társadalmi szervezetek képviselőinek, és a parlamenti pártok független szakértőket delegálhatnak a testületbe. Kodolányi Gyula hangsúlyozta: a módosítás megfogalmazásánál messzemenően figyelembe vették, hogy új kormány alakult, ezért például a Duna Tv kuratóriumának tagsága még nem teljes: három magyar és három határon kívüli kiemelkedő személyiségről már az új kabinet dönt majd. A határozat szerint ugyanis a kuratórium 11—19 tagból áll, amelyből öt helyet a határon túli magyarság száBoross-kormány belügyminisztere, a bizottság MDF-es tagja ezzel szemben alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot. A politikus — mint fogalmazott — a számára szokatlan ellenzéki pozícióból kifogásolta, hogy a Hóm — Kuncze-indítvány sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányban rögzített elvét. Az MDF-es Tóth Tihamér annak veszélyeire hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártok hatalomra kerülve módosítani kezdik a számukra nem kedvező törvényeket. Ezzel egyetértett Kónya Imre is, aki szerint a jogállam szabályainak mond ellent, ha a törvényeket annak fényében alakítják, hogy éppen melyik párt van hatalmon. A módosító javaslatot végül 13 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélték. mára kell fenntartani. A kuratóriumnak jelenleg 11 magyar és két határon kívüli tagja van, Duray Miklós és Sütő András, kodolányi Gyula ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy miután a Duna Tv sajátos arculatának megalkotásához a kuratórium tagjai meghatározó szerepet játszottak, és a műsor fogadtatása az elmúlt két évben szakmailag és politikailag igen jó volt, így nem kell az új kormánynak a kuratóriumot „felborítania”. A június 27-én hozott 1084/1994-es kormányhatározat az alapítvány nevét is módosítva kimondja: a Hungária Televízió Alapítvány közalapítvány. Az alapítványi vagyon kezelője, legfőbb döntéshozó szerve a kuratórium, és — az alapító megbízottjaként — a kuratóriumot a Pénzügyminisztérium felügyeli. Módosítás a Duna Tv-nél Külügyi szóvivői tájékoztató Visegrádiak találkozója Nemzetközi kongresszus Budapesten Az ötvenéves tudományág két Nobel-díjast adott A magyar kutatók kezdettől fogva részt vettek a neuro- endokrinológia megalapításában, s mind a mai napig jelentős szerepet töltenek be a tudományág fejlődésében. A nemzetközi elismerés egyik jeleként a társaság harmadik nemzetközi kongresszusát Budapesten rendezik meg július 3. és 8. között — tudtuk meg Halász Bélától, a Magyar Tudományos Akadémia alelnö- kétől az MTA-székházban tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Az első kongresszus egyébként San Franciscóban, a második Bordeaux- ban volt. Az idei találkozóra 37 országból több mint 500 kutató jelezte érkezését. A neuro-endokrinológia, mely a központi idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek (agyfüggelékmirigy, pajzsmirigy, mellékvese...) kapcsolatrendszerével foglalkozik, mindössze ötvenéves múltra tekint visz- sza. A tudományág az eltelt öt évtized alatt hatalmas fejlődésnek indult, kutatói igen értékes eredményeket értek el. A szakág két Nobel-díjast mondhat magáénak. A neuro-endokrinológia igen termékenyítőleg hatott más tudományterületekre is, így elsősorban az idegtudományokra, amivel szorosan össze is fonódott. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeinek fényénél világossá vált, hogy a neuro- endokrin-rendszer és a szervezet védekezését szolgáló immunrendszer is szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Ezzel az összefüggéssel a neu- ro-immunoendokrinológia foglalkozik. A tudományág számos olyan kutatási eredménnyel gyarapította az ismereteket, melyek ma már közvetlenül az orvosi gyakorlati tevékenységben, a gyógyító munkában hasznosulnak. A magyar neuro-endokri- nológusok ott voltak a nemzetközi társaság megalakulásakor, részt vettek az alapok megvetésében. Napjainkban is számos jeles magyar neuro-endokrinológus- sal büszkélkedhetünk. A vasárnap délután kezdődő rendezvény díszelnöke Szentágothai János professzor, az MTA volt elnöke. A kongresszusnak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje ad otthont. (t. á.) (Folytatás az 1. oldalról) Herman János szólt arról is, hogy július közepén Triesztben találkoznak a közép- kelet-európai kezdeményezéshez tartozó országok miniszterelnökei. A tárgyalásokra meghívást kapott többek között az Európai Unió soros elnöke, az EFTA, az OECD és az EBRO képviselője is. A találkozón elfogadásra kerülő politikai és gazdasági dokumentumok egyeztetése jelenleg is zajlik és a szóvivő szerint elvben elfogadható lenne egy kisebbségvédelmi dokumentum is, ez ügyben azonban még néhány kérdés is tisztázásra vár. A trieszti találkozó kapcsán elmondta, hogy némi bizonytalanságot okoz az, hogy július 15-re tervezik az Európai Unió csúcstalálkozóját, valamint az, hogy az új kormány is várhatóan ezen a napon alakul meg. A szóvivő beszámolt arról, hogy Martonyi János közigazgatási államtitkár párizsi megbeszélésein a francia diplomácia vezetője jelezte: mielőbb szeretné vendégül látni az új magyar külügyminisztert Párizsban. A közigazgatási államtitkár felmentési kérelmét érintve Herman János idézett abból a levélből, amelyet Martonyi a köztársasági elnöknek írt, s amelyben kifejtette: a jövőben a jogászi pályát kívánja folytatni. A leköszönő főhivatalnok nem tart igényt végkielégítésre. A jelenlegi és az új külügyi vezetés egyeztetése alapján döntés született Bába Iván helyettes külügyi államtitkár felmentéséről is, aki egyúttal a külügyi apparátusból is távozik. Herman bejelentette, hogy Jeszenszky Géza leköszönő külügyminiszter szerda délután találkozik a Külügyminisztérium munkatársaival, hogy elbúcsúzzon tőlük. Visszarendeződés? Az Országos Mentőszolgálat Pest megyei főorvosa, dr. Győry Attila hívta föl tegnap szerkesztőségünket. A főorvos úr elmondta, hogy előfizetője lapunknak, s a tegnapi napon a kézbesítő Új Magyarországot kézbesített a Pest Megyei Hírlap helyett azzal, hogy lapunk megszűnt. Ezúton is van szerencsém jelenteni, hogy sokak óhajával ellentétben a lapunk még nem szűnt meg, de természetesen fennáll a veszély, hogy megszüntethető, akár egy pufajkás- törvény, avagy hogy csak a saját házunk táján maradjunk, mint a sajtónál a Pesti Hírlap. Nem dr. Győry Attila az egyetlen, aki a lapterjesztéssel kapcsolatban efféle jelzést kapott, hanem nagyon sokan, akik már korábban is keresték ez ügyben szerkesztőségünket, mint a minap Keszthelyről egy hölgy, aki elmesélte: a posta véleménye szerint a megyehatárokon túl nem mehet a Pest Megyei Hírlap, azaz Miskolcon vagy Sopronban nekünk nem is lehet előfizetőnk. Persze ez nem így van, miért is mindazokat, akik szeretnék olvasni lapunkban Sándor András, Benedek István, Szörényi Levente, Fekete Gyula, Szuhay Balázs, Sándor György írásait, legyenek szívósak és határozottak, legyenek rámenősek, mert igenis a Pest Megyei Hírlap ugyanúgy, mint az ország legkedveltebb országos napilapja, a Népszabadság, minden kis faluban, tanyán előfizethető. Az ilyenfajta ellenünk folyó alpári betartások mind-mind azt jelzik, nem kormány- váltás történik e percekben Magyarországon, hanem visszarendeződés, amihez mindez ugyanúgy hozzátartozik, mint Kosa Csaba autójának megrongálása, s ki tudja, még mi minden, ami a szélsőbal eszköztárában megtalálható. (Vödrös)
