Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-29 / 150. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA ) 1994. JÚNIUS 29., SZERDA Füst Milán-ösztöndíj A Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványa a magyar irodalom külföldi bemutatásában elért érdemeire tekintettel, további fordítói tevékenysége elősegítésére 17 műfordítót részesített ösztöndíjban. A díjakat Szabolcsi Miklós, az alapítvány kuratóriumának elnöke tegnap adta át. Szabolcsi Miklós elmondta: az irodalmi lapokban megjelent pályázati felhívásra negyvenen jelentkeztek. A 36 érvényes pályázó közül a Szerzői Jogvédő Hivatal közreműködésével választották ki azt a 17 műfordítót, akiket az ösztöndíj első, második, illetve harmadik fokozatával, tíz-, nyolc- és ötezer schillinggel jutalmaztak. A magyar irodalmi alkotások fordítói, tudományos elemzői között török, angol, cseh, szlovák, román, francia, spanyol, bolgár, olasz, szlovén, orosz, német, grúz anyanyelvű irodalmárok vannak. Szabolcsi Miklós utalt arra, hogy az ösztöndíj felhasználásának feltétele: az alapítvány támogatásával megszületett könyv egy példányát a fordítóknak meg kell küldeniük a Füst Milán egykori lakásában kialakítandó múzeum számára, ahol a költő, műfordító dolgozószobájában reprezentatív könyvtárat alakítanak ki. Forgószínpad Szegeden A Szegedi Szabadtéri Játékok új forgószínpada tegnap kiállta a technikai teherpróbát, nincs tehát akadálya annak, hogy az ország egyetlen forgószínpaddal is rendelkező szabadtéri színpadán tíz nap múlva megkezdődhessenek a játékok nyitóelőadásának, Erkel Bánk bán című operájának próbái. Az idei évadra megújult a szegedi szabadtéri: önkormányzati támogatással és a játékok alapítványának pénzéből kicserélték a régi, elavult nézőteret, korszerűsítették a világítást, valamint elkészült az a raktár, amelyben az év tíz hónapjában tárolják a lebontható lelátót. Cigány fesztivál Kárpátalján Harmadik alkalommal rendezték meg Ungváron a Kárpátaljai cigány folklórfesztivált. Szervezője két helyi cigányszövetség — a Roma és Romani Jag volt. Idősek és fiatalok tettek bizonyságot arról a fesztiválon, hogy Kárpátalján is él a cigány folklór. Különösen nagy sikert aratott a három éve alakult Romani Jag együttes, amely már külföldön, így Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és Ausztriában is bemutatkozott, sőt kétszer egymás után — tavaly és tavalyelőtt — a nemzetközi cigányfesztiválon is első lett. Az együttes egyik oszlopos tagja Adóm Aladár, az együttessel azonos nevű Romani Jag cigány sző vétség elnöke, akit az ungváriak a múlt vasárnap a megyei tanács képviselőjévé választottak. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Molnár Bertalan: Hommage Bare say Jenó' Molnár Bertalan festőművész 1933-ban született Kábán. Felsőfokú tanulmányait Szegeden végezte, amjd Szentmártonkátán és Szentendrén dolgozott. Születése hatvanadik évfordulóján Losonci Miklós művészettörténész így méltatta: „Festményeinek forrása az alföldi táj, Szentendre és a zene. Átható figyelemmel örökíti meg a visegrádi Salamon-tornyot, Szentendre zegzugos utcáit, a fákkal bélelt alföldi házakat. Figyelemre méltó vonzalma a hegedűmotívumhoz, mely több alkotásának a főszereplője. Emlékezetes képeket festett hegedűk és keresztek formai kapcsolatairól és méltó felkészültséggel hajtott fejet Barcsay emléke előtt.” Képünkön Molnár Bertalan Hommage Barcsay Jenő című kompozíciója (b.) Hírközlési tanfolyam Gödöllőn Nemzeti értékeink és a jövő generációk Tájékoztatási, hírközlési tanfolyam indul ősszel, október 1-től kezdődően a Magyar Tájékoztatási Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány támogatásával. Helyet a Gödöllői Városi Múzeum ad számára. Szakvezetője Katona Szabó István író, szerkesztő — vele és Gaálné dr. Merva Máriával, a múzeum igazgatójával beszélgettünk a tervekről. A tanfolyam társadalmi hátterét a Magyar Tájékoztatási Egyesület adja, mely tisztán magánkezdeményezésre jött létre, semmiféle párt vagy állami vonatkozása nincs — mondja Katona Szabó István. — Anyagi támogatói a Magyarok Világlapja és az Erdélyi Magyarság című folyóiratok, a Rem- sey Jenő Művészeti Alapítvány és Tímár Máté író. A tájékoztatást mint mozgalmat szeretnénk művelni és műveltetni, ezt elősegítendő indítjuk a tanfolyamot is. Egyelőre nem célunk, hogy diplomát adjunk, csupán azt vettük tekintetbe; hogy ma a hírközlés komoly és sokrétű szakma, sokféle ismeretet igényel. Talán hasznos lenne, ha az ezen a téren szerzett tapasztalataim nem mennének veszendőbe. Harmincöt évig dolgoztam a sajtóban, az 1945 utáni erdélyi sajtóéletben állandóan jelen voltam. Sütő Andrással több lapot szerveztünk együtt, a Művészetet, az Új Eletet, s állíthatom, hogy egész újságíró-nemzedék nőtt ki a kezem alól. A munkánk annál izgalmasabb volt, hogy a diktatúra idején bonyolult sajtóviszonyokkal számolhattunk. Csiszolt nyelvezettel, árnyalt fogalmazással érhettük el, hogy a tilalmak ellenére is elmondhassunk fontos dolgokat. A tanfolyamnak természetesen nem csak én leszek az előadója. Elsősorban azokat vontuk be, akik az egyesület tagjai, s amellett a magyar sajtóéletnek is neves képviselői, és akik önzetlenül vállalták, hogy előadásokat tartanak majd. Mivel azt nem várjuk, hogy még költségeket, például utazási költséget is vállaljanak, ezt a tanfolyam részvételi díjából fedeznénk, mely részvételi díj évi 1500 forint. — A Magyar Tájékoztatási Egyesületnek én is tagja vagyok — veszi át a szót a múzeum igazgatónője, Gaálné Ar. Merva Mária. — Ha az egyesület célját, tehát hogy Magyar- ország értékeiről minél jobb tájékoztatást adjunk, magunkévá tesszük, akkor azonkívül, hogy a mindennapi életünkben igyekszünk ezt gyakorolni, jó, ha szervezett formában is törekszünk rá. A múzeum szívesen felvállalja a tanfolyamot. Nem kétséges, hogy az információk értéke egyre növekszik. Az információadás tudománya olyan dolog, mely bármilyen területen hasznosítható. Elsősorban olyan fiatalokat várunk a tanfolyamra, akik most érettségiztek, de egyelőre nem vették fel őket a felsőoktatási intézménybe, ahová jelentkeztek. Esetleg állás nélkül vannak. A jelentkezés határideje szeptember 15., helye a Gödöllői Városi Múzeum, ahol levélben is jelentkezhetnek — címünk: Városi Múzeum, 2110 Gödöllő, Szabadság tér 5. Ötven hallgatót tudunk fogadni. Hetenként egyszer, három órán keresztül lesznek majd az előadások, hogy a hét melyik napján és pontosan (nettől meddig, a résztvevők megegyezésétől függ. Végül Katona Szabó István vázolta a tanfolyam témáit: • — Rövid sajtótörténettel kezdünk majd — mondta —, utána műfaji ismeretekre térünk rá. Ellátogatunk egy-egy hírközlési intézménybe, hogy a hallgatók ismerkedjenek a modem hírközlés eszközeivel, felszereléseivel, betekinthessenek a hírközlés mindennapos munkájába. Bemutatunk folyóiratokat, szakmailag elemzünk lapokat. Megtanítjuk, hogyan ismerjék ki magukat a Széchényi Könyvtár rendkívüli értékű saj tótermék-gy űj temény é- ben. Szeretném, ha minden hallgató vásárolna, gyűjtene magának a tanfolyam idején egy olyan kis kézikönyvtárat, mely egy újságíró számára nélkülözhetetlen. Természetesen a gyakorlatról sem feledkezünk meg: versenyfeladatokat oldhatnak meg az erre erőt, tehetséget érző hallgatók. (nádudvari) Nemzetközi verseny előtt a ceglédi leány kórus A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara öt éve minden esztendőben részt vesz egy-egy külhoni megmérettetésen. Az immár nemzetközi hírű együttes július 4-től 10-ig Magyarországot képviselheti Kanadában, Powell Riverben a hatodik Kathaumixw nevű nemzetközi versenyen. Monográfiabemutató a Liteában Egry József (1883—1951) Kossuth-díjas festő és grafikus a modern magyar piktúra egyik kiemelkedő hatású képviselője volt. Láncz Sándor művészettörténész Egry monográfiájának átdolgozott kiadását a Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Az újdonságot hétfőn mutatták be a budavári Litea Könyvesboltban. A szerző elmondta: Egry-kötete első ízben 1980-ban látott napvilágot a Helikonnál. Átdolgozását és újrapublikálását egyrészt az indokolta, hogy az elmúlt másfél évtizedben módosult, árnyaltabb lett az utókor „ítélete” a századfordulóról, arról az időszakról, amelyben megszületett a modern Magyarország. Változott annak a megítélése is, hogy ebből a folyamatból miként vették ki részüket a kor gondolkodói, írói, képzőművészei, mint például Egry József. Mindezek tükrében izgalmas feladat volt az újabb Egry-monog- ráfia elkészítése, illetőleg az eleddig lappangó műalkotások jegyzékének első közzététele. Karai József zeneszerző (akinek jó néhány kompozícióját énekli a kórus, amelyhez így szoros szálakkal kötődik) zsűritag volt az előző fesztiválon, amit a helybéli zeneakadémia két- évenkét szervez meg. A magyar komponista ajánlotta a ceglédi lányokat a kinti rendezőbizottság igazgatójának figyelmébe. Természetesen a világ egyik legszínvonalasabb versenyén csak az indulhat — tudtuk meg Soltészáé Lédeczi Judit karvezetőtől —, aki megfelel a szigorú követelményeknek. A megküldött demokazetták alapján a rendezőbizottság szakemberei huszonöt ország harminc énekkarát hívták meg (a Föld minden tájáról jelentkeztek) — köztük a ceglédi gimnazistákat is. A leánykar öt kategóriában indul, ugyanakkor négy szólista — Felföldi Rózsa, Kovács Beáta, Nyilas Orsolya és Varga Szilvia — önállóan is vállalja a nagy erőpróbát. Ezért lényegesen több művet kell megtanulni. Az eddigi gyakorlásokat megnehezítette, hogy a régi tagok (akikről a karvezető semmiképp sem mondhat le) az egyetemen ezekben a napokban vizsgáztak, az érettségizők közül pedig néhányan felvételiztek. Az együttes a hátralévő egy hét alatt erőltetett menetben próbál. Nemcsak a rendkívül hosszú utazás lesz fárasztó, külön nehézséget okoz a ki- lencórás időeltolódás, ami miatt át kell állni egy másfajta életritmusra. A hatnapos versengésen — a folytonos fellépés miatt — mindig izgulni kell valakiért, így hát pihenésről álmodozni sem lehet. A verseny után egyhetes turné szerepel a forgatókönyvben. A legánykar hat koncertet ad majd Vancouver szigetén. Végezetül Soltészné Lédeczi Judittól megtudtuk, hogy ez a kanadai út tetemes összegbe kerül (kilenc- venháromezer forint személyenként). A szülők negyvenezret bírtak vállalni a kiadásokból, az önkormányzat egymillióval támogatta az utazást. Ám még ez is kevés lett volna, ha nincsenek segítőkész ceglédi emberek, cégek, vállalkozók. Nélkülük Kanada egy elérhetetlen álom maradt volna. Persze még némi összeg hiányzik, de ezen már nem múlhat az indulás. (A karvezető a Pest Megyei Hírlap hasábjain mindenkinek köszöni a segítséget, aki adakozással vagy bármi mással támogatta ezt a nem mindennapi ügyet.) A hét végén — afféle főpróbaként — a református iskola Malom téri épületében a leánykar nagy sikerrel adta elő kanadai műsorát. (f. f.) Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai (Lesz- kovszky György, Gáspár Mór): A zebegényi templom folkénpi pc HíoítnfpctKP 1Q1t---1Q1d
