Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JUNIUS 28.. KEDD Megkérdeztük Hogyan tájékozódhatunk a fővárosban? Közepén vagyunk a turistaszezonnak, és nem mind­egy, hogy a fővárosunkba érkező vidéki vagy külföl­di látogató hogyan ismeri ki magát a nagyváros tö­megközlekedésében, Mivel segítik őket a tájékozó­dásban? — kérdeztük Kalmár Lajosnét, a BKV for­galmi előadóját. — A Budapestre érkező lá­togató — mondta — bér­letpénztárainkban megkap­hatja a főváros teljes vo­nalhálózati és belvárosi idegenforgalmi térképét. Ezeken minden villamos-, autóbusz- és metróvona­lunkat feltüntettük. Ezen­túl tájékozódhat a megál­lókban lévő táblákról is, ahol a menetirány és az ösz- szes megálló is együtt sze­repel. Azt, hogy éppen me­lyik megállóban tartózko­dik az érdeklődő, egyelőre a táblán csak egy kis pont­tal jelöljük. A jobb tájéko­zódás érdekében ezen vál­toztatni szeretnénk. Terve­zés alatt van egy szabvány­módosítás, ennek alapján a megállót jelző nagy „M” betűt kisebb méretben ké­szítenénk el, így elférne alatta a megálló neve is. Ezenkívül két újabb kiad­ványunkkal is találkozhat­nak nemsokára utasaink. Ezekben metróvonalain­kat és a belvárosi közleke­dést ismertetnénk. Az utca­nevek változása már nem jelenthet tájékozódási aka­dályt, mert azokat már mind a térképeinken, mind járműveink tábláin átírtuk mi is. N. T. Tart a rendőrségi vizsgálat Kettős hatalom Pécelen Kitüntették a megszűnt Pesti Hírlapot Sajtószabadság-díj a MÚK-tól (Folytatás az 1. oldalról) Újságírói életművéért, a Magyar Nemzetben évtize­deken át írt hazai riportjai­ért, s a vajdasági magyar­ság sorskérdéseinek bemuta­tásáért vehette át a díjat Il­lés Sándor. Kispista István, mint a Vidék-Magyaror- szág krónikása, a Magyar Rádióban végzett munkájá­ért részesült a jutalomban. Publicisztikáiért, magas színvonalú kisesszéiért kap­ta meg a MÚK díját Bor Ambrus. Balassa Zoltán kassai újságíró a nemzetisé­gi lét megpróbáltatásait tük­röző riportjaiért vehette át a Petőfi Sándor Sajtószabad­ság-díjat. Lapunk főszer­kesztő-helyettesének, Dere- gán Gábornak több évtize­des újságírói tevékenységé­A résztvevők között Illés Sándor és Kispista István díja­zottak, lapunk főszerkesztője, Vödrös Attila, Sándor András publicista és Benedek István professzor Balassa Zoltán a felvidéki magyarság megpróbáltatásai­nak bemutatásáért részesült elismerésben Tallum Attila felvételei ért, s a fiatal újságírók szá-. mára műhelyt teremtő mun­kásságáért adományozta a díjat a MÚK. A Tv-híradó munkatársának, Császár At­tilának a parlamentáris de­mokrácia működését, jelen­tőségét ábrázoló riportjai­ért, igazságkereső összeállí­tásaiért ítélték oda a díjat. A Vas Népe című lap szer­kesztője, Kozma Gábor a Vidék-Magyarország válto­zásaira érzékeny riportjai­val és a szülőföld értékeit bemutató munkáival érde­melte ki a kitüntetést. Lieb­mann Katalin a Tv-híradó munkatársa egyéni hangú, hiteles műsorvezetői mun­kájáért, s a közelmúlt törté­nelmét, valamint a mai köz­élet valóságát bemutató őszinte, tárgyilagos riport­jaiért vehette át a sajtósza­badság díját. A Pesti Hírlap szerkesztősége a színvona­las polgári napilap megte­remtéséért, a független új­ságírás légjogosultságáért vívott példamutató küzdel­méért részesült a Petőfi Sán­dor Sajtószabadság-díjban. N. L. Törvénytelenségek sorozatát követték el Beszélgetés Pősze Lajossal, a Szerencsejáték Rt. volt elnök-vezérigazgatójával Nemrég a sajtóból értesülhettünk arról, hogy Pősze La­josnak, a Szerencsejáték Részvénytársaság volt elnök-ve­zérigazgatójának a szolgálati lakásába fegyveresek egy csoportja behatolt, majd a zárakat lecserélve távozott. A történtekről, illetve az ügy hátteréről kérdeztük Pősze La­jost. (Folytatás az 1■ oldalról) — Mondanom sem kell, hogy ebből egy szó sem igaz, hiszen a hivatal, illetve az iroda lezárása után oda senki sem tette be a lábát. Az esettel kapcsolatban felhívtuk Papp György alez­redest, a gödöllői rendőrka­pitányság vezetőjét, aki el­mondta, hogy a Pécelen való tartózkodásakor meg­magyarázta mind a két tá­bornak, hogy egyrészt jog­szerűtlenül jártak el, ami­kor kicserélték a zárat a be­járati ajtón, tehát lehetetlen­né tették a rendes ügyinté­zést. Tanácsolta, hogy csak a polgármesteri irodát pe- csételtessék le. Amennyi­ben megfelel a valóságnak, hogy illetéktelenek letörték Bár számos alapvető, erede­tileg napirenden szereplő kérdés tárgyalása elmaradt, jómagam úgy vélem, a KDNP országos nagyvá­lasztmányának hét végi ülé­se nem volt eredménytelen: lemondott a pártvezetés, s helyette, ha éles vitát követő­en is, sikerült egy, vélemé­nyem szerint rátermett ideig­lenes ügyvezető elnökséget felállítani — nyilatkozta teg­nap lapunknak Bartos Fe­renc, Vác város polgármeste­re, az országos nagyválaszt­mány tagja. — A pártelnöki posztra — csakúgy, mint a vezető­ség többi helyére — több je­lölt is volt, de mivel visszalé­pések történtek, végül Sur­ján László és Giczy György közül választhatott a nagy vá­lasztmány. Az ülésen a dön­tést megelőzően mindketten vázolták elképzeléseiket a párt jövőjét illetően, s noha az ajtóra helyezett hatósági pecsétet, az megfelelő kö­vetkezményekkel jár, de hétfőn délutánig erre vonat­kozó hivatalos tájékoztatást az alezredes úr nem kapott. Másrészt figyelmeztette a Teleki Gyula köré tömörülő- ket, hogy nem tartották be a közterületen való gyüleke­zés összehívására vonatko­zó bejelentési kötelezettsé­get. — A rendőrség nem avat­kozik az önkormányzat ügyeibe, de arra kértem az érintetteket, hogy a nézetkü­lönbségeket igyekezzenek európai módon rendezni, s mellőzzenek minden erősza­kosságot és jogsértést — nyilatkozta Papp György alezredes. B. M. számomra Giczy György meggyőzőbbnek tűnt, nem lepett meg, hogy Surján László kapott megbízatást a nagy felelősséggel járó poszt betöltésére. Vélhetően az szólt mellette, hogy ő olyan személyiség, aki a vá­lasztásokon való gyenge sze­replése következményeként némiképp elbizonytalano­dott, útját, helyét kereső, át­alakulóban lévő párton belül várhatóan egységet tud bizto­sítani. Hozzáteszem: remé­nyem szerint Surján László, megszabadulva a leköszönő kormányban betöltött mi­niszteri pozíciójából adódó kötöttségektől, felelősségtől, markánsabb, önállóbb veze­tője lesz a pártnak, mint ko­rábban volt, amikor pártelnö­ki teendőit alá kellett rendel­nie kormányzati munkájá­nak — mondotta Bartos Fe­renc. (ribárv) — Önt egyszer már bírói dön­tés nyomán visszahelyezték az állásába. Ezt követően ez év tavaszán ismét elbocsátot­ták. Ennek a második elbo­csátásnak mi volt az indoka? — Ehhez semmilyen in­doklást nem fűztek. Egysze­rűen megszüntették a munka- viszonyomat. — Mégis miért? — Valószínűleg azért, mi­vel a bírósági döntés után nem maradt más lehetőség az eltávolításomra, mint az, hogy felmondjanak. Ezt sem­mivel nem indokolták. — Erre van jogi lehető­ség? — Bármikor bárkinek fel lehet mondani, indoklás nél­kül. — Eszerint minden rend­ben? — Sajnos nem. Ugyanis határozatlan idejű munkavi­szonyra hivatkozva mondtak fel nekem, ezzel szemben meghatározott időre szóló munkaviszonnyal rendelke­zem. Ez 1997 januárjáig tart. Éppen ezért a felmondás ér­vénytelen, hiszen egy nem lé­tező munkaviszonyt mond­tak fel. Emiatt ismét a bíró­sághoz fordultam annak érde­kében, hogy állapítsák meg a törvénytelenséget, és helyez­zenek vissza. — Beszéljünk az. újabb fej­leményekről Ön éppen nya­ralt, amikor a fegyveresek a szolgálati lakásába erőszak­kal behatoltak. Hogyan érte­sült arról, hogy fegyverük volt? — Szemtanúk és ismerő­sök révén, illetve egyéb forrá­sokon keresztül. A helyszín­re érkezett és a lakásba beha­toló csoport tagjai között fegyverrel ellátott személyek voltak, akik úgy néztek ki, mint valamely vagyonvédő, -őrző szolgálat tagjai. — Ki adhatott utasítást erre a drasztikus beavatko­zásra ? — Kemény Nándor, a Sze­rencsejáték Rt. jelenlegi el­nök-vezérigazgatója a Nép- szabadságban elismerte, hogy ő adott utasítást a beha­tolásra. Nem biztos, hogy egyedül ő áll az ügy mögött. Vannak olyan jelzések is, amelyek alapján feltételezhe­tő, hogy esetleg a felettesei köréből inspirálták erre a lé­pésre. — Ebben az ügyben is pert indít? — Természetesen, hiszen itt egy súlyos bűncselek­ményről van szó. Csoporto­san elkövetett fegyveres be­hatolásról és birtokháborítás­ról. Jogászokkal tárgyalva, a lehetőségeket felmérve fo­gom eldönteni, hogy ponto­san milyen jogorvoslat alkal­mazható ebben az esetben. — Ez már a második pe­res ügye. — Igen, és a jelek szerint okom van pereskedni, mert több mint egy éve a törvény­telenségek sorozatát követik el velem szemben. A bíróság is elismerte e törvénytelensé­geket, és úgy látszik, hogy ezeknek politikai háttere is van. — Mit ért politikai hátté­ren? — Mindenekelőtt az MDF-en, illetve az országon belül zajló rivalizálást, amely lecsapódik a gazdasági élet­be, bizonyos gazdasági cso­mópontok birtoklásáért folyó küzdelmek területére. — Vannak erre nézve bi­zonyítékai? —- A politikai indíttatás most már dokumentumokkal is bizonyítható. Például ami­kor most májusban az Álla­mi Vagyonkezelő Részvény- társaság átadta a Pénzügymi­nisztériumnak a Szerencsejá­ték Részvénytársaságot, ak­kor az átadás-átvételi doku­mentumban szerepelt, hogy ugyan annak idején — 1993 májusában — törvénytelenül váltottak le, de ennek körül­ményeiről semmit nem tud­nak, mert ez felső politikai utasításra történt. Ez immár nem fikció, nem találgatás kérdése, mivel az elmúlt há­rom vagy négy év időszaká­ból ez az egyetlen olyan ügy, amelynek során egy hi­vatalos állami dokumentum­ban rögzítették: politikai okokból történt a felmentés. — Azóta jelentősen meg­változtak a politikai erőviszo­nyok. Számít-e pozitív fejle­ményekre saját ügyében? — Amíg az ellenkezőjét nem tapasztalom, addig re­ményekkel vagyok tele. Az új kormányzat, illetve hata­lom sugalmazására és kezde­ményezésére számos terüle­ten elkezdődött bizonyos re­habilitáció. — Feltételezhető-e, hogy a Szerencsejáték Rt. élén tör­ténő személyi változások ez­után is politikai indíttatású szándékok következményei lesznek? — Valószínűleg politikai­bizalmi megfontolások is szerepet játszanak az ilyen döntésekben. Ezt önmagá­ban még nem tartanám hibá­nak, hiszen a bizonyíthatóan jól dolgozó szakemberekre minden hatalomnak szüksé­ge van. És a hatalomnak min­dig van lehetősége úgy szét­választani a folyamatokat, hogy az alkotó menedzs­ment és a politizáló vezetés jól megféljen egymás mel­lett. — Nem tart attól, hogy fel- hánytorgatják az MDF-es múltját? — Fel lehet hánytorgatni az MDF-es múltamat, és va­lószínű, hogy ebben az or­szágban még sok embernek felhány forgatják az ilyen­olyan múltját, de csak abban tudunk hinni, hogy mielőbb lezárul az az időszak, ami­kor elsősorban a múltunk alapján ítéljük meg egymást. De ha már az MDF-es múlt szóba jött, akkor nagyon büszkén vállalom azt, amit ténylegesen tettem az MDF- ben, mert úgy gondolom: büszke lehetek rá és vállalha­tom. (bánó) Rátermett KDNP-vezetőség alakult Surján integráló személyiség

Next

/
Thumbnails
Contents