Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-28 / 149. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JUNIUS 28.. KEDD Megkérdeztük Hogyan tájékozódhatunk a fővárosban? Közepén vagyunk a turistaszezonnak, és nem mindegy, hogy a fővárosunkba érkező vidéki vagy külföldi látogató hogyan ismeri ki magát a nagyváros tömegközlekedésében, Mivel segítik őket a tájékozódásban? — kérdeztük Kalmár Lajosnét, a BKV forgalmi előadóját. — A Budapestre érkező látogató — mondta — bérletpénztárainkban megkaphatja a főváros teljes vonalhálózati és belvárosi idegenforgalmi térképét. Ezeken minden villamos-, autóbusz- és metróvonalunkat feltüntettük. Ezentúl tájékozódhat a megállókban lévő táblákról is, ahol a menetirány és az ösz- szes megálló is együtt szerepel. Azt, hogy éppen melyik megállóban tartózkodik az érdeklődő, egyelőre a táblán csak egy kis ponttal jelöljük. A jobb tájékozódás érdekében ezen változtatni szeretnénk. Tervezés alatt van egy szabványmódosítás, ennek alapján a megállót jelző nagy „M” betűt kisebb méretben készítenénk el, így elférne alatta a megálló neve is. Ezenkívül két újabb kiadványunkkal is találkozhatnak nemsokára utasaink. Ezekben metróvonalainkat és a belvárosi közlekedést ismertetnénk. Az utcanevek változása már nem jelenthet tájékozódási akadályt, mert azokat már mind a térképeinken, mind járműveink tábláin átírtuk mi is. N. T. Tart a rendőrségi vizsgálat Kettős hatalom Pécelen Kitüntették a megszűnt Pesti Hírlapot Sajtószabadság-díj a MÚK-tól (Folytatás az 1. oldalról) Újságírói életművéért, a Magyar Nemzetben évtizedeken át írt hazai riportjaiért, s a vajdasági magyarság sorskérdéseinek bemutatásáért vehette át a díjat Illés Sándor. Kispista István, mint a Vidék-Magyaror- szág krónikása, a Magyar Rádióban végzett munkájáért részesült a jutalomban. Publicisztikáiért, magas színvonalú kisesszéiért kapta meg a MÚK díját Bor Ambrus. Balassa Zoltán kassai újságíró a nemzetiségi lét megpróbáltatásait tükröző riportjaiért vehette át a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat. Lapunk főszerkesztő-helyettesének, Dere- gán Gábornak több évtizedes újságírói tevékenységéA résztvevők között Illés Sándor és Kispista István díjazottak, lapunk főszerkesztője, Vödrös Attila, Sándor András publicista és Benedek István professzor Balassa Zoltán a felvidéki magyarság megpróbáltatásainak bemutatásáért részesült elismerésben Tallum Attila felvételei ért, s a fiatal újságírók szá-. mára műhelyt teremtő munkásságáért adományozta a díjat a MÚK. A Tv-híradó munkatársának, Császár Attilának a parlamentáris demokrácia működését, jelentőségét ábrázoló riportjaiért, igazságkereső összeállításaiért ítélték oda a díjat. A Vas Népe című lap szerkesztője, Kozma Gábor a Vidék-Magyarország változásaira érzékeny riportjaival és a szülőföld értékeit bemutató munkáival érdemelte ki a kitüntetést. Liebmann Katalin a Tv-híradó munkatársa egyéni hangú, hiteles műsorvezetői munkájáért, s a közelmúlt történelmét, valamint a mai közélet valóságát bemutató őszinte, tárgyilagos riportjaiért vehette át a sajtószabadság díját. A Pesti Hírlap szerkesztősége a színvonalas polgári napilap megteremtéséért, a független újságírás légjogosultságáért vívott példamutató küzdelméért részesült a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjban. N. L. Törvénytelenségek sorozatát követték el Beszélgetés Pősze Lajossal, a Szerencsejáték Rt. volt elnök-vezérigazgatójával Nemrég a sajtóból értesülhettünk arról, hogy Pősze Lajosnak, a Szerencsejáték Részvénytársaság volt elnök-vezérigazgatójának a szolgálati lakásába fegyveresek egy csoportja behatolt, majd a zárakat lecserélve távozott. A történtekről, illetve az ügy hátteréről kérdeztük Pősze Lajost. (Folytatás az 1■ oldalról) — Mondanom sem kell, hogy ebből egy szó sem igaz, hiszen a hivatal, illetve az iroda lezárása után oda senki sem tette be a lábát. Az esettel kapcsolatban felhívtuk Papp György alezredest, a gödöllői rendőrkapitányság vezetőjét, aki elmondta, hogy a Pécelen való tartózkodásakor megmagyarázta mind a két tábornak, hogy egyrészt jogszerűtlenül jártak el, amikor kicserélték a zárat a bejárati ajtón, tehát lehetetlenné tették a rendes ügyintézést. Tanácsolta, hogy csak a polgármesteri irodát pe- csételtessék le. Amennyiben megfelel a valóságnak, hogy illetéktelenek letörték Bár számos alapvető, eredetileg napirenden szereplő kérdés tárgyalása elmaradt, jómagam úgy vélem, a KDNP országos nagyválasztmányának hét végi ülése nem volt eredménytelen: lemondott a pártvezetés, s helyette, ha éles vitát követően is, sikerült egy, véleményem szerint rátermett ideiglenes ügyvezető elnökséget felállítani — nyilatkozta tegnap lapunknak Bartos Ferenc, Vác város polgármestere, az országos nagyválasztmány tagja. — A pártelnöki posztra — csakúgy, mint a vezetőség többi helyére — több jelölt is volt, de mivel visszalépések történtek, végül Surján László és Giczy György közül választhatott a nagy választmány. Az ülésen a döntést megelőzően mindketten vázolták elképzeléseiket a párt jövőjét illetően, s noha az ajtóra helyezett hatósági pecsétet, az megfelelő következményekkel jár, de hétfőn délutánig erre vonatkozó hivatalos tájékoztatást az alezredes úr nem kapott. Másrészt figyelmeztette a Teleki Gyula köré tömörülő- ket, hogy nem tartották be a közterületen való gyülekezés összehívására vonatkozó bejelentési kötelezettséget. — A rendőrség nem avatkozik az önkormányzat ügyeibe, de arra kértem az érintetteket, hogy a nézetkülönbségeket igyekezzenek európai módon rendezni, s mellőzzenek minden erőszakosságot és jogsértést — nyilatkozta Papp György alezredes. B. M. számomra Giczy György meggyőzőbbnek tűnt, nem lepett meg, hogy Surján László kapott megbízatást a nagy felelősséggel járó poszt betöltésére. Vélhetően az szólt mellette, hogy ő olyan személyiség, aki a választásokon való gyenge szereplése következményeként némiképp elbizonytalanodott, útját, helyét kereső, átalakulóban lévő párton belül várhatóan egységet tud biztosítani. Hozzáteszem: reményem szerint Surján László, megszabadulva a leköszönő kormányban betöltött miniszteri pozíciójából adódó kötöttségektől, felelősségtől, markánsabb, önállóbb vezetője lesz a pártnak, mint korábban volt, amikor pártelnöki teendőit alá kellett rendelnie kormányzati munkájának — mondotta Bartos Ferenc. (ribárv) — Önt egyszer már bírói döntés nyomán visszahelyezték az állásába. Ezt követően ez év tavaszán ismét elbocsátották. Ennek a második elbocsátásnak mi volt az indoka? — Ehhez semmilyen indoklást nem fűztek. Egyszerűen megszüntették a munka- viszonyomat. — Mégis miért? — Valószínűleg azért, mivel a bírósági döntés után nem maradt más lehetőség az eltávolításomra, mint az, hogy felmondjanak. Ezt semmivel nem indokolták. — Erre van jogi lehetőség? — Bármikor bárkinek fel lehet mondani, indoklás nélkül. — Eszerint minden rendben? — Sajnos nem. Ugyanis határozatlan idejű munkaviszonyra hivatkozva mondtak fel nekem, ezzel szemben meghatározott időre szóló munkaviszonnyal rendelkezem. Ez 1997 januárjáig tart. Éppen ezért a felmondás érvénytelen, hiszen egy nem létező munkaviszonyt mondtak fel. Emiatt ismét a bírósághoz fordultam annak érdekében, hogy állapítsák meg a törvénytelenséget, és helyezzenek vissza. — Beszéljünk az. újabb fejleményekről Ön éppen nyaralt, amikor a fegyveresek a szolgálati lakásába erőszakkal behatoltak. Hogyan értesült arról, hogy fegyverük volt? — Szemtanúk és ismerősök révén, illetve egyéb forrásokon keresztül. A helyszínre érkezett és a lakásba behatoló csoport tagjai között fegyverrel ellátott személyek voltak, akik úgy néztek ki, mint valamely vagyonvédő, -őrző szolgálat tagjai. — Ki adhatott utasítást erre a drasztikus beavatkozásra ? — Kemény Nándor, a Szerencsejáték Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója a Nép- szabadságban elismerte, hogy ő adott utasítást a behatolásra. Nem biztos, hogy egyedül ő áll az ügy mögött. Vannak olyan jelzések is, amelyek alapján feltételezhető, hogy esetleg a felettesei köréből inspirálták erre a lépésre. — Ebben az ügyben is pert indít? — Természetesen, hiszen itt egy súlyos bűncselekményről van szó. Csoportosan elkövetett fegyveres behatolásról és birtokháborításról. Jogászokkal tárgyalva, a lehetőségeket felmérve fogom eldönteni, hogy pontosan milyen jogorvoslat alkalmazható ebben az esetben. — Ez már a második peres ügye. — Igen, és a jelek szerint okom van pereskedni, mert több mint egy éve a törvénytelenségek sorozatát követik el velem szemben. A bíróság is elismerte e törvénytelenségeket, és úgy látszik, hogy ezeknek politikai háttere is van. — Mit ért politikai háttéren? — Mindenekelőtt az MDF-en, illetve az országon belül zajló rivalizálást, amely lecsapódik a gazdasági életbe, bizonyos gazdasági csomópontok birtoklásáért folyó küzdelmek területére. — Vannak erre nézve bizonyítékai? —- A politikai indíttatás most már dokumentumokkal is bizonyítható. Például amikor most májusban az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság átadta a Pénzügyminisztériumnak a Szerencsejáték Részvénytársaságot, akkor az átadás-átvételi dokumentumban szerepelt, hogy ugyan annak idején — 1993 májusában — törvénytelenül váltottak le, de ennek körülményeiről semmit nem tudnak, mert ez felső politikai utasításra történt. Ez immár nem fikció, nem találgatás kérdése, mivel az elmúlt három vagy négy év időszakából ez az egyetlen olyan ügy, amelynek során egy hivatalos állami dokumentumban rögzítették: politikai okokból történt a felmentés. — Azóta jelentősen megváltoztak a politikai erőviszonyok. Számít-e pozitív fejleményekre saját ügyében? — Amíg az ellenkezőjét nem tapasztalom, addig reményekkel vagyok tele. Az új kormányzat, illetve hatalom sugalmazására és kezdeményezésére számos területen elkezdődött bizonyos rehabilitáció. — Feltételezhető-e, hogy a Szerencsejáték Rt. élén történő személyi változások ezután is politikai indíttatású szándékok következményei lesznek? — Valószínűleg politikaibizalmi megfontolások is szerepet játszanak az ilyen döntésekben. Ezt önmagában még nem tartanám hibának, hiszen a bizonyíthatóan jól dolgozó szakemberekre minden hatalomnak szüksége van. És a hatalomnak mindig van lehetősége úgy szétválasztani a folyamatokat, hogy az alkotó menedzsment és a politizáló vezetés jól megféljen egymás mellett. — Nem tart attól, hogy fel- hánytorgatják az MDF-es múltját? — Fel lehet hánytorgatni az MDF-es múltamat, és valószínű, hogy ebben az országban még sok embernek felhány forgatják az ilyenolyan múltját, de csak abban tudunk hinni, hogy mielőbb lezárul az az időszak, amikor elsősorban a múltunk alapján ítéljük meg egymást. De ha már az MDF-es múlt szóba jött, akkor nagyon büszkén vállalom azt, amit ténylegesen tettem az MDF- ben, mert úgy gondolom: büszke lehetek rá és vállalhatom. (bánó) Rátermett KDNP-vezetőség alakult Surján integráló személyiség