Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-27 / 148. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JÚNIUS 27HÉTFŐ A román tévé hallgat Kolozsvárról Ma elkezdik az ásatásokat? Befejezödött a munka Korfun Új közép-európai stratégián dolgoznak A hét végi román sajtóban különböző visszhangot ka­pott a pénteki kolozsvári ökumenikus gyülekezet, amelyen több ezer ember tiltakozott a Funar polgár- mester támogatásával terve­zett főtéri ásatások és a mö­göttük megbúvó magyar- és demokráciaellenes ter­vek ellen. A román televízió pénte­ken például egyáltalán nem említette a kolozsvári hely­zetet, nem olvasható róla a kormánylapban, a Vocea Romaniei és az elnökség A francia csapatok a ruan- dai bevetés kezdete óta fel­derítő akciókat hajtanak végre, felmérik a helyzetet — jelentette ki a Le Jour­nal du Dimanche című pári­zsi lapnak adott tegnapi in­terjújában Jean-Claude La- fourcade tábornok, a fran­cia erők parancsnoka. Mint mondta, szerinte je­lenlétük elrettenti az esetle­ges bajkeverőket, s bátorítja a lakosságot. Akciójukat a teljes semlegesség jellemzi, szóba sem jöhet, hogy bárme­lyik tábor mellett beavatkoz­zanak. — Az engem érdeklő egyedüli dolog a menekültek teljes biztonságának garantá­lása — szögezte le. szócsövének számító Dimi- neata hasábjain sem. Ezzel szemben az egyik legkomolyabb informáci­ós forrásnak számító Ade- varul első oldalán közli ki­küldött tudósítója jelenté­sét: „RMDSZ-ultimátum és a polgári engedetlenség­re szólító felhívás” cím­mel. Az újságíró részlete­sen ismerteti az előzmé­nyeket, majd azzal végzi a tudósítást, hogy a polgár- mesteri hivatal eltökélt az ásatások mai megkezdésé­ben. A főtiszt egyébként elé­gedetten nyilatkozott az akció eddigi mérlegéről. Mint mondta, az első be­nyomásai nem rosszak, sú­lyosabb gondok nélkül tud­ja a helyszínre küldeni egységeit. A zaireiek na­gyon jól fogadták a katoná­kat, s a nyugat-ruandai tér­ségben- lévő mintegy száz­ezer menekült is örült a franciák jövetelének. — Természetesen találkoz­tunk többé-kevésbé fel­fegyverkezett milicisták- kal is, olyan emberekkel, akiket senki sem ellen­őriz; de itt sincs probléma, ezek is nyugodtan visel­kednek — közölte. Eltekintve a leendő bizottsá­gi elnök személye kapcsán kudarcba fulladt alkudozás­tól, a korfui „munkacsúcs” lényegében valamennyi na­pirendi pont esetében teljesí­tette feladatát — derült ki az ülésről kiadott zárónyilat­kozatból, illetve a vendéglá­tó, Andreas Papandreu gö­rög miniszterelnök és Jacques Delors által tartott közös sajtóértekezletről. így a Tizenkettek állam- és kormányfői a két nap so­rán egyebek között döntöt­tek az 1996-os EU-kor- mányközi értekezletében előkészítésére hivatott böl­csek tanácsának összetételé­ről; áldásukat adták a ta­valy decemberben elfoga­dott fehér könyv különböző projektjei kapcsán beterjesz­tett tervezetekre, illetve mandátumot fogalmaztak meg a további teendőkhöz; egyeztették az uniós állás­pontot az ukrán atomenerge­tikai program támogatásá­Folytatódtak a súlyos össze­csapások tegnapra virradóra Észak- és Nyugat-Boszniá- ban. A szarajevói rádió érte­sülése szerint a Doboj—Mag- laj—Tesanj háromszögben el­keseredett tüzérségi párbaj volt a boszniai muzulmán csapatok és a szerb egységek között. A muzulmánok már ban — e£ ügyben a július eleji nápolyi G—7-csúcs mondja ki a végső szót —; és felhatalmazták a brüssze­li bizottságot, hogy a követ­kező hivatalos (decemberi esseni) EU-csúcsra alakítsa ki az unió kelet- és közép­európai országokkal kapcso­latos jövőbeni, új közös stra­tégiáját. Ez utóbbi térség kapcsán a csúcstalálkozó résztvevői külön is üdvözölték a ma­gyar és a lengyel társulási szerződés tavaszi életbelé­pését, illetve tudomásul vet­ték e két ország teljes jogú tagságra vonatkozó hivata­los felvételi kérelmét, emlé­keztetve arra, hogy a kül­ügyminiszterek felhatalma­zása alapján most a brüsz- szeli bizottságra vár a jelent­kezések hivatalos vélemé­nyezése. Egy további bekez­dés leszögezi ugyanakkor: az EU-reformoknak szen­telt ’96-os konferencia előtt nincs mód újabb tagfelvéte­napok óta próbálnak elfoglal­ni több stratégiai jelentőségű magaslatot az északi ország­részben. Nyugat-Boszniában ugyan­csak folytatódott a csata a bi- haci muzulmán beékelődés ellenőrzéséért a három fél kö­zött. Mialatt a bihaci katlan­ában a szarajevói kormánycsa­li tárgyalások megkezdésé­re. A munkanélküliség eny­hítését célzó fehér könyv grandiózus programjainak előkészítésére felállított két szakértői csoportot — a közlekedésfejlesztési prog­ramért felelős Christopher­sen-, és az informatikai ter­veken dolgozó Bangen- mann-csoport — jelentéseit az állam- és kormányfők lé­nyegében változtatás nélkül jóváhagyták, így egyebek között a javasolt tizenegy köz- és vasútfejlesztési be­ruházás megkezdéséhez is áldásukat adták. Egyúttal felszólították a szakértőket: vizsgálják meg a beruházások kiterjesztését a további — elsősorban a szomszédos kelet- és kö­zép-európai, valamint a Földközi-tenger térségébe tartozó — országokra, és er­ről szóló jelentésüket terjesz- szék majd a decemberi EU- csúcs elé. patok heves harcokat vívtak az önrendelkezési jogot köve­telő helyi muzulmánokkal, a szerb ostromlók tüzérségi tá­madást intéztek a szarajevói alakulatok ellen. — A bihaci- ak, mindig tüzérségi támoga­tást kapnak a szerbektől — jellemezték a harcok menetét a szarajevói kormány katonái. A nagyvilág hírei % Délig a jogosultak 40 százaléka már élt szavazó­jogával a tegnapi ukrán elnökválasztáson. A két le­gesélyesebb jelölt — Le- onyid Kravcsuk államfő' és Leonyid Kucsma ex- kormányfó' — a szavazás után adott nyilatkozatá­ban előrevetítette, hogy győzelme esetén kenyértö­résre viszik a dolgot a par­lamenttel, amely az elnök jogainak jelentős korláto­zására készül. A bolgár légierő vadász­gépei leszállásra kényszerí­tettek 17 külföldi repülőgé­pet, amelyek engedély nél­kül repültek be Törökor­szágból a bolgár légtérbe. ★ Hatórás viszonylagos nyugalom után tegnap reggel kiújultak a harcok Aden környékén — jelen­tette az AFP a déliek köz­leményére hivatkozva. * Az utóbbi napokban négyszáz gerilla vesztette életét az angolai kormány­csapatokkal vívott harcok során — közölte szomba­ton az angolai állami rádió. # A perui rendőrség el­fogta a Fényes Ösvény el­nevezésű szélsőbalos ter­rorszervezet egyik vezé­rét, Jorge Tulich Mora- Iest A terroristák ellen ki­képzett különleges perui kommandó tagjai szom­baton akkor fogták el, amikor éppen egy újabb merényletsorozat elköve­tésére készülődött. Francia csapatok Ruandában Eddig simán ment minden Súlyos harcok Boszniában Bós a bebetonozott határ? L adislav Markus, a Matica Slovenská elnöke, Jozef Binders a pozsonyi Vízgazdálko­dási Építővállalat igazgatója és Ján Smolec, a Slovenská Repub­lika főszerkesztője néhány hete Kassán járt. „Jótevőink” ismét megtettek mindent azért, hogy lejárassák magukat. A magiszt­rátus félig megtelt nagytermé­ben a háromszáz tagú lelkes kö­zönség főleg ötven fölötti férfi­akból állt. A kiszólásoktól és ve­retes hazaffyságtól duzzadó szó­noklatok néhány jelenlévőt meg­döbbentettek. Miután a beveze­tő szónoklatok elhangzottak, a hiúságukat rosszul leplező fő­szereplők az írásban feltett kér­désekre válaszoltak. Markus úr, nem gondolva éle­tében szlovákul nem tudó anyjá­ra és nagynénjére, a nemzeti program megvalósításának szük­ségességével rukkolt elő. A fő cél Szlovákia integritásának és szuverenitásának érinthetetlen- sége. Ez mindenek fölött áll. A táblatörvényt is ilyen szempont­ból kell megvizsgálni. Ugyanis nem egy darab pléhről van szó, hanem a társadalomról, amelyre a kétnyelvű táblák elfogadhatat­lan lélektani hatást gyakorolná­nak. Markus szerint, a magya­rokkal szemben türelmesnek kell lenni, mert sokáig a „nagy­magyar propaganda” áldozatai voltak, és ezért képtelenek a re­ciprocitás gondolatát elfogadni, amelyhez mind a magyar, * A szerzőt a Magyar Újságírók Kö­zösségének elnöksége a Petőfi Sán­dor Sajtószabadság-díjra javasolta. mind a szlovák kormánynak visz- sza kell térnie. Az egyszerű embe­rek már rég megértették, hogy a „nagymagyar eszmeiség” ellenük dolgozik, s az nem csupán világ-, de Európa-ellenes gondolat is. Néhány perccel később, hogy ne okozzon csalódást azoknak, akik következetlennek tartanák, a türelem végességéről szónokolt. 1993 januárja után a szlovákok­nak kettős irredentizmus — a cseh­szlovák és a magyar — ellen kel­lett felvenniük a harcot. Majd újabb bukfenc következett. Végül is nincs itt semmi gond. A Szlo­vák Köztársaság megadott minden jogot a magyaroknak, a táblatör­vény is megszületik (amelynek je­lenlegi változatával nem ért egyet), és a nevek írása megoldó­dott, habár az óvá elhagyása túlzás volt. Minden településen szlovák iskolát kell nyitni, ott is, ahol csak egy-két gyereknek van rá igénye. Miután néhány mérges nyilat lőtt ki Bugár Bélára és a magyar tévé­re, a közgazdász-elnök nagyvona­lúan elsiklott afölött, hogy az ilyen megoldás még súlyosbítaná Szlovákia gazdasági helyzetét. Binder úr bombasztikus kijelen­téssel kezdte. Ahogy Kassa Szlo­vákiához tartozik, úgy tartozik Bős Kassához! A politológia vilá­gába gyakorta elkalandozó mér­nök most a halmazelmélet területé­re tévedt. Azután rögtön támadás­ba lendült. A „Dunaszcmy” egyik következetes ellenzőjét, Trubínio- vá asszonyt azzal vádolta, hogy a szlovákokról azt terjeszti, fasisz­ták és ezzel — minő bölcs előrelá­tás! — háborút akar kiprovokálni Európában. Pedig a környezetvé­dők minden állítása szemenszedett hazugság. Annyi víz van a talaj­ban, hogy a gyökerek el fognak lustulni — idézte az egyik nyugati szakértőt. A vízlépcső ellenzői mind Szlovákia ellenségei, és ha­zugságokat terjesztenek az ország­ról. Természetesen ezért fizetik őket. Úgy az igazgató, mint Smo­lec úr is, a Bibliából csak Judást emlegették az ellenségekkel kap­csolatban, a többi apostolról mint­ha sosem hallottak volna. De hát ezen nem is lehet csodálkozni — fejeződött be a rövidzárlat —, a döglődő ló rúgkapál a legjobban. A tapson felbuzdulva a szónok el­árulta: a vízlépcső az első ajándék az önálló köztársaságnak. A cseh politikusok is megkapták a magu­két, mert a danaidák eme kétes ajándéka fölött nem repesett a szí­vük. Mégis, minden magyarorszá­gi ármánykodás ellenére, ők meg­mutatták a világnak, hogy nekik van igazuk! Most járják a Canos- sát Bősre a japánok és hollandok. Nyugodtan jöhetnek a hottentották és pápuák is, Binder úr bízik adata­iban és elszédíti majd őket a mega­wattokkal és dollármilliókkal, mint a kassai közönséget. így a há­gai bíróság döntése a „Duna leg­szebb oázisával” kapcsolatban nem lehet kétséges. A bírák ítéle­tet fognak hozni és rámutatnak a bűnösökre — szúrt Binder úr kar­ja a levegőbe, de eltévesztette az irányt, mert keze nem dél felé mu­tatott. Miután a Karta 77 és Holcík volt miniszter is megkapta a magá­ét, amiért a Magyar Köztársaság szolgálatába állt, a szónok annak a gondolatnak esett áldozatául, hogy a magyarok azért ellenzik a „harmadik évezred építkezését”, mert tudják, ha elkészül, ezzel be lesz betonozva örök időkre a tria­noni határ. Ez olyan erős épít­mény, hogy senki sem mert sem­mit sem tenni ellene. Majd meglát­juk, hogy a természet respektálni fogja-e Binder úr szavait. Smolec úr elárulta, hogy lapjá­nak szerkesztői olyan emberek, akik az ősök örök álmát támogat­ják. Egész beszéde arról tanúsko­dott, hogy egyesek még mindig al­szanak és tovább kergetik a nacio­nalisták rémálmait. Ezután az ál­lamfőt bírálta, mivel az nem a „szlovák ügyet” szolgálja, s így — szerinte — nem csoda, ha a szlo­vák nemzet Duray Miklós gatya­madzagján lóg. A magyar politiku­soknak nyilatkozni kellene, hogy hajlandók-e elsajátítani a szlovák nyelvet. Hozzátette még, nem árta­na, ha egyes szlovák politikusok — az államfővel az élen — szin­tén megtanulnák anyanyelvűket. Leírjuk — vallotta önkritikusan — egyes személyiségekről, hogy árulók, vagy gazemberek, hiszen ez megfelel a valóságnak, de má­sokat nem szabad gyűlölni. Ez csu­pán jogos kritika. Miután még néhány szlovák és magyar politi­kust „gyűlöletmentesen” hely­benhagyott, Andrej Hlinkát mél­tatta, mint erkölcsi nagyságot, aki „mindent” megtett a szlovák­ságért, és ezért még meg is kí­nozták. De hogy ez az atrocitás mikor érte és kik tették ezt vele, azt nem árulta el. Át kell értékel­ni dr. Jozef Tiso személyét is. Nem szabad arról megfeledkez­ni, hogy nem Kovác, hanem Tiso volt az első szlovák állam­fő. A közönség ezt megéljenezte. Miután Lupták képviselő akro­batához méltó mutatvánnyal igyekezett megmagyarázni, mi­ért honosította meg újra a szlo­vák parlamentben a Heil Hit­ler !-t, az ügyeletes bölcsek még elmondták, hogy a kétnyelvű táb­lák ellentmondanak a demokráci­ának és ezek, valamint az autonó­mia bármelyik formája ellenke­zik a Szlovák Köztársaság érde­keivel, úgy mint a Kárpátok Eu- rorégió is. Ezen „demokratákat” nem nagyon izgatta, hogy elkép­zeléseik az emberek érdekeivel állnak ellentétben. Miután min­dent és mindenkit lesöpörtek az asztalról, jóslásba bocsátkoztak. 1938-ban futottunk Kassáról, de most már nem fogunk. Számunk­ra Komárom is Szlovákia köze­pén van! — fitogtatta a szónok földrajzi jártasságát. A sikeres gyűlés után bájos hölgyek virágcsokrokat adtak át, melyek nem tehettek róla, hogy ilyen emberek kezében kell elher­vadniuk — remélhetőleg — gon­dolataikkal együtt. Balassa Zoltán* Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents