Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-25 / 147. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 25., SZOMBAT 3 Igen Tisztelt Főszerkesztő Ur! Nem tudjuk, van-e tudomása arról, hogy a lapjának a cí­mében megfogalmazott „illetékességi területén” igen­csak túlnyúlik a népszerűsége. Nap mint nap tapasztal­juk, hogy ha nem a kora reggeli órákban vásároljuk meg e kedvelt lapot, az újságos sajnálkozó válaszát kap­juk helyette: mindössze 2-3 példányt kapunk. Nehezen érthető' e jelenség számunkra, hiszen joggal vélhetnénk, hogy az eladott példányok és a jövedelmezőség között szoros összefüggés áll fenn. Kérjük, szíveskedjék mindent elkövetni annak érde­kében, hogy a Budapesten is jelentős népszerűségnek ör­vendő' lap olyan példányszámban jelenhessék meg, hogy a fővárosban is biztonsággal megvásárolható legyen. Gratulálunk főszerkesztői tevékenységéhez, amely­nek eredményeként igen színvonalas, jól szerkesztett új­ságot vehetünk a kezünkbe — ha szerencsénk van és ko­rán kelünk. Tisztelettel üdvözöljük, további sikereket kívánunk! A budapesti olvasók egy része (Hatvanöt olvasható aláírás és lakcím) A levélírók jelezték, hogy aláírásgyűjtésbe fogtak, amelynek eredményéről tájékoztatják lapunkat. A kultúra pénzigényes Leköszönt a Boross-kormány A Magyar Köztársaság lekoszond1 kormánya csütörtökön az Országházban tartotta meg az utolsó döntéshozó ülését MTl-felvétel Alakuló ülés következik s Óriási az érdeklődés A „kulturális lobby” létrehozá­sához vezető első lépésként ér­tékelte Vadász János, a köz- gyűjteményi és Közművelődé­si Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke azt a tegnapi esz­mecserét, amelynek során a KKDSZ és már érdekvédelmi szervezetek vezetői találkoz­tak most megválasztott ország- gyűlési képviselőkkel. A ta­nácskozásra olyan honatyákat hívtak meg, akik korábban a kultúra, a közművelődés, vagy az érdekvédelem terüle­tén tevékenykedtek. A KKDSZ elnöke bevezetőjé­ben sürgette az államháztartá­si törvény mielőbbi megalko­tását, amely végre pontosan meghatározná, hogy mi a mo­dem állam közszolgálati fel­adata a kultúrában. Szükség van a múzeumokról, a levéltá­rakról és egyéb kulturális in­tézményekről szóló törvények­re is — mondta Vadász Já­nos. A szakszervezet szerint egyébként az a 17 milliárd fo­rint, amelyet évente kulturális célokra fordítanak, beleértve a rádió és a televízió finanszí­rozását is, elenyészően kevés az 1500 milliárdos költségve­tés arányában. Azt is szeret­nék, ha a következő ciklusban létrejönne a művelődési érdek­egyeztető tanács. Katona Tamás — az MDF képviselője — kifejtette, hogy remélhetőleg az új kabi­net tanul a most leköszönő kormány tapasztalataiból és meghozza azokat a változtatá­sokat, amelyek már régóta szükségesek lettek volna a művelődési tárca működésé­ben. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a médiumok részéről az új országgyűlés június 28-án (kedden) tartandó ala­kuló ülése iránt: az ese­ményről kivétel nélkül tudó­sító országos és megyei na­pilapok, Magyar Rádió és Magyar Televízió mellett számos helyi újság, városi televízió is jelentkezett rész­vételi, tudósítási szándék­kal— mondta tegnap sajtó- tájékoztató keretében Sol­tész István, az Országgyű­lés főtitkára. — Bár jó lenne, képtelen­ség valamennyi igényt kielé­gíteni — jelentette ki a főtit­kár hozzátéve: a Magyar Te­levízió, amely élő adásban közvetíti az alakuló ülést, önköltségi áron valameny­A magyar határőrség nap­ját köszöntötték tegnap a Belügyminisztériumban. Kónya Imre belügyminisz­ter ünnepi beszédében szólt arról, hogy Magyar- ország évszázadokon ke­resztül végvárként őrkö­dött Európa biztonságán, és így van ez napjainkban is. A magyar határőrség 1990-től a szabad választá­sok után nagy átalakulá­son ment keresztül, ki­emelkedő teljesítményt nyújtott. Egyik kezdemé­nyezője volt a vasfüggöny alapjait képező elektro­mos jelzőrendszer lebontá­sának, hozzájárulva ezzel a két Németország egyesü­léséhez, és az átjárható ha­tárok, a szabad emberek közeledésének biztosításá­hoz. Egyik kulcsfontosságú feladatuk a határforgalom korszerű ellenőrzése, me­lyet 134 milliós utasforga­lomnál egyre korszerűb­ben kezelnek, beleértve az nyi, az eseményről tudósíta­ni kívánó, de elutasított vi­déki stúdiónak kész rendel­kezésére bocsátani felvett anyagát. A sajtótájékoztatón el­hangzott: az alakuló ülés a Himnusz elhangzásával ve­szi kezdetét, majd Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet. Ezt követő­en ugyancsak az államfő je­lentést tesz a képviselői megbízólevelek (mandátu­mok) átvételéről. A továbbiakban beszámo­ló hangzik el az Országos Választási Bizottság, illetve Belügyminisztérium részé­ről, majd mandátumvizsgá­lat következik. Az ülés fő napirendi pont­jaként a képviselők megvá­évente ismétlődő, a nyu­gat-európai vendégmunká­sok rohamszerű átutazását is. Az úgynevezett klasszi­kus feladatokon kívül je­lentősen hozzájárultak az ország közrendjének, köz- biztonságának erősítésé­hez, amikor a társszerveze­tekkel együttműködve, kö­zös akciókban akadályoz­zák meg a bűnözők, csem- pézők, feketekereskedők manipulációit. Részt vesz­nek a határőrök a kataszt­rófák következményeinek felszámolásánál, a nagy tü­zek oltásánál, mint példá­ul a Buda környéki erdők égése volt. Mára kialakult a határőr­ség európai színvonalú szervezete. A modern kö­vetelményeknek megfele­lő, új kiképzési rendszer­rel biztosítják, hogy jól fel­készült emberek teljesítse­nek mindenhol szolgálatot. Befejezésül a belügymi­niszter arról beszélt, hogy az ily módon átalakult lasztják a parlament tiszt­ségviselőit. (Ezen döntésig az ülést az új országgyűlés korelnöke, Varga László, a KDNP képviselője irányít­ja, négy legfiatalabb képvi­selőtársa — Botka László és Rimóczi József (MSZP), Nahimi Péter (MDF), vala­mint Deutsch Tamás (Fi­desz) — segítségével. A tisztségviselők megvá­lasztását követően köszön­tőt mond a parlament új el­nöke, majd Boross Péter mi­niszterelnök bejelenti a kor­mány megbízatásának meg­szűntét. Végezetül újra az állam­fő kap szót, hogy megbízást adjon az új kormány meg­alakítására. fegyveres testület elég biz­tosítékul szolgál arra: soha többé ne válassza el országunkat vasfüggöny Nyugat-Európától. Az ünnepségen Kónya Imre kitüntetéseket adott át a szolgálat példamutató ellá­tásáért. „Az Év Határó're” miniszteri díjat adományoz­ta Szólik József zászlósnak, a Kiskunhalasi Határőr­igazgatóság szegedi kiren­deltsége útlevélkezelőjé­nek. „ Bátorság ” Erdemje- let nyert el Gáli Béla törz­szászlós, a Győri Határőr­igazgatóság hegyeshalmi út­levélkezelője, valamint Ri- barits Tibor őrmester, a Soproni Határőr-igazgató­ság szakaszparancsnok-he- lyettese. Összesen hatvanan részesültek kitüntetésben, dicséretben és jutalomban. Az ünnepségen köszöntöt­ték a kitüntetett határőrök feleségeit is, akik hű társ­ként állnak férjük mellett a nehéz szolgálat után. (ga. j.) Ki lehet a háttérben? Napjainkban a békétlenség jelentős szerephez jutott. Azért van ez, mert a de­mokrácia, mint „össznépi játék” lehetőséget kínál ar­ca, hogy a véleményét min­denki nyugodtan hangoz­tassa, s mivel ehhez az el­múlt negyven esztendőben nem voltunk hozzászokva, így egy-egy vélemény el­hangzása mások számára olykor nyílt támadásként értékelhető. Vannak persze olyan helyzetek, amikor pontosan ebből kifolyólag, mármint az önállóságból fa­kadóan, békesség telepszik egy-egy kisebb vagy na­gyobb csoportra, munkahe­lyi közösségre. Erről be­szélt csütörtökön este a tele­vízióban O. Kovács Attila, az Esti Hírlap megbízott fő- szerkesztője, aki úgy érzi, a Mahir Rt. biztos megjelené­si hátteret tud kínálni an­nak a száz újságírónak és szerkesztőségi dolgozónak, akiknek a helyzete az el­múlt időben nem volt nyu­godt. No de vannak, akik a demokrácia jegyében — s ez így természetes —más­képpen látják az Esti Hír­lap ügyét, s azt mondják, jobb lett volna, ha a bulvár lapért és a Mahir Rt bérle­ményébe került másik két újságért verseny folyt vol­na. Lehet. Ám a mai viszo­nyok ismeretében nagyon nehéz feltételezni, hogy sok olyan cég lenne, amelyik anyagi áldozatokat tud hoz­ni egy-egy újság, méghozzá nagy múltú lap fennmara­dása érdekében. Most a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap jövője biztosnak lát­szik, s jó volt hallani Szényi Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét, ugyancsak csütörtök este a televízióban, aki arról be­szélt, hogy a lap szerkesztő­ségének nem pereskedések­re, hanem nyugalomra van szüksége. A két szerkesztő­ségi vezető nyilatkozata alapján úgy vélem, ők elége­dettek jelenlegi helyzetük­kel, nem bánják, hogy a Mahir Rt. a gondozásába vette őket. De valami fur­csa dolog lehet a háttérben, hiszen a szerkesztőségeken kívül, mint azt a Hírlapkia­dó Vállalat menesztett ve­zérigazgatója, Liszkay Gá­bor elmondta, (s ez majd­nem minden napilapban megjelent) a tranzakció a Hírlapkiadó Vállalat, szá­mára is előnyös. Az Állami Vagyonügynökség ennek el­lenére vissza akarja állítani az eredeti állapotot, vagyis nem fogadja el mint bérlőt a MAHIR Rt.-t. A dolog vi­lágosnak tűnik, valahol a demokrácia jegyében, a versenyszemlélej emlegeté­sével kívánnak olyan szituá­ciót teremteni, amelyik már tán nem is annyira de­mokratikus. Valószínűnek tartom, hogy emögött na­gyon jelentős személy áll­hat, aki urambocsá! szemet vetett arra a jó summát hozó Expressz újságra, amelyik a két nagy múltú lap fenntartását biztosítani tudja. Ha feltételezésem be­igazolódna, azon egyálta­lán nem csodálkoznék, hi­szen az elmúlt évtizedben személyesen is találkoztam sajtócézárokkal, olyannal például, amilyen Isten nyugtassa, Robert Maxwell volt. (Vödrös) Mentsük meg Kolozsvárt! Kolozsvár évszázadok óta a magyar államiság, Er­dély és Európa kultúrköz- pontja. Kolozsvár a magyar­ság múltjának és jelenének meghatározó része. Város- központjának építészeti együttese jelképe a szülő­földjén megmaradni akaró, kulturálisan és politikailag zaklatott erdélyi magyarok­nak. Ami nem sikerült a dikta­túra falurombolóinak, azt ma a demokrácia álcáját is félredobva, nyíltan igyek­szik a román sovén-naciona- lizmus bevégezni. Város­névtáblákat törnek össze... A magyar iskolákban ismét kötelezővé tette a román parlament a földrajz és tör­ténelem román nyelvű okta­tását, korlátozta a felekezeti iskolák működését. A ro­mán alkotmány első cikke­lye nem ismeri el ma sem, hogy Romániában más nem­zetiségű állampolgárok is él­nek a román nemzeten kí­vül. Összegezve: a nemzeti állam eszméjét a kommunis­ta diktatúrát is megszégyení­tő eréllyel, ismét érvényesí­tik Romániában. Kolozsvár ultranacionalis­ta, kultúrbarbarizmusáról hírhedett polgármestere a vi­lágörökség részét képező ko­lozsvári főteret vette célba. A történelemhamisító felirat­tal már meggyalázott Má­tyás király jlovasszobrát akaija „rómaikori ásatás” ürügyén lerombolni. Célja Erdély eszmei fővárosának kulturális és történelmi jel­képességét átformázni: ma­gyar jellegét megszüntetve kialakítani egy „ősi román”, homogén nemzetállam rö­geszméjét hirdető városköz­pontot. Emlékeztetve a civilizált világ összefogására a romá­niai falurombolás megállapí­tásáért, tiltakozásra kérjük fel ismét a Kárpát-medence, Európa és a világ minden jó­érzésű, kultúratisztelő és a konfliktusmentes jövőben gondolkodó polgárát és in­tézményét, hogy megállít­hassuk az Erdélyben élő két és fél millió magyar elüldö- zését célzó újabb történelem­hamisítást és kultúrvandaliz- must. Az Erdélyi Magyarsá­gért Alapítvány és az Erdé­lyi Magyarság szerkesztő­sége (OS) R. Z. Elismerések a magyar határőrség napján Az európai biztonság végvára

Next

/
Thumbnails
Contents