Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-25 / 147. szám
MEGYEI tífur A í> nlKLJ\r XXXVILI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚNIUS 25., SZOMBAT Ismét Kolozsvár Száztíz éve fenyegetik megvédi született Szabadkát a Mátyás-szobrot Gyóni Géza (2. oldal) (2. oldal) (7. oldal) Az MSZP és az SZDSZ aláírta a koalíciós megállapodást Bemutatták az új kormányt Az MSZP és az SZDSZ elnöke tegnap délután, háromhetes tárgyalássorozat lezárásaként aláírták a két párt közös kormányzásának elveit és szabályait rögzítő koalíciós megállapodást, amelyet vasárnap az MSZP kongresszusának és az SZDSZ küldöttgyűlésének még jóvá kell hagynia. A szerződést Horn Gyula és Pető Iván egybehangzóan történelmi jelentőségű dokumentumnak értékelte. A 160 oldalas megállapodás rögzíti a kormányzati együttműködés garanciáin és a kormányprogram alapjain kívül a miniszterek listáját is, amelyről az aláírás ünnepélyes aktusát megelőző percekben állapodtak meg a két párt vezetői. Az új kormány programjáról az Országgyűlés július 14—15-én folytathat vitát és akkor választhatja meg a kormányfőt is. Azt megelőzően, július 11—12-én a parlamenti bizottságok meghallgathatják a bársonyszékek várományosait. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka várhatóan július 20-áig tart majd — legalábbis erre tesznek javaslatot a koalíciós pártok. Az új kormány tagjainak névsorát a leendő kormányfő, Horn Gyula nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette. * A kabinet névsora eszerint a következő: Horn Gyula- miniszterelnök; Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós miniszterelnök-helyettes; Békési László pénzügyminiszter; Pál László ipari és kereskedelmi miniszter; Lotz Károlyközlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; Lakos László földművelésügyi miniszter; Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter; Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; Keleti György honvédelmi miniszter; Kovács László külügyminiszter; Vastagh Pá/igazsá- gügy-miniszter; Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter; Kovács Pál népjóléti miniszter és Katona Béla nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter. Ünnepélyes keretek között adták át tegnap a kívül-belül új OTP-fiókot Budaörsön. Rózsa G. Róbert megyei igazgató köszöntőbeszédében megemlítette, hogy ez az első olyan fiók, amelynek a tervezésétől az átadásáig szinte minden munkálatot figyelemmel tudott kísérni. Hajdú Gézáné igazgatóhelyettes elmondta, az előző OTP-fiókot úgymond kinőtték, majd 1990-ben kezdték meg a most átadásra került intézmény építését, melynek nagysága közel 400 négyzetméter, emellett itt egy 200 négyzetméteres megyei irattár is található. A fiók összes hitelállománya egymilliárd forint, betétállománya pedig 900 millió forint, és közel két éve bevezették a valuta-deviza üzletágat, illetve a vállalkozók, magánszemélyek részére 1100—1200 csekkszámlát gondoz a fiók. A harminckét dolgozó teljesen korszerű körülmények között, és szakmailag felkészülten szolgálja ki az ügyfeleket. Az épületben éjjel-nappal bankjegykiadó-automata is működik. A betétgyűjtés, az értékpapír-forgalom, a devizaszámla-vezetés, és egyéb területen is számítógépes programok segítik a gyors, korszerű ügyfélszolgálatot. Dubniczki Csilla A budaörsi OTP-fiók már a huszonegyedik századot idézi Erdősi Agnes felvétele Egyenlő mértékkel Egyszerre volt könnyű és nehéz helyzetben tegnap a Népjóléti Minisztérium vezetése azon a sajtótájékoztatón, melyen az elmúlt négy esztendő mérlegét vonták meg a szakemberek. Amellett ugyanis, hogy a vitathatatlan eredményeket sorolták, búcsúzni is kellett a megbízatásuktól. Utóbbit — személyes érzéseinek feltárásával — a legképletesebben Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára mondta el. Az államtitkár asszony nem titkolta, milyen fájdalmat okozott neki az idei választások eredménye. (Folytatás a 4. oldalon) Vámsiker Hazánk tagja lett a Vám- igazgatások Világszervezete politikai bizottságának. Erről a Vám-együttműkö- dési Tanács legutóbbi — a hét közepén Brüsszelben megtartott — ülésén döntöttek. Egyébként a szervezet névét is megváltoztatták e tanácskozáson, amely a továbbiakban a Vámigazgatások Világszervezeteként tevékenykedik. Mindezt Arnold Mihály vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján. Koalíció Az új magyar demokráciát újra csak koalíciós kormány fogja irányítani. Az első' kabinet kényszerűségből választotta ezt a megoldást, a második szabad elhatározásból. Lehet ezt furcsállani, de ennél többet nem tehet az állampolgár, aki néhány nappal ezeló'tt még körüludvarolt választópolgár volt. Egy időre most háttérbe szorul, súlya majd a ciklus vége felé fog újra megnőni. Ha a kormányalakítással megbízott párt nem rendelkezik megfelelő többséggel, akkor természetes, hogy szövetségeseket keres maga mellé, erősítésül. A koalíciós partner azonban nemcsak erősít, hanem gyengít is. Alkalmazkodásra kényszerít. Kompromisszumra. Ami önmagában még nem baj, de baj forrása lehet. Persze más a helyzet, ha a kormányalakító párt megbízható többséggel rendelkezik. Bármikor fölmondhatja a koalíciót, hisz egyedül is képes kormányozni. De hát akkor miért volt szükség a szövetségre? Vegyünk egy történelmi példát. A Hitler-ellenes koalíció indoka az volt, hogy csak együtt voltak képesek legyőzni a náci Németországot. Ára ennek az lett, hogy az egyik szövetséges uralma alá hajtotta ötven évre fél Európát. Mivel az MSZP-nek megvan a számszerű többsége, az együttes kormányzásnak nagy oka lehet. A jelek szerint nem érzik magukat elég erősnek arra, hogy — befejezve azt, ami 1990-ben elkezdődött — a fél évszázadnyi szocialista gazdálkodásról úgy térjenek át a piacgazdaságnak becézett kapitalizmusra, hogy az áttéréssel együtt járó negatív jelenségek kisebbek legyenek, mint a pozitívumok. Mégpedig a lakosság széles tömegei által érzékelhető pozitívumok! Ez volt ugyanis a választási ígéret. Az SZDSZ is azt sugallta plakátjain: együtt sikerülni fog. Ma a több évtizedes nélkülözés és korszakos lemaradás után még az MSZP—SZDSZ ellen szavazók is sikert várnak a koalíciótól. A nehezét elvégezte az előző kormány, most nekik kell megmutatni, mire képesek. Nos, lássuk a medvét! Török Bálint Botrányfolyam a péceli önkormányzatban Ki-ki a sáncai mögül lö A napokban (ismét) tetőző péceli önkormányzati botrány előzménye, hogy 1990-ben úgyszólván még meg sem melegedett a szék a polgármester, illetve a képviselők alatt, máris jelentkeztek az első ellentétek. A hónapok és az évek múlásával, főleg amikor pénzügyi kérdések is „képbe” kerültek, egyértelművé vált, hogy a testületen belüli teljes szembenállás és szakadás elkerülhetetlen. Utólag nehéz meghatározni a napot, amikor elindult a vádak, ellenvádak, védekezések és rágalmazások sorozata. Alapvető tény ugyanakkor, amiért mindkét oldal szinte egy időben és egymás szándékáról nem tudva a tömegtájékoztatási eszközökhöz fordult, hogy Pécel nagyközség húsz szavazati joggal bíró képviselő-testülete e hó 22-én többségi döntéssel felfüggesztette munkája végzéséből Teleki Gyula polgármestert. Kirobbantó okként a Felső sor utcai földgát kivitelezésében feltárt szabálytalanságokat és törvénytelenségeket hozták fel a képviselők. Tavaly a képviselő-testület egymillió forintot szavazott meg egy úgynevezett övcsatorna megépítésére. Később a polgármester ezt megváltoztatta és hozzávetőleg 2,5 millió forint költséggel védőgátat építtetett. A munkát Kiss József helyi vállalkozó, egyébként maga is képviselő, kapta meg. Kiss József képviselői érdekeltségű vállalkozásairól egyébként a polgár- mesterrel szemben álló, 13 tagú képviselői csoport elmondta, hogy az elmúlt másfél év alatt több mint 40 millió forinthoz jutott, mégpedig szakszerűtlen munkavégzés alapján. A polgármester ellen folytatott fegyelmi eljárás és felfüggesztés érvényre juttatását a többségiek csak úgy tudták megvalósítani, hogy egyszerűen lecseréltették a polgármesteri hivatal bejárati ajtójának zárját. (Folytatás a 4. oldalon) Éjjel-nappal bankóbazár
