Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-24 / 146. szám
1 , ' PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 24., PÉNTEK 3 A Állami Vagyonügynökség kontra Mahir Rt. Birtokvédelemre is sor kerülhet... Nem közeledtek az álláspontok a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz című lapok kiadói joga körül kirobbant vitában. Az AVÜ Rt. felelős beosztású munkatársai szerdán kifejtették a Hírlapkiadó Vállalat vezetőinek, hogy a Mahirral kötött szerződést semmisnek tekintik, s arra kérték Horácski József gazdasági vezérigazgató-helyettest, hogy úgy irányítsa a céget, mintha az ügylet meg sem történt volna. Egyben fölkérték az eredeti állapot visszaállításának megkísérlésére — először tárgyalásos úton. Horácski József tegnap délelőtt tájékoztatta Tóth Bélát, a Mahir Rt. igazgatóságának elnökét és Győri Tibort, az rt. jogi szakértőjét az AVÜ Rt. álláspontjáról, valamint a tőlük kapott feladatáról a lapok visszaszerzését illetően. Győri Tibor megítélése szerint az AVÜ Rt. álláspontja jogilag teljesen megalapozatlan és elfogadhatatlan — mindenekelőtt azért, mert a Mahir Rt. teljes mértékben jogszerű szerződésekkel rendelkezik a lapok kiadási jogának gyakorlására, illetve a Bla- ha Lujza téri ingatlan meghatározott helyiségeinek használatára vonatkozóan, így aztán június 17-én megkezdte kiadói jogainak gyakorlását, a szerződésben őt megillető eszközöket birtokba vette, a helyiségeket elfoglalta, tehát teljes mértékben birtokon belülre került. Sőt elszánta magát arra is, hogy minden törvényes eszközzel — beleértve a jogos önhatalmat is — megvédi szerzett jogait. Ha az AVÜ Rt. a döntésének végrehajtását mégis megkezdi s a Mahir Rt. birtokvédelemre kényszeríti, azzal az a három lap megjelenését akadályozza. Egyébként azonban kész a kialakult helyzet megvitatására. (hardi) Folytatódnak a tárgyalások Kisebbségek Magyarországon A Állami garanciákra várva Aki soha nem élt nemzeti kisebbségként, nyilván nehezen érti meg és fogadja el a magyarországi horvá- tok, németek, szerbek, stb. folyamatosan jelenlevő kérelmeit, követeléseit. Vitathatatlan ugyanis, hogy meg szeretnék tartani nemzeti identitásukat, ápolni és fejleszteni kultúrájukat. Ha a dolgok mélyére nyúlunk, megállapíthatjuk, hogy kisebbségeink nem kémek többet, csak azt, hogy emberként élhessenek szülőhazájukban. Ehhez azonban a többségi nemzet általi országvezetés részéről, a szóbeli és törvényben is rögzített jó szándék mellett anyagi-pénzügyi vonatkozású állami garanciákra is szükség van. A hamarosan hivatalába lépő kormány, illetve parlament iránti elvárásokról beszélgettünk Mijo Karagic- tyal, a Magyarországi Hor- vátok Szövetségének titkárával. — Véleményünk szerint hazánk kisebbségi politikájában elengedhetetlenek az alapvető változások — mondta a titkár. — Erre azért van szükség, hogy az itt élő népcsoportok megfelelő körülmények között ápolhassák anyanyelvűket, hagyományaikat és kultúrájukat. Éppen ezért megfelelő állami garanciák hiányában csak nehezen őrizhető meg az össztársadalmi értéket is képviselő nemzeti identitásunk. — Minden humánus, demokratikus állam köteles biztosítani a saját határain belül élő nemzetiségek fennmaradásának feltételeit. A mi esetünkben az egyes törvények kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit összhangba kell hozni a kisebbségi törvénynyel, mint például az ön- kormányzati, az oktatási és a választójogi törvénynyel. Mijo Karagic elmondta, hogy a kisebbségi törvény értelmében a név szerint felsorolt nemzetiségeket egy-egy honatya képviseli a Tisztelt Házban. A nemrégen lezajlott választásokon azonban maradéktalanul betelt a teljes létszám, tehát szó sincs arról, hogy az érintett tizenhárom nemzeti kisebbség saját soraiból juttathatna be képviselőt. — Annak is tudatában kell lenni, hogy megfelelő pénzügyi garanciák hiányában a Magyarországi Horvátok Szövetségé nem lesz képes kiépíteni a mintegy 90 ezres horvát- ság számára a szükséges intézményrendszert. Ezért ezen a téren és politikai szempontból is elvárjuk, hogy az új kormány, illetve parlament szavatolja a fennmaradásunkhoz szükséges feltételeket — hangoztatta Mijo Karagic. Oklevelek honosítása Kormányszóvivői tájékoztató Tavalyinál nagyobb termés Az utolsó, vagyis mai tárgyalási napra halasztotta a kormányzati személyi kérdések eldöntését az MSZP és az SZDSZ koalíciós delegációja — jelentette be Pető Iván, az SZDSZ elnöke tegnapi, mintegy kétórás tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A szabad demokrata politikus közölte: a mostani tárgyalási forduló csupán technikai jellegű volt. Elvégezték az utolsó simításokat a megállapodás szövegén. Szót ejtettek továbbá az MSZP rendkívüli kongresz- szusa, illetve az SZDSZ küldöttgyűlése utáni, az Ország- gyűlés első napjaival kapcsolatos teendőkről. A küldöttségek egyúttal megbízták szakértőiket azzal, hogy alakítsák ki a kormányprogram megszerkesztésének menetrendjét. Pető Iván enTavaly Maastrichtban döntött úgy az Európai Mező- gazdasági Szövetség, a CEA, hogy sorrendben negyvenhatodik konferenciáját Budapesten tartja meg szeptember 19-e és 21-e között. A huszonegy ország tagságát magáénak mondható mintegy 15 millió mező- gazdasági üzemet tömörítő szervezet idei találkozójára meghívta az Európai Tanácsot, és a Közös Piac mező- gazdasági érdekképviseleti szerveit is. A konferencia programjáról és előkészületeiről a rendezvény fő gondozója Nagy Tamás, a MOSZ elnöke, és CEA alel- nöke tartott sajtótájékoztatót. Az Európai Mezőgazdasánek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a koalíciós megállapodás szakmai fejezetei szolgálnak majd a leendő kormányprogram alapjául. Az MSZP és az SZDSZ politikai delegációi ma 14 órakor folytatják tárgyalásukat. Ekkor állítják össze a kormánylistát, majd eredeti tervüknek megfelelően, 16 órakor írják alá a koalíciós megállapodást. A dokumentum szövegét nyilvánosságra hozzák. Horn Gyula szocialista pártelnök az elhangzottakhoz semmit nem kívánt hozzáfűzni. Egy kérdésre válaszolva azonban közölte: a miniszteri tárcák várományosaival kapcsolatos kérdések eldöntését azért halasztották mára, mert csupán szerdán állapodtak meg az egyes tárcák végleges elosztásáról. gi Konferenciára 6-700 résztvevőt várnak. A fővédnöki szerepet Göncz Árpád köztársasági elnök látja majd el, aki várhatólag átadja egy arra érdemes magyar gazdának a CEA aranyérmét. A találkozó célja, hogy az egységesedő Európa szellemében a földrész közös mezőgazdasági gondjaiban Közép-Kelet Európát is bekapcsolja. Nagy Tamás ezzel kapcsolatban elmondta: a régióból a CEA-ba elsőnek belépő hazánkon keresztül kelíene szomszédaink problémáit is közvetíteni. A résztvevők ezt elősegítendő, a zárógyűlésen elfogadják majd a jelenleg még kidolA diplomák kölcsönös elismerését, egyetemi fokozatok, oklevelek, résztanulmányok külhoni elfogadását, honosítását érintő új szabályozás kidolgozására az európai fordulatok, valamint az európai felsőoktatásban bekövetkezett változások miatt van szükség — hangsúlyozta Nagy Tibor Gyula, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője az Európai Unió, az Európai Tanács s az UNESCO képviselőinek az ekvivalenciával, a mobilitással, az akkreditációval foglalkozó tanácskozás után. Elmondta: az új ekvivalencia-megállapodás első tervezete az elképzelések szerint már 1995-ben elkészülne, a végleges szabályzatot pedig 1996-ra dolgoznák ki. gozás alatt álló Európai Mezőgazdasági Chartát, amelyben meghatároznák az egységes európai mezőgazdasági politika alapjait. Mint ahogy Bátori Lóránt, a MOSZ Raiffensen Alapítvány alelnökének programismertetéséből is kiderült, a küldöttek foglalkoznak a mezőgazdasági szervezetek szerepével, a képzés gondjaival, a vidék ifjúságával, és a szövetkezetek helyzetével. Emellett kirándulásokon igyekeznek majd megismerni a vidéki Magyarország valóságát, és nevezetesebb mezőgazdasági eredményeinket, mint például a kocséri szarvasmarha-tenyészetet. (nánási) A kormány tegnapi ülésén áttekintette a búzatermesztés és -értékesítés várható alakulását, és több olyan intézkedésről döntött, amely megkönnyíti a várható jó termés értékesítését. Szabó János mezőgazdasági miniszter elmondta: a tavalyinál nagyobb, 4,3—4,6 millió tonnás termésre lehet számítani. Ebből 2,8—3,3 millió tonnára becsülik az étkezési búzatermést. Az étkezési búzából 1—1,5 millió tonnát szánnak exportra. A termés értékesítésével azonban mind idehaza, mind külföldön gondok lesznek. A feldolgozóB íróság elé álltak az 1956-os salgótarjáni sortűz vádlottjai. A Fővárosi Bíróság dr. Strausz János vezette büntetőtanácsa tegnap megkezdte a tárgyalását annak a 12 volt karhatalmista bűnügyének, akik ellen a Fővárosi Főügyészség emberiség elleni bűntett miatt emelt vádat. A vádiratot dr. Hoffer Ferenc ügyész ismertette. Az ügyészség megállapítása szerint 1956. december 8-án délelőtt, a megyei tanács épülete elé kivezényelt karhatalmi sták közül ketten egymás után egy-egy lövést adtak le a levegőbe. Ezt követően valamennyi, a téren lévő karhatalmista, köztük a vádlottak is, géppisztolyaikkal sorozat- lövéseket adtak le a fegyvertelen tüntető tömeg felé — anélkül, hogy erre bármely elöljáró parancsot adott volna — nem törődve azzal, hogy törvényes ok nélkül többek életét kioltják. A tünipar ugyanis fizetési problémákkal küszködik, a nemzetközi gabonakereskedők támogatott áraival szemben nem állják a versenyt a magyar kereskedők. A gondok enyhítésére a kormány úgy határozott, hogy a mezőgazdasági termelők a közraktárban elhelyezett — a magyar szabványnak megfelelő — búzára és kukoricára felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitelek után 10 százalék kamattámogatást kapnak. A pénzintézetek egyébként az idei búza- termesztéshez 10,2 milliárd forint hitelt folyósítottak állami garanciavállalás mellett. tetők a lövések hatására a rendőrség épülete felé hátráltak, mire az ott elhelyezkedő szovjet katonák — elöjáró- juk tűzparancsára — ugyancsak lőni kezdték a tömeget. A percekig tartó fegyverhasználat következtében legkevesebb 46 személy életét vesztette, és további, legkevesebb 93 személy sebesült meg. A vádirat szerint sem a halálos áldozatok, sem a sebesültek száma nem állapítható meg pontosan. Megállapíthatatlan az is, hogy az egyes halálos sérüléseket és sebesüléseket személy szerint ki okozta. A felderített tényállás alapján az ügyészség emberiség elleni bűntett elkövetésével vádolja: Deák Ferencet, Orosz Lajost, Lévárdi Nándort, Szalisznyó Józsefet, Brehó Gyulát, Szoboszlai Ferencet, Susán Bélát, Susán Józsefet, Szakács Mihályt, Petik Antalt, Szabados Józsefet és Toldi Ferencet. Európa mezőgazdászai Budapesten Elfogadják az agrárchartát Bíróság elolt a volt karhatalmisták Minden eladó? A Kékszalag Bizottság, amelyik függetlennek mondja magát —> ám Tar- dos Márton szabad demokrata országgyűlési képviselő a testület társelnöke — a napokban sajtótájékoztatót tartott. Ezen a magyar bankok külföldi kézbe adása volt a téma. A sajtótájékoztatón megállapították, hogy a magyar bankok külföldi kézbe adásával, igaz ami igaz, nemzeti értékek kerülnek külföldi tulajdonba, ám az így nyert nyugati tóke szükségeltetik ahhoz, hogy Magyarországot modernizálni lehessen. Tardo- sék leszögezték: az eddigi hatalom akadályozta a magyar bankok külföldi kézbe adását, ám nekik a jövőben ebbe már (a független kék szalagosok szerint, nyilván hála Istennek) nem lesz beleszólásuk. Eddig a tények, most pedig néhány javaslatot szeretnék tenni arra vonatkozóan, hogy a bankokon — amelyek, ismétlem: nemzeti értékek nos, rajtuk kívül mi mindent lehet még külföldi kézbe adni, természetesen pénzért, amit aztán az ország modernizációjára lehet fordítani. Ám mielőtt ötleteket adnék, folteszem a kérdést: ha a nemzeti értékek foláldozása árán szerzünk pénzt, akkor vajmi az a pénz valóban a nemzet érdekeit szem előtt tartó beruházások formájában ölt-e testet? Nem hiszem. Azért nem, mert tudom a régj mondást, mely szerint a könnyen szerzett pénz könnyen vész eL Javaslom tehát kék szalago- séknak, hogy az ország modernizálása érdekében bocsássák áruba a Dunántúl nyugati felét, adják el a Nemzeti Múzeumban tárolt szent koronát, s ha körülnéznek a szemfüles urak, bizonyára még számtalan olyan dolgot találnak nem éppen nagy országunkban, amelyre bejön a pénzes vevő Mi itt, a kis Pest megyében már szót emeltünk a Bartók- és a Kodály-művek kiadatási jogának külföldi kézbe adása ellen, merthogy véleményünk szerint legalábbis itt Pest megyéből úgy tűnik: Bartók és Kodály művei Ls a magyar nemzeti értékek közé sorolhatók. Miután a magyar bankok eladását eddig gátoló politikai tényezők már valóban nem tényezők, aggódva nézem a jövőt, mi mindent veretnek dobra Tardosék e készülő bankügylethez hasonló perzsa vásáron, persze nem Perzsiában, hanem Európa szívében, Magyarországon. Méghozzá azon a Magyarországon, amelyben az ellenzék s a hozzá tartozó hangos sajtó éveken át sujkolta: a hatalom elherdálja az országot E herdáló hatalomról derül most ki, hogy lám csak, védte a nemzed értékeket s akik elherdálást kiáltottak, most fognak bele a herdálásba. (Vödrös)
