Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-23 / 145. szám
WreZ. XXXVI11. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Csalán csípte Pert indít Erősödik közszolgálat az AV-Rt ellen a titkos a rádióban a vezérigazgató nagyhatalom (2. oldal) (3. oldal) (7. oldal) Meghurcolt polgármester Az abonyi képviselő-testület néhány tagjából alakult fegyelmi bizottság még a múlt év december 16-án „vétkesnek” találta Gajdos István polgármestert és Varga Sándorné jegyzőt, az egykori szőrmeüzem privatizációjában. Ám erről a döntésről a két elmarasztalt vezető a mai napig nem kapott alakszerű határozatot. Ezért aztán nincs mi ellen fellebbezni a munkaügyi bíróságon. Gajdos István szerint ott kezdődött ez a kusza história, hogy ő valójában nem akart polgármester lenni. Csakhogy a polgármester-jelölt az utolsó pillanatban meggondolta magát. Fura lett volna, ha az akkor győztes párt, az SZDSZ nem képes a város élére valakit ajánlani. Egyesek akként vélekedtek, neki különben sincs veszteni valója, hiszen „csak” zenetanár. Szerencsére, kezdettől számít- hat(ott) az államigazgatásban jártas kollégákra. (Folytatás az 5. oldalon) Akiknek a vasárnap sem szent Templomrongálók Dabason Soha nem volt még példa arra Dabason, hogy betörjék a templom ablakait, feldúlják a kertjét — mondta keserűen Barta Károly református lelkész, akit a hét végén történt eseményről kérdeztünk. — A Dabas-Gyóni református templomot nem egészen egy éve újítottuk fel. Egymil-. liót költöttünk rá, s most tessék: holmi vandálok betörték az ablakokat, de nem csak az utca felőlieket, hanem azokat is, amelyek a templom Végén, a szószék oldalán vannak, ehhez pedig be kellett mászniuk a templomkertbe! — részletezte a történteket. Az eset vasárnap hajnalban történt, s a gyülekezet aznap délelőtt tette meg a feljelentést ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség késő délután érkezett, felvette a jegyzőkönyvet, s azóta néma csend. Barta Károly szerint mulatozó fiatalok rongálták meg a templomot. Egészen más a véleménye az esetről a dabasi polgármesternek: — Határozottan úgy érzem, hogy meg akarják félemlíteni a hívőket, az egyházat —jelentette ki Horváth István. — Elindult már a lavina a parlamenti robbantással. Én igenis összefüggésbe hozom a kettőt. A rendőrségi nyomozástól az égvilágon semmit nem várok. Jól ismert kommunista megmozdulás ez, mintha azt akarnánk közölni az emberekkel: Itt vagyunk, visszajöttünk! Érdeklődésünkre a dabasi rendőrkapitányság nem tudott érdemi információt nyújtani, így az esetre visszatérünk- V. Cs. Nagyválasztmányra készül a KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt szombaton tartja előrehozott nagyválasztmányi ülését. A párt nagy jelentőségű fórumát eredetileg az őszre hívták volna össze, ám az országgyűlésiképvise- lő-választás második fordulója után a pártelnökség úgy döntött: a választásokon való szereplés (amely megkérdőjelezte a KDNP négyéves működésének, a kereszténydemokrata politizálásnak a hatékonyságát) miatt fél évvel korábban tartják az ülést. A várhatóan fölmerülő vitás kérdésekről, a legégetőbb problémákról s a legsürgősebben meghozandó döntésekről kértük ki Ru- bovszky Györgynek, a KDNP pártigazgatójának a véleményét. — A párt elnöksége a nagyválasztmányi ülésen kollektíván lemond megbízatásáról, hiszen a KDNP szereplése mögött személyi felelősség is húzódik — mondotta a pártigazgató. — A nagyválasztmány elsődleges feladata tehát az lesz, hogy megvitatja a lemondást. (Folytatás a 4. oldalon) Fúvóstalálkozó Abonyban Megszólal a tárogató Háry János kéttornyú falujában, Abonyban rendezik meg a Fúvós-zenekutatók Nemzetközi Társasága (IGEB) —fesztivállal egybekötött — XI. kongresszusát július 11. és 15. között, melyró'l tegnap tartottak tájékoztatót a MUOSZ-székházban. A grazi székhelyű társaság eló'ször választott kelet-európai országot találkozója színhelyéül — mondta Tóth Anna főiskolai tanár. Abony az alapfokú zenei oktatás egyik fellegváraként és a hazai fúvószenei élet egyik központjaként érdemelte ki a rendezés lehetőségét. Az utóbbi években háttérbe szorult, középkorra visszanyúló fúvószenei kultúránk megerősödéséhez járulhat hozzá a rendezvénysorozat — hallottuk Falvy Sándor fú- vószene-kutatótól, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatójától, aki nemzetközi kapcsolataival nagyban hozzájárult a sikeres szervezéshez. Bemheard Habla, az oberstückei osztrák—magyar zenei intézet munkatársa, az IGEB titkára a hazánkban kevéssé ismert társaságot mutatta be. (Folytatás a 8. oldalon) Táblaverd rendőrök A romániai Maros megyében rendőrök verték le kedden azokat a kétnyelvű táblákat, amelyeket a helyi tanácsok döntése alapján a hét végén helyeztek el 17, döntő többségében magyar lakosságú falu határában, a Kisküküllő folyó felső szakaszán. Az RMDSZ Maros megyei szervezete tegnap nyilatkozatban tiltakozott a provokáció ellen, amelyre — mint fogalmaz — alig néhány héttel azután került sor, hogy Románia ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét. A Maros megyei RMDSZ kezdeményezésére még június elején a magyar többségű falvak tanácsai határozatokat hoztak kétnyelvű táblák kitűzésére. A prefektus — a kormány képviselője — ekkor sorozatos pereket indított a közigazgatási bíróságokon. Sándor György Látatlanban Kedves Jancsi! Szándékosan nem Tibort írok, holott ez a történet Andrásról szól. Nyilván egyikről sem, de miközben a gyereket nevén fogom nevezni, nem szeretném magát az illető' tévészemélyiséget, téged, a kis nyilvánosság eló'tt megszégyeníteni. Elég ha O esetleg megsejti, Te, hogy Róla van szó, Rólad ezúttal, és talán pirinyót még el is gondolkodói az alábbiakon. Olvasom ugyanis a Népszabadság június tizennyolcadig szombati számában (tehát a Magyar Hírlap október ötödiki péntekiben — nem mintha a kettő' nem egy lenne), egy egész oldalon (féloldal- san), a televíziós újságíró tollából (rádiós díszletmunkás krétarajzából) a tanulmányt, mely a Magyar Televízió elmúlt négy évét elemzi. Na már most Péter (szándékosan nem Dezsőt írok) magának a cikknek tartalmával nem foglalkozom, de ha valaki, te igazán tudod, hogy ebből a négy évből minimum egy évig Amerikában voltál (maximum két évig Ausztráliában). Továbbá talán még emlékszel, hogy a Televízió páternoszterében (a Rádió liftjében), nem az a Mester Ákos volt (Piros Ildikó — szándékosan nem Vörös Vincét mondok), szóval ott találkoztunk eddig legutoljára, ahol is én éppen hétszer harmincperces filmem egyikénél, talán hetedikénél tartottam (hatodikánál). Megkérdeztem Tőled, láttad-e valamelyik ökörségemet ezekből? Mire te azt felelted, hogy nem nézek magyar televíziót. (Hozzáteszem, nem Amerikában találkoztunk... jó háromnegyed éve... miután már éve? féléve? itthon voltál, annyira, hogy sorozatban ment egy sorozatod.) No már most, vagy akkor hazudtál (igazat mondtál), csakhogy ne kelljen megdicsérni engem („Dicsérjen téged a...! — értelmiségi káromkodás a 70-es évekből), vagy most látatlanban írtad meg ezt az elemző kritikádat az elmúlt négy év televízió-műsorairól a Népszabadságban. (Népszavában.) Már aratják az árpát Csaknem két hét múlva kezdődhet a búza aratása, tájékoztatták lapunkat az aratás előtti körkérdésünkre válaszoló illetékesek. Az országban közel 350 ezer hektárra vetett őszi árpa és az egymillió hektáron érő búza betakarításának megkezdése lényegében az időjárástól Megyénk déli részén néhol már aratják az árpát — mondta Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal elnöke. — A legnagyobb gond a betakarítógépek elhasználtsága. Sokuk már tavaly is nullára leírtként végezte a munkáját. Ennek ellenére átlagos körülmények esetén komolyabb fönnakadás nem várható, zökkenőmentesen folyhat az aratás. A megyében található 520 kombájnból 92 van magánkézben. A legnagyobb géphiányt Cse- mő térségéből jelentették, ahol négy gépnek kell az ezerhektáros termőterületnek nekirugaszkodnia. A megszokott gyakorlat Pest megyében az, hogy a déli részeken aratást végző gépek munkájuk végeztével az északiak segítségére sietnek. Ennek szervezésére a földművelésügyi hivatal a jövő hét kezdetétől ügyeleti szolgálatot indít. Bizonyára sűrűn veszik majd igénybe ezt a szolgáltatást azok a magángazdák, akik — Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke szerint — közvetlenül az aratás előtt katasztrofális helyzetbe kerültek. — A Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz eljuttatott pályázatok támogatásainak szüneteltetése miatt sokan nem kapták meg a betakarító gépekre igényelt összeget. Érre nem számítottak, így most két út áll a felkészületlenül hagyott gazdák előtt: vagy saját maguk szerkesztenek gépeket, vagy pedig a gazdálkodó szervezetektől kémek segítséget, béraratást rendelnek. (Folytatás az 5. oldalon)
