Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-22 / 144. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 22., SZERDA A vészkorszakra emlékeznek Világtalálkozó Izraelben Határtalan cinizmus Funar a virággal kezdi A ma élő idős nemzedék az utolsó, amely személyes élmények alapján elmondhatja azt, ami fél évszázaddal ezelőtt történt a zsidósággal, biztosíthatja az utókor számára a Holocaust emlékének fennmaradását — jelentette ki Jichak Rabin izraeli kormányfő a magyar zsidóság vészkorszakának 50. évfordulója alkalmából hétfő este Jeruzsálemben kezdődött kétnapos világtalálkozón. Több ezer küldött részvételével kezdődött a szenUváros- ban, a Binjáné Háumá dísztermében a találkozó — a magyar nyelvterületről származó zsidóság világszerte működő szervezeteinek tagjai gyűltek egybe tíz év óta először ilyen nagyszabású rendezvényen, és miként a találkozó fő szervezője, az Izrael Magyarországi Bevándorlói Szövetségének elnöke, Jehuda Spiegel megállapította, az A nagy példányszámú pozsonyi Pravda tegnapi számában az új magyar kormány várható, a szomszédos országokkal, illetve a kisebbségekkel kapcsolatos politikájáról szóló írást közölt. A szerző arra emlékeztet, hogy a most felálló magyar kormánykoalíció két pártja jó előre és egyértelműen kinyilvánította: — a középeurópai határok módosításának mindennemű módjától, így a határon túli magyar kisebbség kérdéseit a jószomszédi viszony fölé helyező élet törvényei szerint alighanem utoljára. A kormányfőt, amikor a pódiumra vonult, beszéde elmondásában politikai ellenfelei, döntően jobboldaliakból álló kisebb csoport ellenséges jelszavak kiabálásával akarta megakadályozni, meghökkenést kiváltva a találkozó résztvevőiből. Az öt-hat fős tüntető társaságot erővel vezették ki a teremből. A világtalálkozón megjelenteket Göncz Árpád megbízásából Pick Róbert ezredes, címzetes államtitkár, főhadsegéd és a köztársasági elnök katonai irodájának a vezetője köszöntötte. Az elnök egy olyan Magyarországról küldi üdvözletét, ahol biztosíték van arra, hogy az ordas eszme, amely a holocausthoz vezetett, többet nem szedhet áldozatokat, ahol senkinek származása miatt nem kell félnie -— mondta az ezredes. „úgynevezett Antall-doktrí- nától” is elhatárolja magát. Az MSZP és az SZDSZ abból az elvből indul ki, hogy a határon túli magyarságot a legjobban azzal segítheti, ha javít Magyarországnak a szomszédos országokhoz fűződő viszonyán és a kölcsönös bizalomerősítő légkör megteremtésére törekszik. Az MSZP és az SZDSZ azonban a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak egységéből indul ki, s ez a leendő partnereknél aligha számíthat majd nagy megértésGheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, tegnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy ma megkezdik Kolozsvár főterén a Mátyás-szobor szomszédságában azokat a próbaásatásokat — pontosabban egyelőre csak azok előkészítését —, amelyek deklarált távlati célja a római kori Napo- ca település itt feltételezett központjának, fórumának feltárása és siker esetén a tér szabadtéri régészeti múzeummá való átalakítása. A polgármester a szélsőséges nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tagadta, amit az ugyancsak egységpárti megyei alprefektus korábban nyíltan kifejtett, nevezetesen, hogy a terv megvalósulása a főtéren magasodó — a romániai magyarság számára jelképes értékű — szobor áthelyezésével járna, mivel úgymond nem illene be a római kori környezetbe. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombaton megre — szögezi le a szerző, Milan Kurucz. A legnagyobb gondot szerinte az jelenti majd, hogy az új magyar kormány mindkét pártja az autonómiához való jogot a kollektív jogok döntő részének tekinti. Mindennél lényegesebb azonban, hogy a szocialisták és a szabad demokraták egyaránt elkötelezték magukat: a magyar kisebbség autonómiával kapcsolatos igényeit az európai mércének megfelelő jogként kívánják szorgalmazni. alakult Egyeztető Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott a városháza terve ellen, amely Kolozsvár esztétikai és építészeti szempontból egyaránt európai hírű főterének arculatát próbálja átalakítani. Szerdára a Romániai Magyar írók Pen Klubja és több magyar kulturális egyesület a romániai magyar történelmi egyházak képviselőivel együtt nemzetközi sajtóértekezletet szervezett, hogy hangot adjon tiltakozásának. Gheorghe Funar viszont kedden lenéző gúnnyal válaszolt mindazokra a kérdésekre, amelyek arra utaltak, hogy az ásatások feszültséget kelthetnek a városban. A terv ellenzőinek szerdai sajtóértekezletére utalva például kijelentette: reméli, azt fogják bejelenteni, hogy alapítványt hoznak létre a főtéri ásatások támogatására. Miután Octavian Buracu a kolozsvári Interetnikai párbeszédcsoport elnöke kijelenA vasárnapi lengyel önkormányzati választások még közel sem végleges eredményeinek elemzői általában pártállásuknak megfelelően értelmezik az eddig nyilvánosságra került adatokat. Az már bizonyos, hogy nem igazolódtak be a közvéleménykutatási jóslatok, amelyek szerint ismét megsemmisítő vereséget szenvednek a jobboldali pártok. A 49-ből 23 megyeszékhelyen, ahonnan már befutottak az eredmények, a következő a megoszlás: a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) szerezte tette, hogy ha kell, a Mátyás-szoborhoz láncolja magát eltávolításának megakadályozására, Funar kifejtette, hogy még csak próbaásatásokról van szó és Bu- racunak erre az alkalomra így mindenképpen még évekig kell várnia, de persze megteheti már most is, és akkor el fognak járni vele szemben. Ugyancsak kizárta azt, hogy tüntetésre kerülhessen sor szerdán, mert erre nem kért senki engedélyt. Ha mégis próbálkoznának vele, a törvényes keretek között fognak fellépni a hatóságok, helyezte kilátásba. Egy nemzetiségek közötti konfliktushoz két fél kell — mondotta egy kérdésre válaszolva —, nem látja ki és miért lépne fel, ki ellen? Szerdán konkrétan csak a virágok átültetését kezdik meg, ugyanis jelenleg díszes virágágyások pompáznak ott a park közepén, ahol az ásatásokat elkezdik. meg a legtöbb mandátumot 13 nagyvárosban, a radikális jobboldal és a jobboldal különböző koalíciói hatban, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabadság Uniója pedig négyben. A Rzeczzpospolita azt emelte ki, hogy a koalícióra lépett jobboldalnak sikerült visszatérnie a politika színpadára. A Gazeta Wyborcza fő- szerkesztője, Adam Michnik úgy látja: „a helyi Lengyelország a városokban kicsúszott a baloldali kormánykoalíció kezéből, de senki sem aratott döntő győzelmet”. A nagyvilág hírei % Elindult Irakba az ENSZ nukleáris létesítményeket felügyelő csoportja tegnap, hogy üzembe helyezzen egy videoláncot annak ellenőrzésére, nem fej- leszt-e ki Bagdad tömeg- pusztító fegyvereket * Tovább emelkedett az Európai Unióhoz történő csatlakozást ellenzők aránya Norvégiában, és elérte az 59 százalékot —jelentette a Reuter. ^ A világűr közös kutatásáról és kiaknázásáról fog egyebek között megállapodást aláírni a tegnap kezdődött washingtoni látogatása során Viktor Csemo- mirgyin orosz miniszterelnök. * Izraelbe, majd a ciszjor- dániai autonóm palesztin városba, Jerikóba látogat július elején Hoszni Mubarak egyiptomi elnök — vélik tudni izraeli források. * Csak az Abháziát és Grúziát elválasztó Inguri folyó környéknek teljes aknamentesítése után vonulnak be a válságövezetbe a békefenntartó egységek — közölte tegnap Pavel Gracsov, miután az orosz parlament felsőháza áldását adta az orosz kéksapkások abháziai tevékenységére. * Növekednek a nézetkülönbségek Washington és Moszkva között a volt szovjet köztársaságokban foga- nosított orosz katonai beavatkozások megítéléséről: az Egyesült Államok egyre inkább attól fél, hogy a katonai küldetések az orosz terjeszkedés lehetséges eszközeivé válhatnak. Pozsonyi lapvélemény Milyen lehet a szomszédpolitika? VÉLEMÉNY Téved-e Tölgyessy? Tölgyessy Péter, az elmúlt években a Szabad Demokraták Szövetsége vezetéséből jó néhányszor kigolyózott politikus egész oldalas cikket írt a „legolvasottabb” hét végi mellékletében. A lap lábjegyzetben mutatja be a szerzőt, miszerint az SZDSZ nemrégiben lezajlott küldöttgyűlésén „ő képviselte az MSZP koalíciós ajánlatának elvetését”. Ő — és másfél száz társa, de ezt már nem teszi hozzá a „legnépszerűbb”. Tölgyessy ma sem tapsol a formálódó MSZP—SZDSZ koalíciónak, bár elismeri, hogy „a választók, a közvélemény-formálók, a hatásos kampány támogatói elvárják az SZDSZ belépését a szocialisták alakította kormányba”. Tölgyessy azt is elismeri, amiről az ellenzékivé előléptetett szocialista-liberális sajtó oly szívesen hallgat, nevezetesen, hogy a „modem parlamenti demokráciák gyakorlatában... ötvennégy százalékos többség esetén fel sem merül a koalíciókötés, azt a választók is elleneznék. A kormányzati alternatívát felmutató ellenzéki szerep (ugyanis) hathatósabb magatartás az akaratérvényesítésre, mint a gyenge kormányzati pozíció”, de hát hol vagyunk mi a modern parlamenti demokráciától! S még inkább hol leszünk -— Tölgyessy gondolatmenetét követve —, ha összejön ez a koalíció! Márpedig összejön, mert állítólag „a magyar választók (már így, többes számban, általánosítva!)... az eltérő törekvéseket követő pártok összefogását óhajtják”. S ez az „óhaj” ugyebár, az SZDSZ számára: parancs. Azonkívül persze — s most kéretik jól figyelni — „nálunk az ellenzék (mindig is) a hatalomnélküliség és a tehetetlenség pozícióját jelentette”, így ha másért nem, hát a hatalom birtoklásáért be kell lépni a koalícióba. S nem csak belépni, hanem hosszú távra beépülni is, minden áron, hogy ez a sokra hivatott párt kikerüljön a tehetetlenség állapotából. Azért, hogy cselekvési lehetőséghez jusson, végre legálisan, törvényesen, megkérdőjelezhetetlenül, támadhatatla- nul. Mindez persze óriási veszélyeket rejt magában, mindenekelőtt az ország, a demokrácia számára, s ezeket a veszélyeket igen alaposan elemzi Tölgyessy Péter. „A szabad demokraták kormányba lépése újra egyközpontú politikai szerkezet kialakulásához vezethet”, írja, majd egy bekezdéssel később így vélekedik: „A választások eredménye, az MSZP—SZDSZ koalíció várható megalakulása átrajzolja Magyarország politikai tagoltságát. A háro- mosztatú szerkezetnek minden bizonnyal vége, ma a legvalószínűbbnek a korporativ megoldásokkal kiegészített egypólusú hatalmi szerkezet látszik.” Ez a gondolat másutt így ölt formát: „Nagymértékben csökken a parlamenti váltógazdaság esélye, a magyar társadalom hosszabb távra elveszítheti a kormány leválthatóságának lehetőségét.” Igen ám, de „a választással nehezen leváltható MSZP— SZDSZ koalíció”-val szemben ott van az ellenzék! Tölgyessy Péter ezzel kapcsolatban sem valami derűlátó. így ír: „Az ellenzéki oldal megosztottsága, szüntelen rivalizálása teljessé teheti a kormánykoalíció hegemóniáját. A' kormánytöbbség 279 fős blokkjával szemben a parlamenti ellenzék tehetetlenül ágáló 20-30 mandátumos pártocskák gyülekezetének látszhat”. A leendő koalíció munkamódszeréről is van Tölgyessy- nek néhány szava. „A döntéseket a jövőben kétségkívül a koalíció belső erőcsoportjainak nem nyilvános egyeztetésein, a kormány ülésein hozzák. A kormány a határozathozatal előtt mindenkivel egyeztet. A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek a koalíció tagjaiként minden döntésnél hallathatják hangjukat. A közvéleményt nem zaklatják fel a koalíción belüli vitákról szóló híradásokkal.” Nohát, ez megnyugtató. A koalíciótól saját pártját is félti az ügyvivő. „A szabad demokraták minden bizonnyal lassan hozzágyalulódnak koalíciós partnerükhöz.” Néhány sorral odébb: „A szabad demokraták a koalíció választásával lemondanak arról, hogy a szocialistákkal szemben alternatívaként, nagy váltópártként jelenjenek meg a jövőben.” Ez a gondolat a dolgozatban még visszatér, de Tölgyessy ezzel kapcsolatban figyelmen kívül hagy egy döntő körülményt. Szót nem ejt ugyanis arról, mi történne abban az esetben, ha véletlenül léket kapna ez a közös csónak. Pedig Tölgyessynek tudnia kellene, hogy vész esetén az okos ember időben a vízbe veti magát, és célba vesz egy biztonságos partszakaszt, ahol aztán világgá kürtölheti: én megmondtam, én már jó előre szóltam. Amúgy szabad demokratás észjárással. (Deregán Gábor) Lengyel önkormányzatok Javított a jobboldal
