Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-17 / 140. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 17., PÉNTEK 7 Himnuszunk 150 éves Harangok ihlették a szent zenét „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogyan is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én elsó' mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csendességében megzendültek az én fülembe a pozsonyi harangok. Áhítat szállt meg. A kezemet a zongorára teszem és hanghang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...” Az idős Erkel így emlékezett vissza a Himnusz zenéjének születésére Gárdonyi Géza Erkel-emlékkönyvé- ben megjelent anekdota szerint nemzeti himnuszunk megszületésére, melyet 150 évvel ezelőtt, 1844. június 16-án ítéltek első díjasnak a Honderű által kiírt pályázaton. Nemzeti himnuszok Eu- rópa-szerte a 16. századtól keletkeztek templomi népénekek nyomán. Hazánkban a 18. századtól az Ah hol vagy Magyarok tündöklő csillaga és a Boldogasz- szony anyánk kezdetű katolikus népénekeket énekelték nemzeti himnuszként. A 19. századtól a magyar hivatalos ünnepeken a császárhimnuszt éneklik. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írja meg a Hymnusz (a Magyar nép zivataros századaiból) című költeményét, amely 1828-ban jelenik meg először az Auróra című folyóiratban. 1844. február 29-én Bartay Ede, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a „HymnUsz megzenésítésére”. A május 1-jei határidővel meghirdetett pályázat „20 arany pályadíjat tűz ki a legjobb népmelódiáért — Kölcsey Ferenc koszorús költőnk «Hymnusära» ének és zenekarra téve. „Erkel 1844 februárjában szerzi a Himnusz zenéjét, ezt „Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon. Kölcsey. ” jeligével májusban nyújtja be a pályázatra. A tizenhárom beérkezett pályaművet június 15-én bírálja el a Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság, a „zsűri”, melynek elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgató tulajdonosa, tagjai pedig Binder Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára, Brae- uer Ferenc, a belvárosi templom karnagya, Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a zenede igazgatói, Schindel- meisser Angelo zongoraművész, valamint Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede. Júr nius 16-án nyilvánosságra hozott döntésük értelmében „a 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti... pályaműnek ítéltetett oda, mint mely a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkí- vántatóságot is, t. i. a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelíté”. A Himnuszt 1844. július 2-án mutatják be a Nemzeti Színházban. Még Erkel életében, és 1893-ban bekövetkezett halála után számos ünnepélyes alkalomkor hangzott fel a Himnusz. A két világháború közötti időszaktól valamennyi nagy magyar ünnep megülésének elmaradhatatlan része iskolákban, templomokban, intézményekben. Némi elégtételként a nemzeti opera és az önálló magyar zenei élet megteremtőjének, aki egyszemélyes intézményként a maga helyén éppoly sokat tett a nemzetért, mint Széchenyi, a „legnagyobb magyar”. Mégis ellenfelei Erkelt öregkorára teljesen elszigetelték a zenei élettől; de nem volt kíméletesebb hozzá az utókor sem. Az intézményes elhallgatás következtében mai napig nem foglalta el az őt megillető helyet sem hazája, sem a világ zenei életében. Még Himnuszát is ki akarta törölni Rákosi Mátyás a nemzet emlékezetéből; Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt az ötvenes években új himnusz megírására kérte fel, de ők felháborodva utasították visz- sza a megbízatást — meghagyva most már örökké számunkra a Kölcsey és Erkel teremtette gyönyörű nemzeti jelképet, amely hitet, reményt, önbizalmat és az ösz- szetartozás tudatát nyújtja a nagyvilág valamennyi magyarjának, ahol csak felhangD. Veszelszky Sára Megjelent a NEMZETPOLITIKAI SZEMLE XI. ÉVFOLYAM 11.01 FOLYAM 6. SZÁM „A nemzeti elcsüggedésben legalább annyi a félreértés, mint a nemzethalál hagyományának továbbélésében. Jeles magyarok, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, Kemény Zsigmond nem voltak bizakodóak. Lényegében a reformkorban alakult ki a kétfajta felfogás és életérzés a magyar nemzet világhelyzetéről: a nemzeti optimizmus és a nemzeti pesszimizmus” —- olvassuk a Magyar Élet 6. számában Fábián Ernő által írt esz- széjében. A folyóiratban — mintegy az előbbi írásra hangolva — Tőkéczki László történész. abbéli véleményét fejti ki (Faggyas Sándor kérdéseire válaszolva), hogy a Nyugathoz felzárkózni igyekvő magyarság egyik elemi kötelessége (ha a maga jegyeivel, a maga jellemzőivel meg akar maradni): a folyamatossághoz való ragaszkodás a nagy változásban, más szóval „konzervatívnak” maradni. Pomogáts Béla irodalomtörténész hasonló témát választott „Magyarnak lenni Közép-Európá- ban” című munkájához — az összeomló szovjet birodalom keltette vákuumhelyzetből közelítve azt meg. Persze olvasmányosabb írások is szerepelnek az újabb Magyar Élet- ben — versek, könyvrecenziók, regényrészietek —, amelyeknek a kiválasztását bízzuk inkább az olvasóra, azzal a megjegyzéssel, hogy e lappéldány is a „Magyar Élet” és valóság igen érdekes és továbbgondolásra sarkalló szelete. (bágyoni) Önkéntes néprajzosok találkozója A több mint 50 esztendős múltra visszatekintő önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom XIV. országos találkozójára kerül sor június 17—19-én Jászberényben. A találkozóra a rendezők mintegy 100 néprajzi gyűjtőt várnak hazánkból és a szomszédos országok magyarlakta területeiről. Az ez évi találkozónak az ad különös fontosságot, hogy a Néprajzi Múzeum, az önkéntes gyűjtőmozgalom hálózatának szervezője, pályázatainak meghirdetője, s a pályamunkák archí- válója ez évben új szempontok alapján hirdette meg az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők számára az ez évi pályázatot. A jászberényi találkozó jelentős mértékben az új módszertani feladatok jegyében telik majd, arról lesz tehát szó, hogy milyen szerepe lehet az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomnak a harmadik évezred küszöbén. A találkozó ünnepélyes megnyitóján kerül sor a legkiválóbb néprajzi gyűjtők számára alapított Sebestyén Gyula Emlékérmek átadására is. Szent Iván-nap Mácsán A Galga menti népművészeti találkozó legszebb rendezvényére várják az érdeklődőket június 19-én vasárnap 18 órakor. A gal- gamácsai Vankóné Dudás Juli Emlékház — a falumúzeum — szabadtéri színpadán a község hagyományainak krónikásáról és továbbéltetőjéről elnevezett díjat adják át, majd Szent Iván napi műsor kezdődik. Fellép a bagi Muharay Népi Égyüttes, a zsámboki hagyományőrző csoport, az ikladi nemzetiségi énekkar és tánccsoport, a vácegresi nemzetiségi együttes, a galgamá- csai hagyományőrző együttes és a helyi általános iskola citerazenekara. Az est fénypontja a szenti- váni tűzugrás lesz. Vankóné Dudás Juli: Szentiváni tűzugrás Ugyancsak vasárnap, délelőtt fél 12-kor a találkozóhoz kapcsolódó nép- művészeti pályázat eredményhirdetését tartják a legszebb alkotásokból rendezett kiállítás megnyitásával együtt a túrái művelődési házban. (balázs) Kismartoni Liszt-napok Liszt Ferenc emlékének tiszteletére három szabadtéri zongorakoncertet rendez az idei nyáron Kismarton (Eisenstadt) elöljárósága és a Burgenlandi Tartományi Múzeum. Ebből az alkalomból fiatal zongoristák mutatkozhatnak be a közönségnek. Az első koncertet vasárnap június 19-én tartják a múzeum előtti téren. Clemens Zeilinger Liszt- és Brahms-műveket ad elő. A második koncerten, június 26-án, Christine Witty mutatkozik be Schumann- és Liszt-darabokkal, míg a harmadik szabadtéri hangversenyen Christoph Berner ugyancsak e két zeneszerző kompozícióit szólaltatja meg. Mindhárom fiatal művész a bécsi zeneművészeti főiskola hallgatója és rangos versenyek helyezettje. A szabadtéri hangversenyek ingyenesek. Apa és fia együtt játszik Vörös vári rezesbanda „A nézőtéren, a fák alatt játszottak a meggyszínű mellényt viselő fúvósok Bajnokságot nyert labdarúgócsapataink jóvoltából megnövekedett a fúvószenekarok munkája, hiszen a legjobbak köszöntéséhez elengedhetetlen a közreműködésük. Az első osztályú váciakat a városi együttes kísérte el a Hungária körúti fináléra, Pilisvörösvárott a megyei bajnok helyiek hazai búcsúfellépését színesítette műsoruk. A vörösvári • találkozó előtt és a szünetben a pályán muzsikáltak, majd a nézőtéren, a fák alatt játszottak a meggyszínű mellényt viselő zenészek. — Németországi patroná- lónktól, Gerstetten városától kaptuk az anyagot, amelyből az egyenruha készült. Ebben lépünk fel a különböző rendezvényeken, az egyházi és állami ünnepeken — mondotta Feldhof- fer János, a vörösvári zenekarvezető. — A településen szép múltja van a fúvószenének. A mostani együttes öt éve alakult 32 taggal, a karmester Brandhuber János. A legidősebb a 73 éves Denk József dobos, a legfiatalabb a 10 esztendős Wi- eszt Dávid, Tagscherer György és 13 éves fia, valamint a Földesi lányok — Mária és Anikó — a csaláA szerző felvétele dókat képviselik. A zenészek 70 százaléka fiatal, ehhez a kedvező arányhoz hozzájárul a Pilisvörösvári SC három serdülő labdarúgója is. Rádler Gábor, Szabó Péter és Stélik György nemcsak a focipályán, de a fúvósegyüttesben is szívesen játszik. — Önellátók vagyunk, a helyi zeneegyesület égisze alatt működünk a pártoló tagság segítségével — folytatta Feldhoffer János. — Az egyesület elnöke Schaffer Lőrinc. Hetente egyszer, szerdán 18-—20 óra között a művelődési házban gyakorolunk. Most próbaszünet következik, hiszen 2 hétre Németországba utazunk. Előbb a már említett patronáló városka, Gerstetten vendégei leszünk, majd a Majna-Frankfurt szomszédságában lévő Werheimben koncertezünk. A nemzetiségi hagyományokat szépen ápoló zenekar a repertoárját Farkas Antal egyik műdalával gazdagította. Most tanulták be ezt a számot. A német szöveg az estéről szól. Beszélgetésünk után rázendítettek a Radeízky- marsra. Messze hangzott a pattogó induló ismert dallama... Reitter László A szlovákiai magyar könyv ünnepe A szlovákiai magyar könyvterjesztők csoportosulása a hat szlovákiai magyar könyvkiadóval közösen szlovákiai magyar könyvnapokat rendez. A budapesti nemzeti kulturális alap támogatásával rendezett eseménysorozat tegnap kezdődött és három napig tart.
