Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-17 / 140. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOR 1994. JUNIUS. 17.. PENTER A gépi betakarítás feltételei adottak Közepes termés korai burgonyából Hajnali terepszemle a némedi határban A két koma pontos volt, szinte egy időben érkeztünk a megbeszélt helyre. Parolázunk, majd átülünk Sándor Lada kombijába, melyen látszik, hogy nem státusszim­bólum. Tele van rekeszekkel, kéziszerszámmal — a ker­tészkedés rekvizítumaival. Az aszfalt hamar kifut aló­lunk, hepe-hupás dűlőutakon zötykölődünk. A kerék­nyomokban megül az esővíz, mely gejzírként fröccsen szét a méregzöld krumplibokrokra. Közeledik a gabonafélék be­takarításának ideje, kivált a búzából ígérkezik az átlagos­nál nagyobb termés. Ez egy­ben gondot is jelenthet, egy­részt mert az ország kombájn­parkjáról ellentétes hírek ke­ringnek, másrészt igen sok olyan kistermelő jelent meg a gabonatermelés palettáján, akiknek nincs saját gépi hátte­rük, következésképp bérgé­pekkel végeztetik el az ara­tást. Kérdésünkre, hogy mi­lyenek a kilátások a megyé­ben,' Podmaniczky Béla, a Gazdakörök Szövetségének elnöke megnyugtató választ adott, illetve közölte, hogy Gödöllőn megalakult a Mező- gazdasági Gépi Bérvállalko­zók Szövetsége, mely célul tűzte ki, hogy segítséget nyújt a szövetkezetben vagy egyénileg gazdálkodóknak, biztosítja a feltételeket az ara­tás zökkenőmentes lebonyolí­tásához. Az információ nyomán fel­kerestük Körmendi Pétert, az MGBSZ megbízott vezető­jét, hogy megtudjuk, milyen lehetőségeket és milyen felté­telek mellett kínálnak a gaz­dáknak. — Elöljáróban kérem, mondjon néhány szót a szö­vetségről! —• 1991-ben az FM Műsza­ki Intézetében egy nemzetkö­zi fórumot tartottak, melyen jelen volt a Német Bérvállal­kozók Szövetségének küldött­sége is. A fórum központjá­ban a mezőgazdasági gépek gyártása, fejlesztése s a tulaj­donosi viszony változásától várható gép iránti kereslet állt. Az már akkor világos volt, hogy nem mindenki en­gedheti majd meg magának a gépvásárlást, tehát szükség lesz egy kikölcsönzést bonyo­lító szolgáltatási háttérre. Ez­zel kapcsolatban sok hasznos tanácsot kaptunk a németek­től, s lényegében el inspirált bennünket egy hasonló szö­vetség létrehozásában. A megalakulásunk 1992-ben történt meg, a bejegyzésünk ’93-ban. — Hány tagja van jelen­leg a szövetségnek? — Hatvan. Egy részük önálló jogi személyiség, más részük magánvállalkozó. Te­vékenységük mindkét eset­ben három csoportra oszlik. Vannak akik mindent vállal­nak —- megmunkálják a föl­det, betakarítanak, gépet ad­nak kölcsön, javítást végez­nek — de, lévén hogy saját földjeik is vannak, csak a ka­pacitásfeleslegüket kínálják szolgáltatásként. A másik csoportnak nincs földje, így teljes kapacitással állnak a megrendelők szolgálatára. A harmadik változat pedig csak javítást vállal. — Milyen igény mutatko­zik a gépi bérmunka iránt Pest megyében? — Pontosítsunk. Szövetsé­günk úgy értékelte, hogy az országban — így Pest megyé­ben is — relatíve kisebb a ren­delkezésre álló kombájnkapa­citás és gyengébb a kombáj­nok műszaki állapota, mint a korábbi években. Amennyi­ben nehéz aratás következne be az esős időjárás miatt, úgy elképzelhető hogy az optimá­lis időszakban nem valósul­hat meg a termésbetakarítás. Ennek ismeretében jelenleg csak a kombájnok közvetíté­sével, a kalászosok betakarítá­sát szolgáló gépi munkák megszervezését vállaljuk. Ilyen jellegű igényt még keve­sen jeleztek Pest megyéből, nyilván, mert még kevesen tudnak az MGBSZ-ről és az általunk kínált lehetőségek­ről. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szövetség nem haszon­orientált, közvetítési díjként a bérmunka összegének az egy százalékát számítjuk fel, ami­ből az adminisztrációs költsé­geinket fedezzük. A szövet­ség vezetősége egyelőre társa­dalmi munkában végzi a fel­adatát, pont azért, hogy ezzel is csökkentsük az általunk vál­lalt program anyagi vonzatút. A későbbiekben szeretnénk a tevékenységünket kiterjeszte­ni a gépvásárlásokhoz szüksé­ges tanácsadásra, a gépek tesztelésére és a szükséges re­ferenciák beszerzésére. Hasz­nált, felújított gépek esetében igen fontos elvárás, hogy cak fiatal évjáratú és jó nevű már­kák kerüljenek be az országba. — Milyen jelenleg a kom- bájnpark Magyarországon? — Kevés a kis teljesítmé­nyű gép, jóllehet a mai felál­lás mellett ezekre volna szük­ség. Gondolok itt az E—12-es típusra. Ami van, azoknak magas az életkora és alacsony a műszaki állapo­ta. Jóval több van a Claas Do­minator 106-ból, csakhogy ezekkel nem lehet rámenni a nadrágszíjparcellákra. Taná­csos volna, ha az új gazdák egymás közt megegyezné­nek, és a szomszédos kis táb­lákon azonos gabonafajtákat termelnének. így közösen, jó­val kisebb költséggel végez­tethetik el a gépi bérbetakarí­tást. —Jelenleg hol van a me­gyében lekötetlen kombájn? — Egy tököli magánvállal­kozónál és a kisteleki mező- gazdasági szövetkezetnél. Emellett talonban tartunk né­hány távolabbi megyéből érke­zett ajánlatot. Bármikor korlát­lan mennyiségben tudunk fel­hozni kombájnokat, persze nem máról holnapra. Amiért is kérjük az érdeklődőket, hogy időben jelezzék igényü­ket a szövetségünknél. Cí­münk: Gödöllő, Tessedik Sá­muel utca 4. sz. Telefon 28/320-644. írásos megrende­lést a 28/320-960-as faxon fo­gadunk. — Egy utolsó kérdés: úgy értesültünk, hogy géppel nem rendelkezők is kérhetik felvé­telüket a szövetségbe. Milyen előnyökkel jár az MGBSZ- tagság? — A tagsági díf ellenében rendelkezésükre áll a számí­tógépes adatbank, ami nyil­vántartja a kínálatot és a szük­ségletet is. Évente több kiad­ványt jelentetünk meg, ami fontos információkat tartal­maz a mezőgazdasági szférá­ból. Ezeket a tagok ingyen kapják meg. — Eshetett volna több is — int Sándor a Dabas felé vonuló felhőkre, amik csak átvonultak, de alig csorgat­tak valamit a némedi határ­ra. — Hétszámra beborul, kiderül, de egy kiadós eső nem esett. A két koma — Bai Sán­dor és Bálint Dezső földje nem szomszédos, de nem is esik egymástól távol, ami­ért is napközben gyakran át­járnak egymáshoz „gusztál- ni”. Régi barátok, régi sors­társak. Együtt gyerekesked- tek, együtt végezték a váci mezőgazdasági techniku­mot, s a pályát is egy ugyan azon helyen, a némedi szak- szövetkezetben kezdték.-— Brigádosságnál nem is vittük többre, 3800 forin­tot kerestünk, amikor ve­lünk azonos végzettségű idegenek 6500-al kezdték — mondja Sándor. — Sen­ki nem lehet próféta a saját hazájában — teszi hozzá Dezső. A vezetőség nem kí­vánt helyieket foglalkoztat­ni középvezetőként. Tudato­san volt ez így elrendezve. Szerintük az érzelmi kötő­dés összefonódáshoz vezet­het. Azt bezzeg senki sem firtatta, hogy a tűzhöz közel állók közt milyen volt az ösz- szefonódás. No, bennünket hamar elvadítottak, ’81-ben kalapot emeltünk. Nem mondom, az elején nem volt könnyű, de aztán bele­szoktunk. Nem a munkába, hanem, hogy az ember maga kell döntsön minden­ben, s ha melléfog, a saját zsebe érzi meg. Az árrés a csillagos ég Előbb Sándor egyik táblájá­nál állunk meg, amin karalá­bé, karfiol és káposztafélé­ket termeszt. A karalábé most kezd izmosodni, s a többi is csupa ígéret. — Június végére piacra kerül. És garantálom, hogy első osztályú áru lesz. De, hogy mennyit^ kapok érte, azt csak az Úristen tudja. Az utóbbi két évben fö­löttébb kiszámíthatatlan a piac, már rég nem a keres­let és kínálat törvénye domi­nál, hanem a hiénák kénye- kedve. Beáll az ember a Nagykőrösi úti placcra, de a kutya sem kérdi, hogy mi­ért jött. Hagyják, hogy fő­jünk a. saját zsírunkban, majd csak hajnal felé jön­nek a nagy felvásárlók, mert tudják, senki nem vi­szi vissza a portékát, in­kább elkótyavetyéli. Egyet­len éjszaka 40-50 százalék­kal esik a zöldségek ára, de a fogyasztó akkor sem jut olcsóbban hozzá. — Több mint tíz éve csi­nálja, régebben jobb volt? — Lényegesen jobb. Biz­tonságot nyújtott a Zöldért­tel vagy a szakszövetkezet­tel kötött szerződés. A Nagyvásártelepen a kereske­dők napra megkapták a pi­acrendészet által maximált árakat, amit a felhozatal alapján állapítottak meg. Hiába jobb a magyar répa És az árrés is szabályozva volt, nem haladhatta meg a 25 százalékot. Ma az árrés a csillagos ég, az árak libe­ralizálódásával a termelő és a fogyasztó egyaránt kiszol­gáltatottá vált. Annál job­ban zsírosodnak a neppe­rek, a kft. leple alatt műkö­dő gyanús elemek. Higgye el, a zöldségen, gyümöl­csön mindenki meggazdag­szik, kivéve a termelőket. Járunk egy helyben, mint mókus a ketrecben. Bai Sándor jogosan kese­reg. Februárban elvetette a drága pénzen vásárolt ma­got fűtötte a fóliát. Aztán görnyedt a palántával, míg kiültette a szabadba, hét­számra leste az eget, s ha nem jött az eső, indíthatta a szivattyút. Vitte a pénzt az öntözés, meg a növényvédő szer. Sándor birtokáról átdöcö­günk a Dezsőére, útközben érintjük a Páskom dűlőben zöldelő répaföldeket. A két fiatal gazda állítja, csak ami itt. megterem, elég len­ne a főváros téli ellátáshoz. Csakhogy a dömping ide­jén jönnek a kamionok Hol­landiából. Azzal a jelszó­val, hogy le kell tömi a ma­gyar répa árát a piacon. Ta­valy is így volt, meg az­előtt is. Nem vitás, a hol­land portéka szebben van adjusztálva, s a vásárló ha­rap a küllemre. Pedig a ma­gyar és holland répa minő­sége közt olyan a különb­ség, mint az ég és föld közt a távolság. — Két évvel ezelőtt jött egy osztrák sógor és előnyös ajánlatot tett a ká­posztámra — meséli De­zső. — Összesen öt kami­onnal vitt el, a többit már nem engedték át az osztrák fináncok. Mert közben oda­át felfigyeltek a gazdák és panaszt tettek a minisztéri­umban. A panasz és az in­tézkedés közt 48 óra telt el, azonnal intézkedtek, amíg van osztrák káposzta eladat­lan, addig a magyar nem léphet be az országba. Pe­dig az én káposztámat nyolc forintnak megfelelő áron kínálták a bécsi piacon, az osztrákot 24-ért. No, az effajta vámtörvé­nyek hiányoznak Magyar- országon. Ha nem lesz ren­dezve az importstop, meg­fojtják a hazai termelőt. Ki kell szűrni a lánckereskedelmet Végigjárunk néhány sort Dezső krumpliföldjén. Most kezd elvirágzani, se­hol egy krumpolibogár, a levelek csipkéje szabályos. Néhány helyen tőpróbát ve­szünk, átlagban 60-65 deka gumó van bokronként. De­zső 30 forinttal számol, eny- nyit kellene kapjon kilón­ként. Két nappal előbb 50-ért vettem a kispesti piacon viszonteladótól. Ez bizony nem 25, hanem szin­te 70 százalékos árrés. Bálint Dezső családi vál­lalkozásban gazdálkodik, ketten az öccsével 18 hektá­ron termelnek krumplit, csemegekukoricát és ká­posztafélét. Bai Sándor a maga négy hektárjával „el­törpül” mellette, igaz ő csúcsidőben sem fogad fel napszámost, a feleségével ketten végzik a betakarítást. — Nagyobb föld, több gond — mondja Dezső . — Itt van ez a tengernyi krumpli, szép is, jó is, de még nem tudom kinek fo­gom eladni, hányszor fo­gok bemenni vele Pestre, s kik miként manipulálják az árakat a háttérben, anélkül, hogy mi termelők beleszól­hatnánk. Sándornak és Dezsőnek kétségtelenül jogos az elvá-- sára, s ebben osztoznak a némedi gazdakör többi tag­jai is. A termelők és fo­gyasztók érdekvédelmét az államnak kell felvállalnia. Szigorúbb vámtörvények­kel, s az árfelhajtó láncke­reskedelem kiszűrésével. KERES — Kacsa hizlalására kere­sünk vállalkozókat bér­nevelés és bérhizlalás formájában Moulard és Barbarie fajtákra. A hiz- lalási idő mindkettőnél 90—96 nap, a megenge­dett elhullás 5 százalék. A szerződött minimum súly Moulardnál 3 kg/db, a Barbarienél 4 kg/db. Naposkacsát és takar­mányt biztosítunk. Indí­tótáp kacsánként 2 kg, nevelőtáp 6 kg, befejező­táp 7 kg. A táp bábolnai recept alapján készül, magas kalóriatartalmú. A bémevelés díjfeltéte­lei; Moulardnál 30 Ft/kg, Barbarienál 35 Ft/kg. A szerződött súlyon felül 120 forintot fizetünk ki­lónként, illetve ugyaneny- nyit vonunk le nem telje­sítés esetén. * A fenti két kacsafajta bértömése is jól fizet, a hizlalási idő mindössze 15 nap. Ez esetben elhul­lás nincs, a szerződött súly 4 illetve 4,5 kg/ka- csánként. Soványkacsa alapanyagot és takar­mányt mi biztosítunk. Májprémiumtól függően a ráhízási díjfeltétel a kö­vetkező: 75 százalékig 85 Ft/kg, 75—80 száza­lék közt 90 Ft/kg, 85 szá­zalékon felül 95 Ft/kg. A májprémium az aláb­biak szerint kerül kifize­tésre: I. oszt. 380 gr-tól fölfelé 600 Ft/kg.. II. oszt. 281—380 gr. közt 450 Ft/kg. III. oszt. 150—280 gr. közt 250 Ft/kg. A 150 gr-on aluli májért nem jár prémi­um. További informáci­ók a szövetségnél. * LTZ 55 A és LTZ 55 AF összkerékmeghajtá- sú traktorok érkeztek a pápai Poly-Farm Marke­ting Kft.-hez, mely egye­düli forgalmazója e jól bevált típusoknak. Mind­kettő öt évre érvényes műszaki vizsgával kerül forgalomba, egy év tel­jes körű garanciával. Szervizhálózat az egész országban. Ár és egyéb tájékoztatás a 89/324- 824-es telefonszámon. — KÍNÁL Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. IL em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáv András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Egy bokor alól 70 deka krumpli. Szépek, épek. Re­mélhetőleg lesz rájuk kereslet elfogadható áron

Next

/
Thumbnails
Contents