Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-02 / 127. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Reklámozott külföldi élelmiszerek Mennyivel jobbak az import áruk? Az elmúlt években a lakosság élelmiszerekkel történő el­látása területén is alapvető változások történtek. A piac- gazdaság kialakulása következtében nőtt az importból származó élelmiszerek forgalmazása. Az utóbbiak iránti kereslet — bár árfekvésük magasabb, mint a hazai ter­mékeké — elsősorban a reklámnak, illetve jó minőségük­nek tulajdonítható. Mindemellett nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a termékek ízlésesebb, figyelemfelkel- tőbb, s ezáltal a vásárlók szándékainak jobban megfele­lő csomagolásban kaphatók. Épp e fentiek késztették arra a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, hogy országos felmérést készítsenek a külföldi termékek hazai forgal­mazásáról. Ezért van az Industria A Csepel Autó fejleszt, megrendeléseket vár A vizsgálat megállapítot­ta: a nagyobb városokban lévő üzletekben 30—40 százalék, a kisebb telepü­léseken 5—10 százalék az import termékek ará­nya az összárukészlethez viszonyítva. s Árubeszerzés és termékcsoportok Az új vállalkozások meg­alakulásával a privatizá­ció és a szerkezeti válto­zások hatására jelentős mértékben bővült az im­port élelmiszereket forgal­mazók száma. A korábbi években tapasztalt árube­szerzési gondok gyakorla­tilag megszűntek. Ugyan­akkor az importliberalizá­ció következtében a be­szerzési források áttekint­hetetlenek lettek. Kis- és nagykereskedelmi tevé­kenységet folytató kisebb cégeknél néhány termék több kézen megy keresz­tül, az importáló nem álla­pítható meg. Másik gond, hogy miután az import termékek gyakran több kereskedőn keresztül jut­nak el a végső fogyasztó­hoz, az egyébként is drá­ga külföldi élelmiszerek belföldi árára rárakódik a közvetítő kereskedő hasz­na. Kiemelkedően magas a palackozott italokból a kí­nálat: felét a külföldi ere­detűek alkotják. Ezen a te­rületen merült fel a leg­több gond és szabálytalan­ság a vizsgálat során. Ugyanakkor a kereske­dők között elterjedőben volt az a nézet, hogy a külföldi szeszes italokat magyar nyelven nem kell jelölni, mert ki ne ismer­né azokat. Nem fogadha­tó el az az érvelés, hogy a tájékoztató esztétikailag rontja a terméket! Rendkívül széles a vá­laszték az édesipari termé­kekből is: közel 70 száza­léka importból szárma­zik. Ebből ered, hogy eb­ben a cikkcsoportban a ki­fogásolt áruk aránya igen magas. Külön gond, hogy legtöbb terméken csak a megnevezés és a minőség­megőrzési időtartam van feltüntetve, az utóbbi is a hibásan használt „fo­gyasztható legalább” fel­irattal. Konzerváruk esetében a kifogásolt arány 32 szá­zalék, míg az élvezeti cik­kek 21,7 százalékánál ta­láltak a fogyasztóvédők problémát. Legtöbbször azt, hogy a különböző kft.-k magukat gyártó­nak, forgalmazónak tünte­tik fel — a termék szár­mazási helyét nem jelö­lik. Ebben az esetben a magyar szabvány számát kell a csomagolóanyagon jelölni. A növényolaj-ipari ter­mékek 14,7 százaléka esett kifogás alá; a mire­lit termékeknek pedig 10,5 százaléka volt prob­lémás. Utóbbiak közül az olasz tengeri halnál, a hol­land burgonyakészítmé­nyeknél, osztrák, német készételeknél hiányzott a magyar nyelvű tájékozta­tó. A lisztesáruk 13,2 szá­zaléka esett kifogás alá. A német gyártmányú im­port gyümölcsös sütemé­nyek, tortalapok — a sza­vatossági időt kivéve — semmiféle tájékoztatóval nem rendelkeztek. A do­bozos kukorica- és rizs- pelyhek körében az im­port áruk aránya a hazai választékot meghaladja. Ezek a termékek tetszető­sebbek, a gyermekek fi­gyelmét jobban felkeltik, mint a magyar kínálat, így magas árfekvésük el­lenére is keresettek. A legalacsonyabb, 5,8 szá­zalék kifogásolási arány, a tejtermékek körében ta­pasztalható, feltehetően az 1993. évben lefolyta­tott országos vizsgálat­nak köszönhetően. Problémát jelentett a Németországból szárma­zó krémpuding. A csoma­golás zárása 4 darabos egységben történik (a Kermi ilyen formában en­gedélyezte), így csak egy terméken szerepel az OETI szám és a magyar nyelvű tájékoztató. Az üz­letben a vásárlók vagy a többi dolgozók ezt a 4-es egységet megbontva érté­kesítik. Magyar import A Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség ezúton is fi­gyelmeztet, hogy a szak­mai jellegű rendelet 9-féle tartalmi követel­ményt ír elő, amit az élel­miszerek csomagolásán fel kell tüntetni. Fogyasz­tóvédelmi szempontból az élelmiszer-ipari termé­kek megfelelő jelölése kü­lönösen fontos. Ez vonat­kozik a fogyaszthatósági és minőségőrzési idő fel­tüntetésére is. A szakemberek az or­szágos vizsgálat alatt azt tapasztalták, hogy sok­szor levélbélyeg nagysá­gú a címke, melyet az im­portáló-forgalmazó ra­gaszt a külföldi árucik­kekre, s rajta nincsenek feltüntetve az élelmiszer előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagok, nincs utalás az energiatar­talomra. Ez rendkívül megnehezíti az ellenőr­zést. Gyakori, hogy a szállító még ezeket a cím­kéket sem ragasztja a ter­mékre, hanem a gyűjtő­csomagoláshoz mellé­keli. így a címkék köve­tik az árut, de gyakran előfordul, hogy lemarad, mire a fogyasztóhoz ke­rül. A hazai kereskede­lemben „magyar import” termékek is forgalomban vannak, sokszor úgy, hogy ezt a kereskedő nem is tudja. Exportból visszamaradt orosz, né­met feliratozású étel- és húskonzerveket is értéke­sítenek a kiskereskede­lemben, ami a vásárlót megtéveszti. Elmarasztalás A fenti hiányosságok gya­koriságát egyértelműen bizonyítja, hogy magyar nyelvű tájékoztató hiánya miatt az édesipari termé­kek 25,5 százalékánál, szeszesitalok esetében 52,3 százalékánál kellett az értékesítést feltételhez kötni. A vizsgálat során 495 ellenőrzésből a feltárt sza­bálytalanságokért 70 eset­ben kellett pénzbírságot ki­szabni. 132 esetben kötele­zésre szóló határozatot kel­lett kiadni, 342 alkalom­mal pedig a forgalmazást kellett feltételhez kötni. A megvizsgált termé­kek 38,7 százalékának forgalmazását (magyar nyelvű tájékoztató, minő­ségtanúsítás vagy minő­ségvizsgálat hiánya mi­att) a szabályok betartásá­ig vissza kellett tartani. Összegezve megállapítha­tó, hogy az üzletek polca­in a fogyasztókat eláraszt­ják drága, import termé­kekkel, amelyek csoma­golása, megjelenési for­mája nem minden eset­ben tetszetősebb a ma­gyar áruknál. A vizsgálat folyamán megállapított kifogásolási arány legma­gasabb volt az édesipari termékeknél és a szeszes italoknál. Mallár Éva A szombatig tartó továbbfej­lesztett tavaszi BNV-n, az Industria ’94 szakkiállítá­son tegnap is nagy volt a forgalom. Nem panaszkod­hattak a szép számban kiál­lító Pest megyei cégek sem. Sok érdeklődőt láttunk például a nagykőrösi Filter- mat Kft. standjánál, ahol Pi- akovics Ferenc ügyvezető igazgató vezetésével kisebb stáb magyarázta, kínálta az automatikusan működő, ön­tisztító Filtomat folyadék­szűrőket. Az érdi illetékes­ségű Katalin Nohse Kft. kör­nyezetvédelmi és vízanaliti­kai mérőműszereket hozott a vásárra. A környezetvéde­lemre specializálódott a gö­döllői Artex Kft. is: vízgaz­dálkodási és környezetvé­delmi eszközöket, anyago­kat, tömítéseket mutattak be. A szakvásár katalógusát végiglapozva kiderült: több mint harminc Pest megyei kiállító tartotta érdemesnek eljönni az Industriára. A Csepel Autó termékei­vel a szabad terület egyik forgalmas sarkában találkoz­tunk. Konkoly Ferdinánd marketing-előadó szerint a felszámolás alatt álló csepe­li gyár sem mondhat le a gyártmányfejlesztésről, hi­szen a vállalat négy önálló részlegben a felszámolás után tovább működik. A Bu­dapest Holding Első Va­gyonkezelő Rt. égisze alatt a privatizálásra is sor kerül majd. A Csepel Autóban je­lenleg már csak 1300-an dol­goznak a néhány évvel ez­előtti 8—10 ezres létszám­hoz képest. A mostani fejle­mények nyomán további le­építés, karcsúsítás várható. — Gépjárműveink iránt egyrészt kevesebb az érdek­lődő, mint korábban volt. Kicsi a fizetőképes keres­let, továbbá mindenki nyu­gati használt gépjárműve­ket akar venni, amit aztán három év múlva még el tud adni, viszonylag jó áron. Ez a tendencia. Másrészt nagy a verseny, a kínálat a piacon. Korábban mi szállí­tottuk az Ikarusnak az alvá­zakat, most ők maguk gyárt­ják le, ez ugyancsak a krí­zishez vezetett -— jelentette ki a marketing-előadó. A gyár egyik kiállított terméke a hétméteres, váro­si és távolsági közlekedés­re egyaránt alkalmas midi­busz, amit a görögök meg­rendelésére fejlesztettek ki, görög karosszériával. Egye­lőre 20 darabot gyártottak le, azok Pireusban közle­kednek. A Csepel Autó helyzetére, az igények csökkenésére jellemző, hogy még 10 darabot készí­tenek a midibuszból, szin­tén görög megrendelésre, s azután ki tudja, mi lesz... Pedig ez a fejlesztés távol­sági közlekedésre is alkal­mas. De célszerű a haszná­lata a nagyvárosi forgalom­ban is, bár nem csúcsidő­ben. További megrendelé­seket várnak a szigetszent- miklósiak, elsősorban az önkormányzatoktól. Indul­tak a BKV 90 darabos pá­lyázatán is, de ott nem ők nyertek, hanem az Ikarus. Az egyelőre stabilabb szál­lító a Csepel Autónál. Erdősi Agnes felvétele Ugyancsak új terméke a Csepel autógyáriaknak a 17 és fél méteres, tolócsuk­lós autóbuszalváz, amely szintén a városi közlekedés egyik legkomolyabb eszkö­ze lehet, ha találnak rá vá­sárlót. Szintén az önkor­mányzatok és a fővárosi BKV jöhet ilyen szempont­ból számításba. Mutatós gépjárművük a frissen gyár­tott tűzoltókocsi is: az autó 4 ezer literes víztartállyal és 400 liternyi habanyagtá- rolóval rendelkezik. A gép­járművet vízágyúval is tud­ják szállítani, a megrende­lők igényei szerint. A félne­héz kategóriájú tűzoltógép- jármű-típuscsalád fejleszté­sekor az volt a törekvés, hogy elsősorban vízsze­gény területeken álljon ren­delkezésre tűzoltásra, de életmentésre és műszaki mentésre is alkalmazható legyen. Az Industria ’94 szomba­ti zárónapján is lesz Pest megyei esemény: a nagydí­jas MÁV Dunakeszi Va­gongyártó és javító Kft. ek­kor tart szakmai bemutatót az InterCity-forgalom bo­nyolítására gyártott vasúti személykocsijában. (tóth) Mezőgép­bemutató A szolnoki Mezőgép Rt. a város határában kétnapos kiállítás és vásár kereté­ben mutatta be az érdeklő­dőknek legújabb terméke­it. A traktorhoz kapcsolha­tó mezőgazdasági gépek a különféle szálastakarmá­nyok betakarításához és kezeléséhez alkalmasak. Egy részük saját fejleszté­sű, létrejöttüket az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatta. A ter­mékek másik része eddig csak külföldről volt behoz­ható, most engedély alap­ján megkezdték hazai gyártásukat is. A kiállított és a hiteles­ség kedvéért működésbe is hozott gépek mellett Hajdú József, a Földműve­lésügyi Minisztérium osz­tályvezetője kalauzolta a résztvevőket. A legna­gyobb érdeklődést a külön­féle önjáró kaszák, rendke­zelők, bálázógépek váltot­ták ki, amelyekből többfaj­ta is versenyezhetett egy­mással a helyszínen. A Mezőgép Rt. rendez­vényén más hazai mező- gazdasági gépgyártó, mű­trágya- és vetőmag-forgal­mazó cégeknek is helyet adott. így találkozhattunk a bábolnaiak, a csornai Hantech, a budapesti Ze­nit Rt., vagy a mályi Agro- ker kiállított gépeivel is. A látogatók a tájékoztatás után a helyszínen üzletei­ket is megköthették, akár tolmács segítségével is. (n. t.) Forintos hírek Együttműködési megálla­podást kötött tegnap az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Gyakorla­ti Oktató Szervezetek Egyesülete. A megállapo­dás értelmében a két szer­vezet támogatja egymást a szakmunkástanulók gya­korlati képzésében, a mes­tervizsga-előkészítő tanfo­lyamok biztosításában és együttműködik a jogsza­bály-értelmezés területén is. A legkeresettebbek az el­múlt két hétben is a Pillér 1. jegyek voltak a tőzsdén, bár forgalmuk és árfolyamuk némileg csök­kent. A Pillér 2. jegyzése még most is tart, és június 24-én zárni. Hozzáláttak az amerikai kormány illetékesei az Eszak-Korea elleni gazda­sági megszorító intézkedé­sek előkészítéséhez, mi­után immár biztosra vehe­tő, hogy Phenjan továbbra is elzárkózik vitatott atom­létesítményének nemzetkö­zi felülvizsgálata elől. Keresettek a környezetvédő, öntisztító Filtomat folya­dékszűrők

Next

/
Thumbnails
Contents