Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 15., SZERDA Egy elhamarkodott döntés következménye Gáz van a gázzal Apajon Apajon gáz van, a közhangulat erősen megromlott. Pe­dig öriilnivaló eddig sem igen volt. A'megélhetést bizto­sító Kiskunsági Állami Gazdaság csődbe jutása a lakos­ságot is válsághelyzetbe hozta, egyesek szerint még Co­burg herceg idejében sem volt olyan létbizonytalanság, mint jelenleg. Es most jött „pluszként” a gázbotrány, melyet egy közel sem bölcs önkormányzati döntés vál­tott ki. Elöljáróban szeretném leszögezni, a ballépést nem szándékosság, hanem a jóhiszeműség okozta, de szerepet játszott benne a szakértelem hiánya is. A falu­ban korrupcióról suttognak. Nevezetesen arról, hogy a Prímagáz-Hungaria Rt. „megvásárolta” Hubay Ádám polgármester támogatását. Kiegyenlítődő' magyar—cseh kereskedelem Az előzmények 1992-ben kezdődtek, amikor először vetődött fel az apaji gáz­program ötlete. Akkor ké­szült egy tanulmányterv, mely az akkori árak mellett 44 millió forintra prognosz­tizálta a beruházás nagysá­gát. A testület szorzott-osz- tott, és arra a következtetés­re jutott, hogy ez akkora megterhelést róna az önkor­mányzatra és a lakosságra, amit még az állami támoga­tások mellett sem tudnak felvállalni. Hogy „ki dobta be” a tartályos propán-bu­tán gázt mint lehetőséget, ma már nem tudni. ^Egye­sek a polgármesternek tulaj­donítják, hisz az intézmé­nyek gázellátását is ily mó­don oldotta meg a hivatal­ba lépését követően. Gyanús előzékenység A testület mindenesetre fel­hatalmazta Hubay Ádámot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Prímagáz Rt.-vei, ami ’92 decemberében meg is történt. A gázosok nem csu­pán hajlandóságukról bizto­sították Hubayt, de igen előnyös(nek látszó) feltéte­leket kínáltak. Magukra vállalták a tartályok telepí­tését és a teljes hálózat ki­építését (csonkig) 22 mil­lió forintos értékben, ami­hez az önkormányzatnak csak négymillió forinttal kellett hozzájárulnia. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy eltekintve a belső sze­relésektől, a lakosságnak egy fityingjébe sem kerül a gázprogram. (Mellesleg a Prímagáznak volt arra gondja, hogy a belső szere­lések kivitelezésének előjo­gát is elnyerje...) Mindezek az 1993. ápri­lis 20-án megtartott képvi­selőülésen lettek megvitat­va, majd két döntés szüle­tett. A polgármester falufó­rumon tájékoztassa a la­kosságot a felkínált lehető­ségről, s amennyiben van rá kereslet, a Prímagáz építse ki és üzemeltesse a község PB-gázrendszerét. Az illésen minden képvise­lő jelen volt, ellenvetés, tartózkodás nem hangzott el. A lakossági fórumra áp­rilis 22-én került sor, a megjelentek kedvezően fo­gadták a polgármester beje­lentését, majd ezt követő­en 235 család jelezte igé­nyét a gáz iránt. Most utó­lag egyesek azt hangoztat­ják, hogy a 235 család nem teszi ki az összporták 60 százalékát, másrészt nem volt más alternatíva, a földgáz mint lehetőség fel sem merült a fórumon. Hu­bay Ádám állítja, az igény­lők száma garantálta a 60 százalékot, másrészt ez nem lényeges, lévén, hogy a beruházást nem az önkor­mányzat finanszírozta, a ri­zikót a Prímagáz vállalta. Megdöbbentő gázszámla Mint minden „túl kedve­ző” ajánlatnál, ez esetben is akadtak Apajon, akik ke­resték a göcsöt a kákán. (Nem ok nélkül.) A gáz várható árát firtatták, mely­re a válasz igen semmit­mondó volt: a fűtés ol­csóbb lesz, mint fával, né­met brikettel, de drágább, mint a magyar brikett. Ér­dekes módon az nem hang­zott el, hogy mi a különb­ség a földgáz és a PB-gáz ára közt, erről majd csak később, ’93 novemberében került sor, szintén egy la­kossági fórumon, ahol a Prímagáz képviselője 36 forintos irányárat jelölt meg kilónként. A laikusok­nak ez nem mondott sem­mit, bár akadt egy asz- szony, Hegedűs Lajosné, aki ott, kapásból kiszámol­ta, ha egy köbméter gáz egyenlő két kilóval, akkor köbméterenként 72 forint­ba kerül a Prímagáz „ön­zetlensége”. Ezt szóvá is tette a fórumon, melynek következményeként már csak 130-an kívántak a gáz áldásaiból részesülni. (Érthetetlen, hogy hónapo­kon keresztül senkinek sem jutott eszébe megnéz­ni az intézmények gáz­számláit, amiből kiderült volna a valós ár.) El lehet képzelni az apa- jiak megdöbbenését, ami­kor kézhez kapták az első gázszámlát, melyben 82,20 forint volt megjelöl­ve egységárként! A felháborodás „összné­pi” méreteket öltött, s egy aláírási akcióban csúcsoso­dott ki, melynek során 150-en protestáltak utólag a PB-gázfútés ellen. Ma­gyarán a lakosság — jog­gal — becsapottnak érzi magát, mert bár a gázt nem kötelező igénybe ven­ni, ám a gázfűtésre való át­állás beruházásait már nem lehet visszacsinálni. Az aláírásgyűjtéssel egy időben, április 28-án, újabb lakossági fórum volt, melyre meghívták a Prímagáz szakembereit, va­lamint a köztársasági meg­bízott képviselőjét. Ez utóbbi nem jött el, a Príma­gáz pedig vitatta a novem­berben megjelölt árakat. Az is elhangzott, hogy a PB-gáz privatizált szolgál­tatás, mely nem élvez álla­mi dotációt, mint a fölgáz. Szabadáras, vagyis eszi nem eszi, ez van. Végső so­ron a Prímagázt nem lehet elmarasztalni, nyereségér­dekeit vállalkozás és nem jótékonysági intézmény. Az egyik fogyasztó — maga is rászedett — mind­ezt így fogalmazta meg: — Csak önmagunkat okol­hatjuk, mert hagytuk ma­gunkat felültetni. Minden­ki saját maga döntött, hogy kíván-e vagy sem szerződést kötni a Príma­gázzal. A szerződésben az árrubrika nem volt kitölt­ve, akkor kellett volna ki­követelni. A Prímagáz nyeregben van Persze nem mindenki ilyen megértő, nem önma­gát, hanem a polgármes­tert okolja. Nem tudni mi­lyen meggondolásból, de még április 28-án is a Prí­magáz mellett foglalt ál­lást a polgármester, holott ő maga is szenvedő al- anyag az irreális áron nyúj­tott gázszolgáltatásnak. Be­szélgetésünk során egyet­len igazán elfogadható ér­vet tudott prezentálni. Be­mutatta a saját számláit, bi­zonyítva, hogy nem igaz az az állítás, miszerint ő in­gyen kapja a gázt, amiért rábeszélte a falut a PB-gáz- konstrukcióra. Tényfeltáró utam során többekkel beszélgettem. Egyesek — köztük a Niko­lai, a Váradi, ji Gittinger házaspár — azonosul az önkormányzattal, misze­rint, ha drága is a gáz, még mindig jobb, mint fával, szénnel fűteni. Szabó Jó­zsef Hlathi Miklós, Hege­dűs Lajosné, Feiht István vagy Hriavik János más véleményen van. Az önkor­mányzat hagyta magát az erdőbe vinni, jóhiszeműek lévén fel sem merült ben­nük, hogy az ingyen ka­pott 22 millió forintot a majdani gázárakba fogja beépíteni a Prímagáz Rt. Hubay Ádám és a képvise­lők beérték annyival, hogy 44 millió forintot nem tud­nak erre fordítani, de nem jártak utána, hogy az álla­mi támogatáson túl milyen más forrásokból lehetne pénzt szerezni a földgáz­programhoz. Bár sokan árrevízióban reménykednek, ennek ke­vés a realitása. A Príma­gázt nem lehet sarokba szo­rítani, ő van a nyeregben. Ha netán mindenki elzárja a gázcsapot, felszedi a tar­tályokat meg a hálózatot, és továbbáll. S Apajon kez­dődhet minden elölről. Matula Gy. Oszkár Tartósan növekvő tendenci­át mutat a Csehország és Magyarország közötti keres­kedelmi forgalom. Míg 1991-ben a kétirányú keres­kedelem értéke 364,4 mil­lió, 1992-ben pedig 394,5 millió dollárt tett ki, addig a tavalyi évben ez 442,1 millióra nőtt. A Cseh Sta­tisztikai Hivatal adatai sze­rint a mérleg mindhárom év­ben Csehország javára bil­lent: Prága 1991-ben 159 millió, egy évvel később 161,1 millió, 1993-ban pe­dig 101,5 millió dollár több­Az idei év első negyedében 25 százalékkal csökkent az ipari termelés Oroszország­ban. Míg 1993 első negyed­évében elsősorban a nyers­anyag, az alkatrész és az energia hiánya volt a fő ok, idén a legnagyobb gondot az áruk értékesítése jelenti. A legkritikusabb helyzet márciusban a gépgyártás­ban, a vaskohászatban, a vegyiparban, az autógumi­gyártásban és néhány ház­tartási gép termelésében alakult ki, miközben a visz- szaesés a legkevésbé az energiaipart érintette. Az ipari termelés visszaesésé­vel együtt csökkent a beru­házások mértéke is: a múlt év első három hónapjának arányában idén a tőkebefek­tetések mindössze 75-80 százalékos szintet értek el. Csökkent az állami mező- gazdasági termelés szintje Elhangzott, hogy e cég létre­jöttét a magyar privatizáció rendkívül sikeres példája­ként lehet elkönyvelni. A két cég ’91-ben kezdte meg együttműködését, s az el­múlt három év folyamán széles körű technológiai át­alakulás ment végbe, a veze­tői és alkalmazotti garnitúra folyamatos továbbképzés­ben részesült, s minden a korábbinál korszerűbb mű­ködéshez vezetett. Az együttműködés kezdete óta a Douwe Egberts célkitűzé­se, hogy a Compackot úgy építse be a Douwe Egberts nemzetközi hálózatába, hogy a cég magyar identitá­sa teljes mértékben megma­radjon. Noha a Douwe Eg­berts Compack egy multina­cionális nagyvállalat tulaj­dona, a cég magyar, termé­kei magyar termékek, s je­lenleg több mint 950 ember­nek ad munkalehetőséget nemcsak a fővárosban, ha­nem vidéki gyáregységében letet tudott felmutatni a Ma­gyarországgal folytatott ke­reskedelmében, ám az ada­tok azt is jelzik, hogy a mér­leg talán fokozatosan kezd kiegyenlítődni. A két fél előrejelzései szerint az idei kereskede­lem értéke év végére várha­tóan megközelíti az 500 mil­lió dollárt. A Csehország és Magyarország közötti keres­kedelemben a cseh árucik­kek esetében 506, a magyar kivitel esetén pedig 348 ter­mék válik hamarosan vám­mentessé. is, de a magán-farmergazda­ságokban a tavalyi szinten maradt a termékmennyiség. A Nemzetközi Valuta­alap előrejelzése szerint 1995-ben megkezdődhet az oroszországi gazdasági fellendülés, ennek feltétele azonban az, hogy a moszk­vai kormány folytassa az általa ígért reformok meg­valósítását. A valutaalap szakértői azt is kilátásba helyezik, hogy ebben az esetben a nemzetközi pénz­intézettől és más hitelezők­től Oroszország további, összesen mintegy 7,5 milli­árd dollár értékű hitelt kap­hat. A Nemzetközi Valutaa­lap munkatársai az 1994-es költségvetési terve­zetre és a várhatóan az év végére befejeződő oroszor­szági privatizációs prog­ramra alapozzák előrejelzé­süket. is. A Compack privatizáció­jának hároméves évforduló­ja mellett egy másik jelen­tős esemény is indokolta a sajtótájékoztatót: a Douwe Egberts megállapodást kö­tött a Gerbaud cukrászdá­val, Budapest legpatinásabb kávéházával, ami azt jelen­ti, hogy a cukrászda egyik legfontosabb szállítója a Douwe Egberts lesz. — Úgy véljük, hogy a Gerbaud cukrászdával kö­tött megállapodásunkban a minőségek találkoznak, hogy még elégedettebbek le­gyenek a fogyasztók. A két magas minőségre törekvő cég együttműködése újabb mérföldkövet jelenthet a magyar kávékultúra történe­tében, a magyar kávéházi, cukrászati tradíciók és a több száz éves kávékeveré­si, -pörkölési és -kínálási ta­pasztalat ötvözését — kö­zölte Henk de Back elnök­vezérigazgató. Varga Csilla Forintos hírek A Magyar Nemzeti Bank elkészítette a sürgős gaz­dasági intézkedésekkel kapcsolatos ajánlásait a leendő kormánynak. Az MNB vezetése a legsür­gősebb lépésnek a köz­ponti költségvetés, a tár­sadalombiztosítás, vala­mint a különböző alapok együttes hiányának csök­kentését tartja. A bank je­lentős kamatemelést, va­lamint kismértékű leérté­kelést hajt végre. A Budapest Bank (BB) június 15-től emeli betéti kamatait, és június 1-jé- től magasabbak lesznek a pénzintézet által nyúj­tott hitelek kamatai is. A vállalkozói betétek kama­tai, nagyobb mértékben, 2 százalékkal, a lakossá­gi betéti kamatok 1-2 szá­zalékkal nőnek. A bank által kibocsátott értékpa­pírok kamatlába 2—4 százalékkal lesz maga­sabb. Forint alapú VISA-bank- kártyával bővíti szolgálta­tásainak körét a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB). Bel- és kül­földiek egyaránt használ­hatják, ám kizárólag Ma­gyarország területén. Ed­dig VISA-kártyákat csak azok az ügyfelek kaphat­tak, akik devizaszámlá­val rendelkeztek a pénz­intézetnél. Az MKB megkezdte egy olyan bankjegykiadóautomata­hálózat kiépítését, amely képes az új VISA-kártyá- kat elfogadni. Megtartotta első ülését kedden Budapesten a ma­gyar—baskír kefeskedel- mi-gazdasági kormány­közi bizottság. Megállapí­tották, hogy a magyar— baskír áruforgalom ki­egyenlített. Az együttmű­ködés bővítése érdeké­ben megvizsgálják a kö­zös beruházási projektek megvalósításának lehető­ségét. Szükség lesz még a továbbiakban vegyes vállalatok alapítására, új ipari és energetikai együttműködésekre is. Mintegy 10 ezer áfész-üz- let 120 milliárd forintos forgalmat bonyolított le az elmúlt évben, annak el­lenére, hogy 30 áfész el­len folyt, illetve tart még a csőd- és felszámolási el­járás. Az áfész-boltok vár­hatóan a bérleti, illetve szerződéses jogviszony­ból visszakerülnek a szo­ros elszámolási rendszer­be. A jövőben körülbelül 150-200 áfésznak vannak meg a működési feltéte­lei az országban. A valutaalap receptje Oroszországnak Hódít a Douwe Egberts Egyezmény a Gerbaud-val Már az első pillanatban látszott, hogy a Compack Válla­lat rendkívül széles körű magyarországi kávé- és teapia­ci tapasztalata, valamint a Douwe Egberts nemzetközi marketing értékesítési és teapiaci tapasztalata sikeres „házasságot” eredményez — mondta Henk de Back, a Douwe Egberts Compack tegnapi sajtótájékoztatóján.

Next

/
Thumbnails
Contents