Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-08 / 132. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 8.. SZERDA Tehetséggondozó tanárokat tüntettek ki Mint arról korábban beszámoltunk, Pest zépiskolai tanulmányi verseny (oktv) dí- megye három középiskolai tanárát tűn- jainak átadása alkalmából. Benedek Ilo- tették ki a tehetséggondozásban végzett nát, Varga Ibolyát és Kiss Attilát a kitün- kimagasló munkájáért az országos kö- tetés után pályájukról kérdeztük. Benedek Ilona (Vác): A kitüntetés a gyerekek dicsősége, és a sors adománya Benedek Ilona öt éve tanít a váci Boronkay György Szakközépiskolában. Mun­kája három év után kezdett dokumentálható eredménye­ket hozni. Növendékei sor­ra nyertek dobogós helyezé­seket a hazai és nemzetközi matematikavetélkedőkön. A legrangosabban, az oktv-n, diákjai tavaly az ötödik és a nyolcadik, idén az ötödik és a kilencedik helyen vé­geztek. Amikor a tanárnőt rövid beszámolóra kértem, szabadkozott. — A kitünte­tés a gyerekek dicsősége — mondta. — És persze a sors adománya is, hogy megszál­lott, tehetséges diákok ke­rülnek a kezem alá. Persze tehetséges gyere­kek mindenütt vannak, csak észre kell őket venni. Nyilván ebben bízott Bene­dek Ilona is, amikor kollé­gái intése ellenére tizenöt éves gimnáziumi tanítás után egy szakközépiskolá­hoz pártolt. — Fel sem me­rült bennem, hogy ne Benedek Ilona tanárnő a kitüntetés átvételekor Talum Attila felvételei ugyanúgy foglalkozzam diákjaimmal, mint a koráb­biakkal. Sokat beszélget­tünk, múzeumokba, szín­házba, kirándulásokra jár­tunk. A szaktárgyat is igye­keztem sokoldalúan, érde­kesen tanítani... Megismer­kedésünktől kezdve figye­lem a gyerekeket, hogy fel­karolhassam a tehetségese­ket — folytatja. — Velük az órán külön foglalkozom. Ha már sínen van a diák, önállóan is tud feladatokat megoldani. A kéthetente tar­tott szakkörökön túl otthon­ra is adok munkát, persze csak akkor, ha van kedvük külön dolgozni, mert erő­szakkal semmire sem men­nénk... A szakmai felkészítésen túl Benedek Ilona éppoly fontosnak tartja a lella fel­készítést: — A diákoknak hinniük kell önmagukban, s erre sokszor nehezen lehet rávenni őket. És állniuk kell az esetleges kudarcot. Nem szabad, hogy egy si­kertelenség örökre elvegye kedvüket a további próbál­kozástól. Hogy tehetséges diákjai az életben is megáll­jának majd, kitartás, erő és akarat szükségeltetik — amelynek oly sok szép pél­dáját tapasztalja az iskolá­ba visszajáró, egykori nö­vendékeinél. Kiss Attila (Monor): Az országos hírű földrajzi szakkörnek nagy jelentősége van Kiss Attila földrajz szakos, öt éve tanít a mo- nori József Attila Gimnáziumban. Tanítvá­nyai az elmúlt öt évben ott voltak az oktv első tíz helyezettje között, és többen dobo­gós helyezést értek el. Idén növendékei a harmadik, negyedik és a hetedik helyen vé­geztek. Tanítványaim maguk jelentkeznek a ver­senyre — mondja Kiss Attila a tehetségek kiválasztásáról érdeklődő kérdésemre. — A felkészülés egyéves, folyamatos, kemény munkát kíván, amit ha ők nem akarnak, az én szavamra nem fognak végigcsinálni. Ta­vasszal az előző évi verseny befejezése után egy héttel megkapjuk a következő évi ver­seny témáit. Az írásbeli pályamunkák össze­állításakor segítem a gyerekeket a könyvtári anyaggyűjtésben, az összegyűlt anyag válo­gatásában. A pályamunka beadása után, ok­tóberben kezdünk felkészülni a négyfordu­lós tesztvizsgára az egyes évek földrajzi tan­anyagából, majd a sikeresen szereplőkkel ta­vasszal felkészülünk pályamunkájuk szóbe­li „megvédésére”. A gyerekek érdeklődésének a felkeltése legalább ennyire fontos — jegyzi meg. Az érdeklődés felkeltésében országos hírű föld­rajzszakkörüknek nagy szerepe van. A nagy hírű szakkört elődje, dr. Halász János tanár kezdeményezte, s vezette 28 éven át. Két éve táborokat, országjárásokat szerveznek nyaranta az iskola diákjainak. Az első négy évben bejárták az északnyugati Kárpátokat a Börzsönytől a Magas-Tátráig. A második négyéves program keretében tavalyelőtt az Alpok alján, tavaly az ausztriai Északi- Mészkő-Alpokban voltak, idén az olaszor­szági Dolomitokba készülnek. Az éves munka szép befejezése tanítvá­nyai sikere — mondta végül. Elsősorban en­nek, és nem saját kitüntetésének örül. S ter­mészetesen reméli: egyre több tehetséges ta­nítványát üdvözölheti majdani kollégái sorá­ban. / Varga Ibolya (Érd): A diák egyenrangú partner, ha adottságait kamatoztatjuk Varga Ibolya biológia—ké­mia szakos tanárnő 1974-es pályakezdése óta tanít az érdi Vörösmarty Gimnázi­umban. Kémia tagozatos osztályának tanulója első helyezést ért el a II. kategó­riában. Ez az első ilyen szép eredmény, noha növen­dékei már többször jutottak a döntőbe —, mondta, de rögtön hozzáfűzte: mindhá­rom kollégája ugyanilyen jó eredményeket ért el. Sze- rényi Gábomé tanítja az I. kategória első helyezettjét, másik két kolleganőjéhez jár a 10. és a 11. helyezett diák. Nagyon jó szellemisé­gű a kémia-munkaközös­ség, az egyéni felkészítés mellett együttműködnek a versenyre készülődés során is. A pályán arra törekszik, hogy diákjai megtalálják a helyüket az életben: hogy legyenek elképzeléseik ké­sőbbi szakmájukról, s hogy szeretni tudják kenyérkere­ső foglalkozásukat. Ezért és a harmonikus életre való fel­készítésért adnak meg min­den segítséget, amit a kö­zépiskola nyújtani tud. Or­szágos beiskolázású speciá­lis tantervű osztályaikban A kultúra összeköt Selmecbánya Budapesten mecbányai Szlovák Bánya­múzeum, a Selmecbányái Központi Bányászati Levél­tár Budapesten, kiállítások­kal, műsorral fűszerezve. Marian Lichner polgár- mester fényképfelvételeken villantotta fel városa szépsé­geit. Láthatók itt az óváros látképei, az egyes építészeti elemek, Selmecbánya kör­nyékéről pedig a selmeci he­lyek „gyöngyszemei”, a ta­vak sokasága, melyek tulaj­donképpen mind mestersé­ges víztározók. A kiállításon megjelent a történelmi városmag és na­gyon sok, 1919-ig terjedő do­kumentummal a Bányaműve­lési és Erdészeti Akadémia is, amelyet 1919 után Sop­ronba költöztettek. Jozef Viktórián Pituk kép­zőművész a város szülötte. Kiállított rajzai ugyan Dan- te-illusztrációk, de festmé­nyei a selmeci tájjal foglal­koznak. Sötét árnyak nélküli, szik­rázó fényből és színekből épített világ ez, az intellektu- álisabban értelmezett grafiká­kat és rajzokat ellenpontozó művek. Selmecbánya bemutatko­zása mindenkinek kedvet csi­nált e szép város megtekinté­séhez. Róbert Péter Selmecbánya az UNESCO világörökség-listájára felke­rülésének alkalmából kiállítá­sokkal és kulturális nap ren­dezésével mutatkozott be a Szlovák Kulturális Intézet Rákóczi úti helyiségében. A nagy múltú város dicsősége a legendás ezüstérből, a Spi- talerből nőtt ki, amelyet év­századokkal ezelőtt a Glan- zenberg-hegyen fedezett fel egy szegény kecskepásztor. Évszázadokig a selmecbá-. nyai fémlelőhely volt Euró­pa egyik leggazdagabb és legbőkezűbb lelőhelye, és ami az ezüstkitermelést ille­ti, a távoli tengerentúlon is is­merték. Eddigi történelme során Selmecbányán és kör­nyékén tucatnyi tonna ara­nyat és többezer tonna ezüst­öt termeltek ki. A város egész történelme elválasztha­tatlanul összeforrt a bányá­szattal. A gyönyörű város ma is a történelmes építészet nyitott könyve. Csaknem három­száz műemlék ingatlan ma­radt fenn, amelyek a 12. szá­zadból dokumentálják a ré­gió történetét, ugyanakkor minden építészeti stílus kép­viselteti magát. Az európai civilizációs fej­lődés dokumentálása szem­pontjából rendkívüli jelentő­sége van a műszaki emlékek­nek, amelyek közül kiemel­kedik a ma is működő víz­gazdálkodási rendszer és víz­tározó-komplexum. A bá­nyák víztározói eredetileg a bányagépek mozgatásának energiáját biztosították, mára a környező természet­Josef V. Pituk grafikája nek fontos részévé váltak és elsősorban üdülési célokat szolgálnak. Ezeket a tényeket értékel­te az UNESCO, amikor fel­vette Selmecbánya városát és a környék műszaki emlé­keit a kulturális és természe­ti világörökség jegyzékére. Ebből az alkalomból mu­tatkozott be Selmecbánya vá­ros önkormányzata, a sel­Varga Ibolya tanárnő átveszi kitüntetését Biszterszky Elemér államtitkártól az érdeklődés eleve adott a gyerekekben. Valahogy adódnak a versenyen indu­lók, aztán folyamatosan ki­derül, ki az, aki igazán te­hetséges. A diáknak elsősor­ban szeretni kell a tantár­gyat, nagyon szorgalmas­nak, és nagyon pontosnak kell lennie — mondja a te­hetséges diák tulajdonságai­ról. A jó szellemi képesség elengedhetetlen, de emellett tudni kell gyorsan dönteni például a laboratóriumi gya­korlatok jó megoldásához. És szükség van a versenyru­tinra is, amit azzal próbál­nak elősegíteni, hogy első osztálytól kezdve minden le­hetséges vetélkedőn elindít­ják növendékeiket. A felké­szítés nagyon sok örömet is tartogat. A diákok ilyen szinten már valóságos part­nerek — mondja Varga Ibo­lya. Akikkel igazi munka- kapcsolat alakul ki. Persze saját kitüntetése is — mond-. ja, de rögtön hozzáfűzi: az országban se szeri se száma azoknak a kollégáknak, akik ugyanilyen kitüntetést érdemelnek. Kiss Attila tanár díjátadáskor

Next

/
Thumbnails
Contents