Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-05 / 104. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Feszültség, önerőből Most, hogy Magyarország újabb könnyítést rendelt el a szomszédos országokból ellátogató turisták utazása ügyében — csupán ezerforintnyi összeggel kell rendelkeznie az utasnak —, a túloldali ügyekre kell gondolnom. Ugyanis Románia újabb megszigorításokat rendelt el ugyanebben a kérdésben. És hát eszembe jut a román kortárs politikus, Melescanu tavalyi kijelentése, hogy jelenleg egy kolozsvári magyar konzulátus fel(-\issza-\)állítása feszültséget okozna. Arról sem akkor, sem most nem szól a román politika, hogy hol okozna feszültséget és mit tenne a kormány a feszültség ellen azért, hogy a kétmilliónyi romániai magyarság ügyintézését megkönnyítse — és hogy a két ország (!) közti feszültséget enyhítse. Ugyanakkor mondotta azt is Melescanu, hogy „a demokrácia fejlődésével a kisebbségiek helyzete is javul”. Ezek szerint a kétmillónyi magyarság sorsa teljesen a politikai szabadesésre bízatott Romániában? Aligha! Ugyanis az oktatási törvények, a. fasisztoid pártok és maga a román törvényhozás is tudatosan és tervszerűen végzi a magyarság szellemi és anyagi visszaszorítását. És ha már a feszültségről és a két ország viszonyának kívánatos fölmelegítéséről szólunk, eszünkbe jut Ceausescu udvari költőjének, Adrian Paunescunak kis nárcisztikus, exhibicionista, maga kitalálta kalandja a magyar rendőrökkel. Állítólag a magyar rendőrök meglökdösték az alanyi és önimádó, önjelölt eleven román klasszikust (ma szenátor!), megsértették stb. Hiába, ez is jó arra, hogy legalább beszéljenek róla, hogy „fönnlegyen”. 0 volt az, aki jó pár esztendővel ezelőtt Bécsben járván (még élt a Kárpáti Géniusz, ő adott neki útlevelet), „döbbenten vette tudomásul, hogy az egyik legnagyobb román kincs, a nagyszentmiklósi lelet még mindig Bécsben van, idegen kezekben”. Ezt a műfelháborodást annyira fokozta, hogy közben megfeledkezett: Nagyszentmiklós a török hódoltság idejének egy részét leszámítva, ezer évig Magyarország települése volt, és hazánk legalább annyira formálhatna jogot a kincsre, mint Bécs, vagy ne adj Isten Bukarest. De hát ezek a Paunescuék megírták s újraírták hazájuk földalatti történelmét is, egészen Róma—Nagyszentmiklós— Bukarest jogfolytonossági tengelyéig. És még egy szót Melescanu úr szellemében, ami a feszültséget illeti. Most tudtam meg, hogy Csíkszeredában román ortodox püspökséget akarnak — és ha igen, fognak is — létesíteni. Hadd kérdezzük meg: ez a püspökség, a maga hittérítői tevékenységével és minden adminisztratív, személyzeti, betelepítési járulékaival, nem okoz feszültséget a színmagyar Csíkországban? íme, két nép, két szomszédos ország egymás szomszédságában és egymásra utalva, hogyan „rendezi” viszonyát, ha rendezi. Mert a megoldáskeresés igen egyoldalú, sehol sem találkozik. Egyik részről a teljes magyartalanítás Erdélyben, másrészről a barátság és a megegyezés keresgélése unos-untalan. Czegő Zoltán Arafat és Rabin aláírta / Uj időszámítás következik Izraeliek és palesztinok egüttélésének fontosságát hangsúlyozta az autonómiamegállapodás tegnapi kairói aláírását követő beszédében mind Jasser Arafat, a PFSZ vezetője, mind Jichak Rabin izraeli kormányfő. „Az íratott meg nekünk, hogy szomszédként együtt éljünk, az igazságosságra, a demokráciára, a nemzeti és emberi méltóságra épülő kapcsolatok jegyében” — mondta Arafat. „A palesztin nép a kezét nyújtja az izraelinek, hogy megtörjük az erőszak ördögi körét saját és az eljövendő nemzedékek érdekében” — tette hozzá. Nagy nyomatékkai emelte ki a továbbra is rendezésre váró problémákat, közülük is külön, többször, Jeruzsálem ügyét és a város körüli kolonizálást. A békefolyamat szellemével ellentétesnek nevezte Izrael azon intézkedéseit, amelyekkel rendre lezárja a palesztinok elől a szent várost. Rabin a legfőbb óhajnak nevezte azt, hogy a két nép képes legyen együtt élni „ezen a keskeny földdarabon, a tej és méz földjén”, s Arafathoz hasonlóan az erőszak megszüntetését szorgalmazta. Az elsődleges cél a megállapodás végrehajtása, hogy a palesztinok maguk igazgathassák saját ügyeiket, és az izraeliek biztonsága szavatolva legyen — állapította meg. Feliézte a száz éve tartó ellenségeskedést, a kölcsönös öldöklést, hogy leszögezze: „a gyerekét elvesztő anya sírása ugyanaz, akár izraeli, akár palesztin az anya”. „Új időszámítás kezdődik” — mondta az autonómia életbe lépésére utalva, de elismerte, hogy még sok a tennivaló, amíg a békét sikerül elérni. Idegek háborúja Brckóban Fokváros: új elnök A szavazatok összeszámlálásának változatlanul csigalassúságú tempója miatt a jövő hét elejére halasztották a Dél-Afrikai Köztársaság új törvényhozásának alakuló ülését. A nemzetgyűlés, így a tervezett péntek helyett hétfőn választja meg Éokvárosban az ország új elnökének Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét. A boszniai háborús felekre gyakorolt nemzetközi nyomás fokozását szorgalmazta tegnap Moszkvában Borisz Jelcin jugoszláviai különmegbízottja. — Brcko környékén az idegek háborúja folyik, amely fegyveres összecsapáshoz vezethet. Ezért egyaránt határozott nyomást kell gyakorolni a muzulmánokra, illetve a szerbekre. A nemzetközi közösségnek a harci cselekmények beszüntetését, illetve a csapatok szétválasztását célzó megállapodás aláírására kell készíteniük a szemben álló feleket, hogy a mérleg nyelve a béke és ne a háború felé billenjen el — hangsúlyozta Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes. Dél-Korea: a türelem határán Kemény felszólítást intézett tegnap Kim Jung Szám dél-koreai államfő Észak- Koreához. — Észak-Korea elkerülhetetlenül önpusztulásba sodorja magát, ha nem hagy föl atomfegyverkezési programjával, illetve nem járul hozzá az atomlétesítmények feltételek nélküli ellenőrzéséhez. Azt is hangsúlyozta a dél-koreai vezető, hogy a szöuli kormány türelmének határához érkezett. Kim Jung Szám az országegyesítés ügyével foglalkozó elnöki tanácsadó testület előtt beszélt és arra sürgette a phenjani vezetést: értse meg, hogy a koreai nép túlélésének garanciáját jelenti az, hogy ha elkezdődik a két ország között az őszinte párbeszéd és Phenjan hozzájárul az atomlétesítmények nemzetközi ellenőrzéséhez. Hétfőn egynapos harckészültségbe helyezték a délkoreai fegyveres erőket, mert Észak-Korea több barátságtalan lépést tett, egyebek között 15—20 harci gépével a tűzszüneti övezethez közeli térségben gyakorlatozott. Phenjan javasolta azt is, hogy az 1953 óta érvényben lévő koreai tűzszüneti megállapodást váltsák föl az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti békeszerződéssel. Szöulban elfogadhatatlannak tartják ezt, hiszen az az amerikai-észak-korai külön alku lehetőségét rejti magában. INTERJÚ A nagyvilág hírei A két ország közötti bizalom erősítéséről és a katonai együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak tegnap Moszkvában, az orosz védelmi minisztérium és a Pentagon képviselői. * Megérkezett tegnap Szarajevóba, Németország első bosznia-hercegovinai nagykövete. Repülőgépét leszállás közben tűz alá vették, de sérülés nem történt, csak a gépmadár farkát találta el két, kis űrméretű fegyverből leadott lövedék. Horvátországban május 30-ikán, a nemzeti ünnep alkalmából hozzák forgalomba az ország új pénzét, a kunát. * II. János Pál kórházi ápolása miatt, június 13-án és 14-én tartják meg a Vatikánban a bíborosi kollégium eredetileg május 9-ére és 10-ére összehívott közgyűlést. A Ruandában szolgálatot teljesítő ENSZ- kéksisakosok (UNAMIR) közül hárman megsebesültek, amikor támadás érte a kigali repülőteret. A repülőtéren a Ruandái Hazafias Front erői által kilőtt tüzérségi lövedékek csapódtak be, amelyekkel a kormányerőknek a környéken lévő állásait vették célba. * Az Ames-ügyből okulva Bili Clinton amerikai elnök rendeletet írt alá az FBI és a CIA együttműködésének javításáról. A rendelet a kémelhárító hivatal és a szövetségi nyomozószerv szakembereinek közös kiképzését, az alkalmazottaknak a két ügynökség közötti — körforgásos alapon folytatott — cseréjét írja elő. Jobbágyi Gábor a tényfeltárásokról és az igazságtételről Földes Gáborék pere 1957-ben címmel dokumentumokon alapuló tanulmányt közöltünk a napokban az 1956-os mosonmagyaróvári sortüzet követő megmozdulások kapcsán bíróság elé állított forradalmárok tárgyalásáról. A történelmi forrásanyagnak tekinthető tanulmány szerzője Jobbágyi Gábor jogász, egyetemi docens, megyénk 15. számú országgyűlési választókörzetének kereszténydemokrata képviselőjelöltje. Ő volt az egyik ötletadója és kidolgozója a hatályos igazságtételi törvény alapjául szolgáló tervezetnek, — Mi indította a tényfeltáró munkára, s mikor kedzte meg a kutatást? — kérdeztük Jobbágyi Gábort. — Immáron két éve, pontosabban a Zétényi—Takács-féle igazságtételi törvénytervezet parlamenti elvetése óta végzek kutatásokat az 1956-os forradalom s szabadságharc utáni megtorlások ügyében. Meggyőződésem, hogy egy politkusnak nem csupán a törvény-előkészítésben, illetve törvényalkotásban való aktív, alkotó részvétel a feladata, hanem az is, hogy amennyiben hazája közelmúltja titkokat, nemzetellenes bűnöket rejt, elősegítse azok napvilágra kerülését, a bűnök elkövetőinek felelősségre vonását. Magyarország közelmúltjában, elsősorban 1956 utáni történelmében számos fekete folt található, s úgy érzem, óriási igény van ezek felderítésére. — Jogászi, avagy történészi feladatnak érzi inkább tényfeltáró munkáját? — Jogászinak, mert túlnyomórészt periratok tanulmányozásából áll. Földes Gáborék pere esetében például összességében mintegy ötezer oldalnyi okmányt, jegyzőkönyvet néztem át. — A televízió nemrégiben műsorára tűzött egy riportfilmet, Dézsy Zoltán Pincebörtön című alkotását, melybó'l nyilvánvalóvá vált: a budapesti Köztársaság téren lévő' volt MSZMP-székház alatti pincerendszer börtön volt már az ’56-os forradalmat megeló'ző idó'kben is. Mi a véleménye a filmről? — Nagyszerű alkotásnak tartom, Dézsy Zoltán véleményem szerint egyedülállóan értékes filmet csinált. Úgy gondolom, hogy a kormánynak — akár még a mostaninak, akár a következőnek — létre kell hoznia egy vizsgálóbizottságot azzal a megbízatással, hogy folytassa az általa megkezdett kutatómunkát, s amennyiben lehetséges, műszaki-szakértői vizsgálattal támassza alá. A napokban Gáspár Miklós képviselőjelölt társammal (szintén a KDNP színeiben indul a választásokon) közösen eljuttattunk Boross Péter miniszterelnökhöz egy ezt szorgalmazó indítványt. — Naivnak tűnhet a kérdés, mégis fontos megfogalmazni: előreláthatóan folytatódik, folytatódhat-e a szocializmusban, illetve közvetlenül 1956 után elkövetett nemzetellenes bűnök széles nyilvánosság előtti feltárása, illetve sor kerülhet-e büntetőeljárásokra, ha baloldali többségű parlamentje s ennek megfelelően baloldali irányítású kormánya lesz az országnak a választások után ? — Előrebocsátva, hogy ez csupán feltételezés, elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen parlament akadályokat gördíthetne a tényfeltáró kutatások útjába. Azt sem tartom kizártnak továbbá, hogy hatályon kívül helyezné az igazságtételi törvényt. Ribáry Zoltán
