Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-04 / 103. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 4.. SZERDA 1994 a felemelkedés éve lesz Exkluzív interjú Szabó János földművelésügyi miniszterrel — Miniszter úr! A parlament szinte az utolsó pillanatban megszavazta a földtörvényt, az erdőbirtokossági törvényt, és a szövetkezeti törvény módosítását. Azóta eltelt néhány hét mély csendben, amit az érdekeltek érthető módon nehezményeznek. Mikor várható ezeknek a Magyar Közlönyben való megjelenése, mert mint tudjuk, csak ezzel egy időben lépnek érvénybe. — Egy törvény megalkotását hosszú munka előzi meg. Esetenként a tervezetet többször is át kell dolgozni, kiegészíteni, módosítani. Ugyanígy a kész, megszavazott törvény közméltóságok által való „szentesítésének” is megvan a maga procedúrája, ami időt igényel. Előbb az országgyűlés elnöke látja el kézjegyével, majd továbbküldi jóváhagyásra a köztársasági elnöknek. Jelenleg az utolsó stáción vár a két törvény, illetve törvénymódosítás aláírásra. — Sor kerül erre még a választások előtt? — A kettőnek semmi köze egymáshoz. Nem kizárt, sőt bízom benne, hogy még a napokban megtörténik. Persze számolni kell a nyomdai átfutással is, de jelentős késedelem így sem várható. — Mindkét törvénynek vannak ellenzői, de kiváltképp a szövetkezeti törvény módosítását illetően nem egységes a vélemény. Ön szerint megoldja ez az átalakuló szövetkezetek és a tagság problémáit? A földből megélni kívánót segítjük — A véleménykülönbség még nem volna baj. Az viszont igen, ha a véleménynyilvánítás átcsap indulatok fűtötte csatározásba. Számomra megnyugtató, hogy a parlament többsége megszavazta, s így joggal hihetjük, hogy a két új törvény és a módosítás a többség érdekét szolgálja. — A mezőgazdasági támogatásokra irányuló kormánytörekvéseket az egész ország örömmel fogadta, ám ezek meglehetősen lassan válnak kézzelfoghatóvá, sőt a hírek szerint az igénylők közül még senki nem részesült a támogatásból. Ennek személyi vagy pénzügyi okai vannak? — Naprakész adataim vannak. Eddig 17 ezer pályázat érkezett be, ebből 5900 pozitív elbírálást nyert, 514-en pedig már élhettek is a jogukkal. Úgy hiszem, itt megint csak a türelmetlenség és az ellendrukkerek intrikája játszik szerepet. Március 22-e után — amikor felfüggesztettük a pályázatok benyújtását — egyesek leállításról beszéltek, aminek financiális okai vannak. Magyarán, nincs anyagi háttere a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak. Holott csak arról volt szó, Rogy módosítani kell a pályázati feltételeket. Menet közben ugyanis kiderült, nem biztos, hogy minden esetben azok kapnának támogatást, akiknek szántuk az élethi vatászszerűen földből megélni kívánó kisembernek. Az igaz, hogy a támogatásra előirányzott pénz véges, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. Előfordulhat, hogy a kedvezően elbírált pályázók egy részének nem jut a jelenlegi alapból. Ezeknek obciós ígérvényt adunk, s amikkor a költségvetés bővíti az alapot, soron kívül megkapják a támogatást. — Úgy tudjuk, hogy az ön édesapja is pályázott. Ó megkapta már a támogatási öszszeget? — Pontosítsunk. Akart pályázni. De én voltam az, aki lebeszéltem erről. A támogatás kötelezettségekkel jár, aminek egy 81 éves ember már nem képes eleget tenni. Végül is sikerült meggyőzzem, hogy nem bölcs dolog, ha valaki az erején felül vág bele egy dologba. Ez különben másokra is érvényes. Jelentős támogatás az állattartóknak Az állattenyésztési támogatásról eddig csak ígéretek hangzottak el, viszont a naÁLLAMI VAGYONÖQYNÖKSÉG A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, mint kiíró, az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében értékesíti a Hordógyártó és Famegmunkáló Kft.-t A Hordógyártó és Famegmunkáló Kft. jegyzett tőkéje 19 500 E Ft, amelyet a kiíró 100%-ban értékesít. A kiíró az üzletrész megvásárlására 55,54% erejéig kárpótlási jegyben vagy egzisztenciahitelben tett ajánlatot is elfogad, mivel az Állami Vagyonügynökségnek jogában áll, hogy a pályázat folyamán az üzletrészt elvonja, és a jelen pályázat keretében maga értékesítse. Az ÁVÜ ebben az esetben jogosult az elbírálási határidő meghosszabbítására. A belterületi földingatlan értékét megtestesítő, 44,46%-os üzletrészre csak készpénzes ajánlat fogadható el. Az ajánlatokat öt példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy az ajánlatát 90 napig fenntartja. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, valamint az ÁVÜ fenntartja magának ajogot, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. Áz ajánlatok benyújtásának ideje: 1994. június 27-én 9 órától 14 óráig, helye: Budapest VIII., Nap u. 6.1082, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat titkársága. A kiíróval ^megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A pályázaton való részvétel feltétele: a részletes pályázati kiírást is tartalmazó ajánlati anyag 20 000 Ft + áfa összegért történő megvásárlása, titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében, Meiszter Béla osztályvezetőnél (Budapest VIII., Nap u. 6.). További információt nyújt dr. Zöldréti Attila vállalati biztos, Tápai Károlyné gazdasági igazgató és Meiszter Béla osztályvezető, a 210-1737- es vagy a 210-1735-ös telefonszámon. Szabó János: A törvényalkotásban szükség van jogászokra pókban konkrét döntések születtek. Mire és mennyit szánnak erre a fejlesztési alapból? — A nőivarú szarvasmarha, sertés és juh tenyészállatok állománynövelését, illetve tenyészcseréjét szeretnénk elősegíteni. A szarvasmarhánál a létszám és minőség egyaránt lényeges, így a támogatás is jelentős, egyedenként húszezer forint. A sertésállományunk jelenleg olyan, hogy nem szorul gyarapításra. Itt a kocaváltást ösztönözzük, valamint az olyan alapfajták tartását, ami minőségi alapanyagot biztosít a piacnak. Az ezt igazoló termelők minden egyed után 5 ezer forintot kapnak. Juhnál a hazai tenyésztésű állománynövelést szolgáló vemhes tojókra igényelhető támogatás, egyedenként háromezer forint. — Milyen az ön munkakapcsolata a mezőgazdasági érdekszövetségekkel, mikor és kikkel találkozott ezek vezetői közül, s milyen mélységben ismeri a gondjaikat, problémáikat? — Megítélésem szerint jó. Amióta váltás történt a tárca vezetésében Medgyasszay László államtitkár úrral közösen arra törekedtünk, hogy valamennyi érdekképviselettel állandó és eredményes együttműködést alakítsunk ki. Valamennyit sok volna felsorolni. Az viszont lényeges, hogy egy-két kivétellel mindegyik képviselve van az Agrár Koordinációs Fórumban, ahol közösen megvitatjuk a törvénytervezeteket, vagy konzultálunk egy-egy ágazati kérdésben. Az elmúlt napokban a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökével, Podmaniczky Béla úrral találkoztam, aki tájékoztatott a szövetség illetve annak tagjainak problémáiról. Személy szerint az a véleményem, a szaktárca félkezű óriás lenne e szervezetek nélkül. Mint főhatóság, elsősorban rajtuk keresztül, az ő segítségükkel tudunk a rendelkezéseknek érvényt szerezni. A mezőgazdaság megmaradt m űködőképesn ek — Az ellenzék szerint a leköszönő kormány a mezőgazdaságot válsághelyzetben adja át, egyesek egyenesen azt állítják, hogy jelenleg roszszabb a helyzet mint 1989-ben volt. Miként értékeli ezt a tárca első embere? — Ellenzéki fogásként. A néző a pénzéért azt kiabál a pálya széléről, amit akar. Viszont a játékosnak az a dolga, hogy játsszon. Én úgy gondolom, hogy játszottunk és nem is olyan rosszul. A mi mezőgazdaságunkat már ’89 előtt tönkretették, s most rajtunk próbálják számon kérni. Ezeket hadd emlékeztessem: a szövetkezetek egyharmada ■ szanálás alatt állt, felének pedig az eszközarányos jövedelmezősége nem érte el a két százalékot. Nem volt tőkefelhalmozásuk. ’85-től kiszivatytyúzták a jövedelem nagy részét, szinte alig költöttek beruházásra. Ilyen állapotokat örököltünk, amihez újabb gondok jöttek. A rendszerváltozással járó tulajdonlebegés, a volt KGST-, főleg az orosz piacok elvesztése, az egymást követő aszályos évek, a belső fogyasztás 30 százalékos visszaesése és a nemzetközi recesszió. Ennek ellenére működőképesek maradtunk és közben végrehajtottuk történelmünk legnagyobb tulajdonosi változását. A szakértők prognózisa szerint 1994 a felhalmozódás növekedésének éve lesz, a mezőgazdasági termelés volumene öt-nyolc százalékkal nő 1993-hoz viszonyítva. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság minden eddiginél szebb napokat fog megérni. — Miniszter úr! Ismert egy aforizma, amit Verdinek tulajdonítanak, választások előtt megkérdezték az opera királyát, mi az elképzelése egy ideális kormányról. A válasz így hangzott: kevesebb ügyvéd és kevesebb méltóságos úr. Helyettük minél több mezőgazdászt. Mert belőlük kell a legtöbb az országnak. Osztja-e vagy nem ezt a véleményt? — Értem a célzást, én sem mezőgazdász vagyok, hanem jogász. De kérdek valamit. A népen kívül ki tehet arról, hogy azok lettek képviselők, akiket megválasztottak, s akikből a kormány összeállt? Nem vitás a rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott parlamentben több volt a jogász mint a Kádár-korszakban, amikor a fejőgulyással, a matyó népviseletbe öltöztetett parasztaszonynyal, és a dorogi bányásszal szavaztatták meg az előre megcsócsált törvényjavaslatokat, amik a pártközpontokban készültek. A jogászok jelenléte feltétlen szükséges a törvényhozásban, de mellettük természetesen szükség van a különböző szakterületek szakértőire is, beleértve a mezőgazdászokat. Tudnék jó néhányat mondani, akik ott voltak a most leköszönő parlamentben, s munkámban segítettek. Nem kétséges, hogy még nagyobb azoknak a szakértőknek a száma, akik 1990-ben valamilyen meggondolásból nem mertek, vagy nem akartak szerepet vállalni, következésképp nem is indultak képviselőjelöltként. Ezek egy része időközben belátta, hogy ott a helye a törvényhozás élvonalában. Ezt jól tükrözi a mostani jelöltek összetétele. Szerintem ez a szemléletváltás a garancia arra, hogy az elkövetkező parlamentben olyanok fognak törvényt alkotni, akik az élet minden területét átfogják, hogy olyan törvények fognak születni, melyek a most lezáruló ciklus törekvéseinek méltő folytatásai lesznek. Matula Gy. Oszkár A váci “Táncsics Mihály" Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorlóiskolájának igazgatósága pályázatot hirdet magyar-német szakos tanári állásra. Az állás betöltésének időpontja 1994. augusztus 16. Cím: "Táncsics Mihály" Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorlóiskolája 2600 Vác, Telep u. 2-4. Telefon: (27) 314-465, 314-605 r
