Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 4.. SZERDA 1994 a felemelkedés éve lesz Exkluzív interjú Szabó János földművelésügyi miniszterrel — Miniszter úr! A parlament szinte az utolsó pillanatban megszavazta a földtörvényt, az erdőbirtokossági törvényt, és a szövetkezeti törvény mó­dosítását. Azóta eltelt néhány hét mély csendben, amit az ér­dekeltek érthető módon nehez­ményeznek. Mikor várható ezeknek a Magyar Közlöny­ben való megjelenése, mert mint tudjuk, csak ezzel egy időben lépnek érvénybe. — Egy törvény megalkotá­sát hosszú munka előzi meg. Esetenként a tervezetet több­ször is át kell dolgozni, kiegé­szíteni, módosítani. Ugyanígy a kész, megszavazott törvény közméltóságok által való „szentesítésének” is megvan a maga procedúrája, ami időt igényel. Előbb az országgyű­lés elnöke látja el kézjegyével, majd továbbküldi jóváhagyás­ra a köztársasági elnöknek. Je­lenleg az utolsó stáción vár a két törvény, illetve törvénymó­dosítás aláírásra. — Sor kerül erre még a vá­lasztások előtt? — A kettőnek semmi köze egymáshoz. Nem kizárt, sőt bí­zom benne, hogy még a na­pokban megtörténik. Persze számolni kell a nyomdai átfu­tással is, de jelentős késede­lem így sem várható. — Mindkét törvénynek van­nak ellenzői, de kiváltképp a szövetkezeti törvény módosítá­sát illetően nem egységes a vé­lemény. Ön szerint megoldja ez az átalakuló szövetkezetek és a tagság problémáit? A földből megélni kívánót segítjük — A véleménykülönbség még nem volna baj. Az vi­szont igen, ha a vélemény­­nyilvánítás átcsap indulatok fűtötte csatározásba. Szá­momra megnyugtató, hogy a parlament többsége megsza­vazta, s így joggal hihetjük, hogy a két új törvény és a mó­dosítás a többség érdekét szolgálja. — A mezőgazdasági támo­gatásokra irányuló kormány­törekvéseket az egész ország örömmel fogadta, ám ezek meglehetősen lassan válnak kézzelfoghatóvá, sőt a hírek szerint az igénylők közül még senki nem részesült a támoga­tásból. Ennek személyi vagy pénzügyi okai vannak? — Naprakész adataim van­nak. Eddig 17 ezer pályázat ér­kezett be, ebből 5900 pozitív elbírálást nyert, 514-en pedig már élhettek is a jogukkal. Úgy hiszem, itt megint csak a türelmetlenség és az ellendruk­kerek intrikája játszik szere­pet. Március 22-e után — ami­kor felfüggesztettük a pályáza­tok benyújtását — egyesek le­állításról beszéltek, aminek fi­nanciális okai vannak. Magya­rán, nincs anyagi háttere a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap­nak. Holott csak arról volt szó, Rogy módosítani kell a pályázati feltételeket. Menet közben ugyanis kiderült, nem biztos, hogy minden esetben azok kapnának támogatást, akiknek szántuk az élethi vatász­­szerűen földből megélni kívá­nó kisembernek. Az igaz, hogy a támogatásra előirány­zott pénz véges, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. Előfordulhat, hogy a kedvezően elbírált pályázók egy részének nem jut a jelenle­gi alapból. Ezeknek obciós ígérvényt adunk, s amikkor a költségvetés bővíti az alapot, soron kívül megkapják a támo­gatást. — Úgy tudjuk, hogy az ön édesapja is pályázott. Ó meg­kapta már a támogatási ösz­­szeget? — Pontosítsunk. Akart pá­lyázni. De én voltam az, aki lebeszéltem erről. A támoga­tás kötelezettségekkel jár, aminek egy 81 éves ember már nem képes eleget tenni. Végül is sikerült meggyőz­zem, hogy nem bölcs dolog, ha valaki az erején felül vág bele egy dologba. Ez külön­ben másokra is érvényes. Jelentős támogatás az állattartóknak Az állattenyésztési támoga­tásról eddig csak ígéretek hangzottak el, viszont a na­ÁLLAMI VAGYONÖQYNÖKSÉG A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, mint kiíró, az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében értékesíti a Hordógyártó és Famegmunkáló Kft.-t A Hordógyártó és Famegmunkáló Kft. jegyzett tőkéje 19 500 E Ft, ame­lyet a kiíró 100%-ban értékesít. A kiíró az üzletrész megvásárlására 55,54% erejéig kárpótlási jegyben vagy egzisztenciahitelben tett ajánlatot is elfogad, mivel az Állami Vagyonügy­nökségnek jogában áll, hogy a pályázat folyamán az üzletrészt elvonja, és a jelen pályázat keretében maga értékesítse. Az ÁVÜ ebben az esetben jogo­sult az elbírálási határidő meghosszabbítására. A belterületi földingatlan értékét megtestesítő, 44,46%-os üzletrészre csak készpénzes ajánlat fogadható el. Az ajánlatokat öt példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy az ajánlatát 90 napig fenntartja. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, valamint az ÁVÜ fenntartja ma­gának ajogot, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. Áz ajánlatok benyújtásának ideje: 1994. június 27-én 9 órától 14 óráig, he­lye: Budapest VIII., Nap u. 6.1082, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Válla­lat titkársága. A kiíróval ^megkötendő adásvételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A pályázaton való részvétel feltétele: a részletes pályázati kiírást is tartal­mazó ajánlati anyag 20 000 Ft + áfa összegért történő megvásárlása, titok­­tartási nyilatkozat aláírása ellenében, Meiszter Béla osztályvezetőnél (Bu­dapest VIII., Nap u. 6.). További információt nyújt dr. Zöldréti Attila vállalati biztos, Tápai Károlyné gazdasági igazgató és Meiszter Béla osztályvezető, a 210-1737- es vagy a 210-1735-ös telefonszámon. Szabó János: A törvényalko­tásban szükség van jogá­szokra pókban konkrét döntések szü­lettek. Mire és mennyit szán­nak erre a fejlesztési alapból? — A nőivarú szarvasmar­ha, sertés és juh tenyészálla­tok állománynövelését, illet­ve tenyészcseréjét szeretnénk elősegíteni. A szarvasmarhá­nál a létszám és minőség egy­aránt lényeges, így a támoga­tás is jelentős, egyedenként húszezer forint. A sertésállo­mányunk jelenleg olyan, hogy nem szorul gyarapítás­ra. Itt a kocaváltást ösztönöz­zük, valamint az olyan alap­fajták tartását, ami minőségi alapanyagot biztosít a piacnak. Az ezt igazoló ter­melők minden egyed után 5 ezer forintot kapnak. Juhnál a hazai tenyésztésű állomány­növelést szolgáló vemhes to­jókra igényelhető támogatás, egyedenként háromezer fo­rint. — Milyen az ön munkakap­csolata a mezőgazdasági ér­dekszövetségekkel, mikor és kikkel találkozott ezek vezetői közül, s milyen mélységben is­meri a gondjaikat, problémái­kat? — Megítélésem szerint jó. Amióta váltás történt a tárca vezetésében Medgyasszay László államtitkár úrral közö­sen arra törekedtünk, hogy valamennyi érdekképviselet­tel állandó és eredményes együttműködést alakítsunk ki. Valamennyit sok volna felsorolni. Az viszont lénye­ges, hogy egy-két kivétellel mindegyik képviselve van az Agrár Koordinációs Fórum­ban, ahol közösen megvitat­juk a törvénytervezeteket, vagy konzultálunk egy-egy ágazati kérdésben. Az elmúlt napokban a Pest Megyei Gaz­dakörök Szövetségének elnö­kével, Podmaniczky Béla úr­ral találkoztam, aki tájékozta­tott a szövetség illetve annak tagjainak problémáiról. Sze­mély szerint az a vélemé­nyem, a szaktárca félkezű óri­ás lenne e szervezetek nélkül. Mint főhatóság, elsősorban rajtuk keresztül, az ő segítsé­gükkel tudunk a rendelkezé­seknek érvényt szerezni. A mezőgazdaság megmaradt m űködőképesn ek — Az ellenzék szerint a le­köszönő kormány a mezőgaz­daságot válsághelyzetben adja át, egyesek egyenesen azt állítják, hogy jelenleg rosz­­szabb a helyzet mint 1989-ben volt. Miként értéke­li ezt a tárca első embere? — Ellenzéki fogásként. A néző a pénzéért azt kiabál a pálya széléről, amit akar. Vi­szont a játékosnak az a dol­ga, hogy játsszon. Én úgy gondolom, hogy játszottunk és nem is olyan rosszul. A mi mezőgazdaságunkat már ’89 előtt tönkretették, s most raj­tunk próbálják számon kérni. Ezeket hadd emlékeztessem: a szövetkezetek egyharmada ■ szanálás alatt állt, felének pe­dig az eszközarányos jövedel­mezősége nem érte el a két százalékot. Nem volt tőkefel­halmozásuk. ’85-től kiszivaty­­tyúzták a jövedelem nagy ré­szét, szinte alig költöttek be­ruházásra. Ilyen állapotokat örököltünk, amihez újabb gondok jöttek. A rendszervál­tozással járó tulajdonlebegés, a volt KGST-, főleg az orosz piacok elvesztése, az egy­mást követő aszályos évek, a belső fogyasztás 30 százalé­kos visszaesése és a nemzet­közi recesszió. Ennek ellené­re működőképesek marad­tunk és közben végrehajtot­tuk történelmünk legnagyobb tulajdonosi változását. A szakértők prognózisa szerint 1994 a felhalmozódás növe­kedésének éve lesz, a mező­­gazdasági termelés volumene öt-nyolc százalékkal nő 1993-hoz viszonyítva. Meg­győződésem, hogy a mező­­gazdaság minden eddiginél szebb napokat fog megérni. — Miniszter úr! Ismert egy aforizma, amit Verdinek tulajdonítanak, választások előtt megkérdezték az opera királyát, mi az elképzelése egy ideális kormányról. A vá­lasz így hangzott: kevesebb ügyvéd és kevesebb méltósá­­gos úr. Helyettük minél több mezőgazdászt. Mert belőlük kell a legtöbb az országnak. Osztja-e vagy nem ezt a véle­ményt? — Értem a célzást, én sem mezőgazdász vagyok, hanem jogász. De kérdek valamit. A népen kívül ki tehet arról, hogy azok lettek képviselők, akiket megválasztottak, s akikből a kormány összeállt? Nem vitás a rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott parlamentben több volt a jogász mint a Ká­dár-korszakban, amikor a fe­jőgulyással, a matyó népvise­letbe öltöztetett parasztaszony­­nyal, és a dorogi bányásszal szavaztatták meg az előre megcsócsált törvényjavaslato­kat, amik a pártközpontokban készültek. A jogászok jelenlé­te feltétlen szükséges a tör­vényhozásban, de mellettük természetesen szükség van a különböző szakterületek szak­értőire is, beleértve a mező­gazdászokat. Tudnék jó néhá­nyat mondani, akik ott voltak a most leköszönő parlament­ben, s munkámban segítettek. Nem kétséges, hogy még na­gyobb azoknak a szakértők­nek a száma, akik 1990-ben valamilyen meggondolásból nem mertek, vagy nem akar­tak szerepet vállalni, követke­zésképp nem is indultak kép­viselőjelöltként. Ezek egy ré­sze időközben belátta, hogy ott a helye a törvényhozás él­vonalában. Ezt jól tükrözi a mostani jelöltek összetétele. Szerintem ez a szemléletvál­tás a garancia arra, hogy az el­következő parlamentben olya­nok fognak törvényt alkotni, akik az élet minden területét átfogják, hogy olyan törvé­nyek fognak születni, melyek a most lezáruló ciklus törek­véseinek méltő folytatásai lesznek. Matula Gy. Oszkár A váci “Táncsics Mihály" Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorlóiskolájának igazgatósága pályázatot hirdet magyar-német szakos tanári állásra. Az állás betöltésének időpontja 1994. augusztus 16. Cím: "Táncsics Mihály" Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorlóiskolája 2600 Vác, Telep u. 2-4. Telefon: (27) 314-465, 314-605 r

Next

/
Thumbnails
Contents