Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-30 / 124. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 30., HÉTFŐ Megkérdeztük Hogyan védekezzünk a szúnyogcsípés ellen? Az utóbbi időben az esős, paras időjárás igencsak kedvezett a szúnyogok elszaporodásának. Ezek az apró, kellemetlen vérszívók zavarják az ember pihe­nését, nyaralását. Az ország nagy üdülőkörzeteiben a helyi önkormányzatok megrendelésére évek óta történő szúnyogirtás során azonban sohasem lesz mód arra, hogy minden szúnyogot kiirtsanak, ez to­vábbra is megoldatlan probléma. Mindezek figye­lembevételével különösen hangsúlyozni kell az egyé­ni védekezés fontosságát. Erről kérdeztük dr. Mel­les Mártát, az ÁNTSZ Pest megyei intézetének osz­tályvezető főorvosát: — Szerencsére Magyaror­szágon a szúnyogok által terjesztett járványtól egye­lőre nem kell tartanunk, ám a védekezés mindenki­nek egyéni érdeke — vála­szolta. — A szúnyogok be­repülését a lakásba, lakóhe­lyiségekbe legegyszerűb­ben az ablakokra, illetve az ajtókra erősített szúnyoghá­lóval gátolhatják meg. Mi­vel nyáron az ember üdülé­si, nyaralási idejét nem zárt helyen, hanem a sza­badban szeretné eltölteni, főleg vízparton, ahol a szú­nyogok előszeretettel ta­nyáznak. Az egyéni véde­kezésben kétféle készít­ménycsoportot alkalmazha­tunk: szúnyogriasztó és szú­nyogölő szereket (ezek le­hetnek aerosolok, krémek, párologtatók, füstölők). A bőrre fújható készítmé­nyek (aerosolok), melyek a ruházatra juttatva 24 órán keresztül fejtik ki hatásu­kat, a következők: Moszkí­­tó aerosol, Perysan, Pro­tect B. Szűri, Szuku aero­sol; krém és kendő, az utóbbi egyben kullancsri­asztó hatású is. Légtérbe juttatva az Atas, Catch, Chemotox-Super, Kilpat, Pif-Paf, Flotox aerosol szú­nyogölő szerek a leghatáso­sabbak. Ezenkívül a vérszí­vók folyamatos irtására szolgálnak a különböző pá­rologtatók, füstölők, töb­bek között az Insect Boss, a Metatox szúnyogirtó la­pok, a Prevent, a Szűri, a Vandal és a Vape márka­névvel jelzett szerek. Sáto­rozáskor, valamint a sza­badban egyéni védekezés­ként a leghatásosabb a Me­tatox füstölő spirál, amely meggyújtva 6-8 órán ke­resztül biztosítja a közel­ben a szúnyogmentességet. D. Cs. Halló 04, halló 05, halló 07! Sok bajt okozott a tűz Frontálisan ütközött két sze­mélygépkocsi szombaton a 2-es úton Dunakeszi határában, melynek következtében az egyik felborult. Vezetőjét a roncsból a tűzoltók holtan emel­ték ki, három személy pedig sú­lyos sérüléseket szenvedett. ben észlelte a bajt, s eloltotta a tüzet. * Lángot fogott Cegléden a Csemői úton egy használaton kívüli mázsaház. A szerencsét­lenség okát vizsgálják. * Heverő égett egy dömsödi la­kóház padlásán. A tűzeset oka eddig ismeretlen. * Felgyulladt az érdi önkor­mányzat tulajdonában lévő fa­ház a Mecset úti sporttelepen, amely teljesen leégett. * Tehergépkocsi vezetőfülkéje lobbant lángra Szentendrén. Szerencsére tulajdonosa idő-Fának ütközött egy gépkocsi tegnap Vácott, a Földvári té­ren. Az autó vezetőjét súlyos, életveszélyes, három gyerme­ket pedig könnyebb sérülések­kel szállítottak a mentők kór­házba. * Csőtörés miatt vonultak ki a tűzoltók Foton a Móricz Zsigmond útra, ahol egy lakó­ház pincéjét árasztotta el a víz. A kistérségek fejlesztéséért A Munkaügyi Minisztérium a napokban írt ki pályázatot kis­térségi fejlesztési programok megvalósítására. Králik Miklós­áé, a Pest Megyei Munkaügyi Központ munkaerőpiaci progra­mok osztályának vezetője lapunk kérdésére elmondotta: ezzel a Foglalkoztatási Alap központi keretéből elkülönített 400 mil­lió forintból nyerhetnek el támogatást azok a települési önkor­mányzatok, ezek érdekeit képviselő szervezetek, önkormány­zati szövetségek, helyi közösségek, társaságok, területfejlesz­tési feladatokat koordináló csoportok, egyesületek, alapítvá­nyok és vállalkozás-fejlesztési irodák, amelyek legalább öt, szervesen összetartozó településre vonatkozóan kidolgozzák az adott régió foglalkoztatásának növelését elősegítő elképze­léseiket. A pályázatokat a területileg illetékes megyei munka­ügyi központokhoz kell eljuttatni július 31-ig határidőivel. (k. m.) Kiszárad-e Kisoroszi? A Dunát kettészelő Szent­endrei-sziget legkisebb te­lepülése Kisoroszi- Lakos­sága holtidényben 500 fő, a nyári szezon beköszönté­­vel az üdülőkkel azonban eléri a 2500-as lélekszá­­mot is. Amilyen kicsi ez a település, annyira hiányzik a megfelelő, civilizált, inf­rastrukturális hálózat. Több olyan megoldatlan probléma van a faluban, ami kiváltja a lakosság elé­gedetlenségét. A jelenlegi helyzetről érdeklődtünk a lakosoktól, a településen dolgozó emberektől. A leg­főbb gond, hogy a faluban nincsenek meg az alapve­tő, gondtalan élethez szük­séges feltételek. Kevés he­lyen van vezetékes víz — annak ellenére, hogy a tele­pülés vízbázisa látja el a budapesti területek nagy ré­szét vízzel — a lakosok a kútról hordják a vizet. Ez nemcsak kedvezőtlen hely­zet, a festői, csodás, ide­genforgalmi szempontból jól kihasználható Kisoro­szinak, hanem a lakosok, 70-80 százaléka nyugdí­jas, akik ki vannak szolgál­tatva ennek a problémá­nak. Ezenkívül az utak álla­pota sem éppen szemvidí­tó, valamint sem a gázt, sem a telefont eddig még nem vezették be. Greff Tamás az 1991-ben a tahitótfalui Kék-Duna Szövetkezettől levált Dunakanyar Szövet­kezet elnöke elmondta, hogy a szövetkezet más szervektől teljesen függet­lenül működik, hitel és köl­csönök nélkül gazdálko­dik. Úgy véli, hogy az el­múlt két év alatt ők többet tettek a faluért mint más egyéb szerv. D. Cs. Szavaztak a szentendreiek Hogy ne legyen kétharmados többség Tegnap került sor az ország­­gyűlési képviselők választá­sának második fordulójára. Ezen a napon zömmel szen­tendreieket kérdeztünk ar­ról, miért mentek el, és mit szeretnének e jelentős fordu­lópont után a jövőben. Egy 40 éves szentendrei lakos az alábbiakat mondta: — El kellett mennem mindenképpen szavazni, már csak azért is, mert a számlálóbizottság tagja va­gyok, egyben azért is, hogy nehogy 2/3-os többség le­gyen a parlamentben, mert akkor egyértelműen az el­lenzék jelképes marad. A jö­vőben azt várom, hogy a második fordulónak meg lesz az eredménye — illet­ve a megfelelő százalék — s ezáltal érvényes legyen a szavazás. Németh István nyugdíjas véleménye a következő: — Remélem, hogy a sza­vazással eleget tettem állam­­polgári kötelességemnek, s szeretném, ha a mostani helyzet jobbra fordulna, nemcsak a nyugdíjasok, ha­nem a fiatalok, s az ország bármely részén élő polgá­rok számára is kedvező fel­tételeket tudnak majd bizto­sítani a nyugodtabb, a jobb megélhetés érdekében. Egy tőzsgyökeres szent­endrei lakos, nyugdíjas, aki­nek háta mögött 42 kemény ledolgozott év áll, így szólt hozzá a beszélgetéshez: — Miért is mentem el? Azért, mert állampolgári kötelességem. A jövőben azt várom, hogy ne legyen egypártrendszer, hanem koalíciós kormány irányít­sa az országot. Azt remé­lem az új kormánytól, hogy a felhalmozódott sok milliárdos adósságot ne növeljék tovább, hanem csökkentsék. Szeretném még azt is, hogy a fiatalok­nak legyen több munkale­hetőségük és lakásszerzési lehetőségük. Egy gyesen lévő kisma­ma, sietve csak annyit tett hozzá: — Azért jöttem el szavaz­ni, mert nem akarom, hogy szocialisták győzzenek, bár nem hiszem, hogy az új kor­mány jobb lesz, mint az ed­digi volt. A buszvégállomáson vá­rakozó 20 év körüli fiatal­ember így nyilatkozott: — Nem mentem el sza­vazni, mert egyik párt sem ígérte azt, hogy fizetéseme­lést kapok, és azt sem, hogy nem lesz munkanélküliség. Fontos, hogy ne az idege­nek, hanem mindenekelőtt a magyarok kapjanak mun­kát, egyben lakáshoz jussa­nak a fiatalok. (dubriczki) Konzervgyári részvényvásár Törzsgárda marad, a termelés no A hazai 14 konzervgyár kö­zül kevés élte túl a gazdasá­gi reform elmúlt 4 évét. A sikeresen magánosított cé­gek azonban, mint például a budapesti Glóbusz, vagy a Kecskeméti Konzervgyár szemlátomást megerősöd­tek a tőkeinjekcióktól, kilá­tásaik kedvezőek. A jelek szerint stabilan meg tud ka­paszkodni az élelmiszergaz­daság talaján a Nagykőrösi Konzervgyár is, bár a rész­vénytársaság privatizációja még nem fejeződött be. Ed­dig két egységét, a doboz­üzemet és a Il-es telepet ad­ták el, június 22 napján pe­dig lezárul a gyár részvé­nyeinek értékesítése — hal­lottuk dr. Eredics László ve­zérigazgatótól. Az Állami Vagyonügy­nökség a részvények 51 szá­zalékát szakmai befektetők részére hirdette meg kész­pénzért, E hiteles fizetési konstrukcióban, illetve kár­pótlási jegyért. A részvény­­társaság szavazatainak 25 plusz 1 százalékát pedig a mezőgazdasági termelők, a gyár szállítói szerezhetik meg, szintén kárpótlási je­gyekért. Egyelőre nem tud­ni még, mi lesz a sorsuk a cég tiszakécskei, abonyi, ceglédi és tápiószőllősi tele­peinek. A privatizációs hirdetés szerint e telepek külön-kü­­lön kerülnének értékesítés­re, azonban többféle kom­binációs lehetőség is léte­zik attól függően, ha a rész­vényeseknek a telephelyek­re is lesz igényük. Az érté­kesítésről a döntést az ÁVÜ hozza, amely arra tö­rekszik, hogy ezeken a kül­ső egységeken lehetőleg túl­adjon. így a vételárat a kon­zervgyár termelésének fi­nanszírozására fordíthatná, annál is inkább, mert jelen­tős forgótőkét hitelből tud­ja csak a cég előteremteni. (-ay) Műszaki mentés a baleseteknél Az emberi élet másodperceken múlhat A legsúlyosabb gépkocsi­baleseteknél szokott előfor­dulni az, hogy egy, vagy több ember, beszorul az ösz­­szeroncsolódott járműbe. Ilyenkor nagyon sok múlik a másodperceken azon, hogy milyen gyorsan érke­zik a segítség. A tűzoltók műszaki mentőszolgálata az, amelyik — ma már kor­szerű eszközökkel felszerel­ve — kiszabadítja a sérülte­ket iszonyú helyzetükből. A dabasi körzetben sok baleset történik. A szakem­berek tapasztalata szerint, rendkívül veszélyes útsza­kasz az, ahol megszűnik az autópálya. Minden évben több halálos áldozat van azon az útvonalon, ahová gyakran kell kivonulni a műszaki mentőknek. Két dabasi tűzoltóval be­szélgettem: Baji Béla had­naggyal és Precsinszki Ist­ván zászlóssal, akik rend­szeresen végeznek műszaki mentéseket. Baji Béla kezé­ben végig ott volt a CB-rá­dió, hogy ha netán jelzés ér­kezne, azonnal indulhasson. — Akkor én köszönés nélkül indulok, félbeha­gyom a mondatot és me­gyek — mondta már a beve­zetőben, hogy én is tudjam, mire számíthatok. Azután felemlítette a né­hány hét előtti esetet, ami­kor egy Renault és egy Golf gépkocsi ütközött egy­mással frontálisan az autó­pályán. A Renault vezetője beszorult a pilótafülkébe, őt kellett kiszabadítani. A mentőorvos beadta az ilyen­kor szokásos érzéstelenítő injekciót, mást nem tehe­tett, amíg a kocsi fogságá­ban volt a sérült. Kiszabadí­tották, látták, amint elindult vele a helikopter a kórházba. A műszaki mentők még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor egyéb felsze­relés híján drótot kötöttek a sérültet fogságban tartó al­katrészre, és úgy rángatták szét, többen is nekirugasz­kodva. Elképzelni is ször­nyű, hogy milyen hosszú időt töltött beszorulva az ál­dozat, ilyen körülmények között. Ma már van hidrauli­kus és roncsvágó berendezé­sük, feszítővágójuk, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. Am eddig viszony­lag lassan érkeztek a hely­színre, ugyanis egy IFÁ-val vontatták a felszerelésüket. Új dolog, hogy kaptak egy mikrobuszt, melynek a bel­ső terét a célnak megfelelő­en átalakítják, s amivel nem kell vontatni, értékes má­sodperceket, perceket nyer­nek. Eseteket említettek, ször­nyű históriákat. Nehéz ilyenkor sikerélményről be­szélni, de mégis az, ha mi­nél gyorsabban, eredménye­sebben dolgoznak. Az em­berek, akiket megmentet­tek, nem ismerik az arcu­kat. A szörnyű pillanatok­ban nem is látják azokat, akik értük küzdenek. Hány esetben kellett már segíteni­ük? Nehéz lenne összeszá­molni. Dabastól talán Kecs­kemétig elérne a sor, ha ösz­­szeraknák a karambolos ko­csikat. Mindig útrakészen állnak, de nagyon örülnek, ha nem kell elindulni. (ga. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents