Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-28 / 123. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 28., SZOMBAT Újabb népkölcsön Szerbiában(?) Nem hisz a pénz a hatalomnak Egy hónapos amerikai tartózkodása után Szerbiába hazatérve Dragoszláv Avrámovicsnak, az új gazdaságszilárdítási program megteremtőjének kiszaladt a száján, hogy komolyan foglalkozik a népkölcsön kiírásával, amellyel a tervezettnél is gyorsabban talpra lehetne állítani a padlóra zuhant termelést. Kétségkívül elhamarkodott kijelentés volt ez, és az öregúr azon nyomban meg is bánhatta azt, hiszen a reptéri nyilatkozata óta többet nem hozta szóba a dolgot. Ez csupán a korábbi helyzetet nem ismerők számára furcsa, hiszen a múltban több ország igyekezett a polgárok zsebébe nyúlkálva helyrehozni gazdaságát. Szerbia azonban egészen más. Ott ugyanis a nyolcvanas évek végén, erőteljes milosevicsi propagandahadjárattal nem kevesebb, mint egymilliárd dollárt szeretett volna a hatalom népkölcsön címén begyűjteni. Ennek ellenére á végelszámolásnál mindössze 86 millió dollár került az állampénztárba, majd ki tudja hova. Az ily módon befolyt dinárösszeg a többszöri és sokszoros „nullátlanítás” folytán bagóvá zsugorodott, s ma már nevetséges tételként könyvelhető el. Az is közismert dolog, hogy a nemzeti büszkeségtől dagadozó kebleket nem követték a szintén dagadozó pénztárcák. Az újabb, ilyen irányú ötlet és törekvés pedig aligha fog osztatlan sikert aratni, hiszen július elsejétől az államnak kötelessége (volna) megfizetni az első részletet. „Csupán” az a baj, hogy nincs miből. Az eklézsia annyira elszegényedett, hogy a valamikor morzsának számító valutamennyiség ma már egyenesen vagyont jelentene (ha volna). Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy Szerbia lakossága nem lelkesedik Avrámovics ötletéért. Megtörténhet azonban, hogy a felsoroltak ellenére is a szerbiai hatalom ráfanyalodik egy újabb, több mint bizonytalan kimenetelű népkölcsön kiírására, hiszen az elkövetkező években aligha számíthat külföldi tőkeinjekcióra. Aki pedig beugrik, magára vessen. Both Mihály A lebilincselő könyv, melyet olvasói élményeként jó emlékekkel, széles körben ajánlok, nem író műve, hanem egy Nagybányán, Szolnokon, majd a budai Toldy Ferenc reáliskolában tanító történelem-földrajzszakos tanáré, ki a dunántúli Mezőföldön született, parasztcsaládban, utolsó, nyugdíjas éveit pedig fiáék családi környezetében, Gödön töltötte. Szokták mondani, hogy az alma nem esik messze a fájától. Esetünkben a fordítottja is igaz: Németh László gazdag írói termésében rengeteg olyan tulajdonság — íz, szín, szemléletbeli érték — található, mely visszasüt édesapjára, az ő írói, emberi stílusára. Érdemes volt tehát kiadni Fűzi László szöveggondozásával és előszavával, a Magvető Könyvkiadó vállalkozásában Németh József 1898—1911 közti naplóját, s háborús éveiről, orosz fogságáról utólag összegzett Hét év című emlékiratát. Nemcsak a tematikusán ideillő Irgalom, Németh László utolsó regényének háttere, de a mezőfoldi elbeszélések, vagy éppen az Iszony társadalmi, lelki képlete is jobban megismerhető — belőle. Mindezen túl Németh László racionalizmusára, önelemző készségére, pedagógus megszállottságára, örök előtanulóiságára is fontos kiegészítő magyarázatokat kapunk. És ahogy egyre inkább elmélyülünk Németh József vallomásaiban, kiderül, hogy a lírára való hajlam, a természet iránti elementáris fogékonyság az íróérzékenységet is előhozza az apától. Mint ahogy a lenini alkotmánytervezetről Szibériában nyilatkozó hadifogolyatya nézetei is eszünkbe idézik: fia, a leninizmus kérdéseiről milyen korán és kérlelhetetlen bátorsággal jósolta meg e problémakör kétes jövendőjét. Fodor András Emlékek 1918—19-bó'l Lelkileg sokat szenvedtünk ez évben. Egyik társunk megőrült: Tomszkba vitték. Egy másik — szerencsés nevű jegyző—, akit aggsággal fogadtak el invalidusnak 1918 tavaszán, s akit ezért s szép felesége miatt sokszor húztak barátai, beretvával elvágta a nyakát. Mikor kórházba vitték, egy óvatlan pillanatban leugrott az I. emeletről. Őt is elvitték Tomszkba, s 1/2 év múlva mind a kettő visszakerült tűrhető állapotban. Európai döntés a szlovák parlamentben Magyar asszonynevek magyarul A szlovák parlament tegnap elfogadta az új anyakönyvi törvényt, melynek értelmében Szlovákia nem szlovák nemzetiségű állampolgárai saját anyanyelvükön és az „óvá” toldalék nélkül használhatják a nevüket. A törvény ellen szavazó ellenzék a szavazás után, tiltakozásának jeléül kivonult a teremből. A 124 jelenlevő közül 72 képviselő támogatta a magyar parlamenti koalíció részéről is kedvezőnek minősített anyakönyvi törvény tervezetét. Két tartózkodás és két érvénytelen Muzulmán siker Bosznia muzulmán vezetésű kormányának katonai alakulatai — boszniai horvátoktól kölcsön vett — harckocsik segítségével széles arc vonalon visszaszorították a szerbeket Észak-Boszniában. Ezt Boszniában tevékenykedő ENSZ-tisztviselők közölték tegnap az AP jelentése szerint a hadművelet, amely hétfőn kezdődött, a Tesanjtól délnyugatra húzódó frontvonal 10 kilométeres szakaszán két kilométeres előnyomulást eredményezett. szavazat mellett a törvényt 48 ellenzéki képviselő nem tartotta elfogadhatónak. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Meciar vezette Demokratikus Mozgalom (HZDS) képviselői az Európa Tanács ajánlásaihoz igazodó törvényt a szlovák nyelv ■ elleni merényletnek minősítették, s tiltakozásuk jeléül kivonultak a teremből. Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke és parlamenti frakcióvezetője a szavazás után az MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozott: — Kim Jung Szám dél-koreai elnök tegnap sötét képet festett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdaságáról és azt mondta: bármikor várható katonai provokáció északról. „Észak-Korea olyan rendkívül nehéz helyzetben van, amely meghaladja képzeletünket” — idézte a Yonhap dél-koreai hírügynökség Kim Jung Számnak a légierő tisztjei előtt mondott beszédét. A magyar koalíció nevében elmondhatom, hogy a parlament döntését pozitívan értékeljük. Örülünk, hogy a kormánykoalíció betartotta az ígéretét. A most elfogadott törvény liberálisan viszonyul a nevek használatához. Szabadon megengedi, hogy az eddig szlovákul bejegyzett keresztneveket az anyakönyvi hivatalok illetékmentesen átírják.. Csáky Pál reményét fejezte ki, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazását rendezni kívánó törvényt is elfogadja a szlovák parlament a jövő héten. — Észak bármikor követhet el provokációt, ezért igen veszélyes helyzetben vagyunk — figyelmeztetett az államfő, hozzátéve: Észak-Korea, amely feltételezett atomprogramja miatt a világ aggodalmának középpontjában áll, komoly élelem- és energiahiánnyal küszködik. — A történelem megtanított bennünket, hogy egyén vagy állam könnyen tesz ésszerűtlen lépéseket, ha nehéz helyzetbe kerül. A nagyvilág hírei Y Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke az Európai Unió júniusi csúcstalálkozóján javasolni fogja, hogy állítsák fel Lengyelország csatlakozásának menetrendjét. Húsz év után, tegnap orosz földre lépett Alekszandr Szolzsenyicin, a világhírű orosz író, a Gulag sziget-csoport, a Rákosztály és a Vörös kerék című regények Nobel-díjas szerzője. % Tegnap hajnalban és reggel is folytatódtak a súlyos harcok a ruandai fővárosban — tájékoztatta a hírügynökségeket Abdul Kabia, az ENSZ helyi miszsziójának vezetője. A kormány és a lázadó Ruandai Hazafias Front (RPF) erőinek összecsapása miatt az ártatlan emberek tízezrével menekülnek Kigaliból. Kína tegnap kiutasított az országból egy négy fős dél-koreai televíziós forgatócsoportot, amely útifűmet és riportokat akart készíteni. Háború fenyeget Koreában? IRODALOM Amikor a termőfa is rávall gyümölcsére Nyáron még volt némi sport... Legkedvesebb emlékünk lett volna a csulimai fürdés. Nagyszerű bársonyos rét szegte be a gyorsan iramló folyamot. Lágy, meleg kékben ringott a dombok alján hosszan elnyúló város, s mögötte szép nyír- és fenyveserdővel borított hegyek szegték be kelet felé a láthatárt. Ilyenkor először kimostuk a szennyesünket a parton, majd kiteregettük, s azután fürödve napkúráztunk. Sokan kedvüket lelték a rendkívül tarka kavicsok gyűjtésében is. Szórakozásunkat csak az őrtálló katonák lövöldözése feszélyezte. Felséges volt ez a Csulima-völgy nyár elején: júniusban, mikor kizöldült minden s mindenfelé állatok falkái népesítették be a zöld mezőt. Sokszor önkéntelen elragadott e tájkép, s a bibliai paradicsomra gondoltam. Ha még a szomszéd falucskából egy élénk színű ruhás lány feltűnt egy harmonikás orosz legénnyel, még bennnünk is felébredt az élet vágya, legalábbis a remény, hogy lesz még jobban is.Acsinszkban a vörösök alatt 1920-ban Már januárban átolvastuk Lenin alkotmánytervezetét. Többek kérésére lefordítottam magyarra. Kérdezték, mi a véleményem. Mint fiatal tanár — mondom —, tanítottam a pol. földrajzban az összes alkotmányokat, de sem a jelenben, sem a múltban nem ismerek rokonszenvesebb alaptételeket. Két dologgal nem tudtam csak megbarátkozni a Lenin-féle társadalomban: 1.) a proletárdiktatúra elve. Marx föltétien logikusan gondolta el, hiszen természetes, hogy a legalsó osztály uralmának a biztosítása csak ezzel lehetséges, de meddig? Hiszen ez az elmaradt orosz társadalom esetleg 2-3 emberöltőn át sem termeli ki az alkotmányos proletáruralom biztosítását. Vagyis én úgy képzeltem, hogy a proletárdiktatúra addig szükséges, míg az ország lakóinak legalább 60-70%-a kommunista nem lesz. Már pedig ez az „avantgarde”, a proletárok ez elitje csak megfelelő tanulság és népszerűség mellett lesz azzá. Most már maga az a körülmény, hogy az orosz kommunisták részben városi munkások, részben idegenek, sőt jórészük zsidó és hadifogoly, kizárja, hogy ezeket az orosz nép megszervezze. Másik dolog meg éppen a diktatúrából folyik: a diktatúra csak a kommunistákra támaszkodik, ezeknek erőszakkal kell legyőzni minden ellenállást. így a kommunista nevet az erőszakosságok egész sorozata bélyegzi meg s teszi gyűlölné a nagy tömeg előtt. A diktatúra magát a kommunista közösséget is elnyomhatja. Ha még hozzáveszem, hogy a marxizmus nyomán kialakult nyugat-európai szociáldemokrácia s így Leniné is — a pozitív vallás ellen fordult, a kommunizmusnak a vallásos és babonás, misztikus orosz társadalomban igen nehéz lesz gyökeret verni. Előre megjósoltam, hogy a kommunizmus legkönynyebben megcsinálhatta a diktatúrát, mert ehhez a keleti orosz nép hozzá van szokva, de legkevésbé tudja megcsinálni a proletárdiktatúrát és itt jövök 2.) a második kifogásomhoz. Lenin mindenütt a nincsteleneket teszi meg a község uraivá, viszont a cselédmunkára szorulókat megfosztja polgárjoguktól. Amilyen szépen hangzott a Lenin-féle alkotmánytervezet bevezetésében: levegő, víz, földbelső (bányakincsek) mindenkié, közös tulajdon, az ember csak a nagy társadalom (állam) megbízottja, őrszeme, olyan szerencsétlen dolog volt a „legszegényebbek” előtérbe tolása, mert ez éppen a legbutább, legtudatlanabb elemekre bízza a községek vezetését. Márpedig a marxizmus vagy az ideális anarchizmus megvalósításának igazi feltétele, az emberek műveltsége, önzetlensége. Mindjár láttam, hogy a Lenin-féle bolseviki szép alkotmány papíron marad. Sutka Pali barátom át szokott menni egy szomszéd, patakvölgy által elválasztott községbe, s ott megismerkedett egy orosz paraszttal. Kérdi tőle egyszer, hogy tetszik a kommunizmus. Régen jobb volt — felelte —, mert akkor csak a jegyző, bíró parancsolt, most meg vagy 20 ember ül a nyakunkon. Nyáron Omszkban a hivatalos lapban olvastam egy falusi adomát: „Szép a bolsevizmus — felelik a falusiak —, csak ^kommunisták ne volnának”.
