Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 4., SZERDA 5 Ünnepség a Szakmunkásképzőben Amikor halálra ítélték a gyújtogatókat Együtt a jövő század mestereiért Jelentős eseményre készül a váci 204. Számú j JL Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző In­­tézet: május 12-e és 15-e között szakoktatást se­­^ i- - gítő kiállításnak és vásárnak ad otthont az intéz­mény. A rendezvény címe: Együtt a XXI. század meste­reiért. — A kiállítás és vásár fö­lött védnökséget vállalt többek között Pungor Ernő miniszter, az Orszá­gos Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnöke, Bisz­­terszky Elemér államtit­kár, Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, kereszténydemokrata or­szággyűlésiképviselő­jelölt, az intézmény iskola­­székénak tagja, valamint Szűcs György, az Iposz or­szágos elnöke is — tudtuk meg Szaniszló Róberttól, az iskola igazgatójától, aki azt is elmondta: a rendez­vény keretében a ma még számmal jelölt iskola fel­veszi jogelődje, az öntőipa­ri szakiskola alapítójának, Király Endrének a nevét. — A négynapos prog­ramban a kiállításon és vá­sáron kívül számos rendkí­vül érdekesnek ígérkező előadás, valamint egy di­vatbemutató (az iskola ru­haipari szakán tanulók mu­tatják be saját készítésű öl­tözékeiket) és egy jóté­kony célű bál is szerepel. Ennek belépőkből szárma­zó bevételét tehetséges ta­nulók támogatására ajánl­ják fel a részt vevő cégek és kisiparosok — tájékoz­tatott Szaniszló Róbert. Az igazgató megjegyez­te azt is: reményei szerint mind a négy napon, még szombaton is (ekkor lesz a ballagás a város és környé­ke szinte minden iskolájá­ban) sokan keresik majd fel az iskolát. Az Együtt a XXI. szá­zad mestereiért című ren­dezvény, melyet hagyo­mányteremtő szándékkal szerveztek meg, a váci is­kolában „csupán” debütál, zárását követően az ország további nyolc középfokú ipari oktatási intézményét érintő „turnéra” indul. (ribáry) Kétszázmilliós beruházás Jól halad az építkezés Cegléden a Kossuth téri bevásárlóközpont és fe- 7* Ju dett piac építési munkálatai jó ütemben halad­­\1K 'yj nak. Erről tegnap az önkormányzat vezetői és a képviselő-testület néhány tagja meggyőződhe­tett. A kétszázmilliós beruházás megvalósítására — négy pályázó közül — a helybéli Avantgarde Kft. nyer­te el a megbízatást. Zakar Ferenc, a kft. tulajdo­nosa, tervezőmérnöke el­mondta, az U-alakú, kétszin­tes — kilencszáz-kilenc­­száz négyzetméter alapterü­letű — üzletház, valamint a fedett piaci rész kivitelezé­se a finiséhez érkezett. Az utóbbi egy szabályos négy­zet — középen kupola for­májú lesz —, ahol körülbe­lül ötszázhatvan négyzetmé­teren az őstermelők és ke­reskedők árusíthatnak majd. A jelek szerint elkép­zelhető, hogy az üzletköz­pont talán a tervezettnél ha­marabb elkészül. Voltakép­pen elhelyezték a közműve­ket; a belső gáz-központifű­­tést szerelik, az ablakokat állítják be. A jövő héten pe­dig elkezdik a létesítmény belső festését és mázolását. A földszinti pavilonok — amelyek elsősorban élel­miszer-ipari üzletek lesz­nek — gazdára leltek. Az emeleten többnyire irodák működnek majd. Sőt, egy igényesen berendezett orvo­si rendelő is gazdagítja a szolgáltatások palettáját. Néhány napon belül befeje­zik a fedett piac tartószerke­zetének az összeszerelését, felállítják a kupolát. S ezt követi a kivitelezés végső szakasza. Ugyanakkor a zárt csarnok mögötti szabad piac építése is elkezdődhet. Zakar Ferenc akként vé­lekedett, az építkezés az el­képzelések szerint halad. Egyelőre semmi nem ve­szélyezteti az átadást. F. F. A szalonnát sem vetette meg... Pinceablakon surrant be Új szólás is keletkezhet Alsónémedin: „Nyitva hagyták, mint Némedin a pinceablakot.” Ugyanis egy ma még ismeretlen tet­tes észrevette, hogy a Ha­tár út 7-ben nyitott a pin­ceablak. Bemászott, majd onnan felment a lakásba és hatezer forintot vitt el. A Határ út 15-ben, szintén a nyitott pinceajtón keresz­tül ment fel a lakásba, és az ott talált fagyasztóból hét rúd szalámit vett magá­hoz. Az Árpád út 91-be újra a nyitott pinceabla­kon érkezett, szalonnát és csülökhúst vételezve. Az Árpád út 91-ben a pincé­ből ismét a lakásba ment fel és az ott talált kész­pénzt vette magához. N. J. A tűzoltók égető' gondjai és kis örömei Az emberiség ősi küzdelme, hogy megfékezze az életet és a környezetet veszélyeztető, olykor zabolázatlanná váló lángokat. Hazánk területén a Római Birodalom­ban már szervezett tűzoltóság működött. Államalapító Szent István király törvényei között rendelkezett a tűz­oltással kapcsolatban is. A XVI. században a törvényho­zás nemcsak a gvújtogatót sújtotta halálbüntetéssel, ha­nem azt a személyt is, aki pusztán csak fenyegetőzött ve­le, hogy másnak a házát felégeti. Aligha van olyan em­ber, aki visszakívánná ezeket a drákói törvényeket, de a jelenleginél szigorúbb és következetesebb szabályozás bizonyára javíthatna a jelenlegi helyzeten. Ma Flórián­nak, a tűzoltók védőszentjének a napja van. Ebből az al­kalomból beszélgettem dr. Sági János ezredessel, a Pest Megyei Tűzoltóság parancsnokával. — Ezredes úr, milyen han­gulatban köszönti az ünne­pet? — Egy mondatban megfo­galmazva: nehéz, súlyos gondjaink vannak és kis örö­meink. Nem született meg a nagyon várt tűzvédelmi tör­vény, amire feltétlenül szük­ség lenne. Pénzügyi nehézsé­geink vannak, alulfinanszíro­zottak vagyunk. Egyetlen adattal próbálom ezt érzékel­tetni: a működtetésünkre 1991-ben 2,5 milliárd forint jutott, míg idén csak 1,6 mil­liárd. Ilyen körülmények kö­zött a technikai fejlesztésre gyakorlatilag nagyok kevés pénz jut. Kis öröm mégis, hogy segítenek az önkor­mányzatok. Közreműködé­sükkel tavaly három új gép­járműfecskendőt tudtunk vá­sárolni, ami hetvenmillió fo­rintos érték. Tömlőket azon­ban 1991-ben tudtunk utoljá­ra venni, és a tartalékaink las­san kimerülnek. Elhelyezési gondjaink is egyre feszítőb­bek. Különösen súlyos a helyzet Szentendrén és Szi­­getsz.entmiklóson. Szólni kell a bérezésről is. Elkeserítő, hogy elmaradt a májusra ter­vezett bérfejlesztés, holott sok tűzoltónak tizennégyezer forint a havi bére, s van, aki­nek még annyi sem. így nem lehet csodálkozni azon, hogy sokan elmennek. Nehéz és veszélyes munka, az állandó stresszhatás is megviseli az embereket. Kevesen érik el munkában a nyugdíjaskort. A tűzoltók többsége idő előtt megrokkan, és ötvenéves kora körül nyugdíjba kény­szerül. Mégis, segítséget je­lent a továbbiakban, hogy májustól kaptunk harmincöt új státust, ami nem csekély­ség. Egy ember kiképzése, felszerelése, bérezése egymil­lió forintba kerül. Úgy ér­zem, ilyen körülmények kö­zött legnagyobb öröm az, hogy működni tudunk. — Csökkentek-e vagy nö­vekedtek a feladataik az utób­bi időben? — Múlt évben az elő­zőhöz viszonyítva harminc százalékkal kevesebb volt a tűzeset, de a korábbiaknál na­gyobb kiteijedésűek. Elég, ha megemlítem a pilisi erdő­tüzet, melynek az eloltásán két hétig éjjel-nappal dolgoz­tunk. Akkor erősen ránk irá­nyult a figyelem, s reméltük, hogy ez lendít valamit a hely­zetünkön, de sajnos rfem így történt. A statisztikánál ma­radva, tavaly huszonkét halá­los áldozata volt a lángok­nak, kettővel kevesebb, mint előző évben. Idén eddig nyolc haláleset volt, s remél­hetően a fűtési időszak elmúl­tával túljutottunk a tragédiák időszakán. Kétségtelen azon­ban, hogy az ágyban dohány­zás továbbra is nagy veszély­­forrás. 1994-ben eddig hat­­százharminc tűzeset volt, amit nagyon soknak tartunk, figyelembe véve azt is, hogy meglehetősen csapadékos volt az időjárás. — Milyenek napjainkban a jellemző tűzesetek? — A figyelmetlenség, a gondatlanság mindig nagy szerepet játszott, és ez most is így van. Figyelmet érde­mel, hogy veszélyesebbé vál­tak a tűzesetek, mert gyakran párosulnak gázpalackrobba­nással is. Emellett számolni kell vele, bár nem könnyű bi­zonyítani, hogy előfordulnak gyújtogatások. Jellegzetes eset, amikor a betörők fel­gyújtják maguk után a házat, hogy ne hagyjanak nyomot. Máskor meg „csak meleged­ni" akarnak az illegális ví­­kendházlakók, tüzet raknak, és nem törődnek a következ­ményekkel. Tönkrement vál-Sági János ezredes: Meg­tesszük, ami emberileg le­hetséges Erdősi Agnes felvétele lalkozók is mentsvárnak te­kintik olykor, hogy felgyújt­ják a műhelyüket, a raktáru­kat, mert azt remélik, hogy majd fizet a biztosító. Idén létrejött a felügyeleti szolgá­latunk, mely a legsúlyosabb eseteket itt, a parancsnoksá­gon vizsgálja. Eddig ez helyi feladat volt. — Milyen segítségre szá­míthatnak nehéz helyzetük­ben? — Említettem már az ön­­kormányzatokat, emellett fon­tos szerep jut az önkéntesek­nek is. Mindig lehet számítani a pomáziakra és a nagykó'rósi­­ekre is. Nagyon sokat fejlőd­tek a pilisvörösvári önkéntes tűzoltók és a farmoskik is. Fontos változás lesz, hogy Százhalombattán 1995. janu­ár elsejétől a DKV-nak saját hatáskörében kell megoldani a tűzrendészetet, és így létre kell hozni üzemen kívül az ön­­kormányzati tűzoltóságot. Elő­reláthatóan Érden lesz a lakta­nya, amit sok szempont indo­kol és a helyi önkormányzat is támogat. így a megye egyik legnagyobb városa kap tűzbiz­tonságot. Folyamatban van a Tűzvédelmi Álapítvány létre­hozása. Ezek örvendetes, a se­gítőkészséget is tükröző ter­vek. — Félve kérdezem, de el­kerülhetetlen: veszélyezte­tik-e a tűzoltóság anyagi­technikai gondjai a bizton­ságunkat? — Véleményem szerint et­től nem kell tartani. Tény azonban, hogy a hatéko­nyabb munka érdekében szükség lenne a már említett tűzvédelmi törvényre, továb­bá arra, hogy a szankcionálá­soknál hatósági jogosítványo­kat kapjunk. Régi téma, de időszerű, mert nincs előrelé­pés, hogy a biztosítótársasá­gok nem utalnak vissza pénzt a megmentett értékek után a technikai felszerelésünk kor­szerűsítésére. Az ilyen és ha­sonló intézkedések sokat len­dítenének rajtunk, de a jelen­legi körülmények között is megtesszük, ami emberileg lehetséges. Közel ezer olyan ellenőrzést tartottunk, mely­nek a célja a megelőzés. Tényként említhetem, hogy ha riasztást kapunk, az embe­reink egy-másfél percen be­lül — éjjel két perc alatt — útra készen állnak. Gál Judit Korszerű gépek segítik az éjjel-nappal szolgálatban lé­vőket Szent Flórián szekere Ez a százéves szerkocsi egy kisnémedi udvar sarkában mereng a múlandóságról. Amikor még ő képviselte a korszerű technikát, s a bakján feszítő nyalka bajuszos tűzoltó nem is sejtette, hogy a tajtékos paripák helyett egyszer majd motor repíti Szent Flórián szekereit a hely­színre, ha a vörös kakas miatt félreverik a harangot. Azóta nemcsak a kézihajtásos tűzoltókocsik mentek ki a divatból, hanem a réztarajos díszsisakok és csákányok is a sifonér mélyére kerültek. Azok a jelképek, melyben a községi önkéntes tűzoltók parádéztak a jeles ünnepeken. A harangokat sem verik féle, telefon, CB-rádió riaszt, ha valahol felcsap a láng. Egyetlen dolog maradt a régi, mely régebbi az ember­nél is. A tűz pusztító ereje, mely pillanatok alatt képes el­emészteni, amit a természet vagy az ember hosszú évek alatt teremtett meg. Erdőt, érő búzatáblát, otthont jelen­tő házakat. Pedig a tűz — akár a víz — életet jelentő elem. Ha kordában tartjuk. Kordában tartja — tarthatja — az ember, megzabolázhatják Szent Flórián „papjai”. A tűzoltók napján szeretettel és tisztelettel köszöntjük azokat, akik esetenként életük kockáztatásával védelme­zik javainkat, s szembeszállnak a vörös kakassal. (gyé)

Next

/
Thumbnails
Contents