Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-26 / 121. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 26.. CSÜTÖRTÖK Zsin-kisplasztikák a Fészekben Egy szobrászművész jelenetei Csónakosok Erdősi Ágnes felvételei Zsin Judit Szigetszentmiklóson élő szobrászművész műtermében mintha színház készülne. Apró drámák, finom rezdülések színháza. Bronzplasztikái, melyekből most a budapesti Fészek klubban nyílt kiállítás, mind valamilyen történést jelenítenek meg. Kérdezem, hogyan találja ki ezeket a jeleneteket? Úton-útfélen ilyeneket lát az ember, mondja. Márványtalapzatra helye-Indián zenész zi figuráit, ritkábban a talapzat is bronz. Az ugyanazon a talapzaton elhelyezett figurák között kapcsolat van. Madonnák című kompozíciójában magyar szentkorona mintájára készült koronát viselő, karján gyermeket tartó madonnára tekint fel egy fiatal, várandós nő. A Csónakosok közül az egyik fiú most száll ki csónakjából, társa már a parton várja, egy, a víz fölé hajló fába kapaszkodik. A Műteremben ülő, dús ruházatú, kontyos nőalak magyaráz valamit, az előtte álló férfi a falnak támasztott festményre mutatva érvel. Vannak magányos drámák is. Ilyen a Gyíklesőé. Oszlop tetején kisfiú ül, s szinte húzódik el ültében, mintha félne, viszolyogna a lent kúszó két gyíktól. A Kútterv című plasztika oroszlános falikutat ábrázol, rá mezítlábas, kendővel hátrakötött fejű fiú kapaszkodik. Most is, mint korábbi korszakában, szívesen mintáz Zsin Judit zenészeket, látható az Indián zenészek, a Spanyol hárfás, de zenélnek kereplővel busói is a Busómenetben. A Kúttervvel és egy golgotajelenet domborművével — mely a szentendrei ferences gimnázium számára készült — nyerte el az Európai Akadémia nápolyi központú szellemi közösségének szobrászkategóriában kiadott I. díját tavaly Zsin Judit. Ennek következtében európai akadémiai tag lett. Idén ismét I. díjasa a nápolyi szellemi közösségnek, a tavalyi olaszországi élmények hatására alkotott öt „mediterrán éremmel”, a Szent Ferenc életéről készült hat éremmel, valamint a Gy(kiesővel. Az érmek most a Magyar Nemzeti Galéria nemzetközi éremkiállításán láthatók. Jelenleg — néhány hétig — a nyíregyházi művésztelepen, különböző nemzetiségű alkotótársak között dolgozik Zsin Judit. Tanít a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. És útközben jelenetekkel találkozik. Nádudvari Anna Könyvjelző Magyar néző a nagyvilágban Európai avantgárd Szép ajándékot kapott a magyar olvasóközönség Cs. Szabó László szellemi utazásainak kötetbe gyűjtésével. Az esszéíró a Kárpát-medencében tett útjairól számol be. Nálunk az esszé nemzeti műfaj, amelynek olyan nagy elődök, mint Arany János, Babits Mihály, Kemény Zsigmond és még sokan mások adtak rangot. Nagy felelősség utánuk eszszét írni, de ugyanakkor történelmünk .keserű fordulatai bizonyos mértékig kötelességgé tették e.műfaj művelését. Olvasva ezeket a remekbe készült útirajzokat, naplójegyzeteket és városképeket, egyre fokozódik elismerésünk nemcsak az író, hanem tárgya, a különböző helyszíneken gyakran a határon túl élő magyar csoportok iránt. Mivel Cs. Szabó Lászó, mint oly sokan mások, emigrációba kényszerült, a közölt írások általában a háború előttről származnak. Mindez nem csökkenti időszerűségüket. Aki így szereti a magyar földet, nagyon szenvedhetett kényszerű száműzetése évtizedeiben. Nem csoda, hogy gyakran emlékezett elhagyott földjére és londoni írói műhelye az emigrációs magyar irodalom valóságos szellemi központjává lett. Lelkében soha nem szakadt el a hazától, magát „tanult bújdosónak” tartotta. így írt erről: „Magyar néző voltam a hazában, és az maradtam a nagyvilágban több mint 30 évig”. Mivel a legérdekesebb történelmi emlékekben, hagyományokban leggazdagabb részek vonzzák leginkább, így a kötetben is azok a területek kapják a legnagyobb részt, amelyek ma már nem tatoznak a magyar államhoz. Erről vallanak a fejezetcímek is: Szlovenszkói őrség, A felvidéki ember, Ódon Erdély, Erdélyi városok, A székelyek, Kárpátalja a magyar hazában. Még azok a részek is, amelyek az elcsatolt földekről szólnak, vissza-visszatérnek e fájó kérdéshez. A magyar műveltség című írásban olvashatjuk a Kárpátokról: „Olyan örök határ ez, mint az Alpok a déli latin és az északi germán műveltség között. Azzal a különbséggel, hogy még tengeren sem lehet megkerülni. A magyarság e páncél mögé húzódva él ezer esztendő óta. Minden cselekedetét ösztönszerűen ehhez a végleges határhoz igazította, sohase kelt át rajta könnyű szívvel, vagyis sohasem volt szívvel-lélekkel imperialista, de abba se tudott belenyugodni, hogy a páncél csonka legyen.” Nem csupán esszégyűjtemény ez a könyv. Talán a honismeret lehetne az a stúdium, amelybe sikerrel sorolhatnánk, de egyes leírásai útiönyvként is használhatók. A szép kiállítású kötettel a Könyves Kálmán Kiadó a magyar könyvkiadás régi adósságát rótta le. Róbert Péter Az európai kulturális hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjának keretein belül kiállítás nyílt az óbudai Kassák Múzeumban, Kassák az európai avantgárd mozgalomban címmel. A kiállítás illusztrálja könyvek, fotók, folyóiratok, kéziratok és képzőművészeti anyagok segítségével azt a gazdag kapcsolatrendszert, amely az első világháború éveiben kialakult, és az 1920-as évek első felében feltörő európai avantgárd mozgalmat, amelynek legfőbb motívuma volt a nemzetközi együttműködés. A bemutatott gazdag anyag Kassák Lajos hagyatékából származik, amely méltón fémjelzi a folyóiratszerkesztő, író, képzőmű-A szerdán kezdődött Budapesti Régi Zene Fórum eseménysorozat nyitó koncertjén, a Kálvin téri református templomban a Debreceni Kodály Kórus lépett fel. Heinrich Schütz és Sámuel Scheidt egy-egy művét adták elő. Három estén két XVI. századi zeneszerző, Lassus és Palestrina halálának 400. évfordulójára emlékeznek. A Győri Leánykar a két művész darabjaiból állította össze műsorát, amelyet ma este mutatnak be a Mátyástemplomban. Lassus műveit — többek között a Lagrime di San Pietro című vallásos madrigál-ciklusból néhányat — a Magyar Rádió Gyermekvész, költő Kassák kapcsolatát a hazai és az európai avantgárd művészeivel. A tárlat magas színvonalát olyan világszerte ismert alkotók is biztosítják, mint: Drágán Aleksic, Tristan Tzara, Ivan Puni, Viktor Brayner, El Li Szickij, Le Corbusier, Raoul Hausmann, Moholy-Nagy László... Az előcsarnokban megtekeinthetők Kassák képzőművészeti alkotásai és a kastély jobb szárnyában berendezett állandó kiállítás, amely által Kassák életútját kísérhetjük végig, és az utolsó teremben van berendezve a dolgozószobája, amelyet puritán egyszerűség jellemez. Az időszakos kiállítás május 30-ig tart nyitva. kara és a Budapesti Tomkins Énekegyüttes adja elő ugyancsak a Mátyás-templomban holnap, május 27-én. A Camerata Hungarica a két művész darabjai mellett barokk kamaramuzsikát is játszik a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, május 28-án. Ugyancsak 400 évvel ezelőtt hunyt el Balassi Bálint. A költőre emlékeznek május 30-án a Pesti Vigadóban. Megzenésített verseit, korabeli reneszánsz táncokat és a „Szép magyar komédia” részleteit adja elő az Ars Renata együttes, a Musica Historica együttes, a Vagantes trió, valamint a Magyar Állami Énekkar. Budapesti Régi Zene Fórum SZÍNPAD Angol vándortársulat a Művész Színházban A Theatre de Complicite, Nagy-Britannia egyik legjelentősebb társulata Bruno Schulz novellájának átdolgozásával lépett színpadra és mutatkozott be a magyar közönség előtt a Művész Színházban. Az angol vándortársulat 1983-ban alakult. Eddig a világ huszonnégy országában léptek fel — sikerrel. Művészi teljesítményüket számos nagydíjjal jutalmazták. Legfőbb céljuk, hogy olyan kísérletező, a mozgás kínálta önkifejezési lehetőségeket kiaknázó előadásokat hozzanak létre, melyek amellett, hogy megdöbbentik, provokálják a nézőket: szórakoztatják is. Produkcióikban folyamatosan törekszenek a különböző művészetek — zene, tánc, képzőművészet integrálására. A Krokodil utca a Theatre de Complicite és a Royal National Theatre közös produkciója, melyet a társulat rendezője Simon McBurney alkalmazott színpadra. Valódi komplex színházi forma ez — a színészek fizikai képességeit a hagyományos színházénál szélesebb spektrumban érvényesítik. Ezáltal válik lehetővé, hogy vendégszereplésük során tolmács nélkül, üzeneteiket a világ bármely táján a nézőkkel megértessék. A szerző, Bruno Schulz, a lengyel próza abszurd áramának, W. Gombrowicz mellett a legkiemelkedőbb képviselője. Világa álomvilág. Műveinek nincs cselekménye, az irreális és valóságos elemek furcsa, mítoszteremtő módon keverednek. Művei sok vonatkozásban 1— apakomplexus, életének tragikus magánya, filozófiai alapvetése stb. — Kafkára utalnak, élénk, érzéki, színes stílusa viszont más irányt szabott művészetének. A Krokodil utca emlékezéseinek szürrealisztikus füzéréből való, melyben a középpont a gyermekkor világa, s azon belül is a félelmetes apa alakja, aki a régi szolid kereskedővilág képviselője. Ezzel áll szemben a léha, „modem világot” szimbolizáló Krokodil utcai kereskedők gyülekezete. A társulat élénk képzelőerővel megformált, erős inpresszionáló hatású, látványos produkciója a képzelet tornája, melyben tíz színész tudatosan ellenőrzött, brilliáns mozgással a lélek, a szellem táncát járja. Elegánsan és sokkolóan a varázslatosan hangszerelt folyamatos zene sugalmaira. A négy színből felépülő előadás (Emlékezés, A zseni éve, Az álmok birodalma, A pusztulás fejezete) megszünteti a naturális cselekvésnek, a kapcsolatok, jellemek szokványosán értelmezett lélektani ábrázolásának egyeduralmát, ugyanakkor ittott engedi megcsillanj hogy bizonyítsák: ehhez is értenek. A produkció ideális szintézise tartalomnak és formának. Schulz novellája nyomán, a Krokodil utca egy rémkép, egy lidércnyomás kiemelkdő, Sajátos művészi párlata, melyet a szerző életrajzi mozzanatai is hitelesítenek: Schulzot a német megszállás idején gettóba zárták, és egy gestapós a nyílt utcán megölte. (b. a.) Egy horvát polihisztorról A felvilágosodás századáról mindannyiunknak a francia enciklopédisták jutnak először eszünkbe. Ők indultak el a mai értelemben vett tudományosság útján, a szabad kutatás és gondolkodás híveiként ellenségesen szemlélték az egyház elavult építményét. Pedig akadtak ekkoriban jócskán olyan tudósok, akik szerzetesként, mindenekelőtt a jezsuita rend tagjaként vizsgálták a természetet. A jezsuitákat ugyanis nem csupán az inkvizícós módszerek jellemezték, hanem kitűnő nevelési rendszerük is. Ők voltak a legképzettebb szerzetesek, modem iskolarendszerünk alapjait nekik köszönhetjük. Jézus Társaságának tagja volt Rugyer Boskovics horvát tudós is, a newtoni fizika kontinentális továbbfejlesztője. Tanulmányai után azonnal pro-, fesszori állást kapott Rómában, tanított egy ideig Franciaországban is. Áz enciklopédisták támadásai elől távozni kényszerült, Milánóba települt. Fizikai kutatásaiban Newton nyomdokain haladt az atomokat térbelileg meghatározott, de kiteijedés nélküli pontoknak tartotta. Az atomok és testek közti vonzóerőt nagy távolságok esetén igaznak vélte, ám kis távolságban a testek szerinte éppen taszítják egymást. Ezzel a feltevéssel a descartes-i természetfilozófia azon tételét akarta cáfolni, mely szerint nem lehetséges távolba ható erő. Boskovics nemcsak a fizikában volt jártas, csillagász és földmérő, költő és diplomata is volt egyben. Szülővárosában, Dubrovnikban emlékmúzeum és szobor őrzi emlékét. (1711. május 18-án született Rugyer Boskovics.) K. Gy.
